Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-01 / 125. szám

2 DÉL MAGY­­ARORS­Z­ÁG Lindberg az angol királynál. London, május 31. Lindberg ma reggel a Portsmouth melletti gospori repülőtérre re­pült, ahol repülőgépét leszereli és leszerelt állapotban az Egyesült Államokba szállíttatja. Délelőtt a király a Buckingham-palotában fogadta kihallgatáson az amerikai repülőt és átnyújtotta neki az angol, katonai repülőke­­resztet. A Jugoszláv kormány a választások előestéjén tárgyalásokat kezd a magyar párttal. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­­tése.) Szabadkáról jelentik: A jugoszláv kor­mány előkészületeket tesz a választások kiírásá­ra. Ezzel kapcsolatosan tárgyalásokat kezd a ki­sebbségi pártokkal és elsősorban a magyar párt felé keres összeköttetést. Vukicsevics miniszterel­nök ma megbízta Szt­ibics Béla képviselőt és Manojlovics Dusán szabadkai főispánt, hogy a magyar párttal kezdjék meg a tanácskozásokat. A két megbízott szombaton Szabadkára hívta meg a magyar párt vezetőit, hogy a velük együttmű­ködés feltételeiről tanácskozzék. A magyar párt ré­széről dr. Sánta György és dr. Váradi Imre or­szágos elnökök és dr. Prokopy Imre főtitkár kap­tak megbízást a tárgyalásokra. Belgrádból jelentik: A király Nisbe utazott, hogy részt vegyen ott a Karagyorgye felkelés egyik vezérének emlékünnepélyén. Az ünnep­ségeken a kormányt a miniszterelnök kép­viseli. Lapjelentések szerint a miniszterelnök ez alkalommal a király elé terjeszti a szkups­­tina feloszlatására vonatkozó ukázt, mely sze­rint a Házat június ó-én oszlatnál­ fel. A király a nisi ünnepségek után Belgrádba tér vissza, majd a kormányrekonstrukció elin­tézése után Topolára utazik. id. Imre Józ­sef nem vállalja a szegedi egyetem retetori ágát. Budapest, május 31. A szegedi egyetem rek­torválasztása az egész országban és az egye­temi tanárok körében is nagy meglepetést kel­tett. A szegedi professzorok dr. Tóth Károly lelépő rektor helyére az egyetem nyugalma­zott professzorát, idősebb­ dr. Imre József felsőházi tagot, a híres szemorvost választot­ták. Az egyetemek eddigi gyakorlatában szinte egyedülálló, ami a szegedi egyetem rektorvá­lasztó gyűlésén történt. Egészen kivételes ese­mény, hogy egy aktív egyetemi professzor helyett a főiskola bármily kiváló is, de nyu­galmazott tanárát ültetik a legmagasabb mél­tóságba, a rektori székbe. Id. Imre József dr. a következőket mondotta ez ügyben: _ — A magyarországi gyakorlatban szokatlan, hogy nyugalmazott professzort választanak va­lamelyik egyetem élére. Az egyetemi szabályok azonban módot nyújtanak arra, hogy a nyu­galmazot­t egyetemi tanárokat akár rektori, akár dékáni tisztségre jelöljék és megválas­­­szák. Szegeden is ez történt. A választás rám esett, ami igen nagy örömmel töltött el. A szegedi egyetem tanári karának megtisztelő választását azonban nem fogadhatom el, a meghívást nem tel­jesíthetem. Ebben az elhatározásomban két súlyos kö­rülmény játszott közre. Az egyik magas ko­rom, a másik állandó gyengélkedésem, amely megakadályozna abban, hogy a rektori tiszt­séggel járó feladatokat úgy lássam el, ahogy azt szeretném.­­ — A választásról, annak eredményéről hi­vatalos közlést még nem kaptam. A szegedi professzorok küldöttsége, melynek érkezését a lapok már jelezték, még nem járt nálam, fia eljönnek, meg fogom nekik köszönni, hogy választásukkal megtiszteltek, de közölni fo­gom velük azt is, hogy a rektori szék betölté­sét­­ az előbb említett okok miatt nem vállal­hatom. Az öreg professzor elhatározása következ­tében legközelebb ismét összeül a szegedi egyetem tanári kara és­ új rektori választ. Malasits Géz,a: „Mussolini háborúba sodorhatja Magyarországot". Szocialisták felszólalásai az approprlációs­­ vitában. Budapest, május 31. A képviselőh­áz mai ülé­sén Györki Imre volt az első szónok. Az általá­nos titkos választójogot s a választások tisztasá­gát sürgeti. — A szocialista képviselőket a vidéki városokban valóságos detektivhad kiséri és a távozása után vizsgálat indul meg, hogy kivel érintkezett, ki­­­vel beszélt. Szégyene a magyar közigazgatásnak,­ hogy hány rendőr jelenik meg a szocialista gyű­lésen. — A közigazgatás működése jórészt zaklatás­ban merül ki. A debreceni szervezett munkások dalkörét betiltották. A magángazdaság szanálását hangoztatják évek óta és több termelés csak az adózásban és a díszpolgári oklevelek szállításáb­ban nyilatkozik meg. A szervilizmus a magyar közélésben soha nem volt olyan nagy, mint most. " A szervilizmussal párhuzamos a korrupció" az országban. Másfél éve történt a nagy szén­panama, amely a honvédelmi minisztériummal volt kapcsolatos. Itt milliárdokat loptak el, de a bünfepyítő eljárás ma sem ért véget. A debre­ceni, szegedi és pécsi klinikák botrányai sem fe­jeződtek be. Ha megvizsgáljuk, kik a panamis­­­­ták és melyik társadalmi állásból kerültek ki, akkor nem lehet azt mondani, hogy a köztiszt­viselők nyomorúságos helyzete vitte őket a pa­­nam­ázásra. Lóversenyre, kártyára, szerető tartás­ra kellett a pénz.­­ A lakások felszabadítása nem olyan, mint a gabona és a liszt felszabadítása volt. Amíg nem lehet lakásokat külföldről importálni, addig ne csi­náljanak ilyesmit. Mindamellett a lakásfelszabadí­tással foglalkoznak elsősorban az Ingatlanbank és a Nova rt.-nak, mint sokszoros háztulajdono­soknak sürgetésére. —­ íme, — folytatja Györki — hova züllött a köz­vélemény Magyarországon. Egy képviselő a ház­­tulajdonosok védelmére kél és a háztulajdonosok érdekkörébe tartozik. Borsos Endre dr. jelenleg kúriai biró, hosszú időn át volt a lakásügyek előadója a Lakáshivatalnál. A Háztulajdonosok Szövetsége kiadta a lakbérleti szabályokat, ame­lyeket Borsos Endre dr. rendezett sajtó alá. Hi­vatalos írásból olvassa fel, hogy ezért Borsos Endrének 20 milliót adtak, holott az egész kiad­ványból egy se került forgalomba, így honorálta a Háztulajdonosok Szövetsége Borsos Endre dr. szolgálatait. — Kisded társaságok vígan akarnak harácsol­ni a lakások felszabadítása esetén. Határozati javaslatokat terjeszt be. Az egyik szerint utasítja a képviselőház az igazságügymi­­­nisztert az 1921. III. t.-c. hatályon kívül helyezésé­re. (Ez a törvénycikk a nemzet megbecsülésé­nek védelméről szól.) Második határozati javaslata szerint a képvise­lőház utasítja az igazságügyminisztert, hogy az eskü­dtbíróság tárgyában terjesszen be törvény­javaslatot és végül a harmadik határozati javas­lat szerint utasítsa a képviselőház az igazságügy­­minisztert, hogy az 1918. október 31-ike óta le­zajlott eseményekből folyó bűncselekmények miatt elitéltek közkegyelemben részesüljenek. — A numerus clausus megszüntetését minél előbb szükségesnek tartja az ország érdekében. 1927 júmius 1. — Most tartjuk — úgymond Györki Imre — a gyásznapot a hősi halottak emlékére. Kötelesség is a kegyelet tüzét felgyújtani azok emlékére, akik küzdöttek és elvéreztek érettünk. De ugyanilyen kötelességgel kell viseltetni az élő hősökkel szem­ben is. A miniszterelnöknek nem lehet olyan nyi­latkozatot tenni, mint amilyet Várnai Dániellel szemben tett, amikor kijelentette, hogy Várnai ereiben egy csepp magyar vér sincsen. Ezzel hangot adott annak a gyűlölségnek, amellyel a dolgozó társadalom képviselőjével szemben visel­tetett. Bethlen István gróf miniszterelnök: Nem áll! Györki Imre: Az a hangulat robbant ki a mi­niszterelnök nyilatkozatából, amely túlfűti ezt a kormányt és amely nem törődik a háború rokkant­­jaival, nyomorogni hagyja az özvegyeket és árvá­kat. A belpolitikai téren a teljes elnyomást hozta be a kormány, gazdasági téren pedig a kizsákmá­nyolás lehetőségét adta meg. A javaslatot nem fo­gadja el. Bogya János a következő szónok: — Halljuk a diplomatát —, kiáltják gúnyosan Bogya felé a szocialisták. — A magyar—olasz szerződéssel Anglia támo­gatását is megnyerte Magyarország. Anglia anti­­bolsevista blokkot is szervez. Ezután Mussolini érdemeit méltatta a kormány­­párti szónok. Két óra elmúlt pár perccel, Puky Endre elnök tíz percre felfüggesztette az ülést. Szünet után Malasits Géza szólalt fel. Cáfolta azt a beállítást, mintha a szo­ciáldemokraták azért követelnék az olasz orien­tációval szemben a kisantánt orientációt, mert a francia politikának akarnának szolgálatot tenni. Őket nem vezetik érzelmi momentumok, hanem kizárólag gazdasági szempontok. Olaszországgal szemben sem az ellenszenv diktál, hanem a bi­zalmatlanság. Olaszország megszegte a hármas­­szövetséget, viszont a londoni szerződés, amely­ben Romániát háborús beavatkozása fejében bizto­sították arról, hogy Erdélyt és más magyar te­rületeket kap meg, olasz közreműködéssel jön­ lét­re. Egyébként Badoglio tábornok Mussolini egyik főtámasza, az a Badoglio, aki a fegyverszüneti szerződés életbelépte után is folytatta a hadműve­leteket és ezzel igen sok magyar embernek okozta halálát és fogságát. Az olasz—magyar szerződés­nek egyébként nem tulajdonít jelentőséget, mert hasonló szerződést kötöttek az olaszok Jugoszlá­viával is, sokkal ünnepélyesebb formák között. Magyarországgal csak azért kötöttek szerződést, hogy felhasználhassák Jugoszlávia ellen. A legna­gyobb bizalmatlanságot érzi az olasz kormány iránt, amely elnyomja a munkásságot. Mussolini legutóbbi beszédével elár­ulta, hogy háborúra készül. E háborúba beleso­dorhatja Magyarországot is. A fascizmus egyébként a nagykapitalizmus ér­dekeit szolgálja. Krüger Aladár szerint a magyarság sebeit, a­melyeket az olasz háborúk során kapott, elfeled­te­tte Romanelli ezredes munkássága és az olaszok magatartása Nyugatmagyarország érdekében. A bí­rák fizetését sürgette, majd a nemzetiségi kérdéssel foglalkozva, visszautasította azt a vádat, mintha az erdélyi magyarság nem őrizné meg nemzeti jel­legét. Az elnök javaslatára ezután elhatározta a Ház, hogy a legközelebbi ülését holnap tartja. Az ülés fél 7 óra után ért véget. m £ £ PENGŐ PERGŐ PENGŐ Három egység­áron flór hát ud­varról­ és dup­la talppal Lam­pe­ és Hegyinél

Next