Vasárnapi Hírek, 2011. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

2011-04-23 / 17. szám

Őrangyal ■ ■ J 6 ^ ^ánnyal VaS2lfll21||l KULTÚRA • GASZTRONÓM­­IA • ÉLETMÓD • REJTVÉNY • SPORT U 4 wll/)/J/7 7111 Liam Neeson: l Kate, a sodródó A# n# g g g g g g g M g gi g Nagy pofont kapón hattyú g g g B JB B B B g B -»it 1-16 m m Asl/ÉLj %/ m %/ Máskor lenne húsvét? „Boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek” - mondja János az evangéliumában, és ez húsvét közeledtével még inkább igaznak bizonyul, főleg, ha Krisztus halálának előzményeit és körülményeit szeretnénk közelebbről megvizsgálni. Ámon Judit Évszázadok alatt ugyanis rengeteg bizonyítékát vélték megtalálni a Megváltó kereszt általi halálá­hoz vezető útnak, mi most összegyűjtöttük a legvi­­tatottabbakat. UTOLSÓ VACSORA: Időpontját évezredes hagyo­mány őrzi. Vajon helyesen? A legújabb szenzáció szerint nem, mert bár a keresztények évszázadok óta nagycsütörtökre teszik az utolsó vacsora idő­pontját, egy ősi zsidó naptár előkerülése mindezt felülírja. Legalábbis ezt állítja Colin Humphreys kutató, aki a Biblia egyik legrégebben fennálló ellentmondására keresvén a megoldást, jutott arra a következtetésre, hogy a zsidó húsvét nem csütör­tökre, hanem szerdára esett. Az utolsó vacsora volt az, ahol Jézus 12 apostolával utoljára evett együtt, majd egy nappal később életét adta az emberekért. Ezzel szemben a Cambridge University kutatója egy csillagász segítségével rekonstruálta a Jézusék által használt naptárt, és a zsidó húsvét napját az időszámításunk szerinti 33. évre, azaz április 1., szerdára teszi. Eszerint, ha a modern keresztények Humphreys elméletét követnék, a húsvétot április első vasár­napján kellene ünnepelniük. TORINO! LEPEL: A szövet, aminek középső részén egy ember dupla lenyomata fedezhető fel, talán a legmegosztóbb keresztény erek­lye. Érdekessége, hogy a leplen található férfialak kezein csak négy ujj látszódik, mivel a keresztre feszíttetés során a csuk­lóba ütött szeg egy olyan ideget ért, amely hatására a hüvelykujj behajlott a tenyér felé. Az állítólagosan Jézus testét halála után fedő vászon körül meg­találása óta sok kérdés merült fel, de azt bizton lehet állítani, hogy a közel öt méter hosszú textilen égés­, víz, és egy AB-s vér­csoportba tartozó ember vérnyomai találha­tóak. Az alak háromdimenziós hologramja alapján pedig ki lehet jelenteni: nem töviskoszorút, hanem tövises „sapkát’ borítottak a letakart férfira, mivel a fejtetőn sok apró véres seb nyomai látszanak. A radio­karbon-vizsgálatnak aláve­tett vászonminta azonban kimutatta: keletkezése 1260-1390 közé tehető. SZENT GRÁL: „D.O.U.O.S.V.A.V.V.M.” - áll a betű­kód egy angliai város 250 éves emlékművén. Megfejtésén az elmúlt idő alatt - például Charles Darwinnal együtt - rengetegen dolgoztak, ez idáig eredménytelenül. Vagy mégsem? Hogy kapcsoló­dik ez egyáltalán a Szent Grálhoz? A második világháború angol kódfejtő központjának két egy­kori munkatársa olyan megoldást adott a titokra, mely állításuk szerint könnyen elvezethet a keresztre feszített Jézus kiömlő vérét felfogó kehelyhez. Az üzenet egy titkos keresztény szektá­tól származik, jelentése: „Jézus mint istenség nem létezik”. Az eretnek tanítás Oliver és Sheila Lawn szerint „Sion szerzeteseitől” származik, akik a templomos lovagrend utódjainak tekintették magukat, tehát a Grál őrzőinek leszármazottai voltak. Az egyik legismertebb legenda szerint azonban a Szent Grál tulajdonképpen nem is egy kehely volt, hanem a tízparancsolat írott változatát őrző láda. Mindezek a történetek csak a legenda körébe tartoznak, állítják komoly hittudósok és történészek, és csak a titokfejtés bizsergető érzése táplálja ezt az évszázadokra visszanyúló hajszát. KRISZTUS KERESZTJÉNEK SZÖGEI: Egy izraeli szü­letésű kanadai rendező, Simcha Jakobovics leg­újabb dokumentumfilmjében nem kevesebbet állít, mint hogy megtalálták azokat a szöge­ket, amelyekkel Jézust keresztre feszítették. A kereszt szögei című művéből - melyen három évig dolgozott - meg­tudhatjuk, hogy 1990-ben, amikor Kajafás főpap sírját feltárták, két szö­get is találtak a maradványok mellett. Kajafásról tudni illik, hogy ő volt az a vallási vezető, aki a zsidók részéről Jézus keresztre feszítését a leginkább szorgalmazta. Márpedig - állítja a filmes -, aki részes volt valakinek a keresztre feszíté­sében, annak a csontjait később oly módon helyezték temetkezési ládikába, hogy azt a kivégzésnél használt szögekkel zárták le. Magyarul: Kajafás sírjában azokat a szöge­ket találták meg, amelyekkel Jézust a kereszt­re szögezték. Ezt természetesen soha nem lehet majd minden kétséget kizáróan bizonyítani, hiszen sok ponton gyenge lábakon állnak a filmbeli magyará­zatok is. Végső soron talán nem is ez számít, hanem, hogy rendel­kezünk-e ezeknek az elfogadásá­hoz kellő, semmiféle bizonyítást nem igénylő emberi hittel. TITKOK KÖNYVE: JÉZUSTÓL VAGY JÉZUSNAK? Szenzációs lelet tartja izgalomban a szakembereket: a Galileai-tengerre néző egyik jordániai barlangban kétezer éves könyvgyűjteményt találtak. Amennyiben száz százalékig bizonyítást nyer valódiságuk, közel akkora jelentőséggel bírnak, mint a mintegy fél évszá­zada felfedezett, híres holt-tengeri tekercsek. Ez eset­ben ugyanis a kereszténység történetének legkorábbi írásos emlékeiről van szó. A hetven darabból álló fémveretes könyvecskék eddig nem ismert vallási szövegeket tartalmaznak, s jelképrendszerük arra utal: még Pál apostol evangéli­uma előtt keletkeztek. A könyvek mindegyike nyolc-kilenc apró, hitelkártya méretű lapból áll, amelyeken keresztény szimbólumok, rajzok, egy-két szavas írások vannak föníciai nyelven. Az egyik lapon például egy kereszt látható az előtérben, mögötte Jézus sírja, egy kapu és Jeruzsálem falai. A vaslapokat már erősen megrongálta a korrózió, de megfelelő eljárással még szét lehet őket választani. Az egyik könyvecske mindkét fedőlapját egy-egy emberi fejet ábrázoló dombormű díszíti, az egyiken egy szakállas, másikon egy arcszőrzet nélküli férfival. A kép alatt egy több szóból álló szöveg van, amiből ennyit már kibetűztek: „Izrael megmentő­­je". A lapokat ólomgyűrűkkel fűzték össze, ami azt valószínűsíti: nem akarták, hogy illetéktelen kinyissa.­­ A Jelenések könyve beszél egy olyan lepecsételt könyvről, amelyet csak a Megváltó nyithat fel - mondta dr. Margaret Baker professzor, az Ótestamentumi Kutató Szövetség volt elnöke. - De más korabeli vallási szövegek is említést tesznek a bölcsességek és titkos hagyományok könyvéről, amelyeket Jézus csak a legközelebbi köve­tőinek adott át. Biztosra veszem, hogy ez a felfedezés ezt a könyvet tartalmazza. A szakértők többsége bizonyosra veszi, hogy a könyvecskék hitelesek és valóban egy ókeresztény szekta féltve őrzött ereklyéi lehettek az I. század közepéről. Vannak azonban szkeptikus hangok is. Egy nyelvész szerint például nem egészen stimmelnek a feliratok. Egy régész szerint pedig nem Jézust, hanem Héliosz napisztent ábrázolja a portré. Talán nemsokára kiderül, hogy valódi vagy álszenzáció színesítette meg az idei húsvétváró heteket. (újlaki)

Next