Szórakoztató Zenészek, 1974 (3. szám)
1974 / 3. szám
A munkaügyi miniszter, a belkereskedelmi miniszter és a kulturális miniszter 21/1974. (VII. 31.) MüM-BKM-KM sz. együttes rendelete A SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK ELŐADÓMŰVÉSZEK MUNKAIDEJÉRŐL, MUNKABÉRÉRŐL ÉS MUNKAFELTÉTELEIRŐL A 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 61. § (1) bekezdésében és 126. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük: A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a vállalatoknál [Mt. V. 125. § (2) bekezdésének c) pontja] foglalkoztatott, közvetítésre* kötelezett zenészekre és énekesekre (továbbiakban: zenészek), valamint vendéglátóipari műsorokban közreműködő, működési engedéllyel** rendelkező előadóművészekre terjed ki.* L. a 38/1957. (M. K. 5.) MM számú utasítást, továbbá a 186/1968. (M. K. 23.) MM számú utasítással módosított 1/1959. (M. K. 1.) MM számú utasítás ** L. a 11—2—14/1954. (Np. K. 8—9.) NpM számú utasítást. (2) A rendelet nem érinti a színházak, a zene- és táncművészeti intézmények, valamint az egyéb művészeti intézmények dolgozóinak munkabérére vonatkozó rendelkezéseket.* [* Lásd a 203/1974. (M. K. 7.) MM—MüM számú együttes utasítást.] A zenészek munkaideje, munkabére és munkafeltételei 2. § (1) Zenésszel munkaviszony csak a közvetítésről szóló külön jogszabályokban meghatározott feltételek mellett létesíthető. (2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. (3) A zenész heti munkaideje harminchat óra. A napi munkaidőt általában hat órában kell megállapítani. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazása esetén a napi munkaidő nyolc óránál hosszabb nem lehet. (4) A zenész munkaidőn kívül havi négy zenekari próbára, illetőleg ezen belül két műsorpróbára kötelezhető. Egy-egy próba időtartama legfeljebb négy óra lehet. A próba és a műsor megkezdése között legalább három óra szünetet kell biztosítani. (5) A zenésznek óránkénti tíz perc munkaközi szünet jár. 3. § (1) A zenész napi munkabérét személyi kategóriájától, minősítésétől, valamint beosztásától függően a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a következők és az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani: (2) Az ötórai teán foglalkoztatott zenész napi bérét időarányosan kell megállapítani azzal, hogy a foglalkoztatás időtartama napi három óránál kevesebb nem lehet és este '/2 4 * * * * 9 órán túl nem terjedhet. (3) Ugyanazon vállalatnál legfeljebb heti két alkalommal a törvényes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén (alkalmi foglalkoztatás) a zenész napi munkabéres beosztásra való tekintet nélkül — legalább hatvan forint, legfeljebb azonban az A kategóriánál kettőszázötven forint, a B kategóriánál kettőszáz forint, a C kategóriánál százötven forint. (4) A szilveszter éjszakai szereplésre szerződtetett zenész részére hétórás munkaidőre ötszáz forint bér fizethető. (5) A zenészek közül azokat illeti meg éjszakai pótlék, akiknek munkaideje rendszeresen éjfél után végződik. (6) A zenészt túlmunka esetén pótlék nélküli alapbér illeti meg. (7) A zenésznél személyi alapbérként a napi bér huszonötszörösét kell figyelembe venni. 4. § (1) A szállítást igénylő hangszerek, valamint hangerősítő berendezések vállalati érdekből történő szállításáról, vagy a szállítási költségek megtérítéséről a vállalat köteles gondoskodni. (2) A nagyértékű hangszerek karbantartási és javítási költségeinek térítésére a vállalat költségátalányt fizethet. Ebből a szempontból nagyértékű hangszer az elektromos orgona, a dobfelszerelés, az elektromos gitár, a cimbalom, a bőgő és az énekerősítő berendezés. Az átalány felső határa személyenként havi százötven forint. Az átalány összegét a munkaszerződésben kell meghatározni. (3) Ha a munkaszerződésben a vállalat és a dolgozó formaruha viselésében megegyezett, annak beszerzése, illetve költsége a vállalatot terheli. (4) Az állandó lakóhelyen kívüli helységben történő foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles a) a munkásszállásra vonatkozó rendelkezések szerinti térítés ellenében szállást biztosítani, vagy szállásköltség-hozzájárulást a kollektív szerződésben meghatározott mértékben fizetni; b) a munkahelyre az egyszeri oda- és visszautazás, valamint hangszerszállítás költségét megtéríteni. Lakatos Mihály és zenekara Tokióban vendégszerepelt 5. § (1) A nem alkalmilag foglalkoztatott előadóművész napi fellépti díját hatvan—kétszáz forint bérhatárok között kell megállapítani. A „kiemelt”, az „A” és a ,,B’ kategóriába sorolt vendéglátó egységben fellépő előadóművész napi fellépti díja legfeljebb háromszáz forint. (2) A teljes műsoridőt betöltő fellépés esetén, valamint ugyanannál a vállalatnál egy napon több egységben fellépő előadóművész díja emelhető. Az emelés felső határa a megállapított fellépti díj ötven százaléka, legfeljebb azonban napi háromszáz forint. (3) Az alkalmilag foglalkoztatott előadóművész fellépti díját — a művelődésügyi miniszter 116/1958. (M. K. 5.) MM számú utasítása alapján kiállított „igazolásiban feltüntetett fellépti díj összegét alapul véve — a (4) — (5) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani. (4) Alkalmi a foglalkoztatás akkor, ha ugyanaz a vállalat az előadóművészt legfeljebb heti két alkalommal lépteti fel. Ilyen esetben a fellépti díj felső határa, ha az előadóművész másutt a) munkaviszonyban nem áll, az „igazolásiban feltüntetett fellépti díj összege, b) munkaviszonyban áll, lakóhelyén történő fellépéséért az „igazolás” szerinti díj összegének hatvan százaléka, lakóhelyén kívüli fellépésiért az „igazolásiban feltüntetett díj összegének nyolcvan százaléka. (5) Ha az alkalmilag foglalkoztatott előadóművész ugyanannál a vállalatnál egy napon másodszor lép fel, a második fellépés díja az „igazolásiban feltüntetett összeg legfeljebb hatvan százaléka. (6) Az (1) — (5) bekezdésben foglaltak Étlapján megállapított fellépti díj az előadásra való felkészülés, illetőleg a szükség szerinti próbák díjazását is magában foglalja. (7) Ha a megállapodás szerint az előadóművész jelmezben lép fel, a vállalat köteles az állami kölcsönző által igazolt kölcsönzési díjat megtéríteni. (8) A szállás, utazási és hangszerszállítási költségek megtérítése, a hangszer és erősítő berendezés karbantartása, illetőleg javítása címén fizethető átalány tekintetében a 4. §-ban foglaoltakat kell alkalmazni. Hatályba léptető rendelkezések 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1974. július 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. A rendeletben foglalt bértételek alsó határainak alkalmazása csak 1975. január hó 1-től kötelező. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából az önálló egység vállalatnak számít. (3) A vendéglátóiparban és az alkalmilag foglalkoztatott zenészek munkafeltételeinek szabályozásáról szóló, a 8/1957. (X. 13.) MüM számú rendelettel, a 46/1957. (21) MüM számú utasítással és az 5/1966. (XI. 16.) MüM számú rendelettel módosított 5759/1951. (OMB. K. 26.) számú határozat, továbbá a zenészek és előadóművészek munkabéréről, vlamint munkafeltételeiről szóló 6/1968. (XII. 4.) MüM—BKM számú együttes rendelet hatályát veszti. Buda István s. k. dr. Sághy Vilmos s. k. munkaügyi minisztériumi belkereskedelmi minisztériumi államtitkár államtitkár Garamvölgyi József s. k. kulturális miniszterhelyettes Személyi kategória ABC napibér Ft Kiváló zenekarvezető 120—200— . Zenekarvezető 100—170 80—140 65—110 Kiváló énekes 90—180— — Kiváló zenész 90—170— — Magyarnóta-, táncdalénekes 80—150 60—130 50— 90 Zenekari tag 80—140 60—120 50— 80 Az előadóművészek fellépti díja és munkafeltételei SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK Melléklet a 21/1974. (VII. 31.) MüM—BkM—KM számú együttes rendelethez 1. A rendszeresen több hangszeren játszó zenész részére a bértételen belül magasabb munkabért indokolt megállapítani. 2. A „kiváló” minősítés alapján a besorolás csak az Országos Szórakoztatózenei Központ által kiállított igazolás alapján történhet. 3. Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zenész a C személyi kategóriára érvényes napibér Étlapján sorolandó be. 4. Zenekarvezetőként — az 5. pontban foglalt kivételtől eltekintve — csak Ezt A vagy B személyi kategóriába tartozó zenészt szabad besorolni. 5. Népi zenekar, továbbá olyan zenekar élére, melyben nincs A, vagy B kategóriájú zenész, C kategóriájú zenész is kijelölhető vezetőnek. 6. Ha a személyi kategória megváltoztatására a munkaszerződés érvényességi ideje alatt kerül sor, az új bértétel etikaion azása csak a munkaszerződés meghosszabbításakor, illetve új munkaviszony létesítésekor kötelező. 7. A naptári hónap minden munkanapján legalább három énekest, illetőleg előadóművészt kísérő zenész bére ezen a címen pótlékolható. A pótlék mértékét a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban kell meghatározni. Amennyiben a vállalat kollektív szerződés, illetőleg munkaügyi szabályzat megkötésére nem kötes, a pótlék megállapítása tekintetében a vállalat vezetője a szakszervezeti szervvel egyetértésben dönt. ÖTVEN MÁSODPERCES BIZONYÍTÉK A chilei fasiszta junta bűncselekményeit vizsgáló nemzetközi bizottság június 26-án és 27-én Koppenhágában rendkívüli ülésszakot tartott. Az volt az egyik fő feladata, hogy megmutassa a világnak a chilei fasizmus igazi arcát, hogy objektív tények felsorakoztatásával olyan hiteles képet rajzoljon, mint amilyent például a fényképező- vagy filmfelvevőgép elfogulatlan objektívje készít. A bizottság üléstermében a dokumentumok, számok, bizonyítékok, a pontos jogi kifejezések nyelvén beszéltek a chilei fasizmusról. A bizonyítékok között szerepelt egy rövid filmszalag, amelyen egy ismeretlen nevű filmoperatőr ötven másodpercet örökített meg egy, ma még ugyancsak ismeretlen chilei fasiszta tiszt életéből. A bizottság ülésén Svédország volt chilei nagykövete mutatta be a filmet. A fasiszta hatalomátvételt követő első napok egyikén történt. A junta tisztje az úttesten állt, közvetlenül a járda mellett, remekül aggusztált egyenruhában. Jobb kezében pisztolyt tartott, a bal kezét kesztyű fedte. Mögötte géppisztolyos katonák álltak. Felváltva, hol balra, hol meg jobbra fordult, s minden fordulat után egy-egy lövést adott le, magasba nyújtott jobbját, amelyben a pisztolyt tartotta, lassan leengedte, s vállmagasságban meghúzta a ravaszt. Ezt olyan eleganciával végezte, mintha lőtéren gyakorolna, mozgó céltáblára lőne. Olykor, mielőtt tüzelt volna, rákiáltott áldozatára. Az emberek rémülten futkostak az utcán, ő pedig, mielőtt végzett valamelyikükkel, rákiáltott, hogy megállítsa, olykor azonban szótlanul lőtt. Magára a tisztre senki sem tüzelt, senki sem dobott feléje követ, ezért ott állt szálfaegyenesen, nyugodtan. Háta mögött a géppisztolyos katonák ugyanígy álltak. A tiszt hirtelen észrevette a filmoperatőrt és valamit odakiáltott neki. Bizonyára megparancsolta, hogy hagyja abba a felvételt. Ezzel, mintha mi sem történt volna, félrefordult és valakire tüzelt. Az operatőr tovább filmezett. A tiszt újból odakiáltott neki valami fenyegetésfélét. Ezt arcvonásai elárulták. Az operatőr azonban bizonyára nem hitte, hogy ugyanaz történhet vele, mint amit szem láttára, másokkal műveltek, s tovább filmezett. Erre a tiszt az operatőr felé fordult, karját felemelte, majd vállmagasságban leengedte, úgy, hogy a pisztoly sötét csővége közvetlenül reánk meredt, akik a koppenhágai parlamenti teremben ültünk. Egy villanás... ez volt az utolsó, amit a filmfelvevőgépet kezelő ember látott. A volt nagykövet a döbbent csendben megjegyezte: „A kamera remegett és egyes filmkockák kimaradtak. Elnézést kérek érte. Azt az embert, aki a filmet készítette, megölték”. A chilei hadsereg tiszti egyenruháját viselő fasiszta, akit a mozivásznon láttunk, nem akarta, hogy filmre vegyék, amint az utcán a chileieket gyilkolja, s ezért lelőtte a filmoperatőrt. (APN) 3