Vas Népe, 1962. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

1962. április 1. Vasárnap Nagygyűlések és koszorúzási ünnepségek megyeszerte felszabadulásunk 17. évfordulóján Hazánk felszabadulásának 17. évfordulóját megyeszerte ünnepi külsőségek között ülik meg. Szombathelyen április 3-án este 6 órakor kezdő­dik az ünnepi nagygyűlés a mú­zeum színháztermében. A nagy­gyűlésen Lőrincz Károly elvtárs, az MSZMP Vas megyei végre­hajtó bizottságának tagja mond ünnepi beszédet A megemléke­zést műsor követi, amelyben színpadra lép: a csehszlovák Benesay-énekkar, a KISZ Sava­­ria Együttese és a Bartók Béla Zeneiskola ének- és zenekara. A szovjet hősi emlékműre a Pelikán parkban április 4-én dél­előtt 10 órakor helyezik el a há­la és tisztelet koszorúit az üzemek és vállalatok dolgozói, a pártszer­vezetek, a tanácsok és a tömeg­­szervezetek képviselői Az ün­nep alkalmából este 7 órai kez­dettel a Benegau-énekkar önálló estet ad a Felsőfokú Tanítóképző Intézet dísztermében. Este 8 óra­kor a szovjet hősi emlékműnél tűzijátékot rendeznek Kőszegen április 3-án este 7 órakor kezdő­dik az ünnepi nagygyűlés a Pe­tőfi művelődési otthonban. Az ünnepi beszédet Péczeli László elvtára, a városi tanács elnöke tartja. Utána kultúrműsor követ­kezik. Negyedikén délelőtt tíz órakor üzemeik, hivatalok, tö­megszerveztek küldöttségei meg­koszorúzzák a szovjet hősi em­lékművet Az ünnep alkalmából felavatják a kőszegi turista szál­lót, délelőtt fél 11 órai kezdettel. Es­te a Petőfi művelődési otthon öntevékeny színjátszó csoportja vidám műsort mutat be. Sárváron harmadi­kán este 7 órakor tart­ják a nagygyűlést, amelyen Szabó József elvtárs, a járási tamács el­nöke mond ünnepi beszédet. A nagygyűlés után fáklyás, lam­­pionos menet vonul a szovjet hősi emlékműhöz, amelyet a sár­vári KISZ-fiatalok koszorúznak meg. Április 4-én koszorúzási ün­nepség zajlik le 10 órai kezdettel az emlékműnél. Varga Sándor elvtárs, a községi tanács elnök­helyettese emlékezik meg a harc­ban elhunyt hősökről. Délelőtt a filmszínház ünnepi műsorán az Alba Regia című magyar film szerepel. Délután két órától kul­turális műsor várja a sárvária­kat: a Béke és Barátság Kultu­rális Szemlén részvevő irodalmi színpadok járási bemutatója, Körmenden április harmadikén délelőtt a községi pártbizottság klubjában 1919-es vörös katonák és veterá­nok találkoznak. Az ünnepi nagy­gyűlés este 7 órakor kezdődik a járási művelődési otthonban. Az ünnepi beszédet Bencsik Zoltán elvtárs, a járási tanács vb-elnö­­ke tartja. Az ünnepség második részében a körmendi KISZ-fiata­­lok és úttörők adnak műsort. A koszorúzási ünnepségem, 4-én délelőtt 10 órakor Polgár István elvtára, a rendőrkapitányság ve­zetője mond beszédet. Este, az Ifjúság Házában a területi, és az iskolás KISZ-szervezetek adnak műsort Halágyon. Nádasdon, Csáktány­­doroszlón és Iváncom megkoszo­rúzzák a hősi halált halt szovjet katonák sírját Vasváron április 4-én délelőtt 9 órakor kez­dődik az ünnepélyes megemléke­zés a moziban. Czitouk Antal, a járási pártbizottság osztályveze­tője mond ünnepi beszédet majd az ünneplők megtekintik az Alba Regia című filmet Celldömölkön április 3-án este 7 órai kezdettel zajlik le az ünnepi nagygyűlés, amelyen Havasy Jenő, a községi párt vb-titkára mond ünnepi be­szédet. Április 4-én délelőtt ke­rül sor a koszorúzási ünnepsé­gekre A jánosházi ünnepségeken a községi tanács vb meghívására egy szovjet asszony is részt vesz, akinek fia a község védelmében esett el, és sírját Jánosházán őr­zik. Jánosházán, Keleden, Nemes­­keresztúron és Kenyériben meg­koszorúzzák a szovjet katonáit sírjait. Szentgotthárdon kedden este fáklyás felvonulás nyitja meg az ünneplést. Utána kezdődik az ünnepi nagygyűlés a szakmaközi művelődési otthon­ban. Az ünnepi beszédet Kaposi György elvtárs, a járási párt vb tagja mondja, majd a művelődési otthon irodalmi színpadának mű­sora következik. Másnap délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a szov­jet hősi emlékművet. katonák jelentése szerint ezzel a „helyzet tisztázódott”, valójában azonban csak tovább bonyolódott. Van ugyan már új elnök, de szin­te bizonyosra vehető, hogy az ar­gentin dolgozók nagy többsége nem fog egykönnyen belenyugodni a szélsőségesen reakciós kormány uralmába. Az illegalitásban küzdő Argentin Kommunista Párt politi­kája és taktikája világos. A párt a reakció minden megnyilatkozása ellen harcol és a fő veszélyt jelen­leg az amerikabarát katonai körök jelentik. A kommunisták leleple­zik a peronista pártvezérek dema­gógiáját, de a peronista dolgozók­kal kapcsolatot teremtve, egység­frontot alkotnak a jelenleg legve­szedelmesebb reakció ellen. Csak az amerikabarát imperialista kö­rök legyőzése után alakítható ki ugyanis a nép érdekeit legjobban szolgáló reális, független politika. Változatlanul a világpolitikai érdeklődés központjában volt az elmúlt héten Algéria is. Az OAS- szal vívott harcban az elmúlt hé­ten Párizs a korábbinál nagyobb határozottságot mutatott. De Gaulle-nak minden oka megvan erre. Az eviani megegyezés előtti időszakban az OAS tevékenysége bizonyos tekintetben jól jött a kormányzatnak, mert egyrészt bi­zonyos egyensúlyi helyzetet te­­remtett a francia belpolitikában, másrészt fékezte az FLN tevé­kenységét is. Ma már azonban más a helyzet. Ha a De Gaulle­­kormány meg akarja tartani a már amúgy is eléggé lejáratott nemzetközi tekintélyét, akkor fel­tétlenül meg kell mutatnia, hogy ura a helyzetnek. Hatni akar De Gaulle az erélyesebb intézkedé­sek a demokratikus gondolkodású francia tömegekre is, különös te­kintettel az április 8-i népszava­zásra. A Kommunista Párt veze­tői félreérthetetlenül kijelentették, hogy a párt és a pártot támogató tömegek igennel szavaznak április 8-án, de ez az igen csak az algé­riai békére igen, de De Gaulle egyéb téren folytatott politikájára nem. A degaulleista politika jel­lege ugyanis alapvetően reakciós és ez ellen a francia kommunisták változatlanul folytatják harcukat. De Gaulle reakciós politikáját egyébként mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy a francia kormány távollétével tüntet a genfi leszere­lési értekezleten. Tavaszodik. A tavaszi időjárás pedig nemcsak napsugarat, ha­nem olykor böjti szelek, néha hó­zivatart is jelent, így van ez a nemzetközi politikában is. És ha nem is történt semmi nagyobb horderejű konkrét megegyezés az általános és teljes leszerelés kér­désében, a kedvező légkört meg­őrizték Genfben. A tanácskozás tovább folyik és a külügyminisz­terek is úgy utaztak el, készek bármikor visszatérni és újból le­ülni a tárgyaló­asztalhoz. Már­pe­dig minden megegyezés kulcsa a békés tárgyalás és ha ez a tárgya­lás jószándékú, akkor a megegye­zés ha késik is, de nem maradhat el VAS NÉPE Pártépítési fa a celldömölki járásban A termelőszövetkezetek gazda­­sági és politikai megerő­sítése érdekében a falusi párt­­szervezetek is sokat tettek. Munkájukat a dolgozók iránti bi­zalom és megbecsülés alapján vé­gezték. Közben nőtt a párt befo­lyása, tekintélye is. A falusi párt­­szervezetek sokoldalú tennivalóik megoldásában állandóan erősítet­ték kapcsolatukat a tömegszerve­zetekkel, igyekeztek szervesen bekapcsolni őket a mindennapos munkába. Természetes, hogy a társadalom érdekében végzett munka során sokat fejlődtek ma­guk az emberek is, mind nagyobb számban nevelődtek a termelőszö­vetkezetekben kommunista pa­rasztok. Ezért gyorsult meg az utóbbi időben a tagjelöltfelvétel üteme a falusi, termelőszövetkezeti alap­szervezetekben. A celldömölki járásban például az utóbbi időben szinte minden pártszervezet vett fel új tagjelölteket Különösen említésre méltó Alsóság és Ke­­menesszentmárton, ahol az el­múlt hónapban hét, illetve öt tag­jelöltet vettek fel a termelőszö­vetkezeti tagok közül A tagjelölt­felvételek során számos olyan ta­pasztalat került felszínre, amit ér­demes részletesebben megvizsgál­ni, elemezni. A Iisúságon az előző években főleg az idősebbekre tá­maszkodtak, azokra, akik valóban sokat dolgoztak a termelőszövet­kezetben, politikailag egyetértet­tek, együttműködtek a párttagok­kal. Közülük többen kérni is akarták már a felvételüket a párt­ba, de visszatartotta őket a saját és a család, főleg pedig az asz­­szonyok vallásos előítélete, maradi felfogása. Ezért a pártszervezet inkább a fiatalok felé fordult, akiknek életszemlélete mentes e konzervatív előítéletektől, felfogá­sukban közelebb állnak a párt eszméjéhez, tanításához. A fiata­lok közötti nevelőmunka ered­ménnyel járt. A felvett tagjelöltek zöme fiatal, 23—28 évesek. Hár­man közülük ez év elején jöttek vissza a községbe és léptek be a termlőszövetkezetbe. Azelőtt a vasútnál, építkezéseknél dolgoz­tak, most visszahozta őket a falu, a föld szeretete és nem utolsó sor­ban az a meggyőződés, hogy a termelőszövetkezet számukra is biztos megélhetést nyújt. Egyet­értettek ők korábban is a párt po­litikájával, de — akkori munka­helyük adottságai folytán — nem volt olyan pártszervezet, amely bevonta volna őket a politikai munkába, ahonnét megbízatásokat kaptak volna, ahol rendszeresen foglalkoztak volna nevelésükkel. A termelőszövetkezetben egyszer­re bekapcsolódtak a pártonkívü­­li aktívacsoport munkájába, meg­hívottként részt vettek a párt­­szervezet taggyűlésein és más ren­dezvényeken. Hamarosan belátták, hogy a kommunisták között van a helyük, tapasztalták, hogy ott ko­moly dolgokról, az emberek életé­nek jobbátételéről van szó. A­­z említett esetekben, de egyébként is szó sincs va­lamiféle „beszervezésről”, tagfel­vételi kampányról. Változatlanul azt valljuk, hogy nem a mennyi­ségi, hanem a minőségi követel­ményeket kell előtérbe helyezni a pártépítés során. Most és ezután is csak azokat lehet felvenni a pártba, akik ezt maguk kérik, s a tagság jó munkájuk alapján alkal­masnak is találja őket. Ez azon­ban nem zárja ki, sőt feltételezi a párthoz közel állókkal való terv­szerű foglalkozást, a kitartó neve­lőmunkát, konkrét megbízatások adását. Ezek alapján kell kiérde­melni a pártba való felvételt. A falusi pártszervezetek — a korábbiakhoz képest — többet tö­rődnek a KISZ-szervezetekkel, ál­talában a fiatalokkal. Az ifjúsági szervezetet helyesen a párt után­pótlása egyik fő forrásának tekin­tik. Nemrégiben vették fel a ke­­menesszentmártoni KISZ-titkárt, az alsósági Pethő Teréz KISZ-ve­­zetőségi tagot, most foglalkoznak a vönöcka KISZ-titkár felvételé­vel. Különösen jó dolog, hogy a KISZ-szervezetek tagsága is el­mondja véleményét a felvételek­kel kapcsolatban. Kemenesszent­­mártonban például összevont párt- és KISZ-taggyűlésen vitat­ták meg Patyi László titkár mun­káját, maga a KISZ-tagság aján­lotta a pártba való felvételét. Kezd általánossá válni az a gyakorlat is, hogy a felvett tag­jelölteknek konkrét pártmegbíza­tásokat adnak. Ahol még gyen­gébben dolgoznak a KISZ-szerve­­zetek, ott az újonnan felvett tag­jelöltek nagy részének az a párt­megbízatása, hogy segítse a KISZ munkáját. Mások a tömegszerve­zetekben vagy a termelőszövetke­zet gazdasági munkájában kap­nak megbízatást. M­r mindenütt igényesség tapasz­­talható a tagjelöltek felvé­telénél. Semmi ok azok aggodal­mára, akik felhígulástól, a karrie­rista elemek beözönlésétől féltik a pártot Bizonyítja ezt több felvé­teli kérelem elutasítása. Hiba az, hogy egyes helyeken, egyes ese­tekben még túl magasra is szab­ják a mércét, kész kommunistá­kat akarnak. Sokszor olyanokat is elutasítanak, akiknek pedig a pártban lenne a helyük, sőt egyál­talán nem foglalkoznak pártépí­téssel. Jócskán találkozunk álradi­kalizmussal, bizalmatlansággal, a pártonkívüliek lebecsülésével Né­hány pártszervezet mereven elzár­kózik attól, hogy rendezvényeire, különösn pedig taggyűléseire pártonkívülieket is meghívjon. Attól félnek, hogy a pártonkívüli­ek „kiviszik”, amiről a taggyűlé­sen szó volt. Ezek az elvtársak nem értik meg, hogy a pártonkí­vüliek csak akkor tudnak helyes véleményt kialakítani a pártról, ha közvetlen közelről láthatják a pártagok munkáját, ha saját ta­pasztalataik alapján győződhetnek meg arról, hogy pártunk minden tette az ő érdekeiket szolgálja. Kemenesszentmártonban egy­két párttagnak az a véleménye, hogy a volt MDP-tagokkal egyál­talán nem érdemes foglalkozni. Ha nem igazoltatták át magukat, ha csak most kérik felvételüket, akkor azt számításból, jobb állás, nagyobb kereset reményében te­szik. Mások a párthoz közeledők ellenforradalom alatti kisebb bot­lásait, tévedéseit nagyítják fel és figyelmen kívül hagyják, hogy közben mennyit változtak, fejlőd­tek az emberek. Meglelhető még a középparasztokkal szembeni bi­zalmatlanság is. Vannak pártta­gok, akik aszerint ítélik meg a tsz-tagokat, hogy egyéni korukban mennyi földjük volt. Másnak azt vetik szemére, hogy annak idején vonakodva lépett a termelőszövet­kezetbe, de azt már nem veszik figyelembe, hogy a termelőszövet­kezet megszilárdításáért, a terme­lés fellendítéséért folyó harcban ma már ezek is kitűnnek, élen jár­nak a falu, a termelőszövetkezet munkájában. Ilyen például az egyik vönöcki traktoros, aki évek óta példamutatóan dolgozik, jó munkája elismeréséül a tsz veze­tőségébe is megválasztották, de a pártba nem akarják felvenni. ”Hasonló hiányosságok tapasz­■i­talhatók néhány helyen még a fiatalok megítélésében is. Amikor a fiatalok kérik felvéte­lüket a pártba, bizony elhangzik néhol az is: „Hol voltak ezek ak­kor, amikor én már a rendszerért küzdöttem? Mivel tudták kiérde­melni a pártba való felvételüket? Különben is politikailag fejletle­nek.” Pedig több pártszervezetben elkelne az utánpótlás, a fiatal erő. A nagysimonyi pártszervezet 22 tagjának átlagos életkora 50 éven felül van, mert itt sem bíznak a fiatalokban. Véleményünk sze­rint Nagysimonyiban sem rosszab­bak a fiatalok, mint másutt. Azon­ban ha tényleg nem lehet bízni az ottani fiatalokban, azért elsősor­ban a pártszervezet, a párttagok felelősek. Vajon kitől várják a fiatalok nevelését? Több helyen — mint Nagysimo­nyiban is — nehezíti a pártépítés eredményességét a párton belüli meg nem értés, intrika, egymás el­leni áskálódás. Gátolja ez a szer­vezeti életet is és nem csoda, ha sokszor a taggyűlést sem tudják idejében megtartani. Érdemes arra is felfigyelni, hogy a fentebb említett vélemé­nyeket, kifogásokat a legtöbb he­lyen nem merik nyíltan az embe­rek szemébe mondani. Ezekről csak egymás között beszélgetnek s e nézeteket csak akkor han­goztatják, amikor az illetékesek távol vannak. Ezért is félnek még több helyen a pártonkívüliek meg­hívásától, ezért tartanak attól, hogy a taggyűlésekről , ha visznek” dolgokat a pártonkívüliek. Pedig csak az érdekeltek jelenlétében lenne igazán mód a problémák tisztázására, csak így tudnák fi­gyelmeztetni az embereket hibáik kijavítására. Akadnak még olyan párttagok is, akik kommunista voltukra hi­vatkozva különböző jogokat for­málnak maguknak. Attól tarta­nak, ha új tagokat vesz fel a pártszervezet, akkor ők háttérbe szorulnak, kevesebb szavuk lesz, nem hallgatnak úgy rájuk. Ál­talában ezek a párttagok beszél­nek mások önzéséről, karrieriz­musáról. Valójában ők az önzők, karrieristák, mert azt akarják, hogy csak nekik legyen vélemé­nyük, hogy csak ők maguk érvé­nyesülhessenek. Magatartásukkal, szemléletükkel — minden jóindu­latuk ellenére is — mérhetetlen károkat okoznak a pártnak, lazít­ják a párt tömegkapcsolatát, nem tudják megérteni, hogy a párt a tömegekért van, a nép igazi ér­dekeiért küzd. Itt az ideje, hogy falusi párt-­­ szervezeteink, párttagja­ink felismerjék, hogy az új hely­zet új módszereket követel az élet minden területén. Mélyebben, elemzőbben kell tanulmányozni a kialakult új helyzetet, gyorsabban fel kell ismerni a változásokat, reálisan kell megítélni az újonnan jelentkező problémákat. Nem elégséges a XXII. kongresszus betűit idézni a szemináriumokon, hanem mindenütt hozzá kell fog­ni a kongresszus szellemének al­kotó módon való alkalmazásához. Dézsi Mátyás Népek Barátsága A KISZ ÖV műsoros estje Szombathelyen Ma este hét órai kezdettel Szombathelyen a múzeum nagy­termében Népek Barátsága cím­mel műsoros estet rendeznek a kisipari szövetkezetek dolgozói. A műsorban a többi között fellép a kőszegi tánccsoport, a szombat­­helyi kisipari szövetkezetek Béke Kórusa és a szombathelyi szövet­kezetek dolgozóinak színjátszó csoportja. A műsoros estet a KISZÖV megyei küldöttközgyűlé­se tiszteletére rendezik, amely a korábbi közleménnyel ellentétben, a szombathelyi Felsőfokú Tanító­képző Intézetben hétfőn reggel nyolc órakor kezdődik. s 38 ezer forint nyereségrészesedés a sárvári Asztalos Ktsz-ben Csütörtökön este tartotta évzá­ró közgyűlését a sárvári Asztalos Ktsz. A közgyűlésen értékelték a múlt év munkáját és megvitat­ták a szövetkezet további terveit. A ktsz a jövőben az exportra, készülő hűtőszekrények farészé­nek termelését növeli. A múlt évben felállított 220 darabbal szemben májusig 400 darabot ad­nak át a helyi Hűtőgépgyárnak. A közgyűlésen a tagságnak ösz­­szesen 38 ezer forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén. 500 —500 forint jutalmat kapott­­a szövetkezet három idősebb alapí­tó tagja. I J. V.

Next