Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
2 SZEQBD nal nemzetközi bíróságnak terjesszék elő. A hágai egyezménynek a nemzetközi viszályok elintézésére vonatkozó rendelkezései értelmében ez a bírálóbizottság derítené fel a bueri és esseni eseményeknél tekintetbe jövő tényeket. A német külügyminisztérium új fehér könyvet terjesztett a birodalmi gyűlés elé a Ruhr-vidék megszállásáról. A könyv adatokat közöl a francia és belga bevonulásról, Offenburg és Appenwehler, a weseli és emmerichi kikötők, valamint a mainzi és koblenzi hídfők között lévő terület megszállásáról. Közli továbbá a könyv a birodalmi kormánynak a Ruhr-vidék megszállása alkalmával tett gazdasági intézkedéseit. A német országos törvényszék elnökének letartóztatása miatt az esseni országos törvényszéki kerület körzetében az igazságügyi hatóságok valamennyi hivatalnoka és alkalmazottja március 22 én 24 órás tiltakozó sztrájkba lép. A verduni haditörvényszék 15 évi fegyházra ítélt egy német embert, aki menekülés közben súlyosan megsebesítette az őt üldöző francia katonát Az esseni állami ügyészség egymillió márka díjat tűzött ki azoknak a tetteseknek a fejére, akik vasárnap éjjel egy franciát lelőttek. Buerben március 21-étől kezdve francia cenzúra mellett ismét megjelenhetnek a lapok. Dortmundban három francia az utcán járókelőket megtámadta. Lőfegyverrel fenyegették őket, minden pénzüket, iratukat elszedték. A franciák szabadon bocsátottak hat embert, akiket kémkedés gyanúja miatt letartóztattak. Helyettük egy hágeni vállalkozót tartózttak le, akinek szabadon bocsátásáért a városnak tízmillió márkát kellett fizetni. A Lokal Anzeiger jelenti Essenből, hogy a megszálló hatóságok ismét letartóztattak több bankigazgatót. Francia forrásból azt híresztelik, hogy a bankemberek letartóztatása azért történt, hogy biztosítsák annak a pénzbírságnak lefizetését, amit Essen városára kivetettek arra az esetre, ha a francia katona gyilkosát nem nyomoznák ki. Essenből jelentik: A militarizált északi szakaszon Ostenfeld közelében vasúti szerencsétlenség történt. A franciák által vezetett anyagvonatok egyike kisiklott, három kocsi összetört, a francák közül 7 meghalt. Szeged, 1923 március 22. Tizenhét interpelláció. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentés után az interpellációs könyvet olvassák fel. 17 interpelláció van bejegyezve. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a statisztikai hivatal munkateréről, az árvizsgáló bizottság újabb szabályzatáról, a kéményseprőiparról, a budapesti villamosvasutak jegyviszonyáról, a Magyarország ingatlanjainak statisztikájáról szóló jelentést. Áttérnek a gazdasági munkaviszonyokból felmerülő ügyeknek a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárását szabályozó törvényjavaslat tárgyalására. Temesvári Imre elítéli azoknak a nézetét, akik mindenütt radikális megoldást követelnek, már ez sem visz a szociális béke felé. Csik József: Ha ez a mai javaslat előbb került volna a Ház elé, nagyon sok panasznak és elkeseredésnek vehették volna elejét. A javaslat nem új a maga nemében, mert Angliában, Németországban már évtizedekkel ezelőtt megvolt, Amerikának pedig huszonnégy államában csak e szerint járnak el. A javaslatnak sok a jó oldala, de több a hibája s ezért nem fogadja el. Perlaky György: A munkásoknak régi vágya, hogy köztük és a munkaadók között felmerülő vitás kérdéseket békés úton intézzék el. A következő felszólaló Drózdy Győző. Nézete szerint a nemzetgyűlésnek alkotmányjogi kérdéseket kellene megoldani ahelyett, hogy ilyen apró törvényjavaslatokkal foglalkozik. Ezek a javaslatok nem viszik előre a munkáskérdést. Ezzel kapcsolatosan a következő indítványt nyújtja be: Utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minisztert, hogy a gazdasági munkásviszonyokat szabályozó törvényjavaslatot vonja vissza, dolgoztassa át nyelvezetét és a bizottság mellőzésével terjessze a nemzetgyűlés elé. Kifogásolja, hogy a tanács élén a főszolgabíró áll. Nézete szerint helyesebb volna, ha bírót delegálnának. A javaslat szerint a földmivelésügyi minisztérium a végső fórum. Helyesebb volna, ha ezt a szerepet a közigazgatási bíróság töltené be. A törvényjavaslat alapgondolatával sem ért egyet és így azt nem fogadja el. Csontos Imre a javaslatot elfogadja. Szakolts Andor: A mezőgazdasági munkások helyzetének javítása rendkívül sürgős állami feladat. A munkások csak akkor ragaszkodnak a röghöz, ha megélhetésük biztosítva van. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök öt perc szünetet rendel el. Az Interpellációk. Az elnök háromnegyed 2 órakor nyitotta meg újból az ülést. Az első interpelláló Reisinger Ferenc. Az internálótábor feloszlatása ügyében interpellál. Kifejti, hogy a belügyminiszter Esztergályos interpellációjára adott válaszában csak azzal foglalkozott, hogy mindenben megcáfolta Esztergályos állításait, de érdemleges kijelentést nem tett. Vázolja a zalaegerszegi tábor állapotait Az Éhn Kálmán által felhozott adatok nem helytállók. Sokkal kevesebb kalóriamennyiséget kapnak az internáltak, mint ahogy Éhn Kálmán mondotta. Interpellációjában kérdi a belügyminisztert, hajlandó é az internálótábort feloszlatni. Ezután Éhn Kálmán, személyes kérdésben szólal fel. Fábián Béla a hadifogságban töltött évek beszámítása tárgyában terjeszti be interpellációját és pedig úgy a tisztekre, mint az állami tisztviselőkre vonatkozóan. Belitska Sándor honvédelmi miniszter válaszol az interpellációra. Általánosságban nem lehet ezt a kérdést elbírálni, csupán egyénileg. Abban az esetben, ha konkrét előterjesztésekkel fordulnak hozzá, hajlandó az igazságosság és méltányosság szellemében rendezni a kérdést. Rupert Rezső egyes doktori diplomák elkobzása tárgyában interpellál. Lehetetlen állapotnak tartja, hogy egyes embereket megfosztanak diplomájuktól, amikor még törvényes úton is legfeljebb 10 évig tartó hatállyal lehet ezt megtenni. Csupán az esetben tartja jogosnak a diplomától való megfosztást, ha bárki diffamáló dolgot követ el. Dr. Paizs Pál azt a nagy hibát követte el, hogy egy vármegyei közgyűlésen amellett agitált, hogy ne válasszanak addig főszolgabírót, amíg meg nem lesz az új közigazgatási reform. Ezért izgatásért elítélték. Kérdi a kultuszminisztert és a népjóléti minisztert, hajlandók-e odahatni, hogy a doktori címelkobzásokat beszüntessék és megnyugtató kijelentést tenni oly irányban, hogyha valakit az egyetem megfoszt doktori címétől, az még nem jelenti azt, hogy szaktudásának megfelelő foglalkozást ne folytathasson. Hajlandó-e a kultuszminiszter az eddigi címelkobzásokat hatálytalanítani. Kiss Menyhért első interpellációjában kérdi a közoktatásügyi minisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy az iparművészeti főiskolán az ötvös- és textilosztályt bezárták. A második interpellációját a népjóléti miniszterhez intézi a lakáshivatal tárgyában. Rámutat arra, hogy azokat a lakásokat, melyeket a lakáskeresők nagy áldozattal detektívek útján kutatnak fel, a lakás hivatal rendesen mások részére utalja ki. Kéhly Anna a napról-napra fokozódó drágaságot teszi szóvá. Sürgeti, hogy a kormány lépjen minél hamarább közbe és járjon el az árdrágítókkal szemben a legerélyesebben. Szóváteszi a kivitel ügyét. Nézete szerint addig nem volna szabad megengedni a kivitelt, amíg a belpiacon nem elfogadhatók az árak. Kérdi a közélelmezési minisztert, hajlandó-e a kenyér, zsír és cukordrágítók ellen hatásos intézkedéseket tenni. Hajlandó-e a kivitelt mindaddig betiltani, amíg az élelmiszerek ára a megfizethetőség szerint nem alakul. Kiss Menyhért a munkáskizárások ügyében interpellál. Ha 60.000 ember nem tud családjának kenyeret adni, nagy veszedelmet rejt magában ez a körülmény. Kérdi, van-e tudomása a kormánynak arról, hogy 60.000 munkás kb. négy hete ki van zárva s a gyárosok vezetik ezt a kizárást. Hébert Ede a kivételes hatalom megszüntetése tárgyában interpellál. A gyorsított eljárás nem ismer jogorvoslást. A gyorsított eljárásnak ez év februárjában meg kellett volna szűnni. Az igazságügyminiszter nemrég kijelentette, hogy a független bíróság ügyeibe nem avatkozhat. Ez így áll, de viszont az igazságügyminiszter ne feledje el, hogy az ügyészség az ő utasítására végzi munkáját. A kommün alatt bűntényeket elkövetett egyének bűnhődjenek, de ne ítélkezzenek a gyorsított eljárás szabályai szerint. Ha megszüntették volna a kivételes hatalmat, az internáló táborokat is fel kellett volna oszlatni. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e elismerni, hogy az eddigi internálási rendeletnek ama rendelkezései, melyek értelmében előzetes rendőri felügyelet alá való helyezés nélkül lehetett internálni, február 10 én hatályukat vesztették, továbbá hajlandó e intézkedni az iránt, hogy a fentebb említett előfeltételek nélkül internált összes politikai foglyokat 24 órán belül szabadon bocsássák. Daruváry Géza igazságügyminiszter: A kivételes hatalom nem oly dolog, mely más országokban ismeretlen volna. Minden államban vannak intézkedések, amelyek értelmében a kormány küönös hatalmat gyakorolhat. E tekintetben nálunk bizonyos hiány volt és a kivételes hatalom pótolja ezt a hiányt. A békebeli törvényekkel ma már kormányozni nem lehet. A kivételes hatalomra feltétlenül szükség van s hogy mily mértékben, azt a törvényhozás lesz hivatva megítélni. Eülönben a kivételes hatalmat a kormány, a nemzetgyűlés és a nyilvánosság ellenőrzése mellett gyakorolja. Lakó Imre interpellációt intéz a pénzügyminiszterhez. Van e tudomása arról, hogy a kosztpénz a produktív célok szolgálatától elvonja a tőkét és hajlandó-e a kormány a szükséges inézkedéseket megtenni ezen túltengés megszüntetése végett. Lukács György az albérlők helyzetével foglalkozik. Rámutat arra, hogy egyes főbérlők meg nem engedett hasn>t húznak a befolyó albérletből. Kéri a népjóléti minisztert, hogy az albérletek felmondását ne tegye szabaddá. Vass József népjóléti miniszter azonnal válaszol és kijelenti, hogy az albérletek kérdése egyike a legnehezebb kérdéseknek. A főbérlő nem kap nagyobb lakást, mint amekkora lakrész megilleti. Ha ebből a főbérlő egy részt albérletbe ad, az teljesen az ő szabad akaratától függ. Ha kimondjuk azt, hogy a főbérlő az albér őtől semmi körülmények között sem szabadulhat meg, akkor mindenki óvakodni fog lakását albérletbe kiadni. Budapesten több mint százezer ember lakik albérletben és addig, amíg a helyzet nem javul odáig, hogy elegendő főbérlet következtében az albérletek feleslegessé válnak, a jelenlegi rendszert fenn kell tartani. Eöri Szabó Dezső sérelmesnek tartja, hogy a vagyonváltság földeket adminisztrációs nehézségek miatt lassú ütemben osztják szét az igényjogosultak között. Farkas István a szociáldemokraták által március 18-án tervezett Petőfi-Ünnepség betiltása ügyében interpellál. Bejelenti, hogy hasonló indokok alapján Vácott, Derecenben, Bonyhádon és Nagykanizsán szintén betiltották a szociádemokraták által tervezett ünnepséget. Interpellációjában arra kéri a kormányt: biztosítsa a munkásság és a demokrata polgárság részére a Petőfi-emlékünnepségek megtartását. Várnai Dániel a lakáskérdésnek rendeleti úton való legújabb szabályozása tárgyában interpellál. Végleges választ szeretne kapni arra vonatkozólag, hogy a nemzetgyűlés meghallgatásával törvénnyel kívánja-e a kormány a lakáskérdést szabályozni, vagy megint csak rendeleti úton. Szabó József kérdi a belügyminisztertől, hogy mivel indokolja, hogy a keresztényszocialista munkásságnak március 18-ra kitűzött Petőfi- Ünnepséget betiltották. Homonnay Tivadar a székesfővárosi tisztviselők rendkívüli segélyének ki nem utalása tárgyában interpellálja meg a belügyminisztert. A mai ülés este 8 órakor ért véget. Steindben tegnapelőtt és tegnap súlyos összetűzés volt a munkanélküliek és a rendőrség között. Több sebesülés is történt. A munkanélküliek a városháza előtt gyűltek össze és el akarták fogni a polgármestert, hir szerint valamely ellenük irányuló éles kifakadása miatt. A rendőrségnek sikerült a tüntetőket a városháza környékéről eltávolítani. Később azonban a tömeg fenyegető viselkedése miatt a rendőrség kardot rántott és megtámadta a tüntetőket.