Abauj-Kassai Közlöny, 1914. április (43. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-01 / 74. szám
JOLNÉ. évfolyam.. tir.tvHeExt&n&Ql k* íií ® d £ biv&tal , Érang u. 9 talefon IBO «ís^siaxési d’i 3= OHOdlUt. = "r. Sa.lEt.BLZK T. & int L'Of ESí4. 74 szám-ISAUJKassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. FaíelSs »s er^sebelő : LüSKNY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda Siasssa, Szerda, április 1. Előfizetési feltételek K»«»KÍE Egész évre K H__ Félévre K 7.Negyedévre K 3.60 Egy hóra K 1.5a Vidáfcea Egész évre K 20 — Félévre K 10.— Negyedévre K 5.— f-fy hőre K 1-20 Sgyss szánjára 4 !!Hér Tavaszi gondolatok. Még itt-on talán jégcsapok függenek az ereszek alatt, még Zúzmarától nedvesek az ablakok, de a tavasz napsugaras fénye már keresztül tör a tél kegyetlen uralmán s langyos szellők csokdossák a fagy s hidegség okozta sebhelyeket. A tarlóit meg ön még csikorog az avar, fíig hő takarja a béres tetőt, de itfi a lilaszinü ibolyácskák az illők rejtekén már felütötték illatos fejecskéiket, hirdetve, zengve a tavasz eljövetelét. Még csendes a lombtalan erdők átlátszó sűrűsége, a dalos sereg még nem érkezett vissza a melegebb vidékekről, de itt ott már csipognak a természet balos képviselői, jelezve, hogy ime már ők is megérezték a jobb idők járását s örömmel köszöntik a tavasz ébredését. Hosszú s kemény telünk volt. A közgazdasági nyomorúságot még tetézte a kivételes zord tél sanyarusága. A munkátlanok, a keresetnélküliek ezer gondját, még szaporította a hideg elleni védelem nehézsége. Sokan, igen sokan nem felejtik majd el azt a tenger kinti szenvedést, mit nekik e kemény évszak okozott, de valamennyien örömteli zsolozsmával köszöntik a ködöt áttörő első tavaszi napsugarat, mely bepillantást enged a jövendőbe, s mely új hajtásra serkenti csökkenő reménységük elszáradt lombozatát. Itt a tavasz! Nem azért, mert a kalendárium is úgy írja elő, nem azért, mert egy egy melegebb nap már előreveti fényét annak a kellemes évszaknak, mely elkövetkezik, hanem mert mindnyájan érezzük, hogy a reménységek tavasza is elérkezett: egy jobb jövendő, egy kellemesebb élet, könnyebb létfentartás korszaka. A közgazdasági depressió is lényegesen engedett. A sivár mult egy rózsásabb jövendő elérkeztét ígéri. Mindenki felrétegeik, mint egy nehéz álomból, a közgazdasági élet megszabadult a reánehezedő lidércnyomástól s mindnyájan repe szívvel várjuk a jövendőt, mely uj tavaszt, uj virágzást igér minden közgazdasági intézménynek. Elég is volt a szenvedésből, betelt mértéke a nélkülözéseknek. Az agyonsanyargatott nép, — kivétel nélkül mindenki — elfutó lélegzettel leste a tavasz megszületését, mert minden reménységét ennek elérkeztébe vetette. S hisszük s reméljük, hogy bizodalmunkban ez egyszer nem csalatkozunk. Hiszünk egy uj tavasz szedésében, egy jobb, egy munkásabb korszak eljövetelében, melyben a munkás kéz munkára talál, a szorgalom el i nyeri megérdemelt gyümölcseit. Eljött a tavasz! A fák koronáin ott díszelegnek a fakadó j rügyek, biztosítékai, hogy nem végérvényesen pusztult el azok lombozata, jeléül annak, hogy minden szunnyadt csupán, de nem halt meg örökre. A mező jkön apró fűszálak ütik fel fejecskéiket s idestova pár nap múlva már zöld takaró feledteti el, s hogy rövid idő előtt ott még a szürke egyhangúság szomorította fel a szemlélőt. A néma erdő dalos énekkara is megkezdi vidám hangversenyét s minden, de minden egy dicsérő himnuszban tör ki, mely a természet, az örök s jóságában kifogyhatatlan természet dicsőségét zengi. Csatlakozzunk mi is az örvendezőkhöz, tanuljunk tőlük remélni, s ne csüggedjünk el bajaink közepette mi sem, hiszen látjuk, hogy bármily szigorú, bármily hosszú, kemény s rideg tél kínozott el, a tavasznak el kell következnie, mert a természet, mindannyiunknál hatalmasabb, jobb, könyörületesebb s a sebekre, legyenek azok még oly sajgók is, itt, balzsamot hoznak, ha elérkezik annak az ideje. — A zágrábi ezred A zágrábi 70-68 bakák megérkeztek Budapestre. Tersztyánszky hadtestparancsnok németül, Bódy főparancsnok magyarul üdvözölte őket. fi szociális kurzus második estéje. Kassa, márc. 31. Hátfőn este 5 órakor tart OSA a Kassai Katholikus NŐvédő Egyesület az Orsolya rer.d teli nagytermében szociális kurzusának második napját. A kurzus első szónoka Szórh Péterné, aki szépen tárja elénk a gyermekvédelem fontoságát, akinek közvetlen, meleg hangon tartott előadása általános tetszést aratott. A patronage célja lelket adni magunkból, hogy lelkest kapjunk. Hibáztatja a régiek felfogását, amely ép oly megítélés alá vette a tudatlan gyermek által elkövetett bűnt, mintha azt, felnőtt, tettét ismerő ember követte volna el. Lassanként változott az emberek felfogása, tudósok, pedagógusok foglalkozni kezdtek a gyermek psihologiájával s észrevették a régieknek s kortársaiknak helytelen felfogását s igyekeztek azon az állam beavatkozásával segíteni. Ma háľ Istennek helyes elbírálás alá veszik a fiatalkorúak bűnösségét s elég enyhe törvényeink vannak ennek megakadályozására. Ezt megszüntetni azonban legelső kötelessége magának a családnak, mert a gyermekek bűneinek legnagyobb részét a nevelés és a miliő okozza. Szülei kötelezettségéről sok család gyakran megfeledkezik, másrészt pedig sok kegyetlen, lelketlen anya akikből kiveszett a gyermek iránti szeretet s akik igyekeznek azoktól megszabadulni Ez oka, hogy az elhagyott gyermekek száma évről-évre növekszik. Pártfogó is kevés van a pártfogoltak tömegéhez képest. Éppen ezért igyekeztünk mi is csatlakozni a pártfogók csoportjához, ne nézzük közönnyel az elhagyott gyermekeket, ne legyünk lelki siketnémák s vakok, hanem vegyen mindenki részt ezen munkában, dolgozzunk szakadatlanul, mert ezzel foglalkozni öröm, s mely foglalkozás meghozza a maga gyümölcsét. Rónay Petra a nővédelemről tart lelkes előadást, amelyet mindvégig a legnagyobb érdeklődés kísért. Beszédében hivatkozik arra, hogy mindannyian szociális lények vagyunk, mégis antiszociális érzelmekkel vagyunk felruházva. Antiszociális érzelmeinknek alapját pedig az önzés, önszeretet, amelyet mesterségesen Eievelnek belénk. Mindent a karrier érdekében teszünk, melyet mindennél előbbre tartunk. Ennek megszüntetését a gyermek nevelésénél kell kezdenünk, ennek tökéletesítését tűzzük ki célunkul s a jótékonyságot is önzésből gyakoroljuk. Adományokat önzésből adunk, hogy ezáltal kitűnjünk a többiek közül. Svájc, Anglia máskép gyakorolja az adakozást. Ott önmegtagadási heteket tartanak, amikor minden fölösleges, bár máskor megszokott dolgokat megvonnak maguktól s jótékony célra adják. Egy nagy antiszociális tulajdonságunk, hogy mindenki magát tartja a legszerencsétlenebbnek. Ne foglalkozzunk önzően mindig csak magunkkal, hanem másokkal is s akkor magunk boldogabbak s megelégedettebbek leszünk. Mert miként Förster pedagógiai tanár mondja „nem azért vagyunk a világon, hogy mások megértsenek, hanem, hogy mi értsünk meg másokat“. Az önzésnek nagy szerepe van az egyesületi életben is, mert mindenki vezérszerepet szeretne abban vinni, ez pedig az egyesületi életnek a megrontója. A saeciális munkához nem elég a puszta jóakarat, hanem igyekezzünk magasabb szellemi nívóra emelkedni, melyet csak sok és kitartó, úgy az életből, mint a könyvekből szerzett tanulás útján érhetünk el. Haller képviselő az utoló szónok, akinek lelkes beszéde általános érdeklődést s tetszést aratott. Előadásában felveti a kurzus fontosságának kérdését, melynek célja a mai társadalmat megjavítani, bajait orvosolni, bennünket tökéletesebbé tenni s egyúttal kitartó munkára buzdítani. Vizsgálja, hogy mik a társadalom jelenlegi bajainak okai. Láthatjuk az őrületes pazarlást s ezzel szemben azt a testet s lelket egyaránt megölő nyomort, szenvedést, mely itt a földön, de különösen hazánkban dúl, amikor pedig a természet a a kultúrának magas foka miatt mindent hatványozott mértékben termeszt s nyújt rendelkezésünkre. Sokan talán arra a feltevésre jutnak, hogy az isteni erő rendelése ez, Isten akarta ezt igy. Nem. A gondviselést nem szabad hibáztatni Ii 1 i I