Napló, 1973. augusztus (Veszprém, 29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
Közlemény a szocialista országok pártvezetőinek krími találkozójáról Kanada beszüntette részvételét a NEFE-ben Napi hírmagyarázatunk KÖLCSÖNÖS SZEMREHÁNYÁSOK jegyében kedden megkezdődött a washingtoni Fehér Házban az amerikai— japán csúcstalálkozó. Nixon elnök és Kakuei Tanaka kormányfő egy éven belül másodszor találkozik. Megbeszéléseik légkörét azonban ezúttal a korábbinál is súlyosabb ellentétek határozzák meg. Ezek a véleményeltérések mindenekelőtt gazdasági jellegűek. Tokió a washingtoni diszkriminációt emlegeti, míg az amerikai fél a japán iparcikkek — elsősorban gépkocsik, textíliák és elektronikai berendezések — áradatát nézik ferde szemmel. A két állam kereskedelmi mérlegében immár hagyományos az amerikai deficit, "bár az utóbbi 18 hónapban a jent kétszer is felértékelték, hogy az amerikai áruk fogadását a japán piacon megkönnyítsék. A pénzügyi intézkedés azonban nem hozta meg a kívánt eredményt Nemrég Rogers külügyminiszter Tokióban járt, s részt vett a két állam miniszteri konferenciáján. Hazatérve rendkívül rózsás képet festett az amerikai—japán kapcsolatokról, olyannyira, hogy az USA közvéleménye nyomban gyanakodni kezdett. Nem alaptalanul. Míg ugyanis a japán gazdasági helyzet évről évre kedvezőbben alakul, az amerikairól ezt nem lehet állítani. S a japán ipar rohamos fejlesztése, az ázsiai ország cikkeinek térhódítása Amerikában, illetve a világ más kontinensein, rendkívül feszültté tette a bilaterális kapcsolatokat. Hozzájárul ehhez az is, hogy Japánnak nem titkolt tervei vannak a szovjet földgáz kitermelése, a szibériai olajbányászat továbbfejlesztése terén. Brezsnyev és Nixon tárgyalását követően Tokióban bizonyos türelmetlenség volt tapasztalható, miután Tanaka kormányfő előreláthatóan csak ősszel találkozik majd a szovjet vezetőkkel. A gazdasági élet vezetői körében attól tartanak, hogy az amerikaiak megelőzik Japánt és olyan üzleti kapcsolatot teremtenek a Szovjetunióval, amely eleve csökkenti az ő esélyeiket. Nixon és Tanaka találkozóján tehát van, miről tárgyalni. Annyi bizonyos, hogy a két vezető kapitalista ország ellentétei ezen a fordulón nem simulnak el. tok vezetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának személyes hozzájárulását e fontos nemzetközi jelentőségű politika megvalósításához. Levonták az általános következtetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe. (A közlemény a továbbiakban részletesen foglalkozik és foglal állást a főbb nemzetközi kérdésekben, beleértve a gazdasági problémákat is.) A találkozón részt vett valamennyi testvérpárt vezetői egyöntetűen hangsúlyozták azt a törekvésüket, hogy fejlesztik a sokoldalú együttműködést a szocialista országok között, összehangolják cselekedeteiket a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus ügye és a béke megszilárdítása érdekében. A találkozó szívélyes baráti hangulatban ment végbe. 2 Baráti találkozó a Krím-félszigeten (A TASZSZ által kiadott terjedelmes közleményből részleteket közlünk.) A Krím-félszigeten július 30 —31-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek találkozóját, amelyen részt vett: Todor Zsivkov, Gustav Husák, Edward Gierek, Kádár János, Jumzsayim Cedenbal, Erich Honecker, Nicolae Ceausescu, Leonyid Brezsnyev, valamint Andrei Gromiko, Borisz Ponomarjov, Konsztantyin Katusev. *A találkozó résztvevői tájékoztatták egymást pártjuk életéről és tevékenységéről, szocialista államok fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok közötti politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi problémákról is. A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és az SZKP megállapította, hogy az 1972 júliusában megtartott Krím-félszigeti találkozó óta eltelt idő alatt jelentős sikereket értek el a varsói szerződés politikai tanácskozó testülete nyilatkozataiban foglalt külpolitikai célkitűzések, a testvérpártok kongresszusain elfogadott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja megvalósításában. A vietnami háború befejezése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerése, Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezése, Kuba nemzetközi pozícióinak megerősödése, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tartozó országok békeszerető politikája befolyásának növekedését. E politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javításában nagy szerepet töltöttek be a testvérpártok és a szocialista országok vezetőinek a kapitalista államok képviselőivel az utóbbi időben megrendezett találkozói és tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram megvalósítása érdekében kifejtett külpolitikai tevékenységéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban nemrégiben tett látogatásokról, a lezajlott tárgyalásokról és a megkötött megállapodásokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyezményről. A testvérpár Hétfőn este arab szolidaritási nagygyűlést rendeztek Berlinben a XVIT részvevői a Marx Engels téren. A forró hangulatú demonstráción a fiatalok elítélték Izrael területrabló politikáját (A NAPLÓ képtávírója) NAPLÓ — 1973. augusztus 1. szerda Október 25 és 31 között tartják meg a béke világkongresszust Kitűzték a moszkvai béke világkongresszus végleges időpontját. Mint Romes Chandra, a Béke Világtanács főtitkára, a tanácskozás nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke a szovjet fővárosban bejelentette, a békeerők világkongreszszusát október 25. és 31. között tartják meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának 70. évfordulója alkalmából. A kanadaiak elutaztak Dél-Vietnamból Kanada hathónapos közreműködés után kedden reggel hivatalosan beszüntette részvételét a Vietnami Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban. A nemzetközi testület 245 fős kanadai kontingense a kanadai hadsereg két Boeing 707 típusú sugárhajtású repülőgépén Saigonból elindult haza, Vancouverba. A távozó kanadai kontingens búcsúztatására a saigoni Tan Son Nhut repülőtéren megjelentek a NEFE magyar, lengyel és indonéz tagozatának vezetői és a saigoni hadsereg néhány tisztje. Kanada utódját a nemzetközi ellenőrző testületben még nem jelölték ki. Interjú az ENSZ főtitkárával (Folytatás az 1. oldalról.) kormánynak, a magyar politikai vezetésnek az igen baráti fogadtatást, amelyben részem volt az önök országában mind a politikusok, mind a lakosság részéről. Bármerre jártam, rendkívül szívélyesen fogadtak. Úgy hiszem, hogy a látogatás rendkívül sikeres és gyümölcsöző volt. Nagyon beható eszmecserét folytattam az Elnöki Tanács elnökével, a miniszterelnökkel és természetesen a külügyminiszterrel. Jelenleg tapasztalható nemzetközi enyhülés vajon csökkenti, vagy növeli-e az ENSZ szerepét az alapokmányban meghatározott olyan célok megvalósításában, mint a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a népek közötti együttműködés fejlesztése? — Meggyőződésem, hogy a nemzetközi politikában jelenleg tapasztalható enyhülés nagyon pozitív fejleményt jelent. Mi üdvözöljük ezt az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Hogyan látja ön az európai biztonság ügyének fejlődését az ENSZ működése szempontjából? — „Az európai biztonsági konferenciát, amelyet tulajdonképpen biztonsági és együttműködési konferenciának neveznek, nagy előrehaladásnak tekintem a nemzetközi kapcsolatokban. Az ENSZ alapokmányában szó van az egyes földrészek, földrajzi egységek regionális együttműködéséről, s mi üdvözöljük az ilyen regionális együttműködést, hiszen ez kétségkívül szolgálja az ENSZ érdekeit is, segít a világszervezetnek a problémák megoldásában. Nagyon pozitívan ítélem meg az európai biztonság ügyének fejlődését. A két német állam tagsága az ENSZ-ben milyen tekintetben jelent pozitívumot?• Az ENSZ-ben mindig az egyetemesség álláspontját képviseltük; más szavakkal: mindig célunk volt a világszervezet tökéletes egyetemessége. A két német állam felvételével újabb nagyon pozitív lépés történik. Jelenleg ott tartunk, hogy a Biztonsági Tanács megfelelő ajánlásokat tett. Bizonyossággal várható, hogy szeptemberben a közgyűlés kezdetekor a két német államot felveszik az ENSZ-be. Ezzel a felvétellel a világszervezet csaknem eléri az egyetemességet. Nemrégen történt meg a Kínai Népköztársaság felvétele, amely ugyancsak rendkívül pozitív lépés volt az ENSZ történetében és remélem, hogy a még kívülálló megosztott országok szintén felvételt nyernek és akkor majd valóban egyetemes szervezettel rendelkezünk, amelyre a világ problémáinak megoldásához szükségünk van. Magyarország tevékenységét az ENSZ-ben miként ítéli meg a világszervezet főtitkára? Magyarország igen pozitívan járul hozzá az ENSZ munkájához. A magyar küldöttség a világszervezetben nagyon tevékenyen dolgozik, újra és újra konkrét javaslatokkal él és arra törekszik, hogy a válságos helyzetekben is segítsen a különbségek kiegyenlítésében. Ilyen módon a magyar delegáció segíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének a béke és a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett tevékenységét — fejezte be az interjút Kurt Waldheim. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára és kísérete kedden elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Péter János búcsúztatta a Világszervezet főtitkárát (A NAPLÓ képtávírója) külügyminisztériumi sajtóközlemény Waldheim látogatásáról Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, 1973. július 28—31. között a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A hivatalos látogatás során a főtitkárral megbeszéléseket folytatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter. A megbeszéléseken ismertették egymással nézeteiket a nemzetközi helyzetről, valamint több, mindkét felet érdeklő témáról. Foglalkoztak a magyar részvétel növelésével az Egyesült Nemzetek és a vele összefüggő szervezetek tevékenységében. . Nézeteink nem semlegesek Stockholmi beszélgetés a svéd külpolitikáról Svédország, a hagyományosan semleges északi állam mostanában gyakran kerül a világsajtó érdeklődésének középpontjába. Az elmúlt években több, a vietnami háborúnak hátat fordító amerikai katona kért és kapott menedéket Svédországban, legutóbb Mozambikból érkeztek oda portugál tisztek, akik megtagadták a részvételt a népirtásban. Néhány hónapja Olaf Palme svéd miniszterelnök egyik, Vietnammal kapcsolatos kijelentése miatt az Amerikai Egyesült Államok visszahívta stockholmi nagykövetét, s azóta nem nevezett ki helyére új vezetőt svédországi diplomáciai missziója élére. Rövidesen, ez év szeptemberében választások lesznek Svédországban. Ebből az alkalomból kerestük fel Manfred Nilssont, a svéd külügyminisztérium sajtófőnökét és megkértük: jellemezze hazája jelenlegi kül- és belpolitikai helyzetét. Több mint negyven éve szociáldemokrata kormányunk van. Az utóbbi két esztendőben nagy viszszaesés volt tapasztalható Svédország gazdasági életében, ezt pedig az emberek mindig hajlamosak a kormány rovására írni. Kis ország vagyunk, termékeink 30 százalékát exportálnunk kell, hogy biztosítsuk a gazdasági egyensúlyt. Gépgyártásunk, hajó- és gépkocsiiparunk versenyképes a világpiacon. A hagyományos svéd vasiparnak igen magas a technikai színvonala. Ez lehetővé teszi, hogy Svédország maga teremtse meg védelmi eszközeit, ami viszont alapfeltétele annak, hogy önálló külpolitikát folytassunk. A hadseregre fordított, egy főre jutó összeg akkora, hogy e téren a világon a negyedik helyet foglaljuk el. — Hogyan egyeztethető össze a nagymértékű fegyverkezés a semlegességgel? — A semlegesség nem azt jelenti, hogy nézeteink is semlegesek. Hangot adunk véleményünknek, mint erről éppen Vietnammal kapcsolatban győződhetett meg a világ. Nagy súlyt helyezünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítésére, hiszen ott egyaránt hallathatják hangjukat a nagy és a kis országok. Svédország számára nagy öröm Brezsnyev és Nixon megegyezése arról, hogy nem használnak fel nukleáris fegyvereket, mert ez is a két nagy ország és vele a világ békéjét erősíti. Ugyancsak örömmel üdvözöljük a helsinki konferenciát, amelyen Svédország és Magyarország képviselője is hallatta a hangját. — Milyen a svéd—amerikai viszony a nagykövetek visszahívása után? — A szeptemberi választásokig előreláthatólag semmi nem történik e téren, erről Rogers külügyminiszter is beszélt. Kapcsolataink normálisak, kivéve a vietnami kérdést. Mi nem vagyunk Amerika ellen, de egyértelműen és határozottan Vietnam mellett vagyunk. Sok amerikai látogat hozzánk és még több svéd Amerikába, hiszen a századforduló táján az itthoni gazdasági nehézségek elől Svédország akkori lakosságának egyharmada vándorolt ki Amerikába, s ott ma is 4—5 millió svéd él. — Svédország, mint skandináv állam, szoros kapcsolatot tart fenn Izlanddal, ugyanakkor jó viszonyban van Nagy-Britanniával is. Hogyan foglal állást az izlandi—brit „balháború” kérdésében? — Természetesen álláspontunk az északi szolidaritás, tehát támogatjuk Izlandot. Meggyőződésünk, hogy a vitát békés, tárgyalásos úton meg lehet oldani. Jövőre nemzetközi halászati konferencia lesz Chilében, ezen Svédország részt vesz és támogatja az izlandi követelést. Addig is javasoljuk mindkét félnek, hogy kössön ideiglenes megállapodást. — Végül, de nem utolsó sorban: a magyar közönséget természetesen érdekli, hogyan értékelik Önök a svéd—magyar viszonyt? — Az utóbbi években jól fejlődnek kapcsolataink, problémák nem merülnek fel. A svéd turisták szeretnek Magyarországra menni, hiszen ott van a Balaton, népszerű nálunk a „Bikavér’, tehát vannak szubjektív alapok is a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A tréfát félretéve: a két ország nagyságra hasonló, de a történelmi háttér különböző. Bár régen mindkét ország alapvetően mezőgazdasági jellegű volt, Svédországban nem voltak nagybirtokok. Magyarország pedig közvetlenül a feudalizmusból lépett a szocializmus útjára. Ami a jelenlegi helyzetet jelenti: a kölcsönös, magas szintű látogatások szinte napirenden vannak, a kereskedelmi kapcsolatok mindkét fél megelégedésére fejlődnek — fejezte be nyilatkozatát Manfred Nilsson, a svéd külügyminisztérium sajtófőnöke. Várkonyi Endre