Budapesti Közlöny, 1922. november (56. évfolyam, 251-275. szám)

1922-11-01 / 251. szám

1922 november 1. Budapesti Közlöny vosságok tartam­a alatt keletkezett viszonyok rendezésére ezentúl is alkalmazni kell. Budapest, 1922. november 1-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter 83.000/1922. számú rendelete a betegségi biztosítási napibérosztályok tárgyában. A betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú rendelet (Magy. Rend. Tára 1919. évf. 730. old.) 5. §-ában, illetve a 8.524/1921. M. E. számú rendelet (kibírd, a Budapesti Közlöny 1921. évi október hó 14-én megjelent 230. számában) 2. §-ának harmadik bekezdésében és a 8.888. 1922. M. E. számú rendelet (kibírd, a Buda­pesti Közlöny 1922. évi november hó 1-én meg­jelent 251. számában) 3. §-ának harmadik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A betegségi biztosítás körében a napibér­osztályok a következőképen állapíttatnak meg­: az I. napibérosztályba tartoznak, akik 100 K-ig, a II. napibérosztályba tartoznak, akik a III. napibérosztályba tartoznak, akik 200 K-i , a IV. napibérosztályba tartoznak, akik 300 K-n » az V. napibérosztályba tartoznak, akik 400 K-n » a VI. napibérosztályba tartoznak, akik 500 K-n » a VII. napibérosztályba tartoznak, akik 600 K-n » a VIII. napibérosztályba tartoznak, akik 700 K-n felül terjedő napi keresettel vannak alkalmazva. 100 K-n felül 200 K-ig, 300 K-ig, 400 K-ig, 500 K-ig, 600 K-ig, 700 K-ig, az I. napibérosztályban napi 7 K, heti 42 K, a II. napibérosztályban napi 11 K, heti 66 K, 100 K, a IV. napibérosztályban napi 25 K, heti 150 K, az V. napibérosztályban napi 32 K, heti 192 K, a VI. napibérosztályban napi 39 K, heti 234 K, a VII. napibérosztályban napi 46 K, heti 276 K, a VIII. napibérosztályban napi 53 K, heti 318 K. A háztartási alkalmazottak betegségi bizto­sítási járuléka oly háztartásokban, amelyekben egynél több ily alkalmazottat rendszerint nem foglalkoztatnak, 5. §. A biztosított nőnek járó terhességi és gyermekágyi segély naponkénti összege 6. §. A biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem bíró, nem biztosított családtagok­nak járó terhességi és gyermekágyi segély napon­kénti összege kelet hatálybalépésének napjától kezdve az itt megállapított napibérosztályokba kell sorozni. 11. §. Azokat, akik magukat betegség ese­tére a jelen rendelet életbelépését megelőző időben önkéntes továbbfizetéssel biztosították, az e rendelettel megállapított abba a napibér­osztályba kell sorozni, amelybe a korábbi sza­bályok szerint kiszámított átlagos napibérüknek beszámítható kereset gyanánt való figyelembe­vételével tartoznak. Ez a rendelkezés nem vonat­kozik a jelen rendelet 9. §-ának első bekezdé­sében megjelölt, önkéntes továbbfizetéssel bizto­sítottakra, akiket abban az esetben is a 9. §-ban megállapított módon kell napibérosztályba sorozni, ha önkéntes továbbfizetéssel a jelen rendelet életbelépését megelőző időben biztosí­tották magukat. Azok, akik a biztosítási kötelezettségre a korábbi szabályokban meghatározott bérhatár meghaladása következtében vállaltak önkéntes továbbfizetést és bérük az évi 240.000 koronát, illetőleg naponkénti 800 koronát meghaladja, minden esetben a legmagasabb napibérosztályba sorolandók. 12. §. Oly igény­jogosultság alapján, amely a jelen rendelet hatálybalépése előtt nyílik meg, a segélyek az addig érvényben levő szabályokban megállapított mérték szerint járnak. 13. §. Ez a rendelet 1922. évi december hó 4. napján lép életbe. A betegségi biztosítás körében az új napi bér­osztályok megállapítása következtében szükséges általános bejelentést külön rendelet szabályozza. Budapest, 1922. október hó 30-án. Dr. Fass s. k. Az átlagos napibér 8. §. A jelen rendelet 9. §-ában megjelölt kivételtől eltekintve, a betegség esetére önkén­tes továbbszetéssel biztosított foglalkozásnél­küliek az önkéntes továbbfizetéssel fenntartott tagságuk első évének elteltével is az I. napibér­osztályban maradnak, ha az első évben is ebbe a napibérosztályba tartoztak , egyéb esetekben az első évbelinél egygyel alacsonyabb napibér­osztályba sorozandók. 9,. §. A betegség esetére önkéntes tovább­­fizetéssel biztosított foglalkozásnélküliek közül azokat, akik az alkalmazási viszony megszűné­sével munkaadójuktól vagy ily szolgáltatmány nyújtására hivatott intézménytől nyugdíjban, baleseti vagy rokkantsági járadékban vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásban része­sülnek, az önkéntes továbbfizetéssel fenntartott a III. napibérosztályban napi 18­0, helyté­­tagságuk első évének elteltével abba a napibér­osztályba kell sorozni, amelybe nyugdíjuknak, baleseti vagy rokkantsági járadékuknak vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásuknak be­számítható kereset gyanánt való figyelembe vételével tartoznak. A nyugdíjban, baleseti járadékban vagy ezek­kel egy tekintet alá eső ellátásban részesülő azt az özvegyet vagy családtagot, aki magát beteg­ség esetére önkéntesen a 8­888/1922. M. E. sz. rendelet 3. §-a alapján biztosítja, önkéntes tag­ságának kezdetétől számított hatálylyal ugyanígy kell napibérosztályba sorozni. Ha a betegség esetére biztosítottnak nyug­díjban, baleseti járadékban vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásban részesülő özvegye és családtagjai vannak, önkéntesen biztosított tagként csak az özvegy vehető fel, azonban a napibérosztály megállapításánál az általuk élve­zett összes ellátást figyelembe kell venni. Az ellátást élvező családtagok csak azokat a segé­lyeket igényelhetik, amelyek a fennálló sza­bályok értelmében a biztosítottal egy háztar­tásban élő és keresettel nem bíró, nem bizto­sított családtagok részére járnak. 10. § A betegség esetére önként biztosítot­takat bejelentett keresetük alapján a jelen ren­2. §. A betegségi biztosítási járulék: 4. §. A bányatárspénztárak által az 1.758. * jelent 40. számában) 2. §-ának utolsó bekez- 1922. M. E. számú rendelet (kibírd, a Buda- dése alapján nyújtható mérsékelt táppénz napon­­pesti Közlöny 1922. évi február hó 18-án meg-­­ kénti legkisebb összege: . % az I.napibérosztályban 100 Ka II.© 150 »a III. 250.»a IV.» 350 » az V. 450 »a VI.» 550 »a VII. 650 »a VII.» 750 » az I. napibérosztályban a II. a III. a IV. » az V. » a VI. » a VII. » a VIII. » az I. napibérosztályban 100 K, a II. 150 » a III. 250 » a IV.» 350 » az V. 450 » a VI. 550 * a VII.» 650 » a VIIL· 750 * az I. napibérosztályban 100 K a II . 150 » a III. » 250 » a IV-VIII. » 300 » 0Z © ©.© o­ ® S •3s~ — © 20 30 50 K *· 7· a ® 9 k­t. © © M *© «+» -a "*? 30 45 75 K · , 6 M «© 0 70 90 •a § ® g 105 135 » · «2 © d © U 110 '» Ss« 165 3* © *© © 130$ ^4 np bo o 195» 03 © ·,150 03 ® 0 1 225 «2­40 K 60 · 100 * 140 * 180 * 220 * 260 * 300 * 7. §. A biztosított elhalálozása esetében járó temetkezési segély az a a a az a a II. m­. tv. v. VI. VIL a VIII. I. napibérosztályban 3.000 K, 4.500 » 7.500 10.500 13.500 16.500 19.500 22.500 az I.napibérosztályban napi 1 K,heti 6 K, a II.» » 2 K,» 12 K, a III.» » 3 K, 18 K, a IV.» » 4 K,» 24 K, az V.» » 5 K,» 30 K, a VI.» » 6 K, 36 K, a VII.» » 8 K,» 48 K, a VIII.© » 9 K,» 54 K. 3. §. A táppénz naponkénti összege az I. napibérosztályban ................ a II. » ................. a III. » ................ a IV. » .............. az V. » ............... a VI. » .................­­a VII.­­' ................ VIII. » ................. a, r~ •ö® 2 -j* ® 5 ® w© TM *© © co || SS © *© 60 K 90 » 150 » 210 »­­ 270 * 330 » 390 » 450 * •g-*' a ® a sí­­*2 2. -o o gg* 75 K 113 » 188 » 263 » 338 » 413 » 488 » 563 * — A m. kir. pénzügyminiszter 84.102/1922. számú rendelete a só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapítása és az ezzel kap­csolatos tennivalók tárgyában. Az 1920: IV. t.-c. 23. §-ában és az 1922 : XVII. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a közélelmezési ügyek irányításával megbízott miniszterrel egyetértve, a következő­ket rendelem: 1. §. Az étkezésre használatos közönséges konyhasó (őrölt só, darabossó, főttsó) alapára métermázsánként 2000 K. A lábsó alapára métermázsánként 1000 K. 2. §. A marhasó alapára métermázsánként 1400 K. 3. §. A technikai célokra szolgáló és emberi élvezetre nem alkalmas tisztátalan iparsó alap­ára métermázsánként 1000 K, a tiszta iparsáé 1400 K. Oly ipari üzemeknek, melyeknél a só nyers­anyagként kerül feldolgozásra, valamint más indokolt esetben a pénzügyminiszter az 1919. évi 65/C. K. H. számú és az 1919. évi 73.542/Köz­­életm. min. számú rendelet alapján működő (lásd Budapesti Közlöny 1919. évi 26. és 1919. évi 106. számában) Sóelosztóbizottság javaslatára az iparsó alapárából engedményt adhat. 4. §■ Az 1., 2. és 3. §-ban megjelölt alap­árak a budapesti m. kir. sóhivatalnál és a Sóelosztó Bizottság rendelkezése alatt álló más budapesti sóraktáraknál csomagolatlan állapot­ban, legalább egy métermázsányi mennyiségben kiszolgáltatott sóra értendők. Az alapárakhoz vidéki sóhivataloknál és sóraktáraknál szállí­tási költség fejében mm.-ként 300 K-át kell hozzászámítani. Egy métermázsánál kisebb mennyiségben tör­ténő kiszolgáltatás esetén az alapárak kilogram­monként, 50 fillérrel emelkednek, egy méter­mázsánál kisebb mennyiségnek ekként kiszá­mított ára azonban nem haladhatja meg az egy métermázsányi sómennyiségnek az 1., 2. és 3.­­-ban és a jelen­t. első bekezdésében meg­jelölt alapárát.

Next