Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
Ki a liberális? Az átfestések és átértelmezések korában félünk. A szavak kisiklanak a kezünkből, vagy az értelím siklik ki a szavaink köntöséből. Akár a régi jó trafikban volt, ahol a „legfinomabb” pipadohány jelentette a türhetökra „középfülöm“ a komiszát s a ..finom‘hí»# orrfacsarót./Vagy ahogy a háborúba^'”az oráris cigarettán az „M. V. S “ je^izét.*Tiemcsak MilitaerveiWaltung Serbj£i»-t jelentett a fehérvári bakatuL. jjaswwf azt is, hogy „muszáj valamit Színi“. Liberalizmus! Liberális! Gúny szó ez vagy nemes veretű okjelzö? Ki a liberális? Hol kezdődik az értelme? Latin szó s voltakén annyit jelent, mint nagylelkű, másoknak szabadságot engedő. Ebben az értelemben persze nagyszerű szó, ismerte már az ókor klasszikusa, de szabállyá, általánossá csak a kereszténység tette. Ez szabadította fel s tette egyenrangúvá az embert, 18. században mint a jogok kiterjesztésének Iszava került divatba s ebben az értelemben szjerző ma is. Ki ne lenne liberális az emberés felszabadítása és megbecsülése értelmében, ki igazán nagylelkű és emelkedett gondolkosu, aki emberséges ember? A 19. század azonban, általában a traheia írradalom utáni kor, elkezdett vásárt űzni a s ép nevekkel. A gillotin és Gocciergerie tortriát elnevezték szabadságnak,a fejek leva•, grac, vozók vszbdibilä'^r lestveriScitivcfc. S *s a rétenetes szorító gyurü, amelybenis*• legújabb kis nagytőkéseinek és szabadkőműveseinek nemzetközi érdekszövetkezete a többiek, a ,,profán“ tömeg ellen összeesküdött, elnevezte maigát liberalizmusnak. Szabadelvűséget hirdetett ez a tábor, de amelyben — tudta jól — a pénz, a sajtó és a szervezettség rettentő erejűnél fogva voltakép csak neki lett volna szabad minden. Az egyén korlátlan jogát, önzését (ő úgy mondta: szabadságát) hirdette mist legfőbb elvet a köz érdekeivel szemben, mert tudta, hogy akkor hamarosan egyes és bizontyos egyéneké lesz a világ. És ez a liberalizmus hozta létre az egyesek kényelmére nagyszerűen berendezett komfort-világot, de tele, szociális feszültséggel és robbanógázzal, a istnesi paloták mellett embertelen nyomorral és léleknélküliséggel; ez okozta a háborúban kirobbant érdekellentéteket és tömegizgalmakat s a forradalmak véres reakcióját. Nálunk a liberalizmusnak még egy egészen külön mellékzöngéje van. Liberalizmus nálunk hogyan, hogyan nem, annyit is jelent, hogy zsidó vagy zsidópárti. A pesti sajtó hozta ezt divatba, mert csak azt nevezte liberálisnak, aki soha a zsidókérdést nem feszegette és soha a hódítók érdeke ellen nem vétett. „Liberális tehát ma nálunk a következőket jelentheti: 1. vagy olyant, akinek az idegen faji érdek fontosabb minden más szempontnál (ebben az értelemben beszélünk liberális-zsidó sajtóról), 2 vagy olyant, aki óvatos alkalmazkodásból a „fajról“ soha rossz értelemben nem nyilatkozik (ilyen ma néhány skartba tett régi politikus), 3. vagy olyant, aki a destruktív néven neveztetni szokott elemekkel szemben a lehető legelnézőbb, de hibáikat s bűneiket is látja és csak akkor tartja őket is a nemzetre nézve felhasználható s egyenrangú polgártársaknak, ha egyéni megbízhatóságukról vagy megjavultságukról megbizonyosodott. Azt hiszem, ebben az értelemben „liberális“ Hegedűs Lóránt és mások: elnézők, megbocsátok, de nem garancia nélkül s a faji alapon elértelmezett liberálizionishatárain kivül. * ' '' , Gúnyosan szemére vetettek a keresztény irányzatnak, hogy nem vetette meg két „liberális“ miniszter közreműködését. Nincs igazuk. Azok a „liberális“ miniszterek elsősorban magyar emberek, feltétlenül hazafiak s a köz szempontjait mindig az egyéni szabadság fölé helyezők voltak. Ezzel pedig már megtagadták a destruktív liberalizmus legelső alapelvét. Ha a „liberal“ urak a börzén, a bankokban, a szerkesztőségekben és az emigrációban épolyan liberálisak volnának, mint Hegedűs vagy épen Gratz, egy szavunk sem volna ellenük. Elképzelhetetlen, hogy az ilyen liberálisok addig ellenségei és üldözői volnának a magyarságnak, amíg ez be nem vonja a keresztény zászlót. Íme, ez, csakis ez a különbség a faji és a nemesebb értelemben vett liberalizmus között. Megbékélés, megbocsátás, szeretet, minden becsületes erő bevonása és befogadása a nemzetépítő munkába, ha garanciákat nyújt, hogy feltétlenül hazafi és nemcsak üzletileg vallja ma annak magát, ebben az értelemben mi is liberálisak vagyunk, mert keresztények. S valljuk, hogy ez a mi liberalizmusunk az egyetlen, mely megérdemli nevét. Az, amit odatel űznek s ami az önzés, a gyűlölködés, a hazaárulással határos faji önimádás, az csak porhintés és visszaél s a liberalizmus régi szép nevével. ^..rajfkor p is; i mi.»* ■ ^ ||^| ^Fa * J:^| ||j^^" Előfizetési árak: Szerkesztőség: V., Honvéd-u. 10. Kiadóhivatal: IV., Egész évre . 440 K — f Negyedem. . 110 K — f, ‘ n/n T vrrTvr * v kt ■ m « n Gerlóczy-u. 11. sz. A szerkesztőség felei önszántai: P elévre . . . 220 K — f Egy hóra. . • 40K — f, Jt \^JLfi Jl JMArlLsAt* Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető: Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 75*31. Szerkesztőség: 110*55, 7*20, 7*21. A kiadó* 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. hivatal telefonszámai: 5-67,5-68. Reklamáció: 19-25 iiiiiiiiiiifitiiiiiiitiiiiijiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiii Budapest 1921. III. évfolyam, 125. (510) szám. Péntek, junius 10. fii III III IINM IliiilHIIIII I lit I III I IMI IIHMIflIfflIf Ilii illf IIIIIIIIIIIIIIIIIH III IUflIHIIIIIII Minimum in timiiiiim tutin m minim im un iiniiiif mim tiflitiiiviviM»av«t«»fiiftaif tv irviittMiiitinisiiii Decemberben feloszlik a Népszövetség? A német-amerikai békekötés fölöslegessé teszi — Átalakul a világpolitikai helyzet — Az U! Nemzedék tudósítójáról*Bécs, június 9. Washingtootból jelentik: A Chicago Tribune amerikai ^momáciai forrásból arról • értesül, hogy Németország és Amerika között a közeljövőben létre«*»# végleges békekötés halálos csapást mér ^ ‘ Népszövetségre, mert Amerika semmi körülmillimiek között sem hajlandó a Népszövetség munkájában aktív részt venni. Washingtonban*#mitanak arra, hogy a Népszövetség decemb'rti tanácskozásán kénytelen lesz önmagát feloszlatni. Az Egyesült Államok és Németország békéje nagymértékben hozzájárul a nemzetközi kérdések tisztázásához és a világ új rendjének átalakulásához. A washingtoni képviselőházban ma és holnapr folytatják a tanácskozást a német békerezolucióról. A szenátus és az alsóház között véleményeltérések forognak férni, de a pártok és a politikai vezetőkörök már megkezdték a tanácskozásokat, hogy az ellentéteket elsimítsák. % # • ■C^Temps tik zik M * * . . xi lo-. /, IJtJtJt- ) f Ä - ít jH trianoni uiyun jcíműéteiCte rcéi/t vuwjuuua meg — Franciaországnak nem érdeke, hogy folyton első helyen szerepeljen Keleteuópában Páris, június 9. A lapok kivétel nélkül nagy részletességgel tárgyalják a magyar békeszerződés ratifikálásáról folytatott vitában elmondott beszédeket, főképpen Briand miniszterelnök nyilatkosatait. Valamennyi lapvélemény között j^lfigalaposabb és legjózanabb a tewps^.ktmumentárja, amelyet vezércikkben közöl. A Temps ellentétet lát abban, hogy a Romániáhhoz és Csehországhoz csatolt magyar kiüíztségnek védelmet biztosítanak, de ugyanakkor kijelentik, hogy a trianoni békeszerződés igazságos. A valóság az, hogy az a szerződés nem sikerült alkotás, mert azok a föltevések, amelyekre a föltételeket alapították, nem valósultak meg. Akik a szerződést megszövegezték, azt hitték, hogy Németországot teljesen lefegyverzik, a népszövetség döntőbírója lesz Középeurópa államainak és hogy Ausztria energikusan védelmezni fogja önállóságát. Látjuk azonban, hogy Ausztria mindenáron Németországhoz akar csatlakozni, márpedig,, ha Németország elfogadja Ausztria csatlakozását, akkor Csehország körül lesz kerítve. Lehetetlen dolog, hogy a magyaroktól elvegyenek egy területsávot és a trianoni szerződés értelmében Ausztriának adják, amikor nyilvánvaló, hogy Németország annektálni fogja Ausztriát. Ha a szövetségesek arra kötelezik Magyarországot, hogy valóban adja át Nyugatmagyarországot Ausztriának, semmi akadálya sem lesz annak, hogy Nyugatmagyarországon is rendezzenek népszavazást a Német Birodalomhoz való csatlakozás mellett. Helyes megoldás lenne ez? Megegyezik a mi érdekeinkkel, hogy Magyarországot visszavigyük Németország karjaiba s bebizonyítsuk neki, hogy az antanttól semmit sem remélhet. Hiszen ilyen módon maguk a szövetségesek lesznek azok, akik a germán országok határát közelebb hozzák Budapesthez. Briandnak nehéz feladat volt a trianoni szerződés megvédése, mert a szerződésnek minden cikkelye olyan illúziókon alapszik, amelyek egymásután fosztanak szét. A francia politikának nem érdeke, hogy folyton első helyen szerepeljen Keleteurópa vitáiban. Olaszországnak és a kisántant országainak sokkal több okuk van rá, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzanak. Franciaország egyetlen kívánsága az lehet csak, hogy Magyarországon és a vele szomszédos államokban fennmaradjon a béke, helyreálljon a népek jóléte és a francia vállalkozások fejlődését ne zavarhassa meg semmi. Rendezik a megszállott területen lévő tisztviselők illetményeit Keratler miniszteri tanácsos Prágában tárgyal — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Elképzeltetett £»!'i£aíváriát járnak a magyar Felvidék kön**?f£viselöi. Az elszakitás után leg. . ■n.igjobb részüket műveletlen cseh elemek kiszorították állásukból, legtöbbjét kiutasították s illetményt sem az anyaországból, sem a megszállóktól rendszeresen nem kaptak. Most, mint értesülünk, kedvező fordulat várható ebben az ügyben, amelyről munkatársunk a következő felvilágosítást kapta: — A felvidéki tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek ügyét hónapok óta akarja ák rendezni hatóságaink. Itt-ott kierőszakoltunk áts meneti intézkedéseket, de a gyökeres megoldás mindezideig késett. Most Kerntler Kálmán miniszteri tanácsos utazott Prágába, hogy a közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátásának ügyét a békeszerződés értelmében rendezze. A megállapodás akkor lesz végleges, ha azt a két kormány magáévá teszi. Ez az előren láthatóan sikeres megállapodás sok keserűségűséivet végez.