Uj Kelet, 1934. december (17. évfolyam, 270-293. szám)
1934-12-01 / 270. szám
ţi» poştală I Ut« In num. ן 22420«/13ל. I telefon: 9-לל. Elefonta HO, negyed r -i)0, egészévre !re: Havonta 2, fixa 12, egészevre ן*׳]( díjszabás szó»«״ — ״*. _ ^T" az erdélyi és bánsági zsig egyetlen politikai napilapja, eink utánnyomását csak a sormegjelölésével engedjük meg. ZSIDÓPOHTIlCAIlUnUP Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. — Kéziratok megőrtését és visszaküldését «a״ vállaljuk. Főszerkesztő dr. Men«׳* Ernő. Felelős szerkesztő Jáaser Perene. Bucureşti szerkesztő HATszegi Ernő, Strada Mate! Ml•* t ~z›@mbst, 1934. dec. 1. 5695. EV. KISZLEV 24 XVII. ÉVF. 270. SZÁM. tpAec 1. rttélynek Romániával való egyesülését vpli ma a románság országszerte, latosan tizenhat esztendeje annak, hogy így román álmok beteljesülésé) ,mondoty a gyulafehérvári nenpetgy^UéseriN^ románság öröméből rf£zt két m&gâvpîtk ország zsidósága is. A^a zsidóság,׳ am^ly pgix számkivetettségábeli és * hazát ranitei mindenkinél abbak tudja értékehji tini egy elnyomott pép' *felszabadulná és a nemzeti aspiráció kL0etcIjcse»íéÍ£n› «• v.. \ romániai zsidóság, a töHjgggi^rtfrppel Ht ugyancsak hazafias hűségglT emlékemeg a december׳ elsejéről, emlékezik azonban arról is, hogy ezen iden nemcsak az egyesülés tényét mondi a gyulafehérvári nemzetgyűlés. Tíz esztendővel ezelőtt békét és szabadit, jogegyenlőséget és boldogulást ígért egy romániához csatlakozó román Erdély ízes Itt élő kisebbségi népeknek, erdélyi zsidóság lojálisan és fegyelmeteljesítette állampolgári kötelességeit államkeretek között. Úgyszólván zoknélkül vette és veszi ki részét — nem ver jóval erején felül — a közterhek vizében, készséges támogatója minden közakciónak és távol áll a különféle trifugális megmozdulások gondolatától is.indezeket természetes kötelességeként illette az erdélyi zsidóság, amely sokakért magának sem politikai privilégium 11, sem megkülönböztetett bánásmódot, ak éppen kisebbségi jogainak teljesítővagyon- és életbiztonságának védelmét, és várta el, éppen a gyulafehérvári krozatok alapján, amelyek Erdélynek Borval való egyesülését kimondották, amikor december elsején a románsággal ünnepel az ország zsidó lakossága is, ország magasabb érdekeit tartja szemmiben arra gondol, hogy vajha a gyulavári határozatok szelleme foglalná el a ben az egyesülés ünnepén a gyűlöletet ellenségeskedés atmoszféráját. ÍHOXfftft 0tt... tokzatos német ezredes, aki nemrégen próbált hangulatot teremteni még igényei mellett, ma Párizsba ésahol állítólag kormánykörökkel is Ini fog. tor Londonba érkezett, a porosz vevak keménységére emlékeztető nevű tavigéc, az egész világsajtót az a )írta be, hogy Ribbentropp úr, úgy is,zredes, úgy is mint Hitler megbízottbitásos tárgyalásokat fog folytatni az kormánnyal. Burt egy, vagy két hét és Ribbentroppderült, hogy cs**k mint magánemberságát töltötte Londonban és esze áganem volt hivatalos tárgyalásokat folyangol kormánykörökkel. Igazság az, hogy Ribbentropp úr valóhivatalosan kezdte meg tárgyalásait az kormánnyal, de miután csúfos kudarérték, hirtelen frontot változtatott és átlag magánemberi érdeklődésnek állító londoni tárgyalásait. Mjdnem bizonyosra vehető, hogy Párizsnem fog különb eredményeket elérni kntropp úr, mint amilyeneket Londonért. francia lapok máris, jövetelének elsején, a legnagyobb óvatosságra intik a kormányt és a francia közvéleményt ^״ tropp úrral szemben. ^ érthető is. Ribbentropp utazásai a leg^zöbb náci-ravaszság megnyilatkozásai, feék sorozatos külpolitikai kudarcai, a *országi belső helyzet egyre tarthatat^ feszültségei, arra kényszerítik a nékormányt, hogy apró ravaszkodásokkal *körletezésekkel igyekezzék enyhíteni elfetoltgága fojtogató következményein a véráig időt nyerjen. Zser épúgy, mint Ribbentropp, nagyon hogy ezek a kísérletezések semmi- Pozitív eredménnyel nem járhatnak, de idolja _an időt nyer, az életet is 110*g arról szólanak a hírek, hogy Ribbentropp úr hivatalos látogatást tesz Párizsban és előkészíti az utat Hitler helyettesének, Hess Rudolfnak párizsi látogatásához. De egészen nyugodtak lehetünk afelől, hogy egy csomó feltevésen, sajtóvéleményen és piátói természetű eszmecserén kívül semmi más kézzelfogható eredménye nem lesz a kampóskereszt párizsi kísérletezéseinek. Rövidesen olvashatjuk majd, hogy bár Ribbentropp úr hivatalos minőségben érkezett Párizsba, magánemberként távozott el onnan. Magánemberként, de hivatalos kudarccal. A»ail exjpodálniUUtlut■ Fölöslegünk van, hála a jó Istennek, végre egyszer, fölösleggel zárjuk a mérlegünket. Eddig mindig az volt a baj, hogy deficites a költségvetésünk, utóbb már a külkereskedelmi mérlegünk, deficites az államvasutunk, mindenünk, a magánkasszánk, éppúgy, mint a hitközségi büdzsénk, deficites, fölöttébb deficites. Most azonban örülhetünk, a bukaresti Argus megmagyarázta nekünk, hogy legyünk csak boldogak, mert hiszen fölöslegünk van. Nézzük meg csak: Belgium, amely az imperalista nagyhatalmak közé számít, menynyire mögöttünk marad. És nézzük meg, Franciaország, a világ középpontja, a világpolitika és a világdiplomácia irányító szelleme, az aranykészletek őshazája, mennyire elmarad a mi fölöslegünk mellett. Íme: Belgiumnak mindössze 13 minisztere van és egyetlen államtitkára nincs. Sőt mi több, Franciaországban összesen 16 miniszter van, holott több mint kétszer annyi lakosa van, mint Romániának és a gyarmatain az emberek millió élnek. De mi, szegény kis ország Európa keleti sarkában, mi fölösleggel dicsekedhetünk: kereken 24 miniszter ül a bukaresti bársonyszékekben, kormányozván bennünket jóban és rosszban, üdvöt adván nekünk az élet minden vonatkozásában. Sajnos, azonban, kormányunk politikája ezen a téren nem elég eredményes. Mert ezt a fölösleget igazán gyümölcsöztetni lehetne. Még a jelenlegi kontingentálási rendszer mellett is. El tudjuk képzelni, hogy Belgium például mennyire örülne, ha a liberális kormány néhány munkaképes minisztert szállítana számára. Volt tellát egy javaslatunk: nekünk fölöslegünk van miniszterekben. Belgiumnak pedig fölöslege van gépekben. Adjunk tehát oda néhány liberális minisztert néhány ezer traktorért. Jól járna a mezőgazdaság, jól járna az ország, jól járna a parlament, mindenki. Talán még a belgák is... ügyben. Ribbentropp ezredes Párizsba érkezett Az ezredes állítólag Hess, Hitler helyettese párizsi látogatását készíti elő. A francia sajtó óvatosságra int. Genfben idegenkednek a francia-török szerződés lehetőségétől Berlin, november 30. (Rador). Ribbentropp péntek reggel 10.30 órakor megérkezett Párizsba felesége és magántitkára kíséretében. Ribbentropp, hivatalos jelentés szerint, mint Hitler külön megbízottja tesz látogatást a francia fővárosban. Párizs, november 30. A lapok közül a hírt, hogy Ribbentropp, Hitler leszerelési megbízottja, a francia fővárosba érkezett. Egyesek szerint Ribbentropp magánjellegű látogatásra érkezett Párizsba, a Petit Journal azonban úgy tudja, hogy utazásának az a célja, hogy előkészítse Hess birodalmi miniszter látogatását, aki különböző közéleti előkelő-ségekkel kíván Párizsban tárgyalni. A francia lapok élénken kommentálják Ribbentropp párizsi utazását, amely Hessnek, Hitler helyettesének útja előkészítésére szolgál. A Le Journal szerint Ribbentroppnak Londonból egyenesen Párizsba kellett volna érkeznie, de előbb Berlinbe ment, hogy idérrel találszanék. Ezzel magyarázható a DNS-ügynökség tegnapi kommünikéje, mely szerint nem tudnak semmit hivatalosan Ribbentropp látogatásáról. A látogatás lélemhiségét fokozza Baldwin tegnapi beszéde, amelyben felhívja Németországot, kezdjen tárgyalásokat a leszerelésről. Az Excelsior azt írja, hogy sohasem volt szükség több hidegvérre, mert a közvéleményt mentesíteni kell a túlzott pesszimizmustól és a illúziókra alapított optimizmustól. A francia kormány nem bátortalanítja el Németországot abban a kísérletében, hogy közvetlen magyarázatokat adjon és a megegyezést keresse, de a múlt csalódásai óvatosságot diktálnak. Ribbentropp és Hess nemcsak a volt kombattánsokkal fognak beszélni, hanem a francia kormánnyal is, amely hozzájárult, hogy Párizsba jöjjenek. Ez a számukra kibocsátott erkölcsi vízum, mint udvariasság. Genf, november 30. A nemzetközi politikában szerepet játszó körökben azt tartják, hogy nem volna célirányos francia-török szerződést kötni, mert az adott viszonyok között ezzel új nehézség hárulna a franciaolasz közeledés útjába. Az Excelsior szerint a jelek arra vallanak, hogy Anglia közvetíteni akar Francia- és Németország között a fegyverkezési kérdésben fennálló ellentétek kiküszöbölése érdekében.־‘־ Párizs, november 30. (Rador). Jean Guy, aki nemrég felkereste Hitlert, intervjút adott a Petit Journal munkatársának. Kijelentette, hogy Németország annyira óhajtott visszatérése a Népszövetségbe csak követheti, nem pedig megelőzheti a Franciaország és Németország közti közeledést. Hogy elkerülhetők legyenek az incidensek a Saar-vidéken, Goy azt javasolja, hogy volt francia és német frontharcosokból alakult bizottságot küldjenek ki, amely jelenlétével fog tüntetni a két ország azon kívánsága mellett, hogy garantálják a biztonságot. Az északi államokból importálja fegyvereit Németország — egy prágai lap szerint Prága, nov. 30. (Rador.) A Lidove Noviny moszkvai tudósítója foglalkozik Németországnak az északi államokban folytatott intrikáival és megállapítja, hogy Németország érdeklődése a Skandináv államok iránt kizárólag katonai jellegű, mert onnan szerzi be hadianyagját és ugyanezen országokban székelnek hadigyárainak képviseletei, amelyek a versaillei szerződés értelmében nem lehetnek Németországban. Feltűnés nélkül érkezett meg Ribbentropp Párizsba Páris, nov. 30. (Rador.) Ribbentropp érkezése minden feltűnés nélkül történt meg. A kivonult fényképészek más személyeket vettek le, mialatt Ribbentropp feleségével egy másik állomáson szállt ki és taxiba ülve szállodájába ment. Ezerötszáz külföldi kiutasítása Franciaországból, Párizsból jelentik. A francia állambiztonsági hivatal nagy eréllyel folytatja a gyanús külföldi állampolgárok kiutasítását. Az elmúlt éjszaka általános razzia volt egyes városnegyedekben és ez alkalommal többszáz személyt tartóztattak le, akiknek iratai nem voltak rendben. A külföldieket, akik a letartóztatottak között szerepeltek, azonnal kiutasították. Ezekkel együtt az utóbbi időben Párizsból kiutasított idegenek száma 1600־ ra emelkedett. VILÁG TŰK/CE Külpolitikai figyelő Laval tanácskozásai és a francia béke. Laval a maga módszereivel lázasan dolgozik a francia szövetségi rendszer kiépítésén. A jugoszláv panasznak a Népszövetség elé történt terjesztése miatt semmit sem tehet most Közép-Európában. Most lehetetlen a franciaolasz-kisantant megegyezést nyélbeütni. Az egyik kisantant állam, Jugoszlávia és Olaszország ellenfélként állnak egymással szemben. Jeszics egyelőre megbénította a francia politikai működést Közép-Európában. Laval tehát óvatosan lemondott arról, hogy most belevonja a készülő francia-olasz szövetségbe a kisantantot is. De nem maradhat tétlen. A német fegyverkezések mind sürgősebbé teszik a francia védelmi front kiépítését. Mert Közép-Európában semmit sem tehet most, rugalmasan más irányba fordult. Rusdy bey török külügyminiszterrel arról tanácskozik, hogy a fennálló nehézségek ellenére, hogyan lehetne közeledést létrehozni a Földközi tengeri balkánállamok, Olaszország és Franciaország között. Felvetették egy újra a földközi tengeri paktum eszméjét, amelynek megvalósítása nem könnyű dolog. De nemcsak délen, hanem északon is igyekszik Laval erősíteni a francia politikai befolyást. Ahhoz a bonyolult kérdéshez nyúlt hozzá, amelynek megoldása nagy elődjének, Barthounak nem sikerült. Tárgyalt Litvinovval Genfben, jegyzéket küldött Varsóba, meg akarja kötni a keleti paktumot. Reméli, hogy ő megvalósítja azt, amit Barthou nem tudott realizálni. Barthou energikus, néha túlenergikus volt, amikor igazát érezte. Laval máskép nyúl a kérdéshez, ő a francia parlament nagy taktikusa és opportunistája, a külpolitikában is opportunista. Barthou nem tudta megérteni, hogy Lengyelország miért akar saját érdekei ellen, saját maga ellen nagyhatalmi politikát csinálni. Laval nem törődik a lengyelek igazával, tévedéseivel, nem akarja kioktatni vagy kényszeríteni őket. Ő egész egyszerűen alkalmazkodik hóbortos politikájukhoz, simulékony, engedményeket tesz neki. Ugyanolyan valóságismerettel kezeli a lengyel kérdést, mint amilyen óvatossággal és rugalmassággal tud most hallgatni a kisantantolasz közeledésről és ehelyett a földközitengeri paktum kérdését veti fel újra. Nem okoz neki ugyanilyen nagy gondot a jugoszláv panasznak, mint ilyennek az elintézése. Csak a panaszirat következményei voltak nagyon kellemetlenek számára, mert el kellett halasztania nagy tervének, az olasz-francia-kisantant szövetség kiépítésének megvalósítását és más irányban kellett próbálkoznia. De a panasz maga is foglalkoztatja. Minél gyorsabban intéződik el ez a szerencsétlen ügy, annál hamarább gondolhat megint a francia-olasz-kisantant szövetségre. Azért nem okoz neki nagy gondot a panaszirat ügye, mert biztos abban, hogy minden komplikáció nélkül fog elintéződni. Még annál is simábban intéződik el ez az ügy, mint ahogy gondoltuk. A panasziratban foglalt állítások bizonyítékait tartalmazó beadvány, habár magában foglalja mindazokat a bizonítékokat, amelyeket a szerb lapok beígértek, mégis úgy van megszerkesztve, hogy׳ belőle inkább a terrorcselekmények internacionáls után való megakadályozásának kívánsága látszik meg, mint kiengesztelhetetlen ellenségesség Magyarországgal szemben. Kétségkívül Titulescu rábesztésének kell betudni Jestics magatartásának ezt a gyors változását, amely a helyzet tisztulásához fog vezetni. Ettől a tisztulástól még természetesen távol vagyunk, habár Titulescu és Sava ez irányban hosszasan tárgyaltak most Párizsban. Egyelőre még csak azt vizsgálhatjuk, hogy a francia megnyugtató és békítő akció borra halad délen és északon. A jugoszláv magatartás miatt még sokáig nem érezhetjük itt a Dunamedencében ennek a politikának a hatásait. A németek nagy örömére, akik semmivel sem törődve gyártják fegyvereiket. A franciák és angolok fegyverkezési*1. Schacht és a tábornokok. Az intenzív francia diplomáciai akció mellett a német fegyverkezések képezik az európai politika legkomolyabb valóságát. Az angol aviatika fejlesztésének megindítása, a francia hadiköltségvetés tárgyalása és a német tábornokok