Budapesti Közlöny, 1922. november (56. évfolyam, 251-275. szám)
1922-11-01 / 251. szám
1922 november 1. Budapesti Közlöny vosságok tartama alatt keletkezett viszonyok rendezésére ezentúl is alkalmazni kell. Budapest, 1922. november 1-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter 83.000/1922. számú rendelete a betegségi biztosítási napibérosztályok tárgyában. A betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú rendelet (Magy. Rend. Tára 1919. évf. 730. old.) 5. §-ában, illetve a 8.524/1921. M. E. számú rendelet (kibírd, a Budapesti Közlöny 1921. évi október hó 14-én megjelent 230. számában) 2. §-ának harmadik bekezdésében és a 8.888. 1922. M. E. számú rendelet (kibírd, a Budapesti Közlöny 1922. évi november hó 1-én megjelent 251. számában) 3. §-ának harmadik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A betegségi biztosítás körében a napibérosztályok a következőképen állapíttatnak meg: az I. napibérosztályba tartoznak, akik 100 K-ig, a II. napibérosztályba tartoznak, akik a III. napibérosztályba tartoznak, akik 200 K-i , a IV. napibérosztályba tartoznak, akik 300 K-n » az V. napibérosztályba tartoznak, akik 400 K-n » a VI. napibérosztályba tartoznak, akik 500 K-n » a VII. napibérosztályba tartoznak, akik 600 K-n » a VIII. napibérosztályba tartoznak, akik 700 K-n felül terjedő napi keresettel vannak alkalmazva. 100 K-n felül 200 K-ig, 300 K-ig, 400 K-ig, 500 K-ig, 600 K-ig, 700 K-ig, az I. napibérosztályban napi 7 K, heti 42 K, a II. napibérosztályban napi 11 K, heti 66 K, 100 K, a IV. napibérosztályban napi 25 K, heti 150 K, az V. napibérosztályban napi 32 K, heti 192 K, a VI. napibérosztályban napi 39 K, heti 234 K, a VII. napibérosztályban napi 46 K, heti 276 K, a VIII. napibérosztályban napi 53 K, heti 318 K. A háztartási alkalmazottak betegségi biztosítási járuléka oly háztartásokban, amelyekben egynél több ily alkalmazottat rendszerint nem foglalkoztatnak, 5. §. A biztosított nőnek járó terhességi és gyermekágyi segély naponkénti összege 6. §. A biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem bíró, nem biztosított családtagoknak járó terhességi és gyermekágyi segély naponkénti összege kelet hatálybalépésének napjától kezdve az itt megállapított napibérosztályokba kell sorozni. 11. §. Azokat, akik magukat betegség esetére a jelen rendelet életbelépését megelőző időben önkéntes továbbfizetéssel biztosították, az e rendelettel megállapított abba a napibérosztályba kell sorozni, amelybe a korábbi szabályok szerint kiszámított átlagos napibérüknek beszámítható kereset gyanánt való figyelembevételével tartoznak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a jelen rendelet 9. §-ának első bekezdésében megjelölt, önkéntes továbbfizetéssel biztosítottakra, akiket abban az esetben is a 9. §-ban megállapított módon kell napibérosztályba sorozni, ha önkéntes továbbfizetéssel a jelen rendelet életbelépését megelőző időben biztosították magukat. Azok, akik a biztosítási kötelezettségre a korábbi szabályokban meghatározott bérhatár meghaladása következtében vállaltak önkéntes továbbfizetést és bérük az évi 240.000 koronát, illetőleg naponkénti 800 koronát meghaladja, minden esetben a legmagasabb napibérosztályba sorolandók. 12. §. Oly igényjogosultság alapján, amely a jelen rendelet hatálybalépése előtt nyílik meg, a segélyek az addig érvényben levő szabályokban megállapított mérték szerint járnak. 13. §. Ez a rendelet 1922. évi december hó 4. napján lép életbe. A betegségi biztosítás körében az új napi bérosztályok megállapítása következtében szükséges általános bejelentést külön rendelet szabályozza. Budapest, 1922. október hó 30-án. Dr. Fass s. k. Az átlagos napibér 8. §. A jelen rendelet 9. §-ában megjelölt kivételtől eltekintve, a betegség esetére önkéntes továbbszetéssel biztosított foglalkozásnélküliek az önkéntes továbbfizetéssel fenntartott tagságuk első évének elteltével is az I. napibérosztályban maradnak, ha az első évben is ebbe a napibérosztályba tartoztak , egyéb esetekben az első évbelinél egygyel alacsonyabb napibérosztályba sorozandók. 9,. §. A betegség esetére önkéntes továbbfizetéssel biztosított foglalkozásnélküliek közül azokat, akik az alkalmazási viszony megszűnésével munkaadójuktól vagy ily szolgáltatmány nyújtására hivatott intézménytől nyugdíjban, baleseti vagy rokkantsági járadékban vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásban részesülnek, az önkéntes továbbfizetéssel fenntartott a III. napibérosztályban napi 180, helytétagságuk első évének elteltével abba a napibérosztályba kell sorozni, amelybe nyugdíjuknak, baleseti vagy rokkantsági járadékuknak vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásuknak beszámítható kereset gyanánt való figyelembe vételével tartoznak. A nyugdíjban, baleseti járadékban vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásban részesülő azt az özvegyet vagy családtagot, aki magát betegség esetére önkéntesen a 8888/1922. M. E. sz. rendelet 3. §-a alapján biztosítja, önkéntes tagságának kezdetétől számított hatálylyal ugyanígy kell napibérosztályba sorozni. Ha a betegség esetére biztosítottnak nyugdíjban, baleseti járadékban vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásban részesülő özvegye és családtagjai vannak, önkéntesen biztosított tagként csak az özvegy vehető fel, azonban a napibérosztály megállapításánál az általuk élvezett összes ellátást figyelembe kell venni. Az ellátást élvező családtagok csak azokat a segélyeket igényelhetik, amelyek a fennálló szabályok értelmében a biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem bíró, nem biztosított családtagok részére járnak. 10. § A betegség esetére önként biztosítottakat bejelentett keresetük alapján a jelen ren2. §. A betegségi biztosítási járulék: 4. §. A bányatárspénztárak által az 1.758. * jelent 40. számában) 2. §-ának utolsó bekez- 1922. M. E. számú rendelet (kibírd, a Buda- dése alapján nyújtható mérsékelt táppénz naponpesti Közlöny 1922. évi február hó 18-án meg- kénti legkisebb összege: . % az I.napibérosztályban 100 Ka II.© 150 »a III. 250.»a IV.» 350 » az V. 450 »a VI.» 550 »a VII. 650 »a VII.» 750 » az I. napibérosztályban a II. a III. a IV. » az V. » a VI. » a VII. » a VIII. » az I. napibérosztályban 100 K, a II. 150 » a III. 250 » a IV.» 350 » az V. 450 » a VI. 550 * a VII.» 650 » a VIIL· 750 * az I. napibérosztályban 100 K a II . 150 » a III. » 250 » a IV-VIII. » 300 » 0Z © ©.© o ® S •3s~ — © 20 30 50 K *· 7· a ® 9 kt. © © M *© «+» -a "*? 30 45 75 K · , 6 M «© 0 70 90 •a § ® g 105 135 » · «2 © d © U 110 '» Ss« 165 3* © *© © 130$ ^4 np bo o 195» 03 © ·,150 03 ® 0 1 225 «240 K 60 · 100 * 140 * 180 * 220 * 260 * 300 * 7. §. A biztosított elhalálozása esetében járó temetkezési segély az a a a az a a II. m. tv. v. VI. VIL a VIII. I. napibérosztályban 3.000 K, 4.500 » 7.500 10.500 13.500 16.500 19.500 22.500 az I.napibérosztályban napi 1 K,heti 6 K, a II.» » 2 K,» 12 K, a III.» » 3 K, 18 K, a IV.» » 4 K,» 24 K, az V.» » 5 K,» 30 K, a VI.» » 6 K, 36 K, a VII.» » 8 K,» 48 K, a VIII.© » 9 K,» 54 K. 3. §. A táppénz naponkénti összege az I. napibérosztályban ................ a II. » ................. a III. » ................ a IV. » .............. az V. » ............... a VI. » .................a VII.' ................ VIII. » ................. a, r~ •ö® 2 -j* ® 5 ® w© TM *© © co || SS © *© 60 K 90 » 150 » 210 » 270 * 330 » 390 » 450 * •g-*' a ® a sí*2 2. -o o gg* 75 K 113 » 188 » 263 » 338 » 413 » 488 » 563 * — A m. kir. pénzügyminiszter 84.102/1922. számú rendelete a só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapítása és az ezzel kapcsolatos tennivalók tárgyában. Az 1920: IV. t.-c. 23. §-ában és az 1922 : XVII. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a közélelmezési ügyek irányításával megbízott miniszterrel egyetértve, a következőket rendelem: 1. §. Az étkezésre használatos közönséges konyhasó (őrölt só, darabossó, főttsó) alapára métermázsánként 2000 K. A lábsó alapára métermázsánként 1000 K. 2. §. A marhasó alapára métermázsánként 1400 K. 3. §. A technikai célokra szolgáló és emberi élvezetre nem alkalmas tisztátalan iparsó alapára métermázsánként 1000 K, a tiszta iparsáé 1400 K. Oly ipari üzemeknek, melyeknél a só nyersanyagként kerül feldolgozásra, valamint más indokolt esetben a pénzügyminiszter az 1919. évi 65/C. K. H. számú és az 1919. évi 73.542/Közéletm. min. számú rendelet alapján működő (lásd Budapesti Közlöny 1919. évi 26. és 1919. évi 106. számában) Sóelosztóbizottság javaslatára az iparsó alapárából engedményt adhat. 4. §■ Az 1., 2. és 3. §-ban megjelölt alapárak a budapesti m. kir. sóhivatalnál és a Sóelosztó Bizottság rendelkezése alatt álló más budapesti sóraktáraknál csomagolatlan állapotban, legalább egy métermázsányi mennyiségben kiszolgáltatott sóra értendők. Az alapárakhoz vidéki sóhivataloknál és sóraktáraknál szállítási költség fejében mm.-ként 300 K-át kell hozzászámítani. Egy métermázsánál kisebb mennyiségben történő kiszolgáltatás esetén az alapárak kilogrammonként, 50 fillérrel emelkednek, egy métermázsánál kisebb mennyiségnek ekként kiszámított ára azonban nem haladhatja meg az egy métermázsányi sómennyiségnek az 1., 2. és 3.-ban és a jelent. első bekezdésében megjelölt alapárát.