Bátor, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 1. szám

2 L ÚJ HELYEN ALOTTOZÓ ■ ■ ■■ Januártól új helyen működik a totó­zó. A Szerencsejáték Rt. által mű­ködtetett helyiséget január 24-én ün­nepélyes keretek között adták át ren­deltetésének. Emelik a vízdíjat Ha új év, akkor áremelkedés - ez az állítás ezúttal a város vízszol­gáltatására igaz. Ebben az évben többet fizetünk víz-és csatornadíj címén, erről az önkormányzat január 15-én megtartott ülésén született határozat. A képviselő­testület tagjai döntöttek arról is, hogy aki él a lehetőséggel és ráköt a helyi szennyvíz-vezetékre, három hónapig nem kell szenny­víz­díjat fizetnie. Az áremelkedés átlagosan 10%, a szennyvíz­díj azonban ennél jóval nagyobb mértékben, 25%-kal emelkedett, 80Ft-ról 100Ft-ra nőtt. ivóvízdíj 110Ft/m3 alapdíj 100Ft/hó szennyvízdíj 100 Ft/m3 lakossági­­fogyasztó ivóvízdíj 130 Ft/m3 alapdíj 200 Ft/hó szennyvízdíj 115 Ft/m3 közületi fogyasztó Drágább lesz a meleg A nyírbátori Bátori Épszol Kft. által üzemeltetett fűtőmű a lakótelepek s egyes intézmények távhőszolgáltatá­sáért felel. A távhődíjakat legutóbb 2001. februárjában emelték, s most ismét erre készülődnek. Mára az emelés mértéke is tisztá­zódott. Az alapdíj a lakossági és egyéb fogyasztók részére melegvíz és fűtés együttes igénybevétele esetén évente és köbméterenként 200 forintra nőtt. A hődíj a lakossági és egyéb fogyasztók részére 1098 forintba, a melegvízdíj pedig köbméterenként 348 forintba fog kerülni. Illetékesektől az emelés okait kutatva megtudtuk: az előzőleg érvényben lévő rendelet változatlanul hagyta a szolgáltatás egy éve érvényben lévő hődíját, emelte ugyanakkor a költség­összetevők központi emelése, az áram, a víz, a munkabér növekedése miatt a fűtési alapdíjat. Az azóta eltelt időszakban két olyan lényeges válto­zás is történt, amelyek indokolják a jelenlegi szolgáltatási díjak módosí­tását mind a hődíj, mind pedig az alapdíj esetében is. Az egyik tényező a gazdasági minisz­tériumnak az a rendelkezése, amely a fölgázárak megállapításáról szól, s s amely egyetlen lépésben 12 százalék­kal drágította meg a gáz árát. Bátor 2002. január Hasznosítható tudást adnak a Báthory István Gimnáziumban Az események gyors egymásutánja jellemezte a nyírbátori Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola éle­tét az elmúlt két év során, és e pörgés megmaradt a mai napig. A nos paletta a nyírbátori Fiatalos lendületű tantestülete az érett, tapasztalatokkal rendelkező tanári gár­dával immár végérvényesen a dina­mizmus útján jár. Az iskola egyre nép­szerűbb a nyírbátori és a Nyírbátor környéki tanulók körében, hiszen a folyamatosan bővülő kínálat, az emelt szintű és a fakultációs lehetőségek bizonyították az oktatás sikerét. Tekintsünk vissza még a 2001. május­júniusi érettségi és felvételi vizsgákra. Az nem meglepő, hogy mindenki sike­res érettségi vizsgát tett, és ma már az sem meglepő, hogy a továbbtanulási mutatók 95 %-os sikeres felvételi eredményt mutatnak. A továbbtanulni nem kívánó, vagy még továbbtanulás­ra nem érett tanulók számára már má­sodik éve folyik az idegenforgalmi ügyintézői képzés. Új elem az iskolá­ban, 9. évfolyamon az idegenforga­lom-vendéglátás szakközépiskolai osztály. A következő négy év távlatá­ban a gimnázium tanulóinak létszáma nappali tagozaton mintegy 650 főre várható, felnőttképzésben pedig folya­matosan 210 fő. Ha ezt együtt te­kintjük, akkor egyértelmű, hogy a gim­názium (2005-ig emelkedő) mintegy 850 fős létszámmal nem kis részt vál­lal a régió középfokú képzéséből. A nyolcosztályos gimnázium már meggyökeresedett az intézmény falai között, hiszen 2002-ben már harmad­szor érettségiznek diákok ezen iskola­típusban. A középfokú és a felsőfokú nyelvvizsga pedig már több mint egy évtizede szinte követelmény a végzős nyolcosztályos gimnazisták és a nyelvi tagozatos osztályok tanulói számára. A fiatalok szélesebb látókörűvé válásá­hoz is igyekszik hozzájárulni az iskola. A megyében elsőként a Báthory István Gimnázium és Szakközépiskolában volt úgynevezett Európa Nap novem­ber 21-én. Az Európai Unió volt e nap fő témája, ahol a Külügyminisztérium és az Osztrák Nagykövetség munka­társain kívül, a Jövőnk az új évezred Európája” alapítvány tagjaival talál­kozhattak a környék középiskolásai. A rendezvény fő támogatója Dr. Helmec­­zy László, a megyei közgyűlés elnöke és Dr. Veres János, országgyűlési kép­viselő volt. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Petróczki Ferenc, Nyírbá­tor város polgármestere is. Sok változás tapasztalható a fenntartó jóvoltából magán az épületen is. A tor­naterem teljes felújítása folyamatban van, és 2002 tavaszán kezd hozzá az iskola a sportudvar rekonstrukciójá­hoz. Ehhez hívta segítségül azokat, akik részt vettek a 2001. december 1- jén megrendezett jótékonysági bálon. A csodálatosan széppé varázsolt aulá­ban és a tornateremben jól érvényesült a bál eleganciája, a vendégek kitűnően érezték magukat. Ezúton is köszönet illeti azokat, akik eljöttek a bálba, és 170.000 Ft. értékű tombolát vásárol­tak, valamint azokat, akik bármilyen módon támogatták a rendezvényt. Az idegenforgalmi szakképzéshez kapcsolódóan 2002. januárjától egy három millió forintos beruházásra ké­szülünk, egy multimédiás taniroda ki­alakítását kezdjük el. A pénz nagy ré­szét pályázaton nyerte az intézmény, kisebb részét pedig önerőből finan­szírozza majd. A szalagavató színvonalas programja november 10-én volt a sportcsarnok­ban, majd este a gimnáziumban foly­tatódott. A BIG-NAPOK rendezvényei a jóté­konysági bált előzték meg, a több hely­színen zajló megmozduláson minden diák és tanár megtalálhatta a neki való szórakozást, a történelmi vetélkedőn az osztályok csapatai mérkőztek meg egymással, volt kézműves foglalko­zás, ahol a nyolcosztályos gimnazisták csodálatos karácsonyi díszeket készí­tettek, aki elfáradt, leülhetett a teaház­ban, vagy részt vehetett az ACTIVITI vetélkedőben, egy másik teremben vi­deofilmet vetítettek, ahol a drog­meg­előzés programjához kapcsolódóan válthattak szót egymással a résztve­vők. Eközben zajlanak az OKTV verse­nyei, folynak a nyelvvizsgák, délutá­nonként edzenek a röplabdások, és természetesen kemény tanulás folyik a falak között. Októberi svájci szakmai tanulmányu­­tam során fantasztikusan karbantartott iskolákban jártam, ahol tanúja lehet­tem sok kedves jelenetnek, pl.: láttam, amint a gimi kávézójában tanárok és diákok együtt játszottak a zongorán és önfeledten énekeltek, mert éppen lyu­kas órájuk volt. Ilyen békés és örömteli pillanatokat kívánok én is tantestüle­tem minden tagjával együtt a mi kis és nagy diákjainknak. Parragné Horváth Ilona igazgató Vidám diákévek, komoly tudás Paragné Horváth Ilona Pályázati pénzből építkeznek Napjaink gyakorlata az, hogy a különféle célok megvalósításához szükséges pénzekhez többnyire pályázatok útján juthatnak az ön­kormányzatok. Nem kivétel ez alól Nyírbátor városa sem. A vá­ros vezetése számtalan vasat tart a tűzben, számos pályázatot fo­galmazott meg, s nyújtott be az illetékesekhez. Három fázisban Dr. Nagy László, a város jegyzője mondja: - Terveink még csak lennének is, pénzünk azonban kevés. Ezért is fogalmaztuk meg az úgynevezett költségalapú szociális bérlakások építésére szolgáló összeget. Ebbe a kategóriába azokat a lakásokat soroljuk, amelyekbe bárki beköl­tözhet, akinek a szociális rászo­rultsága ezt indokolja, s akik erre a helyi testülettől a jóváhagyást is megszerzik. Ezek a lakások szol­gálnak majd arra is, hogy meg­történhessenek mindazok a minő­ségi cserék, amelyek során kiseb­ből nagyobbá, vagy éppen na­­gyobból kisebbe költözhetnek a­­zok, akik anyagi helyzetük miatt erre rákényszerülnek. A dolog most még ott tart, hogy benyúj­tottuk a pályázatot, várjuk annak elbírálását. Információim szerint legalább egy év kell ahhoz, hogy kiderüljön, pozitív-e a vélemény, nyertünk-e egyáltalán. Ha a vá­lasz igen, akkor elkezdhetjük a 32 lakás szakaszos építését. Itt olda­nánk meg azoknak a gondjait is, akik nem tudják a magas lakbért fizetni, illetve azokét, akik családi körülmények miatt kényszerülnek lakásváltoztatásra. A második csoportba az úgyne­vezett költségalapú szociális bérlakásokat soroljuk. Ezek azok a lakások, amelyeknek bérleti díját úgy szabjuk meg, hogy az fedezzen bizonyos költségeket, ezért azok az előző típusba tarto­zó otthonoknál magasabb össze­gért vehetők majd igénybe. A viszonylag magasabb lakbérből is következik, hogy ide a tehetősebb rászorulókat várjuk. Ebbe a kate­góriába tartoznak majd a koráb­ban is megemlített fecskeházak, amelyeket azoknak a fiataloknak kínálunk, akik előtakarékosságra szánták el magukat azért, hogy később végleges, saját otthonba költözhessenek. Az e kategóriába tartozó bérlőkkel általában öt évre kötünk bérleti szerződést. Szolgálati lakások A harmadik csoportba a lakását­alakításhoz szükséges pénzeket soroljuk. Azokat az összegeket, amelyekből elsősorban a ma na­gyon is hiányzó szolgálati laká­sokat alakíthatnánk ki. Tervezzük például, hogy elüresedett önkor­­mányati lakásokat hoznánk hely­re, illetve a Kossuth utcán lévő volt pénzügyőrlaktanyát tennénk rendbe, s benne több kisebb a­­partmant, lakást, férőhelyet épí­tenénk, amelyeket a városban dolgozó pedagógusoknak, taná­roknak utalnánk ki. A pályázatokhoz szükséges saját erő előteremtése számunkra nem egyszerű, igyekszünk azt több forrásból előteremteni. Saját forrás Egyik ilyen forrás az az ötven­millió forint, amelyet az önkor­mányzati lakások eladásából sze­reztünk, s amelyet a törvény sze­rint más célra, mint lakásvásár­lásra nem is fordíthatunk. Másik csoportot azok a telkek alkotják, amelyek városi tulajdonban van­nak, s amelyekre valójában a fen­tebb felsorolt lakások épülhetnek. A szociális bérlakások építése minden önkormányzatnak feladata

Next