Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-03 / 1. szám
3 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! BANYHÁZ A BORSODI BAGZOK HITLAPJa XVI. évfolyam, 1. szám Ara: 50 fillér 1973. január 3. Az üzem jövőjét is befolyásolja Ötös telepi fejtések Feketevölgyön Mint már arról beszámoltunk, december elején kezdték meg Feketevölgy I-es aknán az üzem jövőjét is befolyásoló ötös telep fejtését. Az 560 ezer négyzetméter alapterületű, 2,3 millió tonna szénvagyonú nyugati bányamezőben beindított 90 méter homlokszélességű, úgynevezett provokációs fejtés fa biztosítású, a jövesztés pedig robbantásos módszerrel történik. A telep fedője ugyanis vízdús homok, ezért — a geológiai viszonyok és a fakadó víz mennyiségének ismerete nélkül — kezdetben nem lett volna célszerű gépeket üzembe helyezni a fronton. Erre — a tervek szerint — január végén kerülhet sor. Addig azonban még számtalan problémát, feladatot kell megoldani. A fejtésen napjainkban szakonként 14—18 bányász dolgozik. Az előrehaladási sebesség 0,8 méter. A hangsúly egyelőre nem is a termelésen van. A fő cél: minél gazdagabb ismereteket szerezni a geológiai viszonyokra vonatkozóan, s kiprovokálni a főtevíz bejövését. Mint azt Demeter Tibor területi főmérnöktől megtudtuk, az utóbbit már el is érték. December 22-én ugyanis megjelent a víz a homlokon, s mennyisége kezdetben 200 liter/perc volt, jelenleg pedig 300 liter/percre tehető. A mennyiség várhatóan már nem növekszik. Fel lehet tehát készülni a gépi berendezések üzembe helyezésére. Az akna vezetősége a soron következő munkálatokat egy hálódiagramra tervezte, s ezen feltüntettek valamennyi munkafolyamatot. Jellemző a mindenre kiterjedő tervezőmunka nagyságára, hogy a diagram összeállítása 24 mérnökműszakot vett igénybe. Az új front indító vágata hamarosan elkészül. Január 8-ára befejezik a bővítését is. A hónap közepére beszállítják az egységeket, gépi berendezéseket a bányába, kéthárom nap alatt pedig összeszerelik. Ha minden tervszerűen történik — már pedig az akna vezetői remélik, hogy így lesz —, január 22- én már komplex gépi front termel az ötös telepben. A feketevölgyiek viszont még nem dolgoztak Fletcher egységekkel és Eichoff jövesztőgéppel. A fronton dolgozó iparosok, vájárok december végén Ella-aknára jártak tanulni, tapasztalatokat szerezni. Jelenleg már megfelelő gyakorlattal rendelkeznek. Rajtuk tehát nem múlik majd a gépesített front sikere. Bizonyos létszám-átcsoportosításra is sor kerül. A fejtésen szakonként 22 bányász dolgozik majd. Ezzel párhuzamosan nő a front teljesítménye is, s várhatóan 70—90 vagonnal járul majd hozzá az aknatervteljesítéséhez. K. L. Az ŐSZ üzemeiből jelentjük Az esztendő utolsó munkanapjának délelőttjén — lapzártakor — telefonon érdeklődtünk az ŐSZ termelési osztályán az üzemek munkájáról. PUTNOKON a meghatározott ütemterv szerint végzik a mentési, iszapeltakarítási munkát úgy a keleti határvágatban, mint az I-es szalagvágatban. KIRÁLDON megerősített létszámmal folyik a termelés. Putnokról átcsoportosították a munkaerő egy részét. Az üzem egyébként tervközelben van. Lapzártáig 113 vagonos adósságról kaptunk hírt. BORSODNÁDASDON változatlanul kedvezőtlen körülmények uralkodnak, s nem dicsekedhetnek a termeléssel sem. EGERCSEHIBEN a napi termelés 85—90 vagon körül mozog. Itt 610 tonna az adósság. FARKASLYUK érte el ezúttal a legszebb eredményt. Egyrészt az előirányzathoz képest 3480 tonna többlettermeléssel dicsekedhetnek, másrészt az ütemezésnek megfelelően halad az MK-s front előkészítése. Ezzel kapcsolatban az üzem bányamesterétől is érdeklődtünk, aki a következőt mondotta: “ Újévig megtörténik a szállítópályához tartozó utolsó 500 méternyi gumiszalag és kaparó beszerelése. Ezután kerül sor a támjavító műhelyben felújított MK-egységek beszállítására és beszerelésére. Terveink szerint január 15—20-án szeretnénk indítani az új tömegtermelő munkahelyet. Az új fronton egyébként közel kétméteres a telepvastagság, s a 75 méter homlokszélességű munkahelyen két 1400 milliméteres maró tárcsával történik majd a szén termelése. Dolgozóink nagyon várják már az új front indulását. Eddigi hírnevükhöz méltóan szeretnének bizonyítani. Hogyan áll a verseny? ■ 1 ■ Ózd vidéki Szénbányák: 29-ig 1972. december Aknák: Szuhakálló II. 115,0% Ella 113,9% Rudolf IV. 109,0% Albert I. 107,9% Erenyö 107,0% 1. Farkaslyuki Bü. 113,2° о 2. Királdi Bü. 99,3% 3. Egercsehi Bü. 97,1% 4. Borsodnádasd 86,5% 5. Putnoki Bü. 46,6% Vállalat: 90,2% A frontátállások alkalmával nagy szerep jut a fronti szerelőknek. Gyors és pontos munkát várnak tőlük, így dolgozik a képen látható Csitkó József géplakatos is, Berentén. Fotó: Laczó J. Királd: Béke. A vezérlőteremben monoton zúgás fogad. Az áradó energia zenéje. Üvegkalitkában hajlott hátú, 50 év körüli munkás ül. A regisztráló műszereket, mérőórákat figyeli. Major Dezső elektrikus a bánya energiaellátását vigyázza. Az épületbe befutó 35 000 voltos távvezeték itt ágazik szét több irányba. A trafóházakba, a föld alatti elosztók felé. A falon rajz mutatja, hogyan oszlik el az ide beérkező energia. Látszólag nyugalmas hely ez, hiszen csak figyelni, ellenőrizni kell a műszereket. Csak az tudja mennyire fárasztó munka, aki már dolgozott hasonló helyen. Az állandó koncentrálás őszintén szólva megviseli az embert, s néha még odahaza, sőt álmában is hallja a monoton zümmögést. Egy emelettel lejjebb található az aknagépész birodalma. Elektromotorok, két hatalmas kábeldob, ampermérők, levegőnyomás-mérő berendezés, s lehetne még tovább sorolni a laikus számára a Sähe rétién eredetű és rendeltetésű berendezéseket. Tóth Ferenc két irányítókar között ül, magasított széken. Csengetés hallatszik, s két kábeldob előbb lassan, kényelmesen, pillanatokon belül pedig körülbelül 300- as fordulatszámmal forog. Odakint az aknatorony tetején szédítő pörgésbe kezd a két kerék. Az aknagépész feszülten figyel egyszerre több irányba. Egyik szeme a mélységjelző készüléken. Ez a berendezés olyan, mintha a függőakna kicsinyített mása lenne. Egy függőlegesre állított menetes tengely két oldalán kis dobozok jelzik, hol tart a két kas a függőleges alagútban. Ugyanakkor figyelni kell az amperméről, s több más fontos műszert. Egy-egy fuvar között van lélegzetvételnyi idő. Ilyenkor kérdezősködünk. — Több mint 22 esztendeje dolgozom ezen a munkahelyen. Egyébként 1934- ben kerültem a bányához. Talán fel sem tudnám sorolni hány géppel dolgoztam azóta. A Béke-függőakna 128 méter mély. A szállítás kezdetét csengő jelzi. Meddőszállításnál ötöt csengetnek, ha szén indul a felszínre négy jelzés hallatszik, ha pedig személyszállítás történik hármat szól a csengő. Ilyenkor sokkal lassabban kell irányítani a két kast. Szénszállításkor hat, személyszállításkor négy méteres másodpercenkénti sebességgel közlekedik a két „lift”. Amíg a szállítóeszközök úton vannak a jobb oldali indítókar segítségével „navigál” a gépkezelő, az utolsó méterek előtt pedig működésbe lép a bal oldali irányítókar, amelyre a légféket kötötték. Egész idő alatt nagyon figyelnek, hiszen centiméternyi pontossággal kell rendeltetési helyére irányítani a berendezéseket. Nem gyerekjáték az aknagépész munkája. Rendkívül felelősségteljes, nagy pontosságot követelő tevékenység. Műszakkezdés előtt ellenőrizni kell a köteleket és a vezetőléceket, s az előírásoknak megfelelően átvenni a berendezéseket. Természetesen évekte több alkalommal nagyobb ellenőrzést is tartanak. Például fél évenként kivágnak a kötélből egy-egy darabkát, amelyet laboratóriumban ellenőriznek. Amennyiben 6—7 elemi szál megrongálódott a drótkötélből kicserélik akna — Amióta itt dolgozom, még soha nem fordult elő kötélszakadás — mondja nyomatékosan a gépkezelő. A Királdi Bányaüzemnek két függőaknája van. Mi a Béke-akna gépházában beszélgettünk Tóth Ferenccel. Szeretettel beszélt munkájáról. — A másik a Szabadságakna csak műszakváltáskor üzemel.. Ott csak személyszállítás történik. Míg ott jártunk, alig állt fel a két irányítókar közül. Ült, figyelt és biztos kézzel irányította a szállítást. Munkája úgy illeszkedett a bányaüzem életébe, mint egy jól működő fogaskerék az okos szerkezetekben. B. s. Tóth Ferenc asnagepes* Kiváló vágathatok A vállalat területén is egyedülálló eredménnyel dicsekedhet az Ella-aknán dolgozó Újlaki Miklós vezette 9 tagú F—5-ös előváló szocialista brigád. A kollektíva, amely elnyerte már a Vállalat kiváló brigádja címet is, éves átlagban 130 százalékra teljesítette tervét és mintegy 400 méterrel több vágatfolyosót hajtott ki a tervezettnél. Az eredményhez gratulálunk, s további sok sikert kívánunk a brigád es Meleg otthonokban Ellobogtak a karácsonyi gyertyák, elcsitultak az újévi kürtök. Az ünnepek hangulatát már csak kevés helyen idézi a fenyőillat, amely pedig még néhány napja mindenütt szétterjedt az otthonokban. A meleg otthonokban. Mert remélhetőleg sehol sem dideregtek az ünnepekben — s egyáltalán: a hideg idő beálltával. Legalábbis a bányászok hibájából nem. Év végi „zárszámadások” ugyan még nem készültek, de akik figyelemmel kísérték bányászaink 1972. évi munkáját, nem vitathatják, hogy az ismét a legnagyobb tiszteletet és elismerést érdemli. Hiszen mennyi váratlan geológiai nehézség, gond, baj közepette dolgoztak azért, hogy jusson elég szén az otthonokba. És persze a szenet igénylő gyárakba, erőművekbe is. Éjjel-nappal dolgoztak, ahogyan már megszoktuk tőlük hosszú évtizedeken át. Hogy tűzhelyeinken sistereghessen az étel, kályháinkban loboghasson a láng, vagy a központi fűtés kazánjaiból egyenletesen áradhasson a meleg. Dolgoztak hétköznapokon és ünnepnapokon Akkor is, amikor az otthonokban kigyúltak a karácsonyi fények, amikor csillagszórók sziporkáztak, gyertyalángocskák lobogtak, vagy színes villanyégő-füzérek fénye keveredett a lenyomlattal. És a meleggel. S az óévet sem búcsúztatta minden bányász pohárcsengéssel, az újévi harangszó sem hallatszik le a föld alá... „Rohanó’ hétköznapjainkban nincs időnk, energiánk gondolni minderre, s köszönetfélét mondani el. Hát tegyük meg legalább ilyenkor, egy esztendő munkáshétköznapjait értékelve. Legalább egy fejbólintással. Meleg otthonainkban. (r.