Athenaeum, 1841/2. félév

1841-08-24 / 24. szám

383 384 Az erdélyi német Hetilapnak Satellit czímű melléklapja 55. számában íme mit olvasunk: „Új folyóiratunk , Ma 11 és Jelen, nem látszik hosszú életet ígérni. Julius’ 2. nem jelent meg, mert alig volt 200 előfizetője, ideértve azokat is, kik még az év’elején egész évre fizettek elő. Mint hallik, a’ szerkesztő két posta-napot bevár, hogy folyóirata’ meg vagy meg nem jelenhetéséről határozhasson. Mindig káros a’ hazai irodalomra nézve, ha illyetén vállalatok olly hirtelen megbuknak“. Nem szomoritó hire ez ismét irodalmunk’ minden valódi barátjának? Időszaki iratjak egymás után keletkeznek , ’s hamar ismét egymásután buknak. Ez évben megbukott a’ Regélő-Honművész , a’ Közlemények ’s Lit. lapok csak zengenek, ámbár — mint a’ hirdetésekből minden héten tízszer is olvashatjuk — egyetlen divatlap, a’ Nemzeti Újság minden „nemzeti elszántsága‘ mellett alig lézeng; a’ Hírnöknek és Századának, mint mondják, e’ forró nyárban igen vékony aratása van; a’Jelenkorra nézve annyi ösztövér évek után szűk esztendők kezdődnek, Kossuth mind felszedi előle az epret; a’ Világnak is fogy olaja ’s argandi lámpa helyett e’ félévben alkalmasint csak pislogó mécset fog gyújthatni; a’Múlt és Jelen Honával és Külföldével együtt bukáshoz készül, és illy hirtelen, mert a’ múlt félévben részvét mutatkozott iránta, közel 800 előfizetője volt — mi a’ szegény Erdélyben elég, hol olvasni szeretnek, de könyvet venni kevésnek van módja — most pedig csak egy negyedrésze a’ nyolczszáznak ! !! Mi ennek oka? azt mondják némellyek, hogy lapjaink’ érdektelensége, szerkesztőink’rész tapintata a’ közlésben, és hajlékonytalansága a’ körülményekhez, az olvasó közönséghez, de én ezt nem hihetem el. Ismerek számos külföldi lapokat ’s merem mondani, hogy magyar lapjaink, kettőt hármat kivéve, érdekesség’ tekintetében mérkőzhetnek velök, és a’ mi közönségünk értelmi tekintetben nem áll fölötte lapjainknak. Vannak ugyan és lehetnek lapjaink ellen is több észrevételek, nem tagadom, és pedig alaposak, de általában 1841-iki journalisticánk igen örvendetes szemlére szolgálhatna tárgyul annak, ki elég tudománynyal bír és részrehajlatlanul tud tekinteni irodalmi mozgásainkra. Alább elmondom nézetimet én is e’ tárgyról, de itt szabad legyen egy kitérésben röviden elősorolni azon ítéleteket, leginkább pedig panaszokat, mellyeket lapjainkra nézve a’ közönségben hallani. Sokat forogván olvasó közönségünk’ csaknem minden osztályai között és sok vidékein a’ hazának, feljegyezgetem röviden mit egyszer másszor hallottam. Vegyék hasznokat, vagy vessék el a’ szerkesztő urak ez észrevételeket, a’ mint alaposságok vagy silányságokról megfognak győződni, mert vannak közöttök ollyak is, miket én feljegyzőjük sem tartok igazaknak. Lássuk. Döme. (Folytattatik.) értekezvén, azok szerint kimunkált táblákban a’ kamatot, ezek’tőkéjét, bankóczédulák’váltóbani értékét jövedelem és költségek’ esendőségeit, váltópénz’ értékét ezüstben ’s viszont, végre a’ hajdani kispénz’ értékét a’ mostani pénznemben állítja elő. Nem szükség bővebben e’ munka’ gyakorlati fontosságát kiemelni; valamennyi számoló tiszt, kereskedő, üzér, gazda, tőkepénzes , sőt ügyvéd is — ki számtalanszor jó mind a’ kamatok ’s kamatok’ kamatai’ havak, sőt napokra kiszámolásának, mind a’ bankóczédulák’különféle árfolyamai szerint a’ legkülönfélébb summák’mostani folyamra átvitelének szükségében e’ munkában egy mindig kész, egyszerű és biztos segédkönyvet találnak , birandanak. Lehetetlen volt a’ leggondosabb correctura mellett is elkerülni, nehogy a’ krajczárokba csekély hibák ne csúszszanak , mellyeket a’ szerző jobbnak vélt teljesen és minden hiány nélkül kijegyezni , mint a’ hibátlanság’ színe alatt a’ könyv’ használatát tévedésbe ejteni.’ Ugyan ezért, ha a’ vevő a’kijegyzetteket kegyes ónnal kijavítni nem restelendi, bizonyos lehet benne, hogy mindenkorra csalhatatlan,seegédkönyvet bir. — 2) Tudománytár, májusi és júniusi füzet, illy tartalommal. Értekező rész: 1. Mi az álomkórság, ’s az állati magnetismus ? 2-ik közlés. Kún Tamás. 2. A’ kisdedóvó intézetek történetileg, Briedl Fidél. 3. Törvénytárunk’ nyomtatási legnagyobb hibája egy betűben, Jerney J. 4. Alsólindvai Bánffy nemzetség’ naplója, 3-d. közlés, Séllyei Elektől. 5. Az iskolaberkei czélszerü terv’ készítésének lényeges és mellékes bélyegei, Briedl Fidél is. A’ héber költészet’rövid rajzolata, némi tekintettel a’hellen és hindu költészetre , Bloch Móricz. 7. Az újabb polgárisodás elemei Európában a’római birodalom’ bukása után, Guizot ut. Lukács Móricz. 8. Okleveles toldalék Laczenbaiher Jánostól. Literatúrai rész: 1. Bolgár és oláh literatura, ’s 2. Az angol literatura 1838-ban, külf. forrásokból Kazinczy Gábortól. 3. Criticai szemle a’statistica, philosophia, régiségtan és életirás’mezején. Itt különösen Montgommery’ munkája a’ britt gyarmatokról , Forselltől Svédország’ statisticája, Schmidttől a’ philosophia’történetének vázlata, Shalarik’ szláv régiségei és Sainte-Beuve’ irodalmi arczképei nagy érdekűek. Gazdag bibliographia (2i munka’ rövid ismertetése) rekeszti be e’ füzeteket. A’ közeledő pesti vásárra elkészül, hasonlókép az academia’ költségein : Történettudományi pályamunkák. Kiadja a’ magyar tudós társaság. Első kötet: Honi városaink’ befolyásáról nemzetünk’ kifejlődésére és esinosdulására. Koszorúzott jutalomirása Hetényi Jánosnak. A. J*’. Literatúrai mozgalmait. — A’ magyar academia’ költségein, a’ kir. egy. bet. legközelebb megjelentek: 1. Számolási segéd, a’ közéletben előforduló pénzszámolások’ tábláit ’s egyszerű szabályait példákkal felvilágosítva foglaló. Hradnay Ferencz, m. k. u. kincstári számvevő jegyzőtől. N8r. (X és) 290 lap. Finom velínen, kemény táblába kötve 1 ft 50 krép. — Szerző a’ közéletben gyakorta előforduló pénzszámolások’ egyszerű és csalhatatlan pontosságra vezérlő szabályairól bevezetőleg Az Athenaeumből hetenként háromszor, úgymint kedden , csütörtökön és vasárnap , jelenik meg egy egy ív. Ara helyben kihordással, 5 ft., nyomtatott boríték alatt helyben és postán, 5 ft. 48 kr. ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 2 ft. 30 kr. helyben , és 3 ft postán. — A’ szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el. — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában Ilieumayer-ház 222 szám az apácza-templom’ közelében, földszint jobbra. Egyveleg. Maxime színésznő. — Az alatt míg Rachel Londonban koszorúkat arat, a’théâtre françaisban egy fiatal színésznő lépett fel, ki reményeket nyújt, épen olly nagy művésznővé lehetni mint ő. Audaces fortuna juvat, úgy mond ez alkalommal egy franczia lap , Phaedra, Raeinenak mesterműve, melly már régóta száműzve volt, Maxime kisasszony által ismét repertóriumra hozatott. A’ művésznő e’ jellemet annyi valósággal, annyi művészi ihletéssel adá , hogy játékát a’ legnagyobb tetszés követte. A’ negyedik felvonásban kivált egyhangú bravo kiáltásokra tért ki a’ közönség. Ha Rachel’apja a’ hírlapokban olvasandja e’ hirt, hihetőleg azt fogja mondani, hogy leánya’ távolléte alatt a’ francziák’ ízlése egészen elromlott. —a— Kiadók: Schedel és Vörösmarty. Szerkesztő: Bajza. — Nyomatik Buján a m. k. egyetemnél.