Világ, 1921. június (12. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-10 / 125. szám

Szarköztömeg és Kiadóhivatal TI., Andrássy­ út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 kor., félévre 240 kor., negyed­évre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG" megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten,vidéken és pályaudva­rokon 2 K, Ausztriában 2 magyar K.VILÁG felvdtojiték Budapesten a ' rándók Bartalában, Blockner J., *­­ Benkő és Társa, Győri és és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mosso Rudolf, Eckstein Berrát hirdetési iro­­dákban. Bécsben: Hausenstein és V­ogler, M. Dukes Nachfolger, Rudolf Llosse. Budapest, PÉNTEK 1921 junius 10. 125-ik szám XII. évfolyam Cseh-román védelmi szövetség Magyarország ellen­ ­ Prágából jelenti a cseh sajtóiroda. A román és cseh kormány, megegyeztek abban, hogy a cseh köztársaság és a román királyság közt meg­kötött védelmi szövetségi egyezségnek a következő szöveget adják: Abban a szilárd elhatározásban, hogy fenn­tartsák a súlyos áldozatok árán megszerzett és a tervezett népszövetségi paktumban kijelölt békét, valamint az 1920 június 4-én Trianonban egyrész­ről a szövetséges és társult hatalmak, másrészről Magyarország között megkötött szerződés folytán keletkezett állapotot, a cseh köztársaság elnöke és őfelsége Románia királya védelmi egyezmény megkötésében egyeztek meg. E célra teljhatalmú képviselője gyanánt a cseh köztársaság elnöke Veverka Ferdinándot, a cseh köztársaság buka­resti követét és meghatalmazott miniszterét, őfel­sége Románia királya pedig Take Ionescu külügy­minisztert nevezte ki, akik meghatalmazásaik köl­csönös bemutatása és azok kifogástalan voltának megállapítása után a következő cikkelyekben egyeztek meg: 1. cikkely. Ha Magyarország, anélkül, hogy provokálták volna, a magas szerződő felek valamelyike ellen támadást kísérelne meg, a második fél kötelezi magát, hogy a megtámadott félnek védelmére kel azokkal az intézkedésekkel, amelyek e szerződés 2. cikkelyében szerepelnek. 2. cikkely: A cseh köztársaság és a román királyság illetékes szakközegei kölcsönös megegyezéssel a később megkötendő katonai egyezségben határozzák meg a jelen egyezség végrehajtására feltétlenül szüksé­ges intézkedéseket. 3. cikkely: A magas szerződő felek egyike sem köthet valamely harmadik hatalommal szövetséget anél­kül, hogy erről a másik felet értesítette volna. 4. cikkely. A két kormány, hogy béketörekvéseikben megegyezőleg járhassanak el, kötelezi magát, hogy egyezséget köt külügyi politikájuknak a Magyarországhoz való viszonyuk kérdésében való szabályozásáról. 5. cikkely. Ez az egyezség két évig marad érvényben a ratifikálási okmányok kicserélésének napjától számítva. Ennek az időtartamnak elteltével ezt az egyezséget bármely szerződő fél felmondhatja, de a felmondás után is még hat hónapig érvényben marad. ■­ . 6. cikkely. Ezt az egyezséget közölni fogják a népszövetséggel (Népszövetségi paktum, hetedik rész.) . 7. cikkely. Ennek hiteléül a meghatalmazottak az egyezséget aláírásukkal és pecséteikkel ellátták. . Kiállították két példányban Bukarestben, 1921. április 23-án. • • Veverka Ferdinánd s. k. « f . Take Ionescu s. k. Benes üdvözli a román-jugoszláv szövetséget Dr. Benes Pasics szerb miniszterelnöknek és Take Ionescunak üdvözlő táviratot küldött a szerb­­horvát-szlovén állam és Románia közt megkötött egyezség létrejötte alkalmából. A táviratban ezt tokozom a tárgyalásokhoz és biztosítom, hogy az önök két országa és két nemzete szükség esetén szá­míthat államunk valóban hű barátságára, mondja. A cseh köztársaság nevében örömmel csal- Nem­ engedélyezték Bárczy beszámolóját ,Cirr A1 főkapitány arra való hivatkozással, hogy a i Tattersall nincsen Bárczy kerületében, nem enge­délyezte Bárczy Istvánnak a Tattersallban vasár­napra hirdetett beszámolóját. Hegedűs a nemzetgyűlés munkarendjéről Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma dél­után munkatársunknak a következőket mondotta : — A költségvetés vitájával holnap remélhető­leg elkészülünk. Szándékomban én a közélelme­zési minisztérium költségvetésén­el felszólalni és javasolni fogom ennek a h­imnisztériumnak a meg­szüntetését. Henzer István képviselő indítványt akar beterjeszteni a kisbérlők adójáról, még­pe­­­dig olyan értelemben, hogy a kisebb bérleti bir­tokok után járó adót ne a bérlők, hanem a tulaj­donos fizesse. Én a magam részéről helyeslem ezt az indítványt és azt el is fogom fogadni. A szombati ülés napirendjére valószínűleg már csak a törvényjavaslat harmadszori olvasása lesz ki­tűzve, azonkívül válaszolni fogok Paczek Gézá­nak a pénzkicserélés ügyében mondott interpellá­ciójára. Hétfőn a nemzetgyűlés nem tart ülés. A keddi ülés munkaprogrammján négy pont szere­pel, még­pedig az egyetemek ideiglenes elhelye­zése, a szabadalmi bírák státus rendezése, az ál­lamadóssági kötvények vagyonváltsága és végül a szeszadóról szóló törvényjavaslat.­­ Huszadikán be fogom adni a költségvetést és az ingatlanok vagyonváltságáról szóló javasla­tomat. Más javaslatom azután ebben az évben egy öthónapos indemnitás benyújtásán kívül nem is lesz. Hétfőn mind a két párt valószínűleg értekez­letet tart. Arra a kérdésre, hogy megfelel-e a valóság­nak az a hír, amely szerint a fővárosi tisztviselők egy negyedévre megkapják fizetésüknek száz szá­zalékát, mint segélyt, a miniszter azt felelte, hogy ebben a kérdésben nem határozott. Hegedűs még elmondotta, hogy az Otthon­ Körben informálni fogja a napilapok egy-egy ki­küldött munkatársát a beterjesztendő költségve­tésről.­­­­ • •— A kisgazdapárt és a belügyminiszter­ ­ A kisgazdapártban ma este­­ a tegnapi hatá­rozat tartotta izgalomban a kedélyeket. A képvi­selők meglehetősen harcias hangulatban emlékez­tek meg az ügy várható fejleményeiről. Hangoz­tatták, hogy a belügyminiszt­ertől határozott és pontos felvilágosítást fognak kívánni és semmi­esetre sem fognak megelégedni azzal, hogy csak általánosságban ismertesse álláspontját. Követelni fogják, hogy minden egyes felvetett kérdésre a legteljesebb részletességgel válaszoljon. Az opti­misták száma egyre fogy és ma már a mérsékel­tek egy része is úgy látja, hogy a párt és a belügy­miniszter között felmerült ellentétek ügyét na­gyon nehéz lesz békés úton elintézni. A képvise­lők rámutatnak arra, hogy Ráday nem tagja a terv szerint a nemzetgyűlés egyik ülését fogják felhasználni erre a célra. A kisgazdapártban egyébként nagyban készü­lődnek az Országos Földművesszövetség ceglédi alakuló gyűlésére, amely, vasárnap lesz és amelyen nagyatádi Szabó és Rubinék is részt vesznek, pártnak és ezért kénytelenek garanciákat köve­telni tőle ígéreteinek teljesítésére. Még nem bizo­nyos, hogy a jövő hét melyik napján tartják meg azt az értekezletet, amelyen Ráday ismertetni fogja a választójog és a közigazgatás reformjára vonatkozó álláspontját. Nincsen kizárva, hogy amennyiben a pártot a belügyminiszter felvilágosí­tásai nem fogják kielégíteni, nyomban felszólalása után bizalmatlanságot szavaznak neki. Egy, másik Győr üdvözít Bethlent és Hegyeshalmyt Győr város törvényhatósági bizottsága a mai na­pon dr. Darányi Kálmán főispán elnöklete alatt meg­tartott közgyűlésén gróf Bethlen István miniszter­­elnököt legutóbbi parlamenti beszéde alkalmából me­legen üdvözölte és bizalmáról biztosította. A közgyűlés Hegyeshalmy Lajos kereskedelem­ügyi miniszternek a vasutak helyreállítása érdekében kifejtett működéséért köszönetét fejezte ki és ez al­kalommal üdvözölte, kérve azt, hogy Győr város tör­vényhatósági bizottságának üdvözletét a­­vasutasokkal is közölje.­­ Hegedűs visszaköveteli Windischgraetztől a burgonyapénzeket *■’ Politikai köröken ma híre terjedt, hogy Hegedűs Lóránt p­énzügyminiszter a számvevőség útján felszólította Windischgraetz Lajos herceget, bőig* -« burgonyadgra ügyből kifolyólag , fizessen vissza kétmillió kilencszázezer koronát. Munka­társunk ez ügyben kérdést intézett Hegedűs Ló­ránt pénzügyminiszterhez, aki ezt a hírt meg­­erősítette. • " * v Új felvonás úgy látszott, és talán nem csupán az optimis­ták hitték, hogy az ötvenkéthónapos európai há­ború után bekövetkezett nagy kataklizmára nem következhetek egy újabb hzáború, legalább addig nem, ami­ csak egy hímnondója van annak a ge­nerációnak, amely síitta, átélte és végigszenvedte ezt az Ötvenk­á­llíciónapot. Úgy látszott, és most, mintha mégis másként történnék. Mialatt még füs­tölögnek az alig kioltott háború tiszkei, már ír­ háborús komplikációk, új háborús lehetőségek, új háborús valószínűségek kontúrjai bontakoznak ki a jövőnek, sőt a közeljövőnek szemhatárán. Ilyen háborús komplikációra több esély is van, nem csupán egy, de a legsúlyosabb közülük és méretei­nél fogva a legvégzetesebb az, amely a két angol­szász nagyhatalom összeütközésével fenyegeti a világot. Harding nem azzal a céllal kormányozza az Egyesült­ Államokat, hogy egy angol háborút idézzen fel, és az ötvenkét hónap után nyilván­valóan Lloyd George sem lelkesedik éppen egy amerikai konfliktusért. Azonban Harding építi ha­jóit és Lloyd George megteszi az ellenhúzásokat az amerikai hajóépítkezésekkel szemben. A játék megindult, sőt már nagyon előrehaladt, és, ha az angol-német hajóépítkezési verseny következmé­nyeire gondol valaki, akkor ijedten kell néznie ennek a nemrég lezárult világtörténeti fejezetnek csaknem betűhű megismétlődését. Kis hírek jelennek meg a lapokban, olyan kis hírek, mint az, hogy Philipp Kerr, az angol mi­niszterelnök titkára, uton van hazafelé Washing­tonból, ahol sikerült eloszlatnia az amerikai kor­mány aggodalmait az angol-japán szövetség meg­újításával szemben ... Ez egy kis hír, de nem volt sokkal bővebb hír az sem, amely vagy egy tu­cat év előtt arról számolt be, hogy Lord Haldane, az angol hadügyminiszter, Schopenhauer műveinek angolra fordítója és a német filozófia angol apos­tola látogatást tett Németországban, ahol egyetemi éveinek emlékét frissítette fel, és egyben nem mu­lasztotta el az ilyenkor szokásos udvariassági láto­gatást néhány német kollegájánál, mint ahogy II. Vilmos sem mulasztotta el az udvariassági formák betartását és vendégéül látta a filozófus-hadügy­minisztert. Lord Haldane németországi látogatása fölött is elsiklottak annak idején, pedig ez a látoga­tás és a látogatás céljának megvalósítása lett volna az utolsó alkalom arra, hogy gyeplőn ragadják a vak végzetet és ne engedjék szabadjára, kedve sze­rint pusztítani népeket és országokat. Mint utóbb kiderült, lord Haldane Berlinben olyan tárgyalá­sokat kezdett és fejezett be — eredménytelenül, amelyek megmenthették volna Európa békéjét. Tirpitz nagyadmirális írja memoárjaiban,, hogy az angol hadüzenet napjaiban Jagow külügyi államtitkár szemére vetette a Haldane-féle tárgya­lásoknál tanúsított merevségét. Ha ön csak egy kissé konciliánsabb lett volna az angol—német flottaegyezmény kérdésében, akkor ezt az egész ügyet megtakaríthattuk volna, mondotta Jagout. A nagyadmirális önérzetesen írja le azt a snájdig választ, amellyel lefőzte a külügyi államtitkárt: Ha ön csak egy kissé engedékenyebb lett volna Oroszorsággal szemben a Dardanella-kérdésben, akkor sem volna ma háború . . . A két fél közül alighanem mind a kettőnek igaza van, a német tengerészeti államtitkárnak módjában lett volna megelőzni a világháborút, csak úgy, mint a német külügyi államtitkárnak, de talán a nagy admirális tengerészeti politikája még oktalanabb és rövidlátóbb volt, mint a kül­ügyi államtitkár diplomáciája. Ha lord Haldane csakugyan egyezséget köt Berlinben a német és az angol flottaépítkezések egyensúlyának biztosítá­sára nézve, akkor Grey nem tett volna Parisban és Pétervárott olyan ígéreteket, amelyekben bízva, Páris és a pétervári háborús párt túlfeszítették a húrt. Az még mindig nyílt kérdés, hogy 1914 nya­rán kénytelen volt-e Grey beváltani ezeket az ígé­reteket addig a határig, ameddig beváltotta őket, de:­az angol-német hajóegyezmény megkötésének esetében nem került volna sor ilyen ígéretekre. Amint mondottuk, Philipp Kerr washingtoni látogatása aggasztóan emlékeztet arra a végzetes útra, amelyen Schopenhauer angol fordítója, lord Haldane frissítette fel német egyetemi emlékeit. Hivatalosan az a magyarázata és az indokolása Kerr útjának, hogy tekintettel az angol-amerikai feszültségre és az angol-amerikai barátságra, Lloyd George nem akarta megújítani a lejárt an­gol-japán szövetséget addig, amíg nem előzte meg az amerikai politikai körök és az amerikai köz­vélemény esetleges rossz hangulatát az angol­japán szövetséggel­ szemben. Éz az indokolás na-

Next