Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
7 DÉLMAGYARORSZÁG Régi lakótársa, Horesnyi elvtárs beszél József Attila szegedi diákéletéről Sokat szenvedett, az éhségtől összeesett az utcán, olvasott, tanult és verseket irt a költő Szegeden — így lett József Attila meggyőződése* kommunista és Lenin rajongója * József Attila harca a szegedi egyetemmel (Szeged, december 31.) A közeli napokban múlt 22 esztendeje, hogy 1925 decemberében egy kopott ruhás, csizmás, sápad torkú,nagy hajú fiatalember Szegeden , bekopogtatott a Brüsszelikörút 23 számú ház első emeleti egyes számú lakásába özvegy Horesnyinéhoz. — A bútorozott szobát szeretném kivenni, — mondta félénken, mint aki már előre is fél a magas lakbértől. Az özvegyasszonnyal azonban sikerült könnyen megegyezni. Egy kicsit olcsóbbért adta oda egy szoba, konyhás lakásának kis szobáját, mert az új vendégnek úgyis meg kell osztania azt a kis helyet is az özvegyasszony fiával. A fiú, Horesnyi László szobafestő ugyanis néhány hónapja érkezett csak vissza bécsi emigrációjából, ahova a fasiszta bíróságok elől kellett menekülnie az 1919-es forradalomban való részvétele miatt. özvegy Horesnyiné délben azután örömmel újságolta fiának: — Sikerült kiadni a lakást! Egy egyetemi hallgató vette ki... Valami tanárféle ... József Attilának hívják. .. József Attilának nem kellett a turulsapka Ebben a Brüsszeli körúti udvari szobában élte le azután. József Attila Szegedem töltött idejének legnagyobb részét. Előzően rövidebb ideig a Templom-tér 1 szám alatt lakott, ahova később a püspöki szemináriumot építették, majd néhány hónapig a Kormányos-család Takaréktár utca 6 számú földszinti lakásának cselédszobájában húzódott meg. Szegedi tartózkodásának legjelentősebb időszaka azonban ehhez a Brüsszeli körúti kis közös szobához fűződik. Itt írta a „Nem én kiáltok" -című verseskötetének pompás költeményeit, amelyekben már nyiltan is világgá kiáltotta, hogy „az utca és a föld fia vagyok“. ( Gergely András elvtárssal, aki József Attila szegedi életének adatait akarja feldolgozni, meglátogattuk a nagy proletárköltő régi otthonát. A szűk, kis lakásban ma egy asztalos család él és nem is tudták, hogy 22 évvel ezelőtt ugyanott egy sápadt fiatalember szemében milyen nagy távlatok nyíltak meg az egyszerű bútorzatú szoba udvarra nyíló, apró ablakán keresztül. Általában a házbeliek sem tudtak semmit erről, legfeljebb a lakáshoz vezető rozoga falépcsők mesélhettek volna a sokat szenvedett költő szegényes napjairól Végül is Osztrovszki utcai lakásán sikerült megtalálni volt szobatársát, Horesnyi Lászlót, aki régi elveihez híven, ma is a Kommunista Párt tagja. Amint beszéltgetni kezdünk vele József Attiláról, egymásután jutnak eszébe az együtt töltött napok emlékei. — Nagyon sokat tanult, olvasgat odahaza,— mondja —■ sokszor egész éjszakákat átvirrasztott, pedig legyöngült • szervezete alig bírta ezt a megerőltető munkát. Gyakran kért engem is, hogy mondjam el neki a forradalomban való részvételemet, hogyan csináltuk, mint készültünk fel rá. Ilyenkor azután órákig is elhallgatta volna, «mit beszélek neki. Általában nagyon sokat olvasott, írt. Megesett, hogy korán reggel került csak ágyba, mert egész éjszakáját1 munkával töltötte. Utána természetesen nem tudott másnap egyetemre menni és professzorai gyakran meg is haragudtak rá. Haragjuk fő oka azonban nem ez volt, hanem inkább politikai magatartása miatt nem tudtak megbékélni vele. Különösen azért piszkálták állandóan, mert kalapban járt mindig és nem akarta feltenni a turulista sapkát. Nem is lépett be sohasem a Turul Szövetségbe, mert azt mondta, hogy ő jobboldali egyesületnek nem lesz tagja. Juhász Gyula barátja Arra a kérdésünkre, hogy ebben az időben miket olvasott József Attila, elmondja Heyesnyi László, hogy asztalán mindig ott volt egy Petőfi és egy Ady kötet Ezenkívül nagyon sok filozófiai könyvet forgatott, különösen Kantot és könyvespolcán ott állottak Marat 9 Engels munkái is. Barátaival gyakran beszélgetett a nagy szocialista írók munkáiról, legtöbbet Leninről. — Legtöbbször Juhász Gyula fordult meg nála, — folytatja Horesnyi László — ezenkívül egy kiste barátja Füssy László, azután Kormányos István, aki ma ügyvéd Szegeden. Juhász Gyula valósággal fiaként kezelte, amivel tudta, segítette és bátorítgatta, vigasztalta, amikor gyakran elkeseredett nehéz helyzete miatt. Barátai is, de ő maga is állandóan hordta haza a kölcsön-könyveket. Venni nem igen volt pénze. Késő estéken azután összeültek nálunk, sokszor hatan, nyolcan is és megbeszélték az olvasottakat, megmagyarázták egymásnak, vitatkoztak rajta. Ezeknek a beszélgetéseknek hatására azután egyre nyíltabban kezdte hangoztatni az egyetemen is baloldali elveit és ezzel csak még jobban magára haragította a professzorokat, de diáktársait is. — Milyen volt egyébként az életmódja? Sokat kellett-e nélkülöznie? — kérdeztük. — Bizony, alig tudta fenntartani magát egyik napról a másikra. — kaptuk a választ. — Egy alkalommal összeesett az utcán. Úgy kellett fölcipelni a lakásba és csak ott tért maigy nehezen magához. Csak később tudtuk meg, hogy akkor már két-három napja alig evett valamit és az éhségtől esett össze. A házban mindenki szerette, mert csöndes, rendes fiú volt és így azután a lakók időnként meghívták magukhoz ebédre’. A nővérétől kapott valami kevés támogatást. Ez azonban nem volt elég megélhetésére, úgyhogy „napokat evett“, vagyis hol ide, hol oda hívták meg ebédre. Néhány ,jóbartátja mindig kifizette neki az EMKE vendéglőjében a reggelijét, úgyhogy azt legalább mindennap megette. Jóformán sohasem maradt ki ,s részegen sem látták a házban. Néha azonban eltűnt 4—5 napra is. Ilyenkor többnyire a falvakat járta, beszélgetett az emberekkel, hogy egy kicsit kipihenje a városi fáradalmakat. Próbaöngyilkosság a síneken Ugyanilyen jellemnek rajzolta le József Attilát, régi barátja, dr. Kormányos István ügyvéd is. Elmondotta, hogy nagy szegénysége, nyomorúsága miatt még a végzetes balatonszárszói alkosi öngyilkosság előtt, foglalkozott ilyen sötét tervekkel. Egy alkalommal, amikor még Makóról járt be, szinte csak próbaképpen lefeküdt a vasúti sínekre. Testével a töltésoldalba keveredett ás nyakát tette a sínekre."Az utolsó pillanatban ugrott fel, amikor már közvetlen közelében dühöngött fel a vonat. Ennek az élményének hatására írta meg Szegeden a „Részeg a síneken" című versét. — Politikai magatartása — mondotta Kormányos ügyvéd — vallójában Szegeden kezdett kialakulni. Először csak szűkebb baráti körben, de később nyiltan is hangoztatta kommunista felfogását és többször kijelentette, hogy meggyőződése kommunista. Különösen Leninnek volt nagy rajongója. A legerélyesebben állást foglalt az antiszemitizmussal szembeni is. Társaságban gyakoran neveze azt barbarizmusnak, nyomorult lelkiségnek. — A munkássággal egyébként a Szociáldemokrata Párton keresztül tudta felvenni kapcsolatát. — mondotta dr. Kormányos István. Be is lépett a pártba, mert akkor ez volt az egyetlen lehetőség komolyabb baloldali politika kifejtésére. Gyakran el is járt a Hétvezér utcai székházba előadásokra, vitákra. Ezen keresztül lett jóba Szakosíts Árpáddal is, aki azután főként Juhász Gyula ajánlására, közölte is versét a Népszavában. Szoros kapcsolatot tartott fenn itt Hont Ferenccel is, a Madách színház jelenlegi igazgatójával. Lényegében azonban saját magának kellett megküzdenie nehézségeivel, mindennapos bajaival. Ez a néhány pillanatkép is mutatja, hogy az igazi költőnek mindig nehéz sorsa volt Magyarországon, de a proletárköltőnek különösen keményen kellett állnia helyén. József Attilát a szegedi egyetem „fura ura“ eltávolíthatta a hallgatók sorából, de mégis a szegény, sápadt költőnek lett igaza, aki megjósolta magáról: ,„én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon, tanítani!“ Mai szegediek, becsüljük meg nagy költőnk szegedi emlékét és legalább egy táblával áldozzunk neki, ha már a legméltóbb követelménynek nem tettünk eleget; tudományegyetemünk róla való elnevezésének! _ Lőkös Zoltán ....... I Dalnoki Veres Lajos köztársaságellenes mozgalmat indított el Több magasabb rangú katonatisztet tartóztattak le (Budapest, december 31.) Budapesti lapértesülés sezrint az országosan körözött dalnoki Veress Lajos nyugalmazott vezérezredes olyan mozgalom élére ál lott, amely a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló mozgalmat szervezett. A magyar államrendőrség a leleplezett mozgalommal kapcsolatban több magasállású katonai és polgári személy letartóztatását foganatosította. A nyomozás érdekeire való tekintettel az államvédelmi osztály csak az^.egész összeesküvő front felgöngyölítése után ad ki hivatalos jelentést. A Kisgazdapárt alaptalanul támadja a polgármestert az aszály solytotta gazdák adókedvezménye miatt A város gazdasági ügyosztálya válaszol az igaztalan vádaskodásra (Szeged, december 31.) A Szegedi Kis Újság két ízben is támadást intézett Szegedi város polgármestere éllen, amelyben felelőssé igyekszik tenni a polgármestert, amiért az aszálykárt szenvedett gazdák nem kapták meg az adófizetési kedvezményt. A cikkek szerint a Kisgazdapárt írásbeli előterjesztést tett a polgármesternek, amelyben figyelmeztette, hogy úgy kapásokban, mint kalászosokban Szegeden és környékén az aszálykár meghaladja az 50 százalékot. A cikk szerint a Kisgazdapárt kérte a polgármestert, hogy illetékes tényezőknél tegye meg a jelentést, hogy a gazda társadalom megkapja az aszálysújtotta vidéknek járó kedvezményt. ' * Dénes Let' polgármester a cikk megjelenése után rögtön elrendelte az ügyben a vizsgálatot, mert az előterjesztés megtétele a gazdasági ügyosztály feladata. Somogyi Imre gazdasági tanácsnok részletes jelentést terjesztett elő a polgármesternek, amelyből megállapítást nyern, hogy a Kisgazdapárt Szegedi szervezete 1946 szeptember 18-án beadványban kérte a polgármestert, hogy miután Szegeden és környékén kapásokban az aszálykár meghaladja az 50 százalékos kárt, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a gazdák megkapják az adókedvezményt. Személy szerint is meggyőződtünk, hogy a Kisgazdapárt előterjesztésében a kalászosok nem szerepelnek A gazdasági ügyosztály Bzochem-eső ms SZERDA, 1947 JANUÁR 1. kedéseket és a hatóságoknak megtette, előterjesztéseit, amelynek alapján a szegedi gazdatársadalom meg is kapta az adókedvezményt. Ezen túlmenően a városi gazdasági ügyosztály megkereste a gazdasági felügyelőséget a kalászosokra vonatkozó szakvélemény adásra. A gazdasági felügyelőség jelentése elmondja, hogy Szegeden és környékén az aszálykár nem öltött oly mértéket és nem érte el azt a százalékot, amelynek alapján a gazdatársadalom megkaphatná a nagyobb adókedvezményt Eddig szól a jelentés, amelyhez hozzáfűzni valónk nincs. ® { Panov ezredes újévi üdvözlő távirata Dénes polgármesterhez Dénes Leó elvtárs polgármester Újév alkalmából üdvözlő táviratot kapott Panoro ezredestől, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság területi megbízottjától. A távirat szövege a következő: Remélem, hogy a magyar és szovjet nép közötti jóbaráti viszony az új esztendőben még jobbtmi megerősödik, Pernov ezredes. IcSlgépet keres Szeredai Cserzy M.utca 3 Ujszentivánon is megalakult az UFOSz (Szeged, december 31.) Az OCSXájjé A. mozgalom keretén belül Görög JMa». kezdeményezésére Ujszentivánonak megalakult az újonnan földhözjuttatottak szövetsége (UFOSz). Az alakuló gyűlésen részt vett Perjész László, az MKP nagyszegedi végrehajtó bizottságának tagja. Ismertette a szövetkezet, célkitűzéseit és rámutatott annak jelentőségére. A gyűlés, melyen valamennyi párt képviseltette magát, résztvett 120 uj gazda, kimondta a megalakulást és megválasztotta vezetőségét. A szövetkezet megalakulása körül Balogh, főjegyzőnek is 30k érdeme van. A kukorica új ára (Budapest, december 31.) A közellátási miniszter új rendelete szerint a csöves kukorica ára (a morzsolt kukorica) forintban 100 kilónként a Tiszántúlon a következő: január 1-től 15-ig 25.35 (32.20), január 16.31-ig 25.50 (32.40). Az ország egész területén január 1-től 15-ig 24.83 (31.58), január 16—31-ig 24.97 (1.77). A fenti áruk 1946 szeptember 1-től az átvétel napjától eltelt időtől a raktározási, kezelési és biztosítási díj címén járó költségtérítést is magukban foglalják. Vidám, gondtalan derűvel és kacagással fogadjuk és kezdjük az ures kieodőt! A legpompásabb szórakozást nyújtjuk az uj szezon kimagasló nagy katonai operettjével Ignác az ezred kedveic, melynek főszerepét a humorban és mutottatásban egyedülálló remek FERNANDE!. . játsza. A film mely az egész világon óriási sikert aratott, végre Magyarországra M megérkezett 3 annak játszását mi szereztük meg Magyarországon elsőbbségi joggal , csak aztán kerül Budapesten a Déesi és Corvin színházak műsorára. Gondtalan lesz újéve ezzel a sziporkázóan szellemes katonai vígjátékkal Ma újév napján 3, 5, 7 órai köznapokon rendesen Va4, V16 és 7 órakor.I Boldog újévet kíván a Belvárosi Mo*J| ■úwamá UUm