Athenaeum, 1841/1. félév
1841-04-27 / 50. szám
Tartalom : Természet és vallás’ befolyása az egyetemi polgárodás’ fejletére. Folytatás (Vachot Imre'. — Éji lovasok Folytatás (Gaall. — Tárcza: Játékszini dolgok (Kossuth). — Nyilatkozás a’művészet’ ügyében (Hensslmann Imre). Természet és vallás' befolyésa, az egyetemi polgárodás' fejletére. I. Valamint a’ physical természet’ kény uralkodása kívülről igen nagy hatást gyakorol az ember’ beléletére, úgy a’ vallás, mint a’ megfoghatlan anyagi és szellemi természeterök’ tisztán költői eredménye, létünk’ belső természetéből hat ki a’ külsőre, ’s mint egy fiatal, szép örült hölgy, lázas álmakkal, zavart, virágos eszmékkel tér vissza származása’ bizonytalan kútfejéhez, ’s leginkább ahhoz csatlakozik,mi látszólag nagy , szép, jó, ’s a’ mi, fájdalom,— valótlan azonban ha jó irányt vesz, ’s körén túl nem vág egyéb közérdekek’, például a’ politikai élet’ jogaiba, szinte hatalmas előmozdítója lehet a’ polgárodás’ fejletének. Régibb vallásokból eredő hitágazatok még most is támadoznak, de egészen új, ’s messzeterjedő vallások’ alakulásáról, már régóta hallgat a’ világkrónika. Az előtt, az emberiség’ gyermekkorában, könnyebb vala fából faragni beretvát. Egy két költői szellemű genialisabb egyed, túllátván és átjárván a’ sötétben botorkáló tömeg’ fejletlen eszén, a’ nép’ lelkületével egyező vallásos és polgári törvényeket alkota, s az illy isten- és ördögidézö vezérek, magok is apotheosisi dicskoronát nyertek a’ megbúvótt sokaságtól. A’ hajdankor ismeretlen küszöbén sötét éj nehezkedik, mellyet a’ természet’ rende szerint bizonyosan nappalnak kellett megelőzni, egy sötét éj, mellynek rideg felhőit csak a’ vallás’ villámai metszik át. És mi jámbor hívek a’ legájtatosabb készséggel borulnánk le a’ napszámra folyó teremtés’ elméleti ideájának fönséges színe előtt, ha mellette a’ görög chaosz’ rejtekező tárgyainak létretörését nem vennék észre; mi a’ tisztelet’ legpatriarchálisabb jelét mutatva, saru nélkül közelítenék meg Euphrat és Tigris’ édenkertében a’ bűn és halál’ gyümölcsével kínálkozó ismeret fát, ha Pandora’ minden roszát magában foglaló szelenczéje’ ugyanazon almafából nem volna kifaragva; sőt csodálva méregetnék az araráti kikötőt, ha a’japán, chínai, hellen mythos, csak úgy mint Mózes’ genesise, az általános vizözönt különböző időpontokban nem emlitné, ’s bizonyosak lennénk abban, miként nem Xisusthras- és Deucaliontól, de egyedül Noah apánktól származunk! — Azonban mit használ ? A’ Honnéinál is nagyobb ’s tartósabb hatású Mózes megcsapja Horeb’ szikláit, hogy források bugyogjanak elő , ’s még a’ legkésőbb műveit világ is, az ő bibliai történetében imádja a’ kezdet’ kútfejét. — A’ támadó hajnal leleplezi rózsaujjaival az éj’ halálos sötétét, és szerelme’ lángsugarait egyiránt árasztja el királyon és rabszolgán. Ez a’természet-imádó embernek olly jólesik, ’s olly nagy jótétemény, 50