Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-01 / 176. szám
2 Gyilkolnak a fasiszta Lipót pribékjei Belgiumban Kedden hatalmas tüntetés lesz Brüsszelben a király visszatérése miatt A belga monarchista csendőrpribékek vasárnap a Liége melletti Grace-Berlein községben meggyilkoltak három Lipót-ellenes tüntetőt. A fasiszta Lipót távozását követelő tömeg hatalmas felvonulást rendezett a községben, mikor teherautón szállított csendőrök körülvették a tüntetőket és tüzet nyitottak. Az egyik áldozatot az AKP jelentése szerint a csendőri provokáció színhelyétől 150 méterre, egy géppuskagolyó ölte meg. Elegében az izgalom rendkívül nagy. *A várost hatalmas tüntetőcsoportok járják be és a csendőri provokációnak sok sebesültje van. A Lipót távozását követelő tömegek egész Belgiumban készülődnek a keddi brüsszeli hatalmas felvonulásra. A kormány egyre nagyobb fegyveres erőket összpontosít a fővárosban a Brüsszel felé vezető utak lezárására. A Waterlooi történelmi csatamezőn ma újból készülődik egy hadsereg. Brüsszelt ugyanis a déli tartományoktól a Waterlooi síkság választja el, ahol a tüntetők tízezrei készülnek arra, hogy kedden a fővárosba vonuljanak. A kormány rendőrök, csendőrök és katonák kordonját állítja fel a síkságon, hogy megakadályozza a tüntetőknek Brüsszelbe vonulását. Vasárnap a rendőri erőszak következtében Brüsszelben tizenkét, Liégeben húsz tüntető sebesült meg. A Szakszervezetek Országos Tanácsa 111. teljes ülésének határozati javaslata A határozati javaslatban az Országos Tanács teljes mértékben magáévá teszi a Politikai Bizottság igazságos és kemény bírálatát, köszönettel fogadja a messzemenő elvtársi útmutatást és felbecsülhetetlen segítséget, ami a Politikai Bizottság határozatában a szakszervezetek felé megnyilvánul. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor, amikor megállapítja saját felelősségét az elkövetett súlyos hibákért, felhívja az összes szakszervezeti szerveket és az öntudatos szervezett dolgozókat, hogy teljes erejükkel járuljanak hozzá a hibák feltárásához és kijavításához, a Párt határozaának megvalósításához. A Szakszervezeteik Országos Tanácsa ennek érdekében a következő feladatokat állítja a szakszervezeti vezetők elé: „ Erősítsük kapcsolatunkat a Párthoz, szélesítsük a Párt befolyását a tömegek között. A határozati javaslat felhívja a vezető funkcionáriusokat, mutatnak példát a párthatározatok lelkiismeretes, harcos végrehajtásában. Küzdjenek a lazaság, é fegyelmezetlenség ellen. Neveljél: saját példájukkal is harcos, áldozatkész szellemben a dolgozókat. A maradi felfogások, a visszafelé húzó káros kapitalista csökevények ellen a dolgozó tömegek között végzett felvilágosító munka fokozásával kell fellépni, elsősorban azokon a területeken, ahol a jobboldali szociáldemokrácia befolyása még ma is érvényesül. Q. Fordítsuk minden erőnket a szocializmus építésének meggyorsítására.“ Hangsúlyozza a határozati javaslat, hogy minden ténykedésünk középpontjába a termelés fejlesztését, a munkaverseny és a Sztahánov-mozgalom kiszélesítését, a szocialista bérezés magvalósítását állítsuk, a szocializmus alapjait lerakó ötéves tervünk eredményes végrehajtására. A Párt politikája megalkuvás nélküli küzdelmet követel a SzOT-tól és a szakszervezeti központoktól az üzemi szervezetekig a politikai és gazdasági kártevők, az ellenség ügynökei ellen. Lépünk fel az ilyen elemek ellen, alkalmazzuk teljes szigorúságában a fegyelmi szabályzatot, működtessük a társadalmi bíróságokat, szerezzünk érvényt államunk törvényeinek. Támogassuk mindenhol merészen az újítókat, a sztahánovistákat, a nők és az ifjúság bevonását a termelésbe és a társadalmi feladatokba, az alulról jövő helyes kezdeményezéseket, fel küszöböljük ki munkánkból a bürokratizmust, erősítsük a szakszervezeti demokráciát is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megbízza az Elnökséget, hogy a szakszervezeti demokrácia széleskörű kifejlesztése érdekében minél előbb dolgozza ki a szakszervezeti központi vezetőségek, megyei (kerületi) bizottságok és az üzemi bizottságok újraválasztásának tervét, gondoskodjék arról, hogy a vezetőszervekbe minél nagyobb számban új, friss, a Párthoz és a munkásosztályhoz hű, szilárd káderek kerüljenek. A szakszervezeti mozgalom működésének, a demokrácia elveinek világos meghatározása érdekében készítse el az Elnökség a szakszervezetek új alapszabályait és a dolgozókkal való nyilvános megvitatás után léptesse életbe. Meg kell javítani a SzOT irányító és ellenőrző tevékenységét a szakszervezeti központok felé, felválalni kell a felduzzasztott apparátusok leépítését, a középszervek erősítését, a vezetés közelebbvitelét a munkahelyhez, az önzetlen, áldozatkész társadalmi munkások számának növelését. Kíméletlenül fel kell lépni az új káderek visszaszorítása, a klikkek uralma ellen. Véget kell vetni annak az álbaloldali elméletnek és gyakorlatnak, hogy a legegyszerűbb szakszervezeti feladatokat is csak párttagokra vagy tagjelöltekre lehet bízni. A pártonkívülieket be kell vonni a szakszervezeti munkába és a vezető szervekbe is. Vessünk véget az önkényes vezetésnek, az apparátus elhatalmasodásának a választott szervek felett. Meg kell értetni a helyi szakszervezeti vezetőkkel, hogy az üzem egész politikai életének irányítója a Párt, a helyi pártszervezet, ezért minden esetben kérjék ki a pártszervezet véleményét, tanácsát, bírálatát munkájukra vonatkozóan. Különös gonddal kell megszervezni — hangoztatja a határozati javaslat — az üzemben a termelési értekezleteket és a beszámoló taggyűléseket. Szakszervezeteink rendszeresen számoljanak be munkájukról a nyilvánosság előtt, és használják fel a dolgozók véleményét, tapasztalatait, bírálatát. Szakszervezeti szerveink bevételeikből a mainál jóval többet juttassanak vissza a tagsághoz, szociális és kulturális gondoskodás formájában. Kapcsolódjanak bele a lakásépítési mozgalomba, fejlesszék tovább a biztosítási és segélyezési rendszert, a bürokrácia egyidejű csökkentésével. Tárgyaljuk meg a dolgozókkal a Politikai Bizottság határozatát.“ A Szakszervezetek Országos Tanácsa a szakszervezeti vezető szervek kötelességévé teszi, hogy szervezzék meg aktívákon, taggyűléseken és sajtóban a Politikai Bizottság határozatának megvitatását. Tárják fel mindenütt a szakszervezeti munka hiányosságait, határozzák meg a helyi feladatokat, gyűjtsék össze és további munkájukban hasznosítsák a dolgozók elhangzott véleményét. A határozati javaslat rámutat, hogy a Politikai Bizottság bírálatának célja a szakszervezeti munka megjartása, a szakszervezetek megerősítése. A bírálat adjon új lendületet a szakszervezeti vezetők munkájának. A napirenden lévő feladatok eredményes megoldásával, a normarendezés és alapbéremelés végrehajtásának hatékony elősegítésével, az e munkánál jelentkező opportunizmus és ellenséges befolyás gyökeres felszámolásával, a munkaverseny további endítésével bizonyítsuk be, hogy megértettük a Párt bírálatát. „Ígérjük nagy Pártunknak, szeretett Rákosi elvtársunknak, hogy szívós munkával kijavítjuk hibáinkat és mindent megteszünk, hogy szakszervezeteink a Párt hűséges segítői legyenek a szocialista Magyarország minél gyorsabb felépítésében“ — fejeződik be? a határozati javasat. A monarchista pribékek újabb véres provokációja a brüsszeli tőzsde előtt A féláronban spanyol lovagokat és betonakadályokat állítanak fel Brüsszelben és Belgium valamennyi ipari körzetében folytatódik a Lipót lemondását követelő népi tömegek nyomása. A nép felháborodását rendkívüli mértékben fokozta a grance-berleui munkásgyilkosság. Brüsszelben az egész éjszaka folyamán hatalmas tömegek tüntettek és követelték lápot lemondását. „lápot gyilkos!“ — kiáltásokkal sokszáz tüntető vonult fel a tőzsde elé, ahol a tüntetőket lovas- és gyalogos rendőrök támadták meg. Három tüntetőt puskatussal súlyosan megsebesítettek. Brüsszel gyakorlatilag ostromállapotban él. Valamennnyi főútvonalon és különösen a dén és délkeleti peremvárosokban, a hadsereg spanyollovasokat és betonakadályokat állított fel, hogy meggátolja a keddi tömegfelvonulás résztvevőit a belváros megközelítésében. A kormány egyre ifjabb vaapaterősítéseket vont össze, de egyáltalán nem biztos azoknak a csapatoknak a hűségében, melyekkel vérbe akarja fojtani a királyellenes küzdelmet. Egyes hírek szerint az ereyik Hegel kaszárnyában a csendőrök megtagadták az engedelmességet, amikor parancsot, kaptak, hogy „szükség esetén“ használják fegyverüket. Hasonló jelentés érkezett az egyik Németországból visszarendelt katonai egységről is. A kormány éjjel 2 órától reggeli 8 óráig tartó minisztertanácson tárgyalt az ifjabb terrorintézkedésekről. A sztrájkolók köreiben attól tartanak, hogy a jobboldali szociáldemokrata párt hátbatámadja a belga nép Lipótellenes egységmozgalmát. Erre mutat az AFP-nak az a jelentése, hogy délelőtt fél 11 órakor Bouset pártelnök vezetésével jobboldali szocialista küldöttség kereste fel Lipótot a laekeni kastélyban. A bécsi Volksstimme a Jugoszláviába irányuló fegyverszállítmányról A „Volksstimme“, az Osztrák Kommunista Párt lapja vasárnap jelentette, hogy két amerikai és angol rondrakomány fegyver és tiszt ment Ausztrián keresztül Jugoszláviába. Az egyik szerelvény július 21-én hagyta el Salzburgot. A szerelvény 41 vagonból állt, amely közül 11-en tüzérségi ágyú, 30-on pedig lepecsételt ládákban lőszer volt. A következő nap 38 vagonból álló szerelvényt ügyeltek meg. Ezek a küldemények bebizonyítják, hogy Tito uralma most már teljesen az amerikai háborús kalandorokat szolgálja és ezért fegyvereket kap — írja a Voks inline. KEDD. 1950. AUGUSZTUS 1. A koreai néphadsereg felszabadította Ani és Kocsang városát A phongjangi rádió közli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának július 30-án reggel közzétett hadi jelentését. A néphadsereg alakulatai valamennyi fronton folytatják heves harcukat az amerikai csapatokkal. A néphadseregnek azok az alakulatai, amelyek Ani (Angi) város körzetében támadnak, miután megtörték az amerikai csapatok ellenállását, július 28-án felszabadították Amit. Július 29-én hét amerikai bombázógép repülőtámadást kísérelt meg Phöngjang kövezete ellen. A néphadsereg légierejének sikeres hadműveletei következtében az ellenséges bombázógépek nem érték el céljukat és szétszóródtak. A többi frontokon nem történt lényeges változás. A phöngjangi rádió közli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának július 30-i esti hadijelentését. Július 29-én a néphadsereg alakulatai elkeseredett harcok után megtörték az ellenség erős ellenállását és teljesen felszabadították Kocsang (Kioszio) várost. A néphadsereg alakulatai több mint száz foglyot és sok zsákmányt ejtettek. CSINDZSU FELSZABADULT A koreai hadszíntér Csindzsu közelében, július 31 Az AP jelenti: Erős északkoreai nyomás arra kényszerítette az USA csapatait, hogy háromnapos küzdelem után hétfőn kivonuljanak a déli partvidéken lévő Csindzsuból. A harcokban résztvevő 24. gyalogsági hadosztály a várostól keletre, alig 50 mérföldnyire Puszimtól, az amerikai csapatok fő utánpótlás kikötőjétől foglalt el új állást Az ütközetet irányító magasrangú tiszt pokolinak jellemezte a Csindzsuért folytatott küzdelmet és elmondotta hogy ez a kilencedik vereség, amit csapatai egymás után elszenvedtek. A kivonulást fedező hátvédcsapatok gyors ütemben vonultak ki a városból, hogy kikerüljék az északkoreai csapatok átkaroló mozdulatát és megmeneküljenek a bekerítéstől. A legutolsó Reuter-sürgönyök szerint a koreai hadihelyzet hétfőn este a következő volt: Déli arcvonal: Erős északkoreai támadásnak sikerült elfoglalni Csindzsu várost, amely útelágazáson fekszik a déli partvidék mentés és kapuja az innen mindössze 60 mérföldnyire fekvő Puszan amerikai hídfőállásnak. Az északiak kezén van most a csindzsu-kocsangi országút, mely fontos szárazföldi összekötő vonal. Csindzsutól délnyugatra északi tankok Hadong felé haladnak. Központi arcvonal: Már bizonyos, hogy Kocsang az északiak kezén van és a Kocsangtól északra fekvő Csirje is az észak-koreaiak birtokában van. A jelentések szerint a nyomás „erősen Kocsangtól keletre Kumcson irányában. Keleti arcvonal: Az északiak „átfogó erőfeszítést"” tesznek, hogy előretörjenek a partmenti úton Puszan felé. A koreai partizáncsapatok beszivárogtak Puszan közelébe A koreai távirati iroda jelentése szerint a koreai fegyveres beavatkozók körében nagy megdöbbenést keltett, hogy Puszan kikötőjébe közlekedő vonalakat több helyütt megrongálták. Az amerikai katonai szóvivő már július 26-án beismerte, hogy koreai partizán erők beszivárogtak Puszan közelébe és néhány mérföldnyire közelítették meg a várost. Puszan tudvalévően az utáni amerikai csapatok egyedüli pótlási kikötője Koreában. A Kiungcsu, Jungcsun, Jungil és Jungtuk környékén, Kiungszang tartomány északi részében működő koreai partizánok megbénították a közlekedést az amerikai hadsereg utánpótlási vonalain, amennyiben megrongálták azokat az utakat, amelyek Taegut összekötik a keleti partvidék mentén fekvő városokkal. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete hét jobboldali szociáldemokratát zárt ki tagjai sorából A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a következő kizárási határozatot hozta nyilvánosságra: A szakszervezet tagjai sorából kizárták K. Váradi Sándort, a Szerelőipari NV volt üb. bérfelelősét, aki a normarendezéssel kapcsolatos aktív pértekezleten a normarendezés ellen uszított. Basa Istvánt, a Lampart zománcára gyár vegyipari műhelyének műhelybizottsági termelési felelősét, akiről kiderült, hogy 1939-ben a nyilas párt tagja volt. Basa István hazug rágalmakkal uszított a normarendezés ellen. Litzler Jánost, a Lampart zománcgyár vízóra osztályának dolgozóját, aki a normarendezéssel kapcsolatos aktívaértekezleten azt a valótlanságot állította, hogy az ő műhelyükben nem avultak el a normák, mert nem kaptak új gépeket. Hangsúlyozta, hogy ők, a „régi szocialisták“ ellenzik a normarendezést. Józsa Imrét, a forgácsoló szerszámok gyárának osztályvezetőjét, aki meghamisította társai elszámolását. Józsa jobboldali szociáldemokrata, a Magyar Dolgozók Pártjából kizárták Bartók Jánost, a Salgótarjáni vasöntöde és tűzhelygyár dolgozóját. Bartók igyekezett elégedetlenséget szítani a normarendezés ellen. Noha havonta 900—1.000 forintot keresett, azt hangoztatta, hogy a népi demokrácia nem biztosítja megélhetését. Antal-Béra Jánost, az Ózdi Rima Kohászati Művek NV durvahengerműjének dolgozóját. Hazug rágalmakkal szintén a normarendezés ellen lazított. Állandóan az elmúlt fasiszta rendszert, dicsőítette és lépten-nyomon kifejezésre juttatta jobboldali szociáldemokrata érzelmeit. Fide Józsefet, az EMAG NV forgácsoló műhelyének esztergályosát. Ellenségesen fordult szembe élmunkástársaival, akik lazának tartották elavult normáikat és kérték annak felülvizsgálását. Igyekezett elégedetlenséget kelteni a normarendezéssel szemben. JOBBAN szórakozik a nyári kupamérkőzéseken, -TOTO szelvény is van a zebében.