Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

2 SZEQBD nal nemzetközi bíróságnak terjesszék elő. A hágai egyezménynek a nemzetközi viszályok elintézésére vonatkozó rendelkezései értelmében ez a bíráló­bizottság derítené fel a bueri és esseni eseményeknél tekintetbe jövő tényeket. A német külügyminisztérium új fehér könyvet terjesztett a birodalmi gyűlés elé a Ruhr-vidék megszállásáról. A könyv adatokat közöl a fran­cia és belga bevonulásról, Offenburg és Appen­­wehler, a weseli és emmerichi kikötők, valamint a mainzi és koblenzi hídfők között lévő terület megszállásáról. Közli továbbá a könyv a biro­dalmi kormánynak a Ruhr-vidék megszállása alkalmával tett gazdasági intézkedéseit. A német országos törvényszék elnökének le­tartóztatása miatt az esseni országos törvény­­széki kerület körzetében az igazságügyi hatósá­gok valamennyi hivatalnoka és alkalmazottja március 22 én 24 órás tiltakozó sztrájkba lép. A verduni haditörvényszék 15 évi fegyházra ítélt egy német embert, aki menekülés közben súlyosan megsebesítette az őt üldöző francia katonát Az esseni állami ügyészség egymillió márka díjat tűzött ki azoknak a tetteseknek a fejére, akik vasárnap éjjel egy franciát lelőttek. Buerben március 21-étől kezdve francia cen­zúra mellett ismét megjelenhetnek a lapok. Dortmundban három francia az utcán járó­kelőket megtámadta. Lőfegyverrel fenyegették őket, minden pénzüket, iratukat elszed­ték. A franciák szabadon bocsátottak hat embert, aki­ket kémkedés gyanúja miatt letartóztattak. He­lyettük egy hágeni vállalkozót tartózttak le, akinek szabadon bocsátásáért a városnak tíz­millió márkát kellett fizetni. A Lokal Anzeiger jelenti Essenből, hogy a megszálló hatóságok ismét letartóztattak több bankigazgatót. Francia forrásból azt híresztelik, hogy a bankemberek letartóztatása azért történt, hogy biztosítsák annak a pénzbírságnak lefize­tését, amit Essen városára kivetettek arra az esetre, ha a francia katona gyilkosát nem nyo­moznák ki. Essenből jelentik: A militarizált északi sza­kaszon Ostenfeld közelében vasúti szerencsét­lenség történt. A franciák által vezetett anyag­vonatok egyike kisiklott, három kocsi összetört, a francák közül 7 meghalt. Szeged, 1923 március 22. Tizenhét interpelláció. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyi­totta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentés után az interpellációs könyvet olvassák fel. 17 interpelláció van beje­gyezve. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter beter­jeszti a statisztikai hivatal munkateréről, az ár­vizsgáló bizottság újabb szabályzatáról, a ké­ményseprő­iparról, a budapesti villamosvasutak jegyviszonyáról, a Magyarország ingatlanjainak statisztikájáról szóló jelentést. Áttérnek a gazdasági munkaviszonyokból fel­merülő ügyeknek a közigazgatási hatóság ha­táskörébe tartozó eljárását szabályozó törvény­­javaslat tárgyalására. Temesvári Imre elítéli azoknak a nézetét, akik mindenütt radikális megoldást követelnek, már ez sem visz a szociális béke felé. Csik József: Ha ez a mai javaslat előbb ke­rült volna a Ház elé, nagyon sok panasznak és elkeseredésnek vehették volna elejét. A javaslat nem új a maga nemében, mert Angliában, Né­metországban már évtizedekkel ezelőtt meg­volt, Amerikának pedig huszonnégy államában csak e szerint járnak el. A javaslatnak sok a jó ol­dala, de több a hibája s ezért nem fogadja el. Perlaky György: A munkásoknak régi vágya, hogy köztük és a munkaadók között felmerülő vitás kérdéseket békés úton intézzék el. A következő felszólaló Drózdy Győző. Nézete szerint a nemzetgyűlésnek alkotmányjogi kér­déseket kellene megoldani ahelyett, hogy ilyen apró törvényjavaslatokkal foglalkozik. Ezek a javaslatok nem viszik előre a munkáskérdést. Ezzel kapcsolatosan a következő indítványt nyújtja be: Utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minisztert, hogy a gazdasági munkásviszonyokat szabályozó törvényjavaslatot vonja vissza, dolgoztassa át nyelvezetét és a bi­zottság mellőzésével terjessze a nemzetgyűlés elé. Kifogásolja, hogy a tanács élén a főszolga­bíró áll. Nézete szerint helyesebb volna, ha bí­rót delegálnának. A javaslat szerint a földmive­lésügyi minisztérium a végső fórum. Helyesebb volna, ha ezt a szerepet a közigazgatási bíró­ság töltené be. A törvényjavaslat alapgondola­tával sem ért egyet és így azt nem fogadja el. Csontos Imre a javaslatot elfogadja. Szakolts Andor: A mezőgazdasági munkások helyzetének javítása rendkívül sürgős állami fel­adat. A munkások csak akkor ragaszkodnak a röghöz, ha megélhetésük biztosítva van. A ja­vaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök öt perc szünetet rendel el. Az Interpellációk. Az elnök háromnegyed 2 órakor nyitotta meg újból az ülést. Az első interpelláló Reisinger Ferenc. Az in­ternálótábor feloszlatása ügyében interpellál. Ki­fejti, hogy a belügyminiszter Esztergályos inter­pellációjára adott válaszában csak azzal foglal­kozott, hogy mindenben megcáfolta Esztergá­lyos állításait, de érdemleges kijelentést nem tett. Vázolja a zalaegerszegi tábor állapotait Az Éhn Kálmán által felhozott adatok nem helyt­állók. Sokkal kevesebb kalóriamennyiséget kap­nak az internáltak, mint ahogy Éhn Kálmán mondotta. Interpellációjában kérdi a belügy­minisztert, hajlandó é az internálótábort fel­oszlatni. Ezután Éhn Kálmán, személyes kérdésben szólal fel. Fábián Béla a hadifogságban töltött évek beszámítása tárgyában terjeszti be interpelláció­ját és pedig úgy a tisztekre, mint az állami tisztviselőkre vonatkozóan. Belitska Sándor honvédelmi miniszter válaszol az interpellációra. Általánosságban nem lehet ezt a kérdést elbírálni, csupán egyénileg. Abban az esetben, ha konkrét előterjesztésekkel for­dulnak hozzá, hajlandó az igazságosság és mél­tányosság szellemében rendezni a kérdést. Rupert Rezső egyes doktori diplomák elkob­zása tárgyában interpellál. Lehetetlen állapotnak tartja, hogy egyes embereket megfosztanak dip­lomájuktól, amikor még törvényes úton is leg­feljebb 10 évig tartó hatállyal lehet ezt meg­tenni. Csupán az esetben tartja jogosnak a diplomától való megfosztást, ha bárki diffamáló dolgot követ el. Dr. Paizs Pál azt a nagy hibát követte el, hogy egy vármegyei közgyűlésen amellett agitált, hogy ne válasszanak addig fő­szolgabírót, amíg meg nem lesz az új közigaz­gatási reform. Ezért izgatásért elítélték. Kérdi a kultuszminisztert és a népjóléti minisztert, haj­landók-e odahatni, hogy a doktori címelkobzá­­sokat beszüntessék és megnyugtató kijelentést tenni oly irányban, hogyha valakit az egyetem megfoszt doktori címétől, az még nem jelenti azt, hogy szaktudásának megfelelő foglalkozást ne folytathasson. Hajlandó-e a kultuszminiszter az eddigi címelkobzásokat hatálytalanítani. Kiss Menyhért első interpellációjában kérdi a közoktatásügyi minisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy az iparművészeti főiskolán az ötvös- és textilosztályt bezárták. A második interpellá­cióját a népjóléti miniszterhez intézi a lakás­hivatal tárgyában. Rámutat arra, hogy azokat a lakásokat, melyeket a lakáskeresők nagy áldo­zattal detektívek útján kutatnak fel, a lakás­­­ hivatal rendesen mások részére utalja ki. Ké­hly Anna a napról-napra fokozódó drága­ságot teszi szóvá. Sürgeti, hogy a kormány lépjen minél hamarább közbe és járjon el az árdrágítókkal szemben a legerélyesebben. Szóvá­­teszi a kivitel ügyét. Nézete szerint addig nem volna szabad megengedni a kivitelt, amíg a belpiacon nem elfogadhatók az árak. Kérdi a közélelmezési minisztert, hajlandó-e a kenyér, zsír és cukordrágítók ellen hatásos intézkedé­seket tenni. Hajlandó-e a kivitelt mindaddig betiltani, amíg az élelmiszerek ára a megfizet­­hetőség szerint nem alakul. Kiss Menyhért a munkáskizárások ügyében interpellál. Ha 60.000 ember nem tud család­jának kenyeret adni, nagy veszedelmet rejt magában ez a körülmény. Kérdi, van-e tudo­mása a kormánynak arról, hogy 60.000 munkás kb. négy hete ki van zárva s a gyárosok vezetik ezt a kizárást. Hébert Ede a kivételes hatalom megszünte­tése tárgyában interpellál. A gyorsított eljárás nem ismer jogorvoslást. A gyorsított eljárásnak ez év februárjában meg kellett volna szűnni. Az igazságügyminiszter nemrég kijelentette, hogy a független bíróság ügyeibe nem avatkozhat. Ez így áll, de viszont az igazságügyminiszter ne feledje el, hogy az ügyészség az ő utasítá­sára végzi munkáját. A kommün alatt bűnté­nyeket elkövetett egyének bűnhődjenek, de ne ítélkezzenek a gyorsított eljárás szabályai sze­rint. Ha megszüntették volna a kivételes hatal­mat, az internáló táborokat is fel kellett volna oszlatni. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e elis­merni, hogy az eddigi internálási rendeletnek ama rendelkezései, melyek értelmében előzetes rendőri felügyelet alá való helyezés nélkül le­hetett internálni, február 10 én hatályukat vesz­tették, továbbá hajlandó e intézkedni az iránt, hogy a fentebb említett előfeltételek nélkül in­ternált összes politikai foglyokat 24 órán belül szabadon bocsássák. Daruváry Géza igazságügyminiszter: A kivé­teles hatalom nem oly dolog, mely más orszá­gokban ismeretlen volna. Minden államban van­nak intézkedések, amelyek értelmében a kor­mány kü­önös hatalmat gyakorolhat. E tekin­tetben nálunk bizonyos hiány volt és a kivéte­les hatalom pótolja ezt a hiányt. A békebeli törvényekkel ma már kormányozni nem lehet. A kivételes hatalomra feltétlenül szükség van s hogy mily mértékben, azt a törvényhozás lesz hivatva megítélni. Eülönben a kivételes hatal­mat a kormány, a nemzetgyűlés és a nyilvá­nosság ellenőrzése mellett gyakorolja. Lakó Imre interpellációt intéz a pénzügy­miniszterhez. Van e tudomása arról, hogy a kosztpénz a produktív célok szolgálatától el­vonja a tőkét és hajlandó-e a kormány a szük­séges in­ézkedéseket megtenni ezen túltengés megszüntetése végett. Lukács György az albérlők helyzetével fog­lalkozik. Rámutat arra, hogy egyes főbérlők meg nem engedett has­n>t húznak a befolyó albérletből. Kéri a népjóléti minisztert, hogy az albérletek felmondását ne tegye szabaddá. Vass József népjóléti miniszter azonnal vá­laszol és kijelenti, hogy az albérletek kérdése egyike a legnehezebb kérdéseknek. A főbérlő nem kap nagyobb lakást, mint amekkora lak­rész megilleti. Ha ebből a főbérlő egy részt al­bérletbe ad, az teljesen az ő szabad akaratától függ. Ha kimondjuk azt, hogy a főbérlő az al­­bér őtől semmi körülmények között sem sza­badulhat meg, akkor mindenki óvakodni fog lakását albérletbe kiadni. Budapesten több mint százezer ember lakik albérletben és addig, amíg a helyzet nem javul odáig, hogy elegendő fő­­bérlet következtében az albérletek feleslegessé válnak, a jelenlegi rendszert fenn kell tartani. Eöri Szabó Dez­ső sérelmesnek tartja, hogy a vagyonváltság földeket adminisztrációs nehéz­ségek miatt lassú ütemben osztják szét az igény­jogosultak között. Farkas István a szociáldemokraták által március 18-án tervezett Petőfi-Ünnepség be­tiltása ügyében interpellál. Bejelenti, hogy hasonló indokok alapján Vácott, D­erecenben, Bonyhádon és Nagykanizsán szintén betiltották a szociá­de­mokraták által tervezett ünnepséget. Interpellációjában arra kéri a kormányt: bizto­sítsa a munkásság és a demokrata polgárság részére a Petőfi-emlékünnepségek megtartását. Várnai Dániel a lakáskérdésnek rendeleti úton való legújabb szabályozása tárgyában in­terpellál. Végleges választ szeretne kapni arra vonatkozólag, hogy a nemzetgyűlés meghallga­tásával törvénnyel kívánja-e a kormány a lakás­kérdést szabályozni, vagy megint csak rendeleti úton. Szabó József kérdi a belügyminisztertől, hogy mivel indokolja, ho­gy a keresztényszocialista munkásságnak március 18-ra kitűzött Petőfi- Ünnepséget betiltották. Homonnay Tivadar a székesfővárosi tiszt­viselők rendkívüli segélyének ki nem utalása tárgyában interpellálja meg a belügyminisztert. A mai ülés este 8 órakor ért véget. Stein­dben tegnapelőtt és tegnap súlyos összetűzés volt a munka­nélküliek és a rendőrség között. Több sebesülés is tör­tént. A munkanélküliek a városháza előtt gyűltek össze és el akarták fogni a polgármestert, hir szerint vala­mely ellenük irányuló éles kifakadása miatt. A rendőr­ségnek sikerült a tüntetőket a városháza környékéről eltávolítani. Később azonban a tömeg fenyegető visel­kedése miatt a rendőrség kardot rántott és megtámadta a tüntetőket.

Next