Kévekötés, 1930-1931 (2. évfolyam, 4. szám)
1930-08-01 / 4. szám
2 oldal. Kévekötés 1930 augusztus. Emil. 7. Verseiből felolvas: Fekete Lajos. 8. Helybeliek szavalatai. 9. Énekszám. 10. Bezáró : Lőfi Ödön, helybeli lelkész. Utána ismerkedés. Este filmbemutató és éneklés az új daloskönyvből. Augusztus 31. vasárnap. D. e. fill órakor. Ifjúsági istentisztelet: 1. Kezdő ének. 2. Ének. 3. Ima: Máthé Sándor. 4. Énekszóló: Ürmössy Magda. 5. Egyházi beszédet mond: Szentiványi Sándor. 6. Ének. A kántori teendőket Nagy Sándor végzi. D. e. 12 órakor. Filmfelvétel, fényképezés. D. u. xli5 órakor. 1. Indítványok. 2. A jövő évi konferencia helyének, idejének, valamint programmjának megvitatása. 3. Az elnök a tisztikar és a választmány nevében beadja lemondását. 4. Az új tisztikar, állandó bizottságok és választmányi tagok megválasztása. 5. Az új elnök a megválasztottak nevében megköszöni a bizalmat, programmot ad és bezárja a konferenciát. D. u. 5 órakor. Bezáró istentisztelet. 1. Ének. 2. Ima: Kővári Jakab. 3. Ének. 4. Bibliamagyarázatot tart: Pál Tamás. 5. Ének. D. u. 6 órakor. Játékok, tenisz, fürdés. Este 8 órakor. Műsoros-estély. Bevezetőt tart: Ferencz József. 1. Dalárdaszám. 2. Szaval: Fülöp Árpád. 3. Előadást tart: Balázs Ferenc: Az erdélyi magyar falu. 4. Szaval: Szántó Laci. 5. Dalárdaszám. 6. Novellát olvas fel Péterfy László: Történet az első hosszúnadrágról, Ibolykáról és a kulimászról. 7. Magyar nótákat énekel: Bede Emil. 8. Humoreszket ad elő: Ébert Hajnalka. 9. Helybeliek szavalásai. 10. Bezáró: Taar Géza, helybeli lelkész. Utána ismerkedés és bál. Szeptember 1. hétfőn. Ifjusági nap Ürmösön. D. e. 10 órakor. Reggeli istentisztelet. 1. Ének. 2. Ima: Benczédi Domokos. 3. Ének. D. e. 1lill órakor. 1. Elnöki megnyitó. 2. Kölcsönös üdvözlések. 3. Az alszervezeti munka jelentőségének ismertetése: ifj. Ürmösi Károly. D. e. bl2 órakor. Előadást tart: Balázs Ferenc I. Ép test. Megbeszélések. D. u. 4 órakor. Előadást tart: Dobai István. II. Ép Lélek. Megbeszélések. D. u. 6 órakor. Vallásos estély. 1. Ének. 2. Ima: Kádár Lajos. 3. Elnöki megnyitó. 4. Szaval : Darkó Béla. 5. Énekel: Bede Emil. 6. Előadást tart: Fikker János. 7. Dalárdaszám. Helybeliek szavalatai. 8. Bezáró : Fekete Lajos, helybeli lelkész. 9. Ének. Utána: ismerkedés. Este: Filmbemutató és éneklés az új daloskönyvből. A műsort összeállította a D. F. E. I. K. Egyetemes Szervezete választmányának megbízásából a konferencia rendező-bizottsága. Balázs Ferenc Mikó Imre alelnök, titkár. Szent-Iványi Sándor Ferencz József választmányi tag, választmányi tag. Konferencia küszöbén. Irta: Mikó Imre. Amikor Székelykeresztúron 1928 nyarán először gyűltünk össze, mi más lehetett ez a konferencia, mint az egymást sohasem látott testvérek első élményszerű kézfogása, első közös fellángolása. A dicsőszentmártoni konferencia már a megindulás jegyében zajlott le: itt alakul meg az Egyetemes Szevezet, itt bontakozik ki az ifjúsági mozgalom célkitűzése a jézusi csirából „Isten országa megvalósítva e földön.“ Két év elteltével Nagyajtán újabb mérföldjelzőhöz érkezünk, mely friss tartalommal és új munkamegosztással kell, hogy kitöltse az egyre szélesedő kereteket. Mit tanulhatunk a múltból és mit menthetünk át a jövőbe? Az Egyetemes Szervezet eddigi munkája nagyon általános színvonalon állott és egyetlen végrehajtó szervre, a választmányra nehezedett. Vehettük észre például a tavalyi konferencián, hogy mihelyt egy-egy speciális kérdés merült fel akár világnézeti téren, akár valamelyik ifjúsági csoport problémájaként (pl. tanoncügy), ezt azzal napoltuk el, hogy részletkérdés és nem tartozik a mi általános feladataink közé. Pedig az Egyetemes Szervezet csak akkor lehet életképes, ha minden tagjának minden érdekét felöleli. Ami pedig az érem másik oldalát illeti, az egyetlen választmányra hárult az elmúlt év folyamán minden munka elvégzése, s így egy regionális alapon alakult adminisztratív szerv kellett, hogy a falumunkáról, lapszerkesztésről, tanoncoktatásról gondoskodjék. Az Egyetemes Szervezet fokozatos kiépülése és a feltorlódó újabbnál újabb feladatok juttattak arra a meggyőződésre, hogy heterogén elemekből álló ifjúságunk megszervezésére újabb keretekről gondoskodjunk. Alapul a társadalmi osztálytagolódás szolgált. Önámítás volna azt gondolni, hogy az osztályellentétek alól épen csak az unitárius ifjúság kivétel és homokra épül az a terv, mely ezen adottságok megkerülésével akarja egyetlen homogén tömeggé olvasztani ifjúságunk sokszínű kikristályosodását. Összhangba kell tehát hoznunk az egyes tagoltságok külön érdekeit az unitárius ifjúság általános érdekeivel, s ebből a kettősségből bontakozik ki célunk: a jövő demokratikus társadalmának kialakítása az osztályöntudatok megszerzésén keresztül. Ez azt jelenti, hogy szembenézve az adott helyzettel, állandó bizottságokat küldünk ki a falusi, iparos-kereskedő és értelmiségi ifjúság speciális kérdéseinek tanulmányozására, osztályszükségleteinek kielégítésére. De mindevvel és mindezen keresztül az a célunk, hogy saját érdekeinek kielégítésén át őket osztályonként és egyenként belekapcsolhassuk az unitárius ifjúság egyetemes célkitűzéseibe. Csak így képzelhetjük el, hogy az osztályöntudatukat megszerzett