Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-10 / 125. szám

Ki a liberális? Az átfestések és átértelmezések­ korában félünk. A­ szavak kisiklanak a kezünkből, vagy az értel­ím siklik ki a szavaink köntöséből. Akár a régi jó trafikban volt, ahol a „legfino­­mabb” pipadohány jelentette a türhetökra „kö­zépfülöm“ a komiszát s a ..finom­‘hí»# orrfacsa­ró­t./Vagy ahogy a háborúba^'”az oráris ciga­rettán az „M. V. S “ je^izét.*Tiemc­sak Militaer­­veiWaltung Serbj£i»-t jelentett a fehérvári bakatuL. jjaswwf azt is, hogy „muszáj valamit Színi“. Liberalizmus! Liberális! Gúny szó ez vagy nemes veretű okjelzö? Ki a liberális? Hol kez­dődik az értelme? Latin szó s voltakén annyit jelent, mint nagylelkű, másoknak szabadságot engedő. Eb­ben az értelemben persze nagyszerű szó, ismerte már az ókor klasszikusa, de szabállyá, általánossá csak a kereszténység tette. Ez sza­badította fel s tette egyenrangúvá az embert, 18. században mint a jogok kiterjesztésének Iszava került divatba s ebben az értelemben szjerző ma is. Ki ne lenne liberális az emb­er­és felszabadítása és megbecsülése értelmében, ki igazán nagylelkű és emelkedett gondolko­­su, aki emberséges ember? A 19. század azonban, általában a traheia í­rradalom utáni kor, elkezdett vásárt űzni a s ép nevekkel. A gillotin és Gocciergerie tor­­tr­iát elnevezték szabadságnak,­­a fejek leva­•, gr­ac, vozók vszbdibilä'^r lestveriScitivcfc. S *s a r­é­ten­etes szorító gy­ur­ü, amelybeni­s*• legújabb ki­s nagytőkéseinek és szabadkőműveseinek nemzetközi érdekszövetkezete a többiek, a ,,profán“ tömeg ellen összeesküdött, elnevezte mai­gát liberalizmusnak. Szabadelvűséget­­ hir­detett ez a tábor, de amelyben —­ tudta jól —­ a p­énz, a sajtó és a szervezettség rettentő ere­jűnél fogva voltakép csak neki lett volna sza­bad minden. Az egyén korlátlan jogát, önzését (ő úgy mondta: szabadságát) hirdette mist legfőbb elvet a köz érdekeivel szemben, mert tudta, hogy akkor hamarosan egyes és bizontyos egyéneké lesz a világ. És ez a liberalizmus hozta létre az egyesek kényelmére nagysze­rűen berendezett komfort-világot, de tele, szo­ciális feszültséggel és robbanógázzal, a istnesi paloták mellett embertelen nyomorral és lélek­­nélküliséggel; ez okozta a háborúban kirobbant érdekellentéteket és tömegizgalmakat s a for­radalmak véres reakcióját. Nálunk a liberalizmusnak még egy egészen külön mellékzöngéje van. Liberalizmus nálunk hogyan, hogyan nem, annyit is jelent, hogy zsidó vagy zsidópárti. A pesti sajtó hozta ezt divatba, mert csak azt nevezte liberálisnak, aki soha a zsidókérdést nem feszegette és soha a hódítók érdeke ellen nem vétett. „Liberális tehát ma nálunk a következőket jelentheti: 1. vagy olyant, akinek az idegen faji érdek fon­­tosabb minden más szempontnál (ebben­ az értelemben beszélünk liberális-zsidó sajtóról), 2 vagy olyant, aki óvatos alkalmazkodásból a „fajról“ soha rossz értelemben nem nyilatkozik (ilyen ma néhány skartba tett régi politikus), 3. vagy olyant, aki a destruktív néven nevez­tetni szokott elemekkel szemben a lehető leg­­elnézőbb, de hibáikat s bűneiket is látja és csak akkor tartja őket is a nemzetre nézve felhasz­nálható s egyenrangú polgártársaknak, ha egyéni megbízhatóságukról vagy­­ megjavultsá­­gukról megbizonyosodott. Azt hiszem, ebben az értelemben „liberális“ Hegedűs Lóránt és mások: elnézők, megbocsátok, de nem garancia nélkül s a faji alapon elértelmezett liberálizionis­­határain kivül. * ' '' , Gúnyosan szemére vetettek a keresztény irányzatnak, hogy nem vetette meg két „libe­rális“ miniszter közreműködését. Nincs igazuk. Azok a „liberális“ miniszterek elsősorban ma­gyar emberek, feltétlenül hazafiak s a köz szempontjait mindig az egyéni szabadság fölé helyezők voltak. Ezzel pedig már megtagadták a destruktív liberalizmus legelső alapelvét. Ha a „liberal“ urak a börzén, a bankokban, a szer­kesztőségekben és az­­ emigrációban épolyan liberálisak volnának, mint Hegedűs vagy épen Gratz, egy szavunk sem volna ellenük. Elkép­zelhetetlen, hogy az ilyen liberálisok addig ellenségei és üldözői volnának a magyarságnak, amíg ez be nem vonja a keresztény zászlót. Íme, ez, csakis ez a különbség a faji és a neme­sebb értelemben vett liberalizmus között. Megbékélés, megbocsátás, szeretet, minden becsületes erő bevonása és befogadása a nem­­zetépítő munkába, ha garanciákat nyújt, hogy feltétlenül hazafi és nemcsak üzletileg vallja m­a annak magát, ebben az értelemben mi is liberálisak vagyunk, mert keresztények. S vall­juk, hogy ez a mi liberalizmusunk az egyetlen, mely megérdemli nevét. Az, amit odatel űznek s ami az önzés, a gyűlölködés, a hazaárulással határos faji önimádás, az csak porhintés és visszaél s a liberalizmus régi szép nevével. ^..rajfkor p is; i mi.­­»* ■ ^ ||^| ^Fa * J:^| ||j^^" Előfizetési árak: Szerkesztőség: V., Honvéd-u. 10. Kiadóhivatal: IV., Egész évre . 440 K — f Negyedem. . 110 K — f, ‘ n/n T vrr­Tvr * v kt ■ m­ « n Gerlóczy-u. 11. sz. A szerkesztőség felei önszántai: P elévre . . . 220 K — f Egy hóra. . • 40K — f, Jt \^JLfi Jl JMArlLsAt* Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető: Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron 75*31. Szerkesztőség: 110*55, 7*20, 7*21. A kiadó* 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. hivatal telefonszámai: 5-67,5-68. Reklamáció: 19-25 iiiiiiiiiiifitiiiiiiitiiiiijiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiii Budapest 1921. III. évfolyam, 125. (510) szám. Péntek, junius 10. fii III III IINM IliiilHIIIII I lit I III I IMI IIHMIflIfflIf Ilii illf IIIIIIIIIIIIIIIIIH III IUflIHIIIIIII Minimum in timiiiiim tutin m minim im un iiniiiif mim tiflitiiiviviM»av«t«»fiiftaif tv irviittMiiitinisiiii Decemberben feloszlik a Népszövetség? A német-amerikai békekötés fölöslegessé teszi — Átalakul a világpolitikai helyzet — Az U! Nemzedék tudósítójáról­*­Bécs, június 9. Washingtootból jelentik: A­­ Chicago Tribune amerikai ^momáciai forrásból arról • értesül, hogy Németország és Amerika között a közeljövőben létre«*»# végleges békekötés halá­­los csapást mér ^ ‘ Népszövetségre, m­ert Amerika semmi körülmillimiek között sem hajlandó a Népszö­vetség munkájában aktív részt venni. Washington­ban­­*#mitanak arra, hogy a Népszövetség decem­­b'rti tanácskozásán kénytelen lesz önmagát felosz­latni. Az Egyesült­ Államok és Németország békéje nagymértékben hozzájárul a nemzetközi kérdések tisztázásához és a világ új rendjének á­talaku­­lásához. A washingtoni képviselőházban ma és holnapr folytatják a tanácskozást a német békerezolucióról. A szenátus és az alsóház között véleményeltérések forognak férni, de a pártok és a politikai vezető­­körök már megkezdték a tanácskozásokat, hogy az ellentéteket elsimítsák. % # • ■C^Temps tik zik M * * . . xi lo-. /, IJtJtJt- ) f Ä - ít jH trianoni uiyun jcíműéteiCte rcéi/t vuwjuuua meg — Franciaországnak nem érdeke, hogy folyton első helyen szerepeljen Keleteu­ópában Páris, június 9. A lapok kivétel nélkül nagy részletességgel tárgyalják a magyar békeszerződés ratifikálásáról folytatott vitá­ban elmondott beszédeket, főképpen Briand miniszterelnök nyilatkosatait. Valamennyi lapvélem­ény között­ j^lfigalaposabb és legjóza­­nabb a tewps^.ktmumentárja, amelyet vezér­cikkben közöl. A Temps ellentétet lát abban, hogy a Ro­­mániáhhoz és Csehországhoz csatolt magyar kiü­íztségnek védelmet biztosítanak, de ugyan­akkor kijelentik, hogy a trianoni békeszerző­dés igazságos. A valóság az, hogy az a szerződés nem sikerült alkotás, mert azok a föltevések, amelyekre a föltéte­leket alapították, nem valósultak meg. Akik a szerződést megszövegezték, azt hitték, hogy Németországot teljesen lefegyverzik, a nép­szövetség döntőbírója lesz Középeurópa álla­mainak és hogy Ausztria energikusan védel­mezni fogja önállóságát. Látjuk azonban, hogy Ausztria mindenáron Németországhoz akar csatlakozni, már­pedig,, ha Németország elfogadja Ausztria csatlakozását, akkor Cseh­ország körül lesz kerítve. Lehetetlen dolog, hogy a magyaroktól el­vegyenek egy területsávot és a trianoni szerződés értelmében Ausztriá­nak adják, amikor nyilvánvaló, hogy Német­ország annektálni fogja Ausztriát. Ha a szö­vetségesek arra kötelezik Magyarországot, hogy valóban adja át Nyugatmagyarországot Ausztriának, semmi akadálya sem lesz annak, hogy Nyug­atma­gyar­országon is rendezzenek népszavazást a Német Birodalomhoz való csat­lakozás mellett. Helyes megoldás lenne ez? Megegyezik a mi érdekeinkkel, hogy Magyar­­országot visszavigyük Németország karjaiba s bebizonyítsuk neki, hogy az antanttól sem­mit sem remélhet. Hiszen ilyen módon maguk a szövetségesek lesznek azok, akik a germán országok ha­tárát közelebb hoz­zák Budapesthez. Briandnak nehéz feladat volt a trianoni szerződés megvédése, mert a szerződésnek minden cikkelye olyan illúziókon alapszik, amelyek egymásután fosztanak szét. A fran­cia politikának nem érdeke, hogy folyton első helyen szerepeljen Keleteurópa vitáiban. Olaszországnak és a kisántant országainak sokkal több okuk van rá, hogy ezekkel a kér­désekkel foglalkozzanak. Franciaország egyet­len kívánsága az lehet csak, hogy Magyar­­országon és a vele szomszédos államokban fennmaradjon a béke, helyreálljon a népek­ jóléte és a francia vállalkozások fejlődését ne zavarhassa meg semmi. Rendezik a megszállott területen lévő tisztviselők illetményeit Keratler miniszteri tanácsos Prágában tárgyal — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Elképzeltetett £»!'i£aíváriát járnak a magyar Felvidék kön**?f£viselöi. Az elszakitás után leg. . ■­n.igjobb részüket műveletlen cseh elem­ek kiszorí­tották állásukból, legtöbbjét kiutasították s illet­ményt sem az anyaországból, sem a megszállóktól rendszeresen nem kaptak. Most, mint értesülünk, kedvező fordulat várható ebben az ügyben, amely­ről munkatársunk a következő felvilágosítást kapta: —­ A felvidéki tisztviselők és egyéb alkalma­­­zottak illetményeinek ügyét hónapok óta akarja ák rendezni hatóságaink. Itt-ott kierőszakoltunk át­s meneti intézkedéseket, de a gyökeres megoldás mindezideig késett. Most Kerntler Kálmán mi­­niszteri tanácsos utazott Prágába, hogy a közszol­gálati alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátásának ügyét a békeszerződés értelmé­ben rendezze. A megállapodás akkor lesz végleges, ha azt a két kormány magáévá teszi. Ez az előren láthatóan sikeres megállapodás sok keserűségű­séi­­vet végez.

Next