Vörös Zászló, 1969. október (21. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-18 / 247. szám
HATVÁNYOZOTT ERŐFESZÍTÉST, JOBB GÉPKIHASZNÁLÁST Még három nap maradt az optimális vetési időszakból Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt napokban ismét jó nagyot léptek előre a búzavetés gyors befejezése felé. Ennek ellenére a vetés üteme most sem éri el a kívánt színvonalat. Számos olyan jelenséggel találkoztunk még mindig, amelyek gátolják a gépek jó kihasználását. Sok munkaórát veszítettek el a gépek az ide-oda járkálással, alkatrészhiány miatt. Ennek egyik oka az is, hogy a területek felszabadítása nem eléggé ütemes, rendszeres. Számos MTSZ- ben több tíz hektárt kitevő területen itt is, ott is kiásatlan cukorrépa-sorok tarkállanak, mert néhány tag nem hajlandó betakarítani a ráeső részt. Közel 15 000 hektár búzavetéssel adósok még az MTSZ-ek. Ezt a területet a rendelkezésükre álló gépi erővel három nap alatt be is vethetnék, ha ... ha nagyobb ütemet diktálnának a cukorrépa elszállításának, mert még közel 2500 hektáron ott van a kiásott termény, ha több erőt mozgósítanának a kukorica töréséhez, mert az összterületnek mindössze 23,5 százalékáról került le a termés. Termelőszövetkezeteink igen nagy részében két-három nap alatt végezhetnek, végezniük is kell a vetéssel. Ezek közé sorolhatjuk a ludasit, marosbogátit, radnótit, szentpálit, báldit, beresztelkit, jeddit, pagocsait, nyárádtőit, nyárádgálfalvit, nyárádszeredait, backamadarasit, désfalvit, stb. Az erők ésszerűtlen elosztása, a területek felszabadításában mutatkozó lemaradás miatt megkéstek a búzavetéssel POKÁN, BÉKÉBEN, MAGYAROSON, HAVADTON, SÁRDON, CSERGEDEN, MÉHESEN, KERESŐN, MEZŐSZENTMÁRTONBAN, SZEDERJESEN és még sok más helyen. A legkritikusabb a helyzet a GÖCSI MTSZ- ben, ahol a 225 hektárból mindössze 75 hektáron került földbe a mag. Reméljük, az illetékes megyei szervek végre szavak helyett tettekkel segítik ezt az MTSZ-t. Ezt a két traktort csütörtökön reggel 9 órakor fényképeztük le a mezőcsávási szövetkezet üzlete előtt. Az elnök véleménye szerint már rég szántanak... hol? Az országúton. Újabb termelőszövetkezetek fejezték be a búza vetését Kerelőszentpál Petele Bács Mezőharasztos Beresztelke Nyárádszereda Körtekapu A rücsiek teljesítették feladatukat A rtcsi egyike a Mezőség legnagyobb termelőszövetkezeteinek. Ezt egyébként igazolja az a tény is, hogy 450 hektáron kellett búzát vetniök az idén. Nagy feladat ez, de becsülettel tettek eleget neki, tegnap délben minden vetőgépet bevontattak a téli szállásra. Vasú Vasile elnök dicsérő hangon beszél a gépesítőkről, akik a gyors munka mellett, kiváló minőségű magágyat is készítettek. A vetés gyors befejezése nem volt könnyű Bücsön sem, mert 130 hektáron cukorrépa, 105 hektáron pedig kukorica után vetettek. Ezeknek a területeknek a felszabadítása, kitakarítása nem kis erőfeszítést követelt. Jó szervező munkával azonban mindent megoldottak, a feladatokat ésszerűen osztották szét a vezetők között. Az elnök és a vezető tanács tagjai a betakarításra és a területek felszabadítására mozgósították az erőket, míg a mérnök minden percét a magágy előkészítésére és a vetésre összpontosította, így sikerült nap mint nap 600—700 szövetkezeti tagot mozgósítani, akik állandó munkát biztosítottak a 24 fogatnak, 4 teherautónak és 2 traktorutánfutónak. Most, hogy a vetés már nem okoz gondot, minden erőt a még kint lévő cukorrépa és kukorica betakarításához összpontosítanak. Cukorrépából még 60 hektárnyit kell kiásniuk a 240 hektárból. Az eddig kiásott mennyiséget szinte maradéktalanul elszállították az átvevőközpontokba. Úgy gondolták, hogy most, amíg tart a szép idő, ehhez a munkához irányítanak több MTSZ-tagot, hogy legtöbb tíz nap alatt végezhessenek ezzel a munkával. A kukorica törése már kevesebb gondot okoz, mert az elvetett 390 hektárból több mint 250 hektáron nemcsak a csöveket törték le, hanem a kukoricaszárat is levágták és elszállították. Ez tehát a rácsi helyzetkép. A jó szervezés, szorgalmas munka jutalmaként rövidesen üres lesz a határ, nyugodtan gondolhatnak a jövő esztendőre. (Folytatás a 2. oldalon) Nem használják ki ésszerűen a cukorrépát szállító autókat Annak ellenére, hogy megyénkben október 16-ig a cukorrépával bevetett terület 89,1 százalékáról kiásták a termést, annak elszállítása, a terület felszabadítása vontatottan, lassan halad, s még mindig 32 000 tonna cukorrépa van kint a mezőn, a kiásott mennyiség 77 százaléka. A helyzet elgondolkoztató, és okát csak az ésszerűtlen szervezésben kereshetjük, mert szállítóeszköz van bőven minden MTSZ-ben. A Megyei Autószállítási Vállalat is segíti a mezőgazdasági egységeket, gépkocsiparkjának több mint 85 százalékát, azaz 360 teherautót bocsájt az MTSZ-ek rendelkezésére. Az Autószállítási Vállalat gépkocsiin kívül, a marosvásárhelyi sofőriskola 20 teherautója is részt vesz ebben a munkában, mégpedig dicséretre méltóan. Egyes termelőszövetkezetek, mint a mezőszakálli is, ahol a szállítóeszközöket ésszerűen használták ki, a cukorrépa szállításával már végeztek. Más helyeken viszont a teherautókat csak kis részben vagy egyáltalán nem használták ki. Ezzel magyarázható, hogy október 16-án a termelőszövetkezetek mindössze 6000 tonna cukorrépát szállítottak el a szántóföldekről, ami nagyonnagyon kevés. Minden egyes termelőszövetkezetnek érdeke, hogy mielőbb elszállítsa a földekről a cukorrépát, hogy elkerülje a veszteségeket, mégis vannak egységek, mint például a madarasi, ahol 2400 tonna, a paniti, ahol 1500 tonna, a radnóti, ahol 1100 tonna, a göcsi, ahol 1000 tonna cukorrépa vár elszállításra, és ennek ellenére egyetlen teherautót sem kértek a szállítási vállalattól. Igen kritikus a helyzet a meződombi termelőszövetkezetben, ahol még 3400 tonna cukorrépa hever szerteszét a mezőn. Ahelyett, hogy a termelőszövetkezet nap mint nap kihasználná a rendelkezésére bocsátott 9 teherautót, a könnyebb megoldást választotta, hatot visszaküldött a vállalathoz. Hasonlóan jártak el Bándon is és Kapuson is stb. Más egységek kértek ugyan szállítóeszközt a megyei vállalattól, de azokat nem használják ki kellőképpen. A nagykendi termelőszövetkezetben például mintegy két kilométerre kell szállítani a répát, és egy teherkocsi naponta mindössze háromszor fordul. Havadon 4 teherautó megrakásához egy egész napra mindössze három embert mozgósítottak. Ily módon a termelőszövetkezetekben keletkező kár sokkal nagyobb, mint a szállítási költség. A számítások szerint egy vagon kiásott, be nem takart cukorrépa kint a mezőn közel 100 kilót veszít a súlyából és 15 kilót a cukortartalmából. A mezőn hagyott, de betakart ugyanannyi cukorrépa naponta 85 kilót veszít a súlyából és 14 kilót a cukortartalmából. Ez azt jelenti, hogy egy hét alatt a kiásott és el nem szállított cukorrépánál több mint 700 kiló a súlyveszteség és 100 kiló a cukortartalom-veszteség. Tehát a veszteségek számottevőek, és ezt bárki kiszámíthatja, aki cukorrépatermesztéssel foglalkozik. Mivel még számos egységben cukorrépa után is kell búzát vessenek, szükséges, hogy minden erőt mozgósítsanak a szállítóeszközök megrakásához, s mielőbb felszabadítsák a területet, a cukorrépa pedig eljusson rendeltetési helyére. Ily módon nem csupán a veszteségeket kerülik el, de ésszerűen kihasználhatják a rendelkezésükre bocsájtott szállítóeszközöket. [Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam--3017 (5556.) szám , 1969. október 18. szombat . Ara 30 báni Megyei helyzetkép Összvetés 83,1 százalék Búzavetés 80,2 „ Területelőkészítés 85,1 „ Kukoricabetakarítás 23,5 „ Cukorrépabetakarítás 89,1 „ Cukorrépaszállítás 77, „ Nicolae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak látogatása Indiában BANGALORE. — Nicolae Ionescu és Ion Pujinelu, az Agerpres különtudósítói jelentik: Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke feleségével, Elena Ceausescuval, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke feleségével, Elena Maurerrel és a kíséretükben levő román hivatalos személyek péntek délelőtt megtekintették Mysore városát és környékét. A város főutcáin a román vendégeket melegen üdvözölték a lakosok ezrei. Mysore városában a múlt emlékei harmonikusan párosulnak számos korszerű építménnyel, amely Indiának a haladás útján való dinamikus előretöréséről tanúskodik, így például a Lalitha Mahal vagy a Lokarandzsán Mahal monumentális paloták mellett, amelyek az elmúlt századok ragyogásáról regélnek, Mysore méltán büszkélkedik az élelmiszeripari kutatóintézet, a Krishnarajendra kórház impozáns épületével, a központi kiállítási csarnokkal és sok más mai létesítménnyel. A román vendégek betérnek egy iparművészeti boltba, s ott megcsodálják azoknak a névtelen művészeknek alkotásait, akik fából vagy elefántcsontból, rizsszalmából vagy pálmalevélből igazi műalkotásokat készítenek. A boltban látható tárgyak változatossága és ötletessége meggyőzően bizonyítja az indiai nép művészi tehetségét. A hivatalos gépkocsisor ezután a Chamundi domb felé tart, amelyen a Chamundeswari templom emelkedik. A magaslatról látszik az egész város, amely a domb lábánál 20 négyzetkilométeren terül el. A román vendégek a továbbiakban megtekintik a mysorei állatkertet, amely egyike a legnagyobbaknak Indiában. Az állatkertben ritka hüllő példányok és vadállatok láthatók. Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke és a többi román vendég ezután Mysoréból visszatér Bangaloréba. A két város közötti gyönyörű országúton India teljes szépségében kitárulkozik a látogatók előtt. A búja növényzet kopár, sziklás dombokkal, mértani formájú rizsültetvényekkel, pálmaerdőkkel váltakozik. A láthatáron kopár hegyvonulat emelkedik. Az embernek az a törekvése, hogy a természettől minél nagyobb területeket ragadjon el, megmutatkozik a megművelt földek nagy kiterjedésében, akárcsak a számos korszerű öntöző berendezésben, amelyek a földeken igen gyakran láthatók. Az országút mentén óriási kókuszfák roskadoznak gyümölcsük terhe alatt. A hivatalos gépkocsisor megáll, s a román vendégeket meginvitálják, hogy ízleljék meg a kókuszdió hűsítő levét. Az országút számos falun halad át. Az út két oldalán összegyűlt falusiak melegen fogadják a román vendégeket. Péntek este Somanath Lyer, Mysore állam kormányzója a bangalorei Raj Bhavan palotában vacsorát adott Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu tiszteletére. A vacsorán részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, feleségével, Corneliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter, Petre Tanasie, Románia Delhi-i nagykövete és más hivatalos személyek. Részt vett Patti Veerendra, Mysore állam miniszterelnöke, bangalorei elöljárók, képviselők, tudományos és kulturális személyiségek. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt vacsorán Nicolae Ceausescu elnök és Mysore állam kormányzója a két ország kapcsolatainak további fejlődésére, a román és az indiai nép barátságára ürítette poharát. A vacsora után műsoros előadásra került sor, amelyen indiai népdalokat és népi táncokat mutattak be. A román vendégek elismeréssel nyilatkoztak az előadásról. SEGESVÁRI KÉPESLAP A város hangulata A Lőcsey-Lőrinczi-féle Székely Naptár ezerkilencszázharmincnegyedik kiadványának harminckilencedik oldalán a régi farsangi mulatságokkal kapcsolatban többek között ezeket írja dr. Molnár Gábor úr, midőn eltűnődik Marosvásárhely száz évvel azelőtti hangulatáról: „Azokban az időkben kétféle bálok voltak napirenden. Minden szombaton és kedden az úri, vasárnap és csütörtökön a polgári bálok vették igénybe a vásárhelyi Apolló ma is meglévő épületének II. emeleti tánctermét. Nyomtatott meghívó nem volt még, hanem megindult a város dobosa (rendesen cigánylegény), az utcákon végig dobolva s kiáltva, hogy jelentetik a nemes publikumnak, hogy ma este az Apolló termében nobel bál lészen, viaszgyertyákkal világítva. Az antré 50 krajcár. Kéretnek a magas uraságok, hogy cselédeket, darabontokat a bálba ne hozzanak, mivel ezek a bejáró ajtónál vissza fognak utasíttatni, s nem botsáttatnak be. ... A bálterem illatszere a rozmaring, legkedveltebb itala a mandulatej, s legízletesebb süteménye a kürtőskalács és pánkó voltak mit cukrászüzlet hiányában házilag készítettek. ... A táncosnők rózsaszín, fehér és kék tárlatán és illúzión ruhákban derékon színes szalaggal, melyhez a csontlegyező volt erősítve, jelentek meg. Elekes Ferenc ... A hangulat mindig a legjobb volt, nem ismerték az összekülönbözést. A nők nem árultak petrezselymet, mivel az ifjak mindig fölös számban voltak, s farsang végével mindig megszaporodtak a házasságkötések.“ E hosszúnak tűnő bevezetést csak azért jegyeztem le, mert úgy hiszem, nem árt, ha mi is eltűnődünk egy kicsit e város hangulatán, s megnézzük, mi, s hogyan változott majdnem kétszáz esztendő után. Az úri bálokat elfelejtettük, a nyomtatott meghívót feltaláltuk, az utcákon nem dobol senki, csak néha rikolt a hangszóró egy idegen cirkusz autójának tetején, elfogytak lassan a viaszgyertyák, rozmaring szaga nem száll, s nem tudjuk, milyen a mandulatej, pánkot árulnak még a Rózsák terén, de kürtőskalácsot nem ettünk rég, pedig cukrászüzletet hármat is kapunk, míg elfogy egy cigarettánk, s hogy el ne felejtsem, jól ismerjük az összekülönbözést. Röviden ilyen a leltár. És most, hogy elképzelem azokat a régi időket, bevallom, elfog valami furcsa nosztalgia. Pedig nobel bálokba nem vágytam soha, s olyanba el se mennék, ahová cselédek s darabontok nem botsáttatnak be, s a város dobosát sem siratom, se a viaszgyertyákat, se a táncosnők tárlatán és illúzión ruháit nem vágyom vissza, szememnek kedvesebb a mini, csak a rozmaring szagát sajnálom, a kürtőskalácsot és azt, hogy volt e városnak hangulata, mit nem lehetett összetéveszteni más városokéval. Apropo, Apolló: egy íróember mesélte nekem lelkesen a múltkor, hogy valakinek gyönyörű ötlete támadt, miszerint be kellene rendezni ott egy olyan kávéházat, ahol újságot, folyóiratot, könyvet lehet lapozgatni, nem csak lozinplikket, és lenne valami emelvény, hol verset mondanának, akiknek kedve tartja, és lenne minden, amitől okosodhatna az ember, művelődhetne, hogy használjak vásott szavakat az értelmes időtöltésre, mondom, ezt mesélték nekem a múltkor, de nem lett belőle semmi. Talán az Apolló miatt, de lehet, hogy egyéb miatt, mindegy, elfelejtették. Pedig hangulata lenne mindjárt e városnak, ha az Apollóban, vagy másutt megélhetne ez a gyönyörű ötlet, és lenne abban a kávézóban mondjuk muskátli vagy rozmaring, kürtőskalács vagy pánkó, s a ruhatárostól nem csak számot kaphatna az ember a kabátjáért, hanem szép szóért szép képeslapot is, újságot is, könyvet is a legújabbakból, s egy sarokban fényes nappal táncolhatnának halk gépzenére a fiatalok, ha olyan a társaság, s a pillanatnyi program, szóval valamit mégis ki kellene találni már, hogy legyen e városnak hangulata is, ne csupán virágórája a főtér közepén. I A 3. OLDALON: Irodalom és művészet Tovább bővül a IIItJ I Alig fejezték be a marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket I Gyártó Vállalat bővítését és kor- szerűsítését, alig takarították el az I építkezés nyomait, újabb építők, gépek és építkezési anyagok érkeztek, újra hangossá vált a gyár I udvar, újra terjeszkedik, bővül, s szépül és korszerűsödik Vásárhely immár több mint kétezer dolgozót foglalkoztató üzeme. A fontosabb munkálatokról a következőket tudtuk meg Radó Lászlótól, a vállalat I beruházási osztályának munkatársától. — Az összberuházásnak mindössze 35 százalékát fordítjuk építkezésszerelésre, a többit gépekre és berendezésekre. S hogy mi épül? Elsősorban 2.500 négyzetméter termelőfelülettel toldjuk meg a nemrég befejezett munkacsarnokunkat.tt a szövő- és csévélőgépeket szerelik majd össze. Az öntöde folytatásába (Megy-Ígyesfalva felé) korszerű meleg és hideg sajtolóműhelyt építenek. A 1700 négyzetméteres csarnokba összpontosítjuk a sajtolókat és a kovácsműhelyt. . A harmadik nagyobb építkezést az 1000 négyzetméter felületű, közösponti karbantartó csarnok képezi. Pillanatnyilag a karbantartók a vállalat szétszórtan lévő műhelyeiben rendezkedtek be. Nos, az új csarnok üzembehelyezésével megszűnik ez az áldatlan helyzet. KÖNNYÍTÉS AZ ÖNTÖK MUNKÁJÁN ! A fejlesztési munkálatok kereté- i ben jelentősen korszerűsítjük öntö- idénket, könnyebbé, szaporábbá és I biztonságosabbá tesszük az öntők I munkáját. Készítünk többek között egy korszerű öntőszalagot. Üzembe helyezzük a központi formázó-I homok preparáló állomást, ahonnan futószalagon jut el a homok a különböző munkahelyekre, s on-I nan használtan vissza a preparáló központba. I Végül az öntöde szomszédságában épül a 700 négyzetméteres raktározó felület. Oldalról nyitva, s felülről fedve lesz. A raktárt futódarukkal látjuk el, az anyagmozgatás megkönnyítése végett. I A beruházási munkálat fő vállal- 9 kozója — a kolozsvári Építkezési és Szerelési Vállalat — a szerződés értelmében 1970 harmadik ne- I gyedében adja át véglegesen a munkálatokat... Akkorra az eddig igieknél is szebb és nagyobb lesz a román könnyűipari gépgyártás e - fellegvára.