Budapesti Hírlap, 1919. január (39. évfolyam, 1–27. szám)
1919-01-29 / 25. szám
a magánosok ügyében hozott határozatáról végérvényesen intézkedni. A tanács elnöke a földmivelésügyi minisztérium lótenyésztő főosztályának mindenkori főnöke. Tagjainak száma 19, akiket a földmivelésügyi miniszter nevez ki három esztendőre a rendeletben megállapított intézmények tagjai sorából. (Ady Endre temetése.) Jelentettük már, hogy Ady Endrét holnap, szerdán délután két órakor temetik a Nemzeti Múzeulm előcsarnokából. A tanács mai ülésén elhatározta, hogy az elhunyt költőnek ■ díszsírhelyet ad, ravatalára koszorút helyez és temetésén hivatalosan képviselteti magát. A budapesti tankerületi, főigazgató a temetés napjára a fővárosi középiskolákban szünetet rendelt el és fölhívta az intézetek igazgatóit, hogy a tanulóifjúság a felsőbb osztályok növendékeiből alakított küldöttséggel vegyen részt a temetésen. . A Múzeum előcsarnokát délelőtt tíz órakor nyitják meg a közönség számára. Déli egy órakor bezárják és fél óra múlva megnyitják a küldöttségek részére. A rend megtartásáról a szociáldemokrata párt száztagú bizottsága gondoskodik. Klaypál Benő református lelkész gyászbeszéde után Kunfi Zsigmond, Mórics Zsigmond, Babits, Mihály, Pikler Gyula, Bíró Lajos és Jászi Oszkár mond búcsúztatót. A gyászszertartás során az Operaház énekkara, a simát a Munkásdalárda énekel. — Ady Endre halála alkalmából a Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya holnap, szerdán este fél kilenc órakor ,rendkívüli ülést tart. — Kapuváradról telefonálja tudósítónk: "A város tanácsa ma Ady Endre halála alkalmával rendkívüli ülést tartott és elhatározta, hogy a Szent János-utcát, ahol Ady nagyváradi tartózkodása során lakóit, az ő nevéről nevezi el. A városházára kitűzték a gyászlobogót. A nagyváradi uj- Rágirók ma elhatározták, hogy szobrot állítanak Adynak és már össze is gyűjtöttek 5000 koronát. (A. járvány.) A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint hétfőn 21 új spanyol beteget jelentettek be a kerületekből, a halálozások száma pedig 5 volt. A Zita- és Gellért-kórházban ma már csak 455 spanyolbeteget kezelnek. __(Szeged és Újszeged.) Szegedről táviratoztak. Tegnap megjelent Újszegeden Drázsits Vazul törökkanizsai szerb szolgabiró és kijelentette, hogy Újszegedet elválasztja Szegedtől s önálló községet alakít belőle. Dettre szegedi kormánybiztos és Somogyi polgármester tiltakoztak ellene, mert ez a széjjelválasztás a fegyverszüneti szerződésbe ütközik. Újszeged nemzeti tanácsa, a szegedi hatóságok képviseletében megjelent Detre kormánybiztos és Szeged polgármestere a tárgyalás során bebizonyította Drázsitsnak, hogy Újszegedet lehetetlen Szegedtől elválasztani, mert teljesen tönkremenne. Újszeged ugyanis gazdaságilag teljesen Szegedre van utalva s ezzel szorosan együvé tartozik. Drázsits a tárgyalásról jegyzőkönyvet vett föl és fölterjeszti a torontáli főispánhoz. .. (Ünnep a Mávnál.) A Máv. segédhivatali személyzet együttes kívánságára Vázsonyi Jenő államvasuti elnök Nagy Géza főellenőrt osztályvezetővé nevezte ki. A személyzet nevében Lányi Sándor ellenőr üdvözölte az osztály uj főnökét. Utána Föllajtár József kezelőtiszt, a személyzet bizalmi embere ecsetelte a személyzet ragaszkodását uj főnökéhez s egyúttal a személyzetet föltúrta arra, hogy Vázsonyi Jenő államvasuti elnöknek az ügymenet akadálytalan lebonyolítására adott biztosítékot lelkiismeretes munkával dokumentálja. Nagy Géza főellenőr megköszönte a személyzet ragaszkodását személyéhez. (A szesztilalom enyhítése.) Megemlékeztünk már arról, hogy a kormány a szesztilalom enyhítését határozta el. A vendéglősök eljártak ebben az ügyben a kereskedelmi minisztériumban, ahol Garami Ernő miniszter megbízásából Papp államtitkár közölte velük, hogy a szeszkimérésről szóló rendelet elkészült s ezentúl sört korlátlan mennyiségben mérhetnek ki s bort három deciliterig mindenkinek kiszolgálhatnak. A vendéglősök az engedelem alapján el is kezdték a szeszkimérést, de a rendőrség részéről üldözésben volt részük. Érthetetlen, hogy a kormány engedelméről a rendőrségnek nincs tudomása. (Megszűnik a vendéglői jegyrendszer.) A.közélelmezésügyi miniszter elhatározta, hogy a vendéglői jegyrendszert január 31-ével megszüntt teti. (Sztojanovics Jenő meghalt.) Sztojanovvics Jenő ma este fél hat órakor 53 éves korában meghalt Budapesten s vele a kilencvenes évek szinház, látogató közönségének egyik népszerű színpadi és zeneszerzője távozott az élők sorából. Az elhunyt Pes. ,len született. Zenei tehetsége korán fejlődött, már 12 éves korában az egyetemi templomnak volt orgonistája. Zenei tanulmányait Bellovits Imre vezetésével végezte, de megszerezte az orvosi diplomát is. Első operettje, a háromfelvonásos Peking rózsája 1889-ben került, színre s ezt a művét úgyszólván évenként követték operettek, balletek, sőt még egy opera is. Legnevezetesebb művei: Új Rómeó (ballet), Csárdás (ballet), Kis málnámé (operett), Tous les trois (hallel) és Ninon (opera). A Csárdás című háromfelvonásos hallétért az Operaházban adták elő. Érdeme a darabnak, hogy ebben hallotta meg először a közönség a kétszázéves régi magyar zejkemlékeket modern hangszerelésben és ebben látta meg a maga eredeti formájában a híres palotást és egyéb régi magyar táncokat. Mindezeken kívül több kiváló egyházi zenemű fűződik nevéhez. Szorgalmas tevékenységet fejtett ki Sztojanovics az irodalom terén is. Utolsó éveiben polgári iskolai énektanár volt. Halálát özvegye és négy árvája gyászolja. (Igaztalan támadás egy tanár ellen.) Egy lap igaztalan támadást intézett Pálffy Aladár ipariskolai tanár ellen, aki a kereskedelemügyi minisztériumban a gyujtóügyek előadója. Pálffy tanár saját reputációja érdekében és a tényállás megállapítása végett a minisztertől a vizsgálat megindítását kérte. A közleményben említett rokkantak egyébként megjelentek Pálffy tanárnál és kijelentették, hogy a lap állítássai a valóságnak nem felelnekmeg, az esetet élénken sajnálják és bocsánatot kérnek. (Akik a házakat kommunizálják.) A Budafoki út 91. számú ház lakói közül kommunista alapon szervezkedtek Molnár Vince és Schubert István repülőgépgyári munkások, továbbá Heidrich Sándor cipész és kinevezték magukat a kommunista szervezet bizalmi férfiainak. Ilyen minőségben sorbajárták a lakókat és a február elsején esedékes házbérre összeszedtek 619 koronát. Tudomására jutott a dolog Fülöp János háztulajdonosnak, aki a bizalmi férfiaktól hiába követelte a házbér iinén beszedett összeget, nem tudta megkapni. Sikkasztás büntette miatt tett ellenük följelentést azon az alapon, hogy a 619 koronát jogtalanul vették föl ,és ezzel az összeggel, mint sajátjukkal rendelkeztek. A rendőrségre előállították a gyanúsítottakat és rövid kihallgatás után mind a hármat őrizetbe vették. A főkapitányság az üggyel kapcsolatban arra hívta föl a főváros lakosságát, hogy a házbérrel összefüggésben bármilyen hasonló visszaélést nyomban jelentsenek föl, mert a rendőrség az ilyenfajta házbérügyekben soronkívül és a legnagyobb szigorral fog a bűnözőkkel szemben eljárni. A Háztulajdonosok Szövetsége részéről ma Holtai Béla fölkereste Berinkey miniszterelnököt, akit intézkedésre kért a kommunisták terve ellen. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány minden erejével meg fogja akadályozni a jelenségek veszedelmes irányba való fejlődését, mert a kormány kötelessége megvédelmezni a háztulajdonosok jogos érdekeit és az egyéni tulajdont etitől az agitációtól, amely meggyőződése szerint nem fog talajra találni a budapesti közönség körében- A miniszterelnök érintkezésbe lép a belügyminiszterrel és megteszi a szükséges intézkedést. (Gyászrovat.) Weiszburg Gyula dr., a pesti izraelita hitközség főtitkára ötvenkét éves korában a spanyol járvány áldozata lett. Az elhunyt hosszú éveken át rabbinus, hitszónok és hitoktató volt a fővárosban, ahol széles körökben ismerték és becsülték. Minden működésében a fölvilágosodást, a haladást szolgálta. Halálát sok barátja és tisztelője meggyászolja. Holnap, szerdán délután három órakor temetik el a Kerepesi-úti temetőben. Tursteini Turman Lajos gyógyszerész január 24-én életének hatvanharmadik évében meghalt Hódságon. özvegy koltai Vidos Elekné, született nemeslacskándi Csergheő Malvin január 24-én életének hatvan, kilencedik évében elhunyt Szombathelyen. (Az árdrágítók ellen.) A tegnapi minisztertanácson elhatározta a kormány, hogy a legszigorúbb törvényt fogja életbe léptetni az árdrágítók ellen. A minisztertanács megbízta Juhász Nagysándor igazságügyminisztert rövid törvényjavaslat elkészítésével, mégpedig úgy, hogy már a legközelebbi minisztertanácson terjessze elő. Az új törvény több évi börtön még fegyházbüntetéssel fogja sújtani az árdrágítókat. •A Nemzeti Orfeum Aranykalitka, kezdete 6 órakor. •— Árkád Játékáruház, Rákóczi-út, Síp- és Dohányutca sarok, Késmárky és Éles. — Wágner hangverseny kéziharmónikái a legjobbak. Kérjen 50 fillér bélyeg ellenében bérmentve képes árjegyzéket. Wagner hangszer áruháza, Budapest, József-körut 15., fiók Budai utca 18. Telefon: József 35—02. Budapesti Hírlap (25. sz.) 1919. január 29. TÁVIRATOK. Wilhelmshaven a spartakuszok kezén Berlin, jan. 28. Wilhelmshavenben a spartakuszok tegnap magukhoz ragadták az uralmat, valamennyi középületet megszállták és kihirdették az ostromállapotot. A vasúti és a távirőforgalom megszűnt. Az utolsó jelentés szerint Varés városa is a spartakuszok kezébe került. Hamburgi jelentés közli, hogy tegnap este 10 órától éjjel 2 óráig ágyutüzelés folyt Wilhelmshaven ellen. A spartakuszok állítólag vereséget szenvedtek. A szovjet kormány menekülése: Bázel, jan. 28. Az Echo de Paris stokholmi távirata megerősíti Pétervár kiürítésének hírét. A pérvári kormány Nisnij-Novgorodba menekült. • miKTTÉR. KARDID BÁRDI MOS-nál,VIIrákóczi-út 12 hmm és KARBID vízgyógyitó orvosi rendelő-intései. Bpest, Dohány-utca 3£«Rendel d. e. 11—1-ig, d. u. 4—7. Vasár- és ünnnepnap ,3. o. V3d—1-ig« ‘ Posta megnyílt ! Szállítunk porláp: 10652 98% rézgrálicot k.a.»Megrendeléskor a pénz beküldendő. Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T. Budapest, V., Országhéz-tér 4. Telefonszámotk: 159-re. 113-68 Sürgönyeim: Grossist, KARL RUDOLFNÉ Xőfaragó-utca 5. sz. alatti kávémérését megvettem, esetleges hitelezők február 4-ig jelentkezzenek X., Ihász utca 5. sz . El. 3. UHLitIANN KÁROLYNÉ: Árverési hirdetmény. 77/1919. ügyszámú jegyzőkönyvem alapján közhírré teszem, hogy néhai Hegyeshalmi Fischer Imre hagyatékához tartozó két szoba, előszoba, cselédszoba, fürdőszoba, konyhaberendezést, egy magyar díszruhát, továbbá fehérnelnűeket és ruhaneműeket örökhagyó lakásán IX., Ferenc* körút 34. II. em. 1. sz." alatt 1919. január hó 21-én délelőtt 9 órakor a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében nyilvános árverésen el fogom adni. Budapesten, 1919. évi január hó 28-án, Dr. Janits Imre 15600 állami közjegyző. Részvényaláírási felhívás! Mi alulírottak Budapesti székhellyel ,,Országos Import-Export Részvénytársaság" cég alatt részvénytársaság alapítását tervezzük, melynek célja: lőszer-, gyarmatáru- és vegyi termékek körébe vágó üzletek lebonyolítása, különösen pedig: a) e szakmába eső mindennemű cikkek vétele és eladása, f) gyarmatáruk importálása, c) vegyi termékeik gyártása és forgalomba hozatala, d) azonos üzletkörrel bíró külföldi vállalatok képviseletének elfogadása, e) a fenti a—b) pontokban részletezett üzletkörhöz hasonlóval bíró fiókvállalatoknak nagyobb kereskedelmi gócpontokon, valamint külföldön való létesítése. A vállalat határozatlan időre alakul és működését legkésőbb i. é. március hó 1-én kezdi meg. A vállalat alaptőkéje két millió Korona, mely 5000 drb egyenként 400 Korona n. o. bemutatóra szóló részvényre oszlik. A részvényjegyzéssel egyidejűleg a részvény névértékének 30%-a a Bank és Pénzváltó Részvénytársaság főpénztáránál Budapesten, Arany János utca 26. vagy nevezett intézet wieni fiókjánál, Wien, Im Rotenturmstrasse 13. fizetendő be, míg a későbbi befizetések tekintetében az igazgatóság fog intézkedni. Részvényjegyzés zárhatárideje 1919. február 15. Az alapítók jogosítva vannak az elsőigazgatóság tagjait 3évi és a felügyelőbizottság tagjait egy évi időtartamra kinevezni s az igazgatóság részére fentartják a jogot, hogy a céget esetleg megváltoztathassák. Az alakuló Közgyűlés 1919. február 23-án délelőtt 11 órakor fog a Bank és Pénzváltó R.-T. helyiségében, Budapest, V., Arany János-utca 26. szám alatt megtartatni. Kelt Budapest, 1919. január 20. Alapítók: Bank és Pénzváltó R.-T. Budapest, V., Arany János-utca 25. Stern Henrik Tibor Hugó VIII., Kékk Szilárd-utca 5. VI., Nagymező-utca 37.