Kévekötés, 1930-1931 (2. évfolyam, 4. szám)

1930-08-01 / 4. szám

2 oldal. Kévekötés 1930 augusztus. Emil. 7. Verseiből felolvas: Fekete Lajos. 8. Hely­beliek szavalatai. 9. Énekszám. 10. Bezáró : Lőfi Ödön, helybeli lelkész. Utána ismerkedés. Este filmbemutató és éneklés az új daloskönyvből. Augusztus 31. vasárnap. D. e. fill órakor. Ifjúsági istentisztelet: 1. Kezdő ének. 2. Ének. 3. Ima: Mát­hé Sándor. 4. Énekszóló: Ürmössy Magda. 5. Egyházi beszédet mond: Szent­­iványi Sándor. 6. Ének. A kántori teendőket Nagy Sándor végzi. D. e. 12 órakor. Filmfelvétel, fényképezés. D. u. xli5 órakor. 1. Indítványok. 2. A jövő évi konferencia helyének, idejének, valamint programm­­jának megvitatása. 3. Az elnök a tisztikar és a vá­lasztmány nevében beadja lemondását. 4. Az új tisz­tikar, állandó bizottságok és választmányi tagok meg­választása. 5. Az új elnök a megválasztottak nevében megköszöni a bizalmat, programmot ad és bezárja a konferenciát. D. u. 5 órakor. Bezáró istentisztelet. 1. Ének. 2. Ima: Kővári Jakab. 3. Ének. 4. Bibliamagyarázatot tart: Pál Tamás. 5. Ének. D. u. 6 órakor. Játékok, tenisz, fürdés. Este 8 órakor. Műsoros-estély. Bevezetőt tart: Ferencz Jó­zsef. 1. Dalárdaszám. 2. Szaval: Fülöp Árpád. 3. Előadást tart: Balázs Ferenc: Az erdélyi magyar falu. 4. Szaval: Szántó Laci. 5. Dalárdaszám. 6. Novellát olvas fel Péterfy László: Történet az első hosszú­nadrágról, Ibolykáról és a kulimászról. 7. Magyar nó­tákat énekel: Bede Emil. 8. Humoreszket ad elő: Ébert Hajnalka. 9. Helybeliek szavalásai. 10. Bezáró: Taar Géza, helybeli lelkész. Utána ismerkedés és bál. Szeptember 1. hétfőn. Ifjusági­ nap Ürmösön. D. e. 10 órakor. Reggeli istentisztelet. 1. Ének. 2. Ima: Benczédi Domokos. 3. Ének. D. e. 1lill órakor. 1. Elnöki megnyitó. 2. Köl­csönös üdvözlések. 3. Az alszervezeti munka jelentő­ségének ismertetése: ifj. Ürmösi Károly. D. e. b­l2 órakor. Előadást tart: Balázs Ferenc I. Ép test. Megbeszélések. D. u. 4 órakor. Előadást tart: Dobai István. II. Ép Lélek. Megbeszélések. D. u. 6 órakor. Vallásos estély. 1. Ének. 2. Ima: Kádár Lajos. 3. Elnöki megnyitó. 4. Szaval : Darkó Béla. 5. Énekel: Bede Emil. 6. Előadást tart: Fikker János. 7. Dalárdaszám. Helybeliek szavalatai. 8. Bezáró : Fekete Lajos, helybeli lelkész. 9. Ének. Utána: ismerkedés. Este: Filmbemutató és éneklés az új daloskönyvből. A műsort összeállította a D. F. E. I. K. Egyete­mes Szervezete választmányának megbízásából a kon­ferencia rendező-bizottsága. Balázs Ferenc Mikó Imre alelnök, titkár. Szent-Iványi Sándor Ferencz József választmányi tag, választmányi tag. Konferencia küszöbén. Irta: Mikó Imre. Amikor Székelykeresztúron 1928 nyarán először gyűltünk össze, mi más lehetett ez a konferencia, mint az egymást sohasem látott testvérek első élményszerű kézfogása, első közös fellángolása. A dicsőszentmár­­toni konferencia már a megindulás jegyében zajlott le: itt alakul­ meg az Egyetemes Szevezet, itt bonta­kozik ki az ifjúsági mozgalom célkitűzése a jézusi csirából „Isten országa megvalósítva e földön.“ Két év elteltével Nagyajtán újabb mérföldjelzőhöz ér­kezünk, mely friss tartalommal és új munkamegosz­tással kell, hogy kitöltse az egyre szélesedő kereteket. Mit tanulhatunk a múltból és mit menthetünk át a jövőbe? Az Egyetemes Szervezet eddigi munkája nagyon általános színvonalon állott és egyetlen végrehajtó szervre, a választmányra nehezedett. Vehettük észre például a tavalyi konferencián, hogy mihelyt egy-egy speciális kérdés merült fel akár világnézeti téren, akár valamelyik ifjúsági csoport problémájaként (pl. tanonc­­ügy), ezt azzal napoltuk el, hogy részletkérdés és nem tartozik a mi általános feladataink közé. Pedig az Egyetemes Szervezet csak akkor lehet életképes, ha minden tagjának minden érdekét felöleli. Ami pedig az érem másik oldalát illeti, az egyetlen választ­mányra hárult az elmúlt év folyamán minden munka elvégzése, s így egy regionális alapon alakult admi­nisztratív szerv kellett, hogy a falumunkáról, lapszer­kesztésről, tanoncoktatásról gondoskodjék. Az Egyetemes Szervezet fokozatos kiépülése és a feltorlódó újabbnál újabb feladatok juttattak arra a meggyőződésre, hogy heterogén elemekből álló ifjúságunk megszervezésére újabb keretekről gondos­kodjunk. Alapul a társadalmi osztálytagolódás szolgált. Önámítás volna azt gondolni, hogy az osztály­ellentétek alól épen csak az unitárius ifjúság kivé­tel és homokra épül az a terv, mely ezen adottsá­gok megkerülésével akarja egyetlen homogén tö­meggé olvasztani ifjúságunk sokszínű kikristályoso­dását. Összhangba kell tehát hoznunk az egyes ta­goltságok külön érdekeit az unitárius ifjúság általá­nos érdekeivel, s ebből a kettősségből bontakozik ki célunk: a jövő demokratikus társadalmának kialakí­tása az osztályöntudatok megszerzésén keresztül. Ez azt jelenti, hogy szembenézve az adott helyzettel, állandó bizottságokat küldünk ki a falusi, iparos-ke­reskedő és értelmiségi ifjúság speciális kérdéseinek tanulmányozására, osztályszükségleteinek kielégíté­sére. De mindevvel és mindezen keresztül az a cé­lunk, hogy saját érdekeinek kielégítésén át őket osz­tályonként és egyenként belekapcsolhassuk az unitá­rius ifjúság egyetemes célkitűzéseibe. Csak így kép­zelhetjük el, hogy az osztályöntudatukat megszerzett

Next