Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-02 / 77. szám

1912. április 2. tartja a választási reformot és nincs poli­tikai faktor, aki ez elől elzárkózik. A kormánynak csakugyan nehéz a hely­zete, de tekintetbe kell venni azt is, hogy sem a magyar kormányt, sem a munkapár­tot nem veszik komolyan, ha hoznak egy határozatot és attól öt perc alatt elállnak­ nak. Ezután Egry Béla pártonkívü­­li 48-as szó­lalt fel. (Andrássy beszéde.) Andrássy Gyula a munkapárt viharos tapsai mellett kijelentette, hogy Khuen he­lyesen járt el s történelmi hálátlanság lett volna a királ­lyal szemben, ha máskép cse­lekszik. Andrássy Gyula gróf teljesen helyesli a miniszterelnök eljárását: lelkiismeretes ma­gyar ember abban a percben az ő helyében mást nem tehetett. (Taps jobbról.) A király kézirata meg­világosítja azt a hangulatot, melyben ez az elhatározás született. Ebben a hangulatban másként eljárni bűn lett volna nemcsak a király ellen, hanem a nemzet el­len is. Történelmi hiba és történelmi hálát­lanság lett volna a király hangulatával nem számolni. Nem tudott volna belenyugodni abba, hogy a miniszterelnök formulákkal vágja ki magát: sokkal helyesebb, hogy nyíltan, férfiasan beismeri, hogy most nem érhetett el eredményt, ezért nem erőszakolta a dolgot, mert tisztában volt vele, hogy fel­­sőbbrendű kötelességei is vannak. Ha nem is foglalt állást a Ház, azért abban nincs véle­ménykülönbség, hogy a póttartalékos­ tör­vényt nem lehet úgy értelmezni, ahogy egy­szer egy kormány már értelmezte; ha va­lamely kormány megint így akarná értel­mezni, akkor a mostani többségnek köteles­sége lesz ez ellen állást foglalni. Most a többség nem akarja dekretálni a maga állás­pontját opportunitásból, kegyeletből, köte­­lességteljesítésből, de álláspontját föl nem adja. Nem fogadja el Kossuth indítványát, mert nem vár tőle eredményt. Andrássy beszédét a munkapárt közben is, a végén is zajosan megtapsolta. (Apponyi Albert gróf.) Apponyi Albert gróf honorálja a miniszter­­elnöknek azt a tájékoztatását, hogy a válság megoldásának módjával súlyos konfliktusból menekedtünk. De azt kívánja, hogy ebben a kijelentésben ne legyen semmi gyanúsítás, semmi föltételezés a jövendő uralkodóval szemben. (A miniszterelnök és az egész mun­kapárt élénken helyesel.) Ha a természet rendje szerint elkövetkezik is a trónváltozás eshetősége, bármily fájdalmasan érint is ben­nünket ez, de alkotmányunk szilárd fönnál­lása iránt ebből a fájdalmas esetből semmi­féle kétség nem származhatik. Honorálja te­hát azt a nagy politikai momentumot, mely felelősségteljes állásban levő férfiakat arra vitt, hogy a királyt lelkiismereti megrázkód­tatásoktól megkíméljék. E helyzetben felvilá­­gosítással kell a király elé járulni, ezért Kos­suth Ferenc indítványának elfogadását kéri. (Zajos éljenzés és taps a baloldalon.) A mai ülés utolsó szónoka Batthyány Ti­vadar gróf volt, aki rendkívül terjedelmes beszédben támadta a kormányt a választó­­jogi reform elodázása és a horvátországi állapotok miatt. (Holnap ismét ülés lesz.) je is elkíséri. A látogatás már Peterhofban lesz, ahol a cárcsalád a nyár legnagyobb ré­szét tölteni fogja. A nyár folyamán találko­zás lesz Vilmos császár és a cár között, majd Ferenc József királyt fogja meglátogatni a cár. Tegnap költözött át a cári család Livá­­diába. Batthyány beszéde után, mivel a minisz­terelnök bejelentéséhez még több szónok maradt föliratkozva, a vitát holnapra halasz­tották és így valószínűen csak holnap megy szét a Ház a húsvéti szünidőre. Az egymást látogató fejedelmek­ Péter­várról jelentik: A nyár elején várja a cári udvar Ferenc Ferdinánd trónörököst, vagy Károly Ferenc József főherceget, mert még nem biztos, ki fogja viszonozni András nagy­herceg bécsi látogatását. Ha a leendő trón­örökös megy a cári udvarhoz, akkor ifjú nő­ DÉLMAGYARORSZÁG 8 A szegedi országos gyorsiróverseny. — A versenyirás eredménye. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi országos gyorsiróverseny a magyar gyorsírás törté­netének kiemelkedő eseménye volt. A sze­gedi verseny ékes bizonysága a magyar gyorsirászat fejlődésének, összesereglett az ország nagyobb városainak gyorsíró ifjú­sága, akik tudásuk és ambíciójuk legjavával szálltak küzdelembe. A verseny résztvevőit Dobay Gyula dr el­nök üdvözölte. Rövidesen aztán megkezdő­dött Katona Dávid dr vezetésével a szabatos levelezőirási és vitairási verseny. Ezeken a fokokon közel hétszáz pályamunka érkezett be, amelyeknek megbírálása még tart. Utána a csoportversenyekhez fogtak, mely­nél a 180—250 szótagos rekord politikai tár­gyú versenyírás díját, az arany tollat, öt egész, két közép és négy kis hibával a buda­pesti I. kerületi állami főgimnázium gyors­­iróköre nyerte. A 150—200 szótagos kereske­delmi tárgyú rekordverseny díját, az arany tollat, a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola gyorsiróköre (tagjai Kovács József, Mandl Gyula, Kroó Ferenc) nyerte egy egész és hat kis hibával. Dicséretet nyert a sza­badkai és nagyváradi felsőkereskedelmi is­kola. A 150 szótagos csoportversenyen az első díjat, ezüst emlékérmet, a szegedi vá­rosi főgimnázium nyerte négy közép és nyolc kis hibával. Dicséretet nyertek a félegyházai főgimnázium, a szegedi állami felsőkereske­delmi iskola, a budapesti Barcsay-utcai fő­gimnázium és a temesvári állami főgimná­zium. A 120 szótagos csoportverseny díját, az aranyozott ezüst tollat, a szentesi főgimná­zium nyerte. Oklevelet a szegedi felsőkeres­kedelmi iskola és a városi főgimnázium, a székesfehérvári felsőkereskedelmi iskola, a zombori főgimnázium, az aradi főreáliskola, a budapesti Barcsay­ utcai főgimnázium, a szegedi gyorsíró-egyesületi tanfolyam, a te­mesvári állami főgimnázium, az aradi fő­gimnázium, a budapesti I. kerületi főgimná­zium, a szabadkai felsőkereskedelmi iskola, a félegyházai főgimnázium, a budapesti VII. kerületi felsőkereskedelmi iskola, a debreceni felsőkereskedelmi iskola, a késmárki felső­kereskedelmi iskola, a békési főgimnázium, a pécsi felsőkereskedelmi iskola, az újvidéki főgimnázium, a szegedi állami főgimnázium és a budapesti István­ uti főgimnázium. A 100 szótagos hölgy-csoportverseny I. díját, a szegedi polgári leányiskola gyorsíróköre nyerte. Oklevelet kaptak a szegedi női ke­reskedelmi tanfolyam és egyesületi tanfo­lyam résztvevői. Vasárnap folytak le az egyéni versenyek. Féltizenegy órakor a 270—300 szótagos ver­seny, amelyen az I. dijat teljesen hibátlan dolgozattal Pap Sándor szegedi joghallgató és Szőke Sándor dr nyerte. Mindketten 150— 150 koronával dijaztattak. II. dijat, 50 koro­nát Teöreök Aladár budapesti főgimná­ziumi tanuló nyerte, dicséretet nyert Fodor Nándor Beregszász, Bihari Mihály Buda­pest, Láng Nándor Arad és Kulinyi Ernő Szeged. Délután három órakor az Országos Diák Gyorsíró Szövetség tartotta nagygyűlését Radnai Béla elnöklésével, amelyen Buxbaum Sándor Pápáról, Maron Árpád Székesfehér­várról, Teöreök Aladár Budapestről és Kroó Ferenc Szegedről tartottak előadást. Délután öt órakor volt a szegedi gyors­írók egyesületének díszgyűlése Dobay Gyula dr elnöklésével. Ott volt a gyűlésen Lázár György dr polgármester, Gopcsa László dr miniszteri tanácsos a közoktatási miniszter képviseletében, Gaál Endre dr városi taná­csos, Bódogh János és sok más kiváló gyors­író. A nagyterem és a karzat zsúfolásig meg­telt az érdeklődő közönséggel és a vidéki gyorsírókkal. Dobay Gyula dr megnyitó beszéde után Lázár György dr polgármester tartott hatá­sos beszédet, többek között ezeket mondván: — örömnapja van Szeged városának akkor, amikor a magyar gyorsírás matadorját és a gyorsírás terén működő ifjúságot falai kö­zött üdvözölheti. Fokozza az örömet az, hogy úgy a város hatósága, mint a vá­rosnak összes lakossága teljes mér­tékben tudja méltatni azon tudományos kéz­ügyességnek jelentőségét, amelynek önök hívei és amely úgy a forgalom, mint a köz­oktatásnak élénkítése által, valamint egyéb feladatoknak okszerű, pontos, akkurátus meg­oldása által véghetetlen nagy tényező az emberiség előhaladása ügyében. Gopcsa László dr miniszteri tanácsos a közoktatásügyi miniszter nevében és megbí­zásából válaszolt a polgármesternek és ő többek között ezeket mondta: — A szegedi gyorsírók egyesülete tíz éves fönnállásának ünnepét üljük és ez azért na­gyon fontos és ránk nézve lélekemelő ünne­pély, nem azért a tíz esztendőért, mert hiszen a gyorsíró előtt roppant gyorsan eltelik az élet és ezen tíz esztendő jóformán nem is je­lentőségteljes idő, hanem azért fontos ez a tíz esztendő a szegedi gyorsíró-egyesület éle­tében, mert ez alatt az idő alatt nagyot al­kotott, nagyobbat mint amit tíz esztendő alatt alkotni lehetett, ennek a tíz esztendőnek a keretébe esett bele az a világhirdető kiállítás is és kongresszus is és igy tehát ez a mai tíz esztendős ünnep jelentőségteljes. Verő Leó dr. az Országos Magyar Gyors­író Egyesület nevében, Téglás Géza dr. a Gyakorló Gyorsírók Társasága megbízásából, Bálint Antal a Gyorsirástudományi Társu­lat nevében, Radnai Béla az Országos Diák Gyorsíró Szövetség nevében üdvözölte a sze­gedi egyesületet. Utána az üdvözlő sürgönyö­ket olvasták. Ilyent küldtek a Gabelsberges- Szövetség Darmstadtból, bécsi, brü­nni, prá­gai, milánói, trieszti egyesületek, a drezdai királyi gyorsíró-intézet, a magyar gyorsíró­­egyesületek, Hencz Károly dr. Kövesligethy Radó, Vikár Béla, Jakab Lajos és mások. Körösi Lajos az egyesület tíz éves műkö­dését ismertette, utána Bódogh János tar­totta meg emlékbeszédét Czigány János fö­lött, Fabro Henrik Az írás és gondolkodás címen tartott nagy hatást elért előadást. A

Next