Új Magyar Szó, 2009. december (5. évfolyam, 229-245. szám)
2009-12-02 / 229. szám
2 UMS 2 AKTUÁLIS Röviden Tüntetés a vegyi üzem ellen December 3-án a Civitas Nostra marosvásárhelyi városvédő egyesület tiltakozást szervez az Azomureş vegyi üzem ellen. A szervezők 16 órakor az üzem előtt várják a tüntetőket, hogy közösen fejezzék ki aggodalmaikat Marosvásárhely folyamatos légszennyezése ellen. Az akcióra több helyi civilszervezetet is elvárnak a szervezők. Tiltakozik a prefektus Rosszallását fejezte ki Szatmár megye prefektusa, Radu Giurca azért, mert a helyi önkormányzat a városközpontban található Béke tér nevét (Piaţa Păcii) Kálvin János térre módosította. A prefektus szerint a döntés ellenkezik az érvényben lévő jogszabályokkal, ezért a megyei vezető kész bírósághoz fordulni a módosítás érvénytelenítése érdekében. Nyilvánosak a nyolcadikos tételek Nem kell történelemből vagy földrajzból vizsgázniuk év végén a nyolcadikosoknak. Az új képesség vizsga tételeit a hét elején tette közzé a tanügyminisztérium, a májusi országos teszteken ezekhez hasonló tételeket kell majd a végzős általános iskolásoknak megoldaniuk. A vizsgák 2010. május 25-e és június 2-a között kerülnek megrendezésre. Az idei tanévihez hasonló felmérésre két éve nem került sor, tavaly és tavalyelőtt egységes dolgozatot kellett írniuk a nyolcadikosoknak. Holnap temetik a pécsi ámokfutó áldozatát Holnap lesz a temetése a pécsi lövöldözés halálos áldozatának, a 19 éves gyógyszerészhallgatónak Kaposváron. A temetésről a család a megyei napilapban jelentetett meg értesítést, amely szerint a tragikus körülmények között meghalt Dékány Miklóst december 3-án 12.30 órakor helyezik örök nyugalomra Kaposváron, a Nyugati temetőben. Az elsőéves gyógyszerészhallgatót november 26-án, múlt csütörtökön lőtte le egy csoporttársa a Pécsi Tudományegyetemen. A 23 éves egyetemi hallgató egy maroklőfegyverrel több lövéssel végzett a kaposvári egyetemistával. Eljuttatták a guantánamói foglyot Magyarországra Az Egyesült Államok kormánya tegnap hivatalosan bejelentette, hogy átszállított egy guantánamói foglyot Magyarországra. Washington köszönetet mondott a befogadásért a magyar kormánynak. A ciszjordániai származású rabot hétfőn késő éjszaka szállították el a guantánamói fogolytáborból, és juttatták el a magyar kormány hatáskörébe. „Az Egyesült Államok köszönetet mond Magyarország kormányának azért, hogy segítséget nyújt Obama elnök azon utasításának végrehajtásához, amely a Guantánamo-öböl-beli börtön bezárását célozza” – olvasható az amerikai igazságügyi minisztérium hivatalos közleményében. Az ENSZ szerint diszkriminatív a minaretépítés betiltása „Egyértelműen diszkriminatív”-nak nevezve elítélte a minaretépítést betiltó svájci népszavazást tegnap az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Navi Pillay szerint a referendum eredménye annak következménye, hogy a kampány „félelmet keltő” volt. A minaretépítés betiltása „mélyen megosztja a svájci társadalmat, és azzal a veszéllyel jár, hogy az ország ellentmondásba keveredik nemzetközi vállalásaival” az emberi jogok területén - olvasható a főbiztos közleményében. „Magabiztosan elítélem a népszavazási kampányt, amely számos országban - köztük Svájcban - erősíti a külföldiektől való félelmet. Az idegengyűlöletre, intoleranciára épülő politika mindenütt nagy aggodalmat kelt” - jelentette ki Pillay. Lisszabon első napja Hírösszefoglaló___________________ Új korszak kezdeteként méltatta az Európai Unió új reformszerződésének, a Lisszaboni Szerződésnek az életbe lépését tegnap az EU soros elnökségét adó Svédország. December elseje az első napja egy hatékonyabb, korszerűbb és demokratikusabb uniónak - szögezte le az elnökségi honlapon közzétett nyilatkozatában Frédrik Reinfeldt miniszterelnök. Hozzátette, mindennek legfőbb haszonélvezői az uniós tagországok lakói lesznek. Brüsszelben kiadott közleményében az elnökség megállapítja, hogy a tagországok meghozták az ezzel kapcsolatos hivatalos döntéseket, így az uniós elnök és külügyi főképviselő formális kinevezését, valamint bevezették a tagállamok kormányait képviselő tanács új működési szabályait. Ünnep Lisszabonban Tegnap este a portugál fővárosban ünnepséget is rendeztek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése alkalmával; jelen volt Herman van Rompuy uniós elnök és a külügyek új irányítója, Catherine Ashton is. A lapzártánk után tartott rendezvényen az előzetes hírek szerint jelen volt José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő, aki december 31-ig tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, valamint az utódja, José Luis Rodrguez Zapatero spanyol kormányfő is - közölte Luis Amado portugál külügyminiszter egy sajtótájékoztatón. Barroso időzítése Az Európai Bizottság elnöke a szerződés életbe lépése előtt néhány nappal, november 27-én közölte biztosjelöltjeinek névsorát. Ebben némi meglepetésnek számít, hogy Románia jelöltje, Dacian Cioloş mégis megkapja az igen fontosnak számító mezőgazdasági tárcát Barroso csapatában. A testület tagjaira azonban még rá kell bólintania az Európai Parlamentnek is. A parlament bizottságai január 11-19. között hallgatják meg a jelölteket, majd a testület egészéről szavaznak január 27-én. Bukarest örül Traian Băsescu államfő diplomáciai sikernek nevezte, hogy országa jelöltjét javasolta az Európai Bizottság elnöke a mezőgazdasági biztosi posztra. Szerinte Románia számára azért fontos ez a tisztség, mert a közös uniós agrárpolitika „az EU egyik alappillére”. Băsescu szerint a tisztség fontosságát tükrözi az, hogy nagy költségvetést kezel az uniónak ez a „minisztériuma”, és számos embert érintő projekteket bonyolít le. Băsescu szerint Cioloş valamennyi párt támogatását élvezi az Európai Parlamentben. Az államfő szerint ez a döntés megerősítette Románia pozícióját az Európai Unióban, és egyúttal azt is jelzi, hogy Brüsszel megbízik kelet-európai tagállamában. Ciolos kinevezését a legfőbb ellenzéki erők, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői is üdvözölték. ◄ Bizottsági tárcák és biztosjelöltek Portugália: José Manuel Barroso - elnök; Ausztria: Johannes Hahn - regionális politika; Belgium: Karel De Gucht - kereskedelempolitika; Bulgária: Rumjana Zseleva - együttműködés, humanitárius segélyek; Ciprus: Androulla Vassiliou - oktatás, kultúra, többnyelvűség; Csehország: Stefan Füle - bővítés, szomszédsági politika; Dánia: Connie Hedegaard -klímavédelem; Észtország: Siim Kallas - közlekedés, alelnök; Finnország: Olli Rehn - gazdaság- és monetáris politika; Franciaország: Michel Barnier - belső piac, pénzügyi szolgáltatások; Görögország: Maria Damanaki - tengerhajózás, halászat; Hollandia: Neelie Kroes - digitális társadalom, alelnök; Írország: Maiie Geoghegan-Quinn - kutatás, innováció; Lengyelország: Janusz Lewandowski - költségvetés; Lettország: Andris Piebalgs - fejlesztési segélyek; Litvánia: Algirdas Semeta - adó- és vámügy; Luxemburg: Viviane Reding - igazságügy, alapvető jogok, alelnök; Magyarország: Andor László - foglalkoztatáspolitika, szociális ügyek; Málta: John Dalli - egészségügy, fogyasztóvédelem; Nagy-Britannia: Catherine Ashton - kül- és biztonságpolitikai főképviselő, alelnök; Németország: Günther Oettinger - energiapolitika; Olaszország: Antonio Tajani - iparpolitika, vállalkozás; Románia: Dacian Cioloş - mezőgazdaság; Spanyolország: Joaquin Almunia - versenypolitika, alelnök; Svédország: Cacilia Malmström - belügy; Szlovákia: Maros Sefcovic - intézményközi, adminisztráció; Szlovénia: Janez Potocnik - környezetvédelem. „ Europos Komisija Eiropas P Commision Eorpach Europomisia Europeana ^ Euroopan Komissio Commission europeenns' nise Europa' the Kommission Európai Bírom, ropska kor %i Eeponeftoca kommcmm Comicii ssiort Eupiu *<A ETtiTpoTtn Comisión Europ« V í ;\ . . _ ,,. >peiâEu I i >mnissiorien Evropská komi; tm Komi* ' ' ~urópska komisia Evrops ropa-K n europäische Kommission ec.europa.eu José Manule Durao Barroso főbiztos új csapattal vág neki az az Európai Unió új korszakának Fotó: Agerpres/EPA Budapest és Pozsony a nyelvtörvényről egyeztet MTI Szlovák-magyar szakértői egyeztetést tartanak a szlovák nyelvtörvény végrehajtási rendeletéről pénteken Pozsonyban - értesült kormányzati forrásokból az MTI. Szlovákia hétfőn eljuttatta Magyarországnak a szeptember 1-jén életbe lépett szlovák nyelvtörvény végrehajtásáról szóló dokumentumot, amelyről pénteken az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőivel együtt tárgyal majd a szlovák és a magyar fél. A szlovák parlament június végén fogadta el a nyelvtörvény szigorítását. A szeptember elsején hatályba lépett jogszabály egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben pedig csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Azt, aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik. Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember 10-én, Robert Fico szlovák kormányfővel Szécsényben folytatott találkozója után jelentette be, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán támadt vitákat az EBESZ kisebbségi főbiztos ajánlásainak szellemében kívánják feloldani. A szécsényi találkozó után nyilatkozva Bajnai Gordon az EBESZ főbiztosának ajánlásai közül kiemelte, hogy az nem kérdőjelezi meg a törvény létét, de javasolja, állítsák vissza a megbontott érzékeny egyensúlyt a kisebbségi nyelvekről és az államnyelvről szóló törvények között. Szintén javasolja a jelentés, hogy az államnyelvtörvény egyensúlytanságait a módosítás végrehajtási rendeletében tisztázzák. ◄ wrm.inaszol.ro I 2009. december 2., szerda Megerősítették Vajdaság autonómiáját Szerbiában Hírösszefoglaló___________________ A szerb közéletet felkavaró heves viták után hétfőn este elfogadta a Vajdaság autonómiáját megerősítő új alaptörvényt a szerb parlament. A statútumot még múlt év októberében hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás. Elfogadásában komoly szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő. A tartományi parlament elnöke és több helyi miniszter is a soraiból kerül ki. Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza az északszerbiai tartomány korábban élvezett, a milosevici időkben elvett jogosítványainak. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta, s több parlamenti párttal együtt állította, hogy államot teremt az államban, az első lépés Szerbia - Koszovó elszakadását követő - további feldarabolásához. A belgrádi kormánykoalíciót irányító, s Vajdaságban is meghatározó erővel bíró Demokrata Párt végül el tudta fogadtatni az alapvetően szimbolikus jelentőségű statútumot, amely egyebek mellett lehetővé teszi együttműködési megállapodások kötését más országok régióival, külföldi képviseletek létrehozását. Megfigyelők szerint két fontos pont maradt ki az alaptörvényből, illetve az értékét nagy mértékben meghatározó hatásköri törvényből, egyik sem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről, amelyeket az országos törvényhozás által később elfogadandó törvények fognak meghatározni. Saját vagyon és bevételek nélkül pedig Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd alapvetően. ◄