Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-03 / 229. szám
mellett a roszul keselt posdorjában eltüzel. Visszatérve 1-iő és 2-ik pontunkhoz : ha a termelő 1 pftért adja az ártatlan lennek és kendernek mázsáját, akkor beveszi.a most termelt mennyiségért 21,100,000 pitot, a mostani értékből pedig az ezen felül eső sommát, 10,465,600 pftot, mint a további elkészítésért járó munkadíjt, az áztató és elkészítő intézeteknek engedi át, ehez hozzá adván a jobb kezelés tiszta nyereségét a 44,216,600 pftot, kijön, hogy: 54,682,200 pft azon somma, mely az intézetek felállítására vállalkozókat osztaléki versenyre hívja. Azonban a birodalmi ipar és közjóllét nyeresége még itt sem állapodik meg, a még e roppant nyereségen felül is fenmarad részére a kender és lenipar további előhaladása. Mint mondottam, mostani készítésű termékünk finomabb vászonneműekhez alkalmatlan. És az előre törekvő fonó és szövő intézetek tobbféle fonóanyagért külföldre kénytelenek szorulni. Csak akkor léphetnek ezek az előre haladó külfölddel versenyre, ha e megszorulásnak véget vetünk, és a pályát nyert versenynek jut a nyereség legszebb koronája. Bécs mellett, a központi egyesületnek hannsdorfi len- és kenderkészítő intézete szabad megtekintésre nyitva áll mindazoknak, kik azt megtekinteni óhajtják- Sőt az igazgatóság, azonkívül az ezen ügy körül fáradhatlan Reuter Jakab cs. k. tanácsos úr, levélbeli megkeresésre is örömest adnak kimerítő utasítást a fonómivet elkészítő intézetek miképeni felállítása iránt. Egyébiránt Reuter úr tanácsaiból merítve, meg a csupa józan okosságon indulva is : áztató és kenderkészítő intézet csak oly vidéken és oly helyen állíttathatik haszonnal, hol a kender vagy lentermesztésnek már illendő kiterjedése van, hol az intézet részére szükséges nyersanyagot elegendő mennyiségben be lehet szerezni, mert áztatatlan messziről szállítani a kendert vagy lent, tömegénél fogva nagyon költséges, s igy ki nem fizeti magát. Mennyi nyersanyagra legyen azonban egy intézetnek szüksége, hogy folytonosan hasznos foglalatosságot találjon, az egyenesen annak kiterjedésétől függ. A hannsdorfi intézet első évben 3764 mázsa, 1855 aprilis 1-jétől 1856 márt. 31-ig számított második évében pedig 8400 mázsa nyersanyagot dolgozott fel. Ez. 1856-ik évi ápr. 1-je napjától 1857 mártius utolsó napjáig számított évre piár 7700 mázsa van bevásárolva, s még mintegy 3000 m. bizonyos vételre számit. Az eladási concurrentia évről évre növekszik. Magyarország felső megyéiben, úgymint Szepes, Sáros, Árva-Turócz, Liptó, Trencsén, Zólyom, sőt Mármarosban is vannak több helyek, melyek oly mértékben űzik a lentermesztést, hogy egy áztató és elkészítő intézetet nem csak megérdemlenek , hanem nagyon is kitarthatnak. Nem különben vannak Vas és Baranya megyében. A kendertermesztésnek nagyobbszerű kiterjedése van Pest-Solt megyében, különösen a Duna mentén Bogyiszló körül, mely vidék szolgáltatja az apatini név alatt kereskedésbe jövő híres kender egy részét, azután Békésben Csaba körül és Alsó- Nyitrában. E mellett különösen alföldi vidékeinken igen könnyíti az áztató intézetek felállítását azon körülmény, hogy a gazdasági községek oly terjedtek, miszerint ha a kender termesztésnek kereskedelmi terjedtsége különösen nem látszik is, a csupán házi szükségre termesztett kender egy intézetnek tisztességes foglalkozást adhat. GALGÓCZY KÁROLY: Bécsből a cs. kir. szabadalm. tisza-vidéki vasúttársaságtól következő közlést vettük: A cs. k. Apostoli Felsége f. é. September 28-kán kelt határozványnyal a 11 sz a vidéki vasút építését engedélyezni legkegyelmesebben méltóztatott. A cs. k. szab. álladalmi és a tiszavidéki vasúttársaság között fennforgóit, a vonal egy részét illető kérdés tekintetében az eddigi tárgyalások oda vezettek, hogy a két társaság a kötendő barátságos egyesség alapelveiben egyetértőleg megállapodott.* -----|------ | TÁRGIA. lleteorologia. (Folytatás.) A párisi csillagdához beküldött tudósítások a légsúlymérő állásán kívül más adatokat is szolgáltattak, melyek minden a léghullámmal összefüggésben álló tüneményt is földerítettek. Azon tudósításokból kitűnt, mikop északról délnek ugyanazon hosszúság alatt, a legkülönnemübb hőmérsék uralkodott, s a szelek járásában minden egyébtől független irányok lenek észlelve; de legmeglepőbb tünemény volt, mikep azon roppant területen, melyet a léghullám beutazott, minden szélesség alatt, a tengeren épen úgy mint a szárazon a legcsendesebb idő uralkodott, s a lég kellemes volta, mint rendesen, teljesen megegyezett a légsúlymérő magas állásával. Semmi sem látszik sejtetni a tenger azon iszonyú fölháborodását, mely a fekete-tengeren oly veszélyessé lön, s melynek következtében a tudományos vizsgálat történt. Azonban mindjárt ki fogjuk mutatni, mikép ez ártalmatlan légköri hullám s a rá következett zivatarok közt természetes összefüggés létez, s hogy a pillanati csendes idő vagy közvetlen követője, vagy előpostája a veszélyes légtüneményeknek November 12-n vették először észre a hullámot, midőn ez Anglia és Francziaország fölött volt. Ha egy-két nappal visszafelé megyünk, november 10-n és 11-n ugyanazon pontokon, távol attól, hogy nagy légnyomás alatt állottak volna, ellenkezőleg a lég— súlymérő higanya igen csekély magasságon állott — csekélyebb magasságon, mint más szomszéd vidékeken. E legmélyebb állása a légsúlymérőnek a felnevezett napokon, ugyanazon vonalon észlelteték, mely fölött a 12-ki hullám végig nyúlt. Tehát e vonalon 12-két megelőzőleg a légkör magassága megapadt volt, tehát természetes, hogy a légkör felső felülete igen hosszú mély barázdát mutatott. Azonban még akkor ezen barázda nem volt tetemes mélységű; tovább költözött kelet felé: 12-kén Austria határaihoz érkezett, 13-a a fekete-tengerhez ért s 14-kén Krimin fölött volt. Kiindulásánál e barázda alig volt észrevehető; de keletre haladván, már Münchennél tetemes mélységű volt; Reisnél annál is mélyebb, a fekete-tenger fölött pedig rendkívül nagy. így hát a domború léghullámot egy mély légvedő, egy homorú hullám előzte meg, mely amannak mintegy tizat mutatván, Európán átvonult s 14-n a fekete-tenger fölött volt. E két hullám, melyek összefüggése nyilvánvaló, egy harmadik hullámra enged következtetnünk, melynek amazokat nyomban kell követnie, s melynek hasonlókép mélyedő alakúnak kell lennie. És valóban be is következett. 14-n és 15-n Francziaország fölött volt ez s tovább követte azon két rendbeli türemlést, mely megelőzte. Ezek szerint hát Francziaország fölött ily renddel követték egymást a léghullámok: 11-n mély, 12-n és 13-n földomborodó, 14-n és 15- n ismét mélyedő hullám vonult át. Ugyanezen rendben követték egymást a lég változásai, pár nappal későbben, 14-n az elöljáró mélyedésnek, 16- a a földomborult hullámnak, a valószínűen 18-a s az ezt követő mély hullámnak hatásairól szólnának a tudósítások, ha ez utóbbi napról az észleletek nem hiányoznának. Most már egészen világos lesz az olvasó előtt, mikép nem tévedés a légkör hullámait a tengereivel hasonlítni össze, midőn a légkörben is azt tapasztaljuk, miszerint a földomborodások és mélyedések közvetlenül követik egymást s ugyanazon pontokon egymással merőben ellenkező hatásokat idéznek elő. A légkör lelohadásai, melyek szükségkép előzik meg és követik a jég földomborodását, nagyon különböznek ezettől következményeikre nézve. E lelohadások épen nem hoznak szép időt, hanem bő esőket, dühöngő szeleket, jégesőt és vihart. A magas hullámot megelőzött légköri mélyedés volt az, mely november 14-n a fekete-tenger és Krimin fölött dühöngött, s az utólagos légköri mélyedés volt az, mely 15-n és 16-n Francziaországra nagy viharokat hozott. A meteorológia haszna e szerint kétségtelenül van bebizonyítva. Csak a vizsgálatok nagyban tételének bajossága gátolta eddigi haladását. E nagybani vizsgálásban két kellék nélkülözhessen. Egyik az, miszerint számos ponton kell vizsgáló intézetet állítni föl, s nagyszámú arra képes egyéneket rendelni ki a vizsgálat ezen nemére. E részben főként Angliában, Oroszországban sőt Németországban sincs hiány. A második kellék, mely hiányzott eddig elé, az volt, mikép a szétszórva gyűjtött adatokat egy központba kell gyűjteni. A vizsgálatok, mint magában érthető, anélkül, hogy valamit szabatosságukból veszítnének, igen sokat nyernek fontosságukra nézve, ha ugyanazon légtüneményről egyszerre több pontokon lehet tudomást venni. He a tudomány eddig elő nem tette lehetővé az emberre nézve e mindenütt jelen valóságot, a villanytávirodák újabb időkben alkalmas segédeszközök e hatalomnak helyettesítésére, és ez minden meteorológiai szerek közt az, mely legtöbb szolgálatot tesz. A legszélesebben kiterjedő vidékek számos pontjairól egy középponti vizsgáló bármely pillanatban tudósításokat vehet. A távirdák nélkül minden egyes vizsgáló teljesen el van szigetelve. Ha valamely rendkívüli égi tüneményt lát feje fölött elhaladni, nem képes tudósítni azon vidékeket, melyek felé az halad, s maga sem képes előleges értesítést venni a rendkívüli légtüneményekről s igy nem tehet előleges készületeket azok figyelmes vizsgálására. A rendkívüli légtüneményeket, minő volt pl. a fenlekt 1854-diki, úgy tekintették, mint esetleges megzavarodásait a légkörnek , s azok összefüggését néhány tudós kitartó vizsgálata fedezte a közelebbi időkben. Föltehetjük, hogy számos más rendkívüli tünemények, melyeket századokon keresztül csak esetlegeseknek tekintenek, azért maradtak ismeretlenek, mivel a vizsgálóknak nem volt hatalmukban egymást értesítniök. Tegyük fel például, hogy Sz.Pétervárott nagy zivatar tör ki. Ma már ugyanazon pillanatban Oroszország minden vizsgáló pontjairól (melyeket a kormány nagy számban állított föl) tudósítást vehetni, hogy mindenütt szélvész dühöng s északtól délnek mindenütt ugyanazon tünemény mutatkozik. Másnap meg lehet tudni, hogy a vihar nyugat felé vonult, s előre tudósítni lehet a berlini és bécsi vizs- Gyula, sept. 14. 41. Két fontos körülmény tartja jelenleg feszült várakozásban Békés megye közfigyelmét: a Körös-szabályozás és a szolnok-aradi vasút építése. Mindkettő oly jelentékeny, hogy nem csak anyagi jóllétünk emelkedésének feltétlen szülőanyja, de, minden nagyítás nélkül mondva, már csak némi jóllétünk fenntarthatásának is egyedüli feltétele; nem csoda tehát, ha mind a két körülményhez naponként amaz óhajtásunkat repítjük : jöjön el a te országod anyagi jóllétünk malasztjával teljes közösszabályozás és vasut! Békés megye a természet áldásaival oly gazdagon el van halmozva, hogy azok által, kedvező körülmények mellett az alföld valóságos khanaánja volna. Ámde ezen előnyének kifejtésében és elérhetésében eddig elő a közlekedési eszközök hiánya, és az újabb időben évenként meg-megújult vízáradások által nemcsak hogy teljesen akadályozva volt, de sőt, mondhatni, a legszegényebb megyék sorsára jutott, — úgy, hogy e nép, melynek földje anynyira termékeny, hogy fáradságának gyümölcsét eddigelő még ugarolás nélkül is bőven aratható,és maga eléggé szorgalmatos és képes arra, hogy a puszta megélhetésen felül magának még némi kényelmes jólétet is eszközöljön, utóbbi időkben majdnem nyommasztó szükséget volt kénytelen érezni amiatt, hogy szorgalmának nagy részét a vízáradások tették semmivé, más részét pedig, mi neki mégis némi feleslegben megmaradt, közlekedési utak hiányában a közel eső nagyobb piaczokra el nem fuvarozhatta , s nem értékesíthette. Ezen körülmények a mellett , hogy a nép anyagi tekintetbeni elöhaladhatására ón sulylyal nehezedtek, még erkölcsileg is rosz hatással voltak reá, mert lehetetlen volt a népben azon elkeseredettséget föl nem ismerni, melyet azon érzet, hogy minden igyekezete mellett is eme bajok között elő nem haladhat, benne költő, és mely szorgalmát és előhaladási ösztönét mintegy emészteni látszik. Történtek ugyan ezen szomorú helyzet javítására, különösen a vízáradások meggátlására némi lépések azáltal, hogy magántársulatok alakultak a szabályozás eszközlése czéljából; ezek azonban, hiányozván náluk az egység, az összetartó kapocs, és a mozdításra tekintélylyel bíró erő, működésüknek csak igen csekély jelét, sikerét pedig, mondhatni, épen nem mutathatók. Ily körülmények között lepett meg bennünket az 1855-ik évi tavaszi árvíz, mely, h a mint egy részről pusztításainak oly hatalmas nyomait hagyá, hogy azok nagyrészben még ma is láthatók és érezhetők, úgy más részről a végzetnek mintegy intő csapása volt arra, hogy bennünket eddigi tétlenségünkből, vagy legalább eddig többnyire csak a jó szándéknál maradt puszta tenni akarásunkból felriaszszon, és kényszerítő vas kezével megmentésünk eszközlésére szorítson. Ezen árvíz eredménye lett az, hogy a megye kebelében már létezett vízszabályozó társulatok jobban kezdtek mozogni , és az azokba keblezett községek nagyobb szorgalommal és készséggel járultak a czél előmozdításához mind pénz, mind pedig természetbeli munkaerők kifejtése által. Mindennél azonban sikeresebb következménye lett ezen vízáradásnak az, hogy a magas kormány, különösen pedig Főkormányzó urunk ő csak. Fensége a magán vízszabályozó társulatok lassú előhaladását meg nem elégelvén, parancsszavával az ügy előmenetelének oly lendületet adni kegyeskedett, melynek sikerét már is hálás elismeréssel és hó-doló köszönettel tapasztaljuk. Ugyanis a szabályozás végrehajtásával megbízott nagyméltóságu n. váradi cs.k.helytartósági osztály hathatós intézkedései folytán a megyebeli szarvasi járásban, mely az e megyében egyesülve keresztül folyó Hármas-Köröst kebelébe fogadó Tiszához legközelebb esik, már oly nevezetes átmetszési munkálatok tétettek a községek által e nyárnak mezei munkától ment kevés napjaiban is, hogy azok már a legközelebbi évben is fogják az óhajtott siker egy részét eredményezhetni. — Eddig még csak Gyula városa megmentésére nem történt semmi játszható intézkedés ; — ennek azonban nem az volt oka, mintha e város helyzete a legsürgetőbb intézkedést nem igényelné, vagy talán az erő hiányzanék egy év alatt ennyi munkát teljesíteni, hanem épen ellenkezőleg azon körülmény részletest) taglalása és bővebb megfontolása, miszerint épen Gyula városa lévén a végpusztulásnak leginkább kitéve, miként lehessen rajta rögtönösen, és mentől sikeresebben segíteni, s ennélfogva az azon keresztül folyó Körös meglevő medre szabályoztassék-e, vagy pedig a városon kívül vitessék egy átvágás. E kérdés nevezetes volt már csak azért is, mert technikai szempontból czélszerűbbnek látszik, hogy a már meglévő medet szabályoztassék, és ne egy újabb készíttessék tetemes költséggel, a mellett pedig termőföld feláldozásával is; — de meg azért is, mert figyelembe kellett venni, hogy mégis nem volna-e egy átvágás kevésbbé költséges, a város lakóira kevésbbé súlyos és mégis czélravezető, mint a régi meder szélesbítése, mely különben az igen hosszúan terjedő egész városon keresztül mindkét oldalról egy egy sor háznak kisajátítását vonná maga után ? Most azonban, mint biztos kútfőből hallok, e csomó is már megoldásához közeleg, és mint a helyszínen kijelölések gyanítani engedik, a városon kívüli átmetszés fog foganatba vétetni, s így biztos reményben vagyunk, hogy a már megtelt, és minden kitelhető erélylyel folytatott hatósági intézkedések a legjobb, s talán már a jövő tavaszszal is érezhető eredményre fognak vezetni. A vízszabályozásnál nem csekélyebb horderejű, de mégis a valósításban csak amaz után óhajtható körülmény ránk nézve: közlekedési utak építése. E fontos körülmény sem kerülte ki a nagytekintetű közigazgatási hatóságok figyelmét, és már meg is kezdetett városunkon keresztül egy szilárd kőút építése, — ez azonban a közmunkaerőknek épen vízmentesítési munkálatokhoz való szükséglése miatt ez évben abbahagyatott. Jelenleg, midőn a szolnok-aradi vasútvonal a legfelsőbb beleegyezés mellett oly buzgó részvétre és pártolásra talált, hogy létrejövésében, a vonalnak már foganatba vett kijelölése folytán is, semmi kétségünk, azon reményt tápláljuk, miszerint a vasút létrejöttével és segítségével létre fognak jönni mellékközlekedési kőutaink is, — és ekkor Békés megye, földének termékenysége, és népének szorgalma által el fogja érni azon polczot, melyre a természet bő áldásai mellett a birodalom legtermékenyebb és leggazdagabb vidékei között hivatva van. Egyik a Gyulán még nevezetesebb események között az, hogy Réthy Lipót, eddig Szarvason létezett könyvnyomdáját ide tette által, melyből első nevezetesség gyanánt a „Gyulai Árvíz“ került már ki. E mű már a közönség és ítészet kezében van, határozzon tartalma felett ez, mi csak annyit tartunk róla megjegyzendőnek, miszerint a kiállítás egy ily, csekélyebb üzleti nyomdának mindesetre dicséretére válik. Napihírek és események. Budapest, October 3. * Azon nagy eszme, mely mint egy Pallas életrevalósággal és a siker magvával fölfegyverezve gyakorlati vállalataink nagymesterének széchenyinek agyából származott, és már első pillanatra egészen mutatá azon horderőt, melyet ez eszme egykor testté válva az egész birodalom s közvetlenül Magyarország kereskedelmének és iparának emelésére gyakorlandó végre azon ponton áll, hogy létrejövetele iránt többé semmi kétség nem foroghat fenn. Miután gr. Széchenyi István nyolcz évi fáradozás után az eszme foganatosítását jobb időkre halasztani kényszerült, az 1850-ben több pesti polgár (mint Szekrényessy József, Perger István stb.) által újra erélyesen fölkarolt ügyet később Albert Főherczeg-Főkormányzó Urunk , csász. Fensége pártfogásába venni, annak létesültét a magas kormány atyai gondoskodó szárnyai alá juttatni méltóztatott. A kikötő térv legmagasb helybenhagyását a munkóbavétel gyorsan követte, s f. hó 1-jén délelőtti 9 óra tájban megtörtént az első ásó- és kapavágás, s a gázművekhezi földhordás , építészigazgatósági mérnöktiszt Ta nzer úrművezetése mellett, élénken megindult, még pedig mind a szigetcsúcsról mind a partról, úgy hogy a folyamágat elzáró haránt gát, ha az idő kedvez, még ezen az őszön el fog készülni. Az egész gátmű oly magas lesz , hogy az 1838-diki árvíz magasságát fölülmúlja. A szigetet középen egy csatorna metszendi át, hogy a hajók a kikötőbe oldalról is, ne csak alulról juthassanak. Kik ezen Pest anyagi fölvirágzására nézve nagyfontosságú mű folyamatát megszemlélni kívánják, kellemes kirándulásképen tehetik azt Neptun gőzösön, mely Pest és Újpest közt rendesen és olcsón közlekedik. Egyúttal megszemlélhetik az alapjaiból már emelkedni kezdő, s nagyszerű terv szerint épülő gépgyárat is. A munkába vett kikötőt közelebb részletesebb czikk tárgyává teendi lapunk. * Mint biztos kútfőből hírlik, azon többször említett terv, hogy Pest városa egy saját vízvezetés által minden részeiben jól megszűrt vízzel láttassék el,illető helyen közelebbi vizsgálat alá vétetett, és annak valósítására a szükséges tárgyalások már folyamatban vannak. A nevezett terv egy ismeretes szakértőtől származik, és teljes lehetőséget nyújt, hogy Pest külvárosaival egyetemben más nagyobb városok példájára, mindenfelé elágazó s a legfelsőbb emeletekbe vezethető csövek segítségével tetszés szerinti mennyiségben egészen jó tiszta szűrt vizet kaphasson ivásra, főzésre és mosási szolgálatra. Mint már más ízben is kifejeztük, szívünkből óhajtjuk, hogy e tervnek végehajtott sikerét mielőbb élvezhessük. * Fővárosunkat igen közelről érdekli egy másik terv is, mely jelenleg tanácskozvaányok tárgyát képezi, melyet azonban a végelhatározásig első alakjaiban, azaz mint tervet közlünk. A feladat az lenne, hogy a Csepel sziget jól kiszámított műtétei által megszűnjék sziget lenni, s mint szárazföld közvetlen összeköttetésben legyen a fővárossal. És ezt következőkép czélozzák végrehajtani. A Duna bal ága (a pesti oldalon) , mely a nevezett szigetet Peregnél a szárazzal összeköti, mint tudva van, a hajókkal nem járt dunaágat s a jobb (a budai parton) a hajózási utat képezi. Aki a Duna balágában a víz veszélyes árfolyamát figyelemmel kiséri, s naponkint látja, hogy a balpartot a hullám mindig jobban kimossa, könnyen meggyőződhetik, hogy miután ezen térveszteség kivált a parthoz közel fekvő épületeket komolyan fenyegeti, annak meggátlása igen szükséges. Ennélfogva az említett terv szerint az egész bal dunai ágat a Csepel sziget egész hosszában ki akarják szárítani, s ezáltal a szárazzal egyesíteni. Ellenben a jobb ágat, mely a folyamnak ketté válása miatt a hajókázásra csekély vízmennyiséget szolgáltat, s a budai hegyes part kőomladékai s a parti föveny szaporodása által több helyütt gátolja a hajózást, bővíteni és szabályozni szándék, hogy az vízúti hivatásának egészen megfelelhessen. Nem sokára tehát Pest éjszaki és déli részén két nagyszerű munkálat fog megkezdetni, melyeknek nemes czélja a város szépítése és lakóinak jóléte: e két munka a fölebbi vállalat és a téli kikötő. * Következnek azon hónapok, melyekben a takarékos családatya nyári keresményének fölöslegét gondosan elteszi a téli hónapokra, midőn a munka szőkébb, s a házi szükségek megszaporodnak, ennélfogva a takarékpénztárak pénzforgalma is élénkebbé lesz. September havától előttünk fekszik a budai takarékpénztár havi számadása. E szerint augustusból pénztári maradvány volt ott 196,476 ft 58 kr.; betétei 161,869 ft 1 kr.; továbbá kölcsönadott pénzekből visszafizettetett 1705 ft, előlegekben 2373 ft; leszámított váltókban 575,286 ft 43 kr.; kamatjövedelem 15,980 ft 32 kr.; különbféle bevétel 683 ft 41 kr.; September havára tehát összes bevétel 954,384 ft 55 kr. Kiadások: betett pénzekből viszszafizettetett 191,367 ft 17 kr.; kamatok 1198 ft 19 kr.; kölcsönökre: 54,526, előlegekre 10772, leszámított váltókrai fizetések 634,517 ft 30 kr.; hivatali kiadások 160 ft 12 kr.; hivatalnoki fizetések 487 ft 30 kr.; osztalék 57 ft; összesen : 493,085 ft 48 kr.; pénztári maradvány octoberre: 61,299 ft 7 kr. * Ha szerencsére magyar íróink oly sok kalendáriumot nem szerkesztettek volna, most talán ennyi hiteles tanú nélkül el sem hinnék, hogy a jelen évszakot ősznek nevezik. Meglehetősen öreg emberek is alig emlékeznek ily júliusi octoberre mint a mostani. Az ablakok mindenfelé nyitva vannak. A kályhák hideg kebellel utasítják vissza a fakereskedők vérmes reményeit. Hegyen völgyön még fris zöld borítja a fákat és mezőket. Az utczákon nyári hőség süti a napoldali járdákat. A virágok daczolnak a her