Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

Kedd, 1981. június 30. 2. Aki házat akar építe­­ni magának, először helyet keres hozzá. Oda vál­toztak a központi intézkedé­sek, hogy több lakás épül­jön magánerőből, első kér­désként ez vágódik elénk: de hová? Szegeden olyan magasak a telekárak. Igen nagy buksza kell hozzá. Mi­vel helyet a legnehezebb szerezni, az állami építé­szet egyik rossz szokása át­­szívódott ide is. Jó állapot­ban levő házakat bontanak le, hogy újakat építhesse­nek. Ha pedig házat adunk házért, ha sokat építünk, akkor se lesz sokkal több. Első tétel tehát, hol építhe­tünk? Kérdésünkkel a váro­si tanács építési osztályára mentünk. A tájékoztató első mon­­­dataiban azt hallottuk, hogy az újszegedi Rózsa Ferenc sugárút és a Hársfa utca kö­zötti részen úgynevezett cso­portos, korszerű családi há­zak (CSKCS) épülnek, elő­regyártott elemekből. Ha ezt tekintjük korszerűnek, nyil­ván ez kedves a hatóság előtt. Hitelt is jobb föltéte­lek mellett adnak ide, mint máshová. — Ha előnyben részesül a csoportos, nyilvánvalóan hátrányban marad a nem Csoportos. — Helye válogatja. Ahová a tervek csoportos családi házakat szántak, oda csak azt engednek építeni. — Ha jártamban-keltem­­ben találok valahol egy be­­építetlen üres telket, ahová éppen elférne egy takaros kis ház, nem vehetem meg? — Meggondolatlanul bele­­vágni nagy kockázat lenne. — És ha jól meggondo­­lom? — Érdemes először elvi építési engedélyt kérni. — De még telkem sincsen, hogy kérhetnék építési en­­gedélyt? — Ezt az előzetes, elvi hozzájárulást bárki megkér­­heti, és okos ember csak ak­kor kezd el egyezkedni, ha ez megvan. — De ha én azt­ hiszem, jól tájékozott ember vagyok, mert öt évvel ezelőtt azt hallottam, hogy oda lehet építeni, akkor ezt az enge­­délyt kikerülhetem? — Lehet, hogy amit akkor hallott, az akkor igaz is volt. Az is lehet, hogy akkor ki­­adták az elvi engedélyt, de most ugyanarra nem adnák ki. Mindenképpen tájékozó­dással kell kezdeni. — Van egyáltalán házhely a városon belül? — Elég sok van, de an­­­nyi nincsen, amennyi kelle­ne. — Ez a puszta tény, őszin­tén szólva, nem nagy ösz­tönzés az építkezésre. — Doroasmán, a szélma­lom környékén 272 házhe­lyet készítettünk elő. — Veszik? — Biztosan vennék, de nem eladó, az új törvény szerint tartós használatra kapható csak. Állami tulaj­­donból magánkézbe föld nem mehet. — Kié lesz akkor a ház? — Természetesen azé, aki fölépíti. Nem szabad ettől megijedni, öröklésnél sincse­nek hátrányos következmé­nyei. — Előnye? — Igen kedvezőek az árak. Négyzetméterenként 110 forint csupán. — Mekkora egy házhely? — Hatszáz-hatszázötven négyzetméter. — Kikötés? — Két éven belül állnia kell a háznak. — Spekuláció kizárva? — Úgy érti, hogy valaki megveszi, mert olcsó, vár egy kicsit, és eladja drágán? Nem adhatja el, mert meg sem vette, csak a használat joga az övé. Ha lemond ró­la, újra az állam adja oda valaki másnak. — Kínos következményei lehetnek. Belevágok, de va­lami történik velem, befe­jezni nem tudom, viszont bekerítettem, fákat ültettem, állnak a falak. Adjam vis­­­sza így az államnak? — Visszalépéskor mindig a forgalmi értékét vesszük figyelembe kára tehát nem lehet belőle. — Via, villany stb? — Víz és villany van, egy­előre földút van, és a járda társadalmi munkában épül ma­jd úgy, hogy anyagot a tanács ad hozzá. — Csatorna? — A csapadékvíz elveze­tésére nyílt árok szolgál, a háztartás vizeit emésztőgö­dörbe vezetik. — Ha megtetszik a kör­nyezet, mennyit fizetek azonnal? — A használatba vételi díj felét a szerződés aláírá­sakor kell befizetni, a töb­bire — 4—8 évre — hitelt adhat az OTP, hatszázalé­kos kamatra. — Miért csak adhat? — Azért, mert a hitelnek mindig feltételei vannak. Akinek fedezete van rá — dolgozik, és nincsen már más kölcsönökkel terhelve —, az kaphatja. — Kedvezmény? — Szociális indokok alap­ján — például három gye­rek —, fiatal házasok­­— 85 év alattiak —, és munkások kaphatnak fizetési kedvez­ményt a házhelyre. — Megígért gyerek, vagy valódi? — Itt csak a meglevő há­rom vagy több gyerek jöhet számításba. — Dorozsmának tehát már van házhelye. — Az nemcsak a dorozs­maiaké, bárki beszállhat, akárhol is lakik. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a tápai ember Tápén szeretne maradni, a gyálaréti Gyála­­réten, az algyői pedig Al­­győn. — Kötődésnek mondjuk ezt, és nem szeretjük min­dig kárhoztatni. Nem lehet­ne ott adni a házhelyet, ahol igény van rá? — A város érzi a szorí­tást, és nem is akar kitérni előle. Igen komoly áldozato­kat is hoz azért, hogy ház­helyhez jusson, aki építeni akar. Úgy is mondhatnánk, hogy Szeged minden alkal­mas terü­letén szeretnénk házhelyeket kialakítani. Dol­gozunk az előkészítésen, ha döntés születik, természete­sen tájékoztatjuk a lakossá­got. Tudjuk, a telek irreáli­san magas árát csak olcsó házhelyekkel lehet letörni. Horváth Dezső Családi házak Drága a házhely Pávakörök találkozója A szövetkezeti pávakörök 2. országos találkozója va­sárnap befejeződött Egerben. A találkozón az ország kü­lönböző területeiről 22 együttes vett részt. Az idén már másodszor került sor az ilyen területi bemutatókra, amelyeken összesen ISO pá­vaköri együttes lépett szín­padra. A közöttük legjobban szereplő 22 együttes részvé­telével került sor most az országos bemutatkozásra, amely változatosságában, színvonalában egyaránt iga­zolta a törekvéseket. Nyolc együttes kapott ní­­vódíjat: a taktaszadai Új Barázda Termelőszövetkezet és községi tanács pávaköre, az Egri Csillagok Termelő­­szövetkezet népdalkórusa, a pétervásárai ÁFÉSZ népdal­köre, a Kondorosi Egyesült Tsz és a művelődési ház pávaköre, a Buzsiáki Tsz és művelődési ház lengyeltóti ÁFÉSZ pávaköre, a Tápéi Népi Együttes pávaköre, a bocföldi ÚJ Élet Tsz és a csatári klubkönyvtár csatári népdalköre és a nyíradonyi Kossuth Tsz és Móricz Zsig­­mond Művelődési Ház arad* vány-pusztai pávakor*, 'Magyar-szovjet vízügyi tárgyalások Hazaérkezett a Szovjet­unióból Kovács Antal állam­titkárnak, az OVH elnöké­nek vezetésével a magyar vízügyi küldöttség, amely Nyikolaj Fjodorovics Vaszil­­jev szovjet meliorációs és vízgazdálkodási miniszter meghívására június 22—28- ig tartózkodott a Szovjet­unióban. A két ország vízügyi ve­zetője Moszkvában aláírta a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló új államközi egyez­ményt. Az ár- és belvízvé­dekezéssel, a vízminőség vé­delemmel, a hidrometeoro­­lógiai adatcserékkel és a vízkészletek hasznosításával kapcsolatos kérdéseket sza­bályozza, s rögzíti a határ­menti térségekben levő me­liorációs rendszerekkel és a szennyvíz-elvezetéssel kap­csolatos intézkedéseket is. A magyar vízügyi küldött­ség az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaságban ta­nulmányozta a vízgazdálko­dást. Telefonos idegenforgalmi tájékoztató szolgálat A hazai és a külföldi ide­genforgalom jobb kiszolgálá­sára, a turisták naprakész tájékoztatására július 1-én, szerdán megkezdi működé­sét a Tourinform, a telefo­nos idegenforgalmi tájékoz­tató szolgálat — jelentették be hétfőn a posta és az Or­szágos Idegenforgalmi­ Hiva­tal közös sajtótájékoztatóján. A 179-000-68 telefonszá­­mon hívható, a belvárosi postacentrumban, a nemzet­közi tudakozó mellett mű­ködő új szolgáltatás, amely öt nyelven — magyarul, né­metül, angolul, oroszul és franciául — ad felvilágosí­tást az utazással, a turizmus­sal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A szolgálat 40 ezres adatbankja alapján tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők a külföldi uta­záshoz szükséges teendőkről, útlevél-, vízum-, vám-, va­lutaügyekben. Információt adnak ország- és Világjáró programokról, az utazási iro­dák kínálatáról, a szórako­zási leh­etőségekről. A szol­gálat közvetlen telez- és telefonkapcsolata — naponta több száz friss információ alapján — eligazítást ad a szálláslehetőségekről, a kul­turális, színház- és mozi mű­sorokról, az országúti, vas­úti, a­­ vízi és a légi közle­kedés menetrendjéről, azok változásairól, az időjárásról. A Tourinform — amely a távhívóhálózatba bekapcsolt valamennyi helységéből hív­ható — a szóbeli tájékozta­­­­táson kívül levélben és sze­mélyesen is — Budapest V., Petőfi Sándor u. 17—19. — felkereshető. A kezdeti ta­pasztalatok alapján lehető­ség van a szolgáltatás tech­nikai és tartalmi bővítésére. Az utazók kérésére Változások a Volán menetrendjében Holnap, szerdán lépnek életbe azok a változások, melyeket az utazóközönség kérése alapján vezetett be a Volán 16. számú Vállalat a szegedi és Szeged környéki autóbuszforgalomban. Egyes járatokat megszüntetnek, másutt újakat állítanak be a jobb közlekedés és a jobb csatlakozások érdekében. Részletesebb felvilágosítást a személyforgalmi pályaudvari információja ad, valamint az érintett buszmegállókban a megváltozott menetrendnek megfelelő tájékoztatókat ki­függesztik. A helyi járatok esetében­ a 16-os, az M 18-as, a 42-es és az M 42-es buszjá­ratok változnak. Új autóbuszjáratot indíta­nak szeged—­Szatymaz— Sándorfalva útvonalon, ugyanakkor azonban a sán­­dorfalváról 8 óra 19 perckor induló szeged—sándorfalvi járat megszűnik. A jános­­szállási Vasútállomást és a szatymazi iskolát érintő új járat Sándorfalváról 6 óra 16 perckor indul és Szegedre 6 óra 40 perckor érkezik, Sze­gedről 14.20 és 18 órakor in­dul, Sándorfalvára érkezik 14 óra 50-kor illetve 18 óra 80 perckor. 5 Tanárok nyári akadémiája Tavaly Jubilált a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola „Tanárok nyári akadémiája’’ elnevezésű pedagógustovább­­képző tanfolyama. Az idén már a tizenegyedik előadás­­sorozatot rendezik. Ezúttal a technikai ismereteket, vala­mint a szlovák és a román nyelveket tanító pedagóguso­kat hívták meg (évente más­­más tantárgyak szakos taná­rai frissíthetik fel ismeretei­ket Szegeden), azokból a me­gyékből, ahonnan a főiskola hallgatóit felveszik valamint a fenti idegen nyelveket ok­tató intézményekből, nemze­tiségi iskolákból. Az általános iskolai taná­rok nyári akadémiáját teg­nap, hétfőn dr. Sípos Sán­­dorné főiskolai docens nyi­totta meg a főiskola díszter­mében, dr. Moholi Károly főigazgató pedig arról be­szélt nyitóelőadásában, hogy a pedagógusok szervezett to­vábbképzése társadalmi ér­dek és szükséglet. A július 3-ig tartó tanfo­lyam mindhárom tagozatán szakmai-elméleti, módszerta­ni, ideológiai és pszichológiai előadásokat hallgatnak a résztvevők. A technika tago­zat megszervezését az indo­kolja, hogy az 1982—83-as tanévben kezdődik meg az általános iskolákban a tech­nika tárgy oktatása. Más to­vábbképző és felkészítő fó­rumokkal összhangban a sze­gedi akadémiának is az a célja, hogy a gyakorló peda­gógusok szemléletét formál­ja, segítséget adjon az új tan­tárgy oktatásához. A nemze­tiségi iskolákban dolgozó ta­nároknak az új tantervek és tankönyvek bevezetésével adódtak új feladataik; a sze­gedi speciális foglalkozáso­kon ezek minél színvonala­sabb megvalósításához kap­nak szakmai-módszertani se­gítséget. Az előadásokat a tu­dományágak országosan elis­mert művelői és a főiskola oktatói tartják. Számos kon­zultációt szerveznek, amely­ben képmagnófelvételek rév­­én tanítási tapasztalatokat beszélnek meg. A tanfolya­mon részt vevő 142 pedagó­gusnak tegnap délelőtt tar­tották meg az első előadáso­kat. A záróünnepség pénte­ken délelőtt lesz a főiskola dísztermében. A legszebb magyar név Változik az ízlés - Névesztétikai kutatás Nem újkeletű dolog hazánk­ban a névesztétikai kuta­tás. Csaknem másfél évti­zede, hogy a Magyar Nyelv­őrben beszámoltak azokról a névesztétikai felmérések­ről, amelyeket 1989-ben és 1986-ban végeztek Tóth Im­re vezetésével Salgótarján­ban. A nyelvészek közvélemény­kutatással próbáltak választ találni arra, hogy melyik a legszebbnek tartott teljes ma­gyar név. Akkoriban a győztes Utónév az Attila volt, a meg­kérdezettek 10 százaléka vá­lasztotta ezt, a vezetéknevek­nél teljesen megoszlottak a vélemények, de a nagy több­ség földrajzi nevekből kép­zett melléknevet választotta: Budai, Mátrai, Toldi, Bocs­kai, Kárpáthy, Kolozsvári. Az 1665-ös első vizsgálat után egy év múlva újabb llH­ felnőtt férfit és 100 diák­lányt faggattak arról, hogy szerintük melyik a legszebb teljes magyar név. A férfiak szerint a családnevek pál­máját hét százalékkal a Kár­páthy vitte el, második he­lyen a Kovács, harmadikon a Szabó végzett. A lányok szerint az első díj a Tamási a második Nagy és Varga, a harmadik a Kovács, Mát­rai, Takács, Tavaszi és Tóth neveknek járt. A legszebb férfi keresztneveknek a zol­tán­t, az Istvánt és a Lászlót választották, míg a legszebb női keresztnevek rangsorá­ban az Anita végzett az első helyen, ezt követte Gabriel­la, Katalin, majd Anna, Má­ria és Zsuzsanna következett a sorban. Az 1988-as felmé­résben a férfiak szerint a Kárpáthy Zoltán a legszebb teljes magyar név, a nők szerint pedig a Tamási Anita. 1978 decemberében újabb közvéleménykutatásba kezd­tek. Ennek eredményeiről számol be a Magyar Nyelv­őr legújabb számában Tóth Imre. Elsősorban arról igye­keztek képet kapni, hogy változott-e a nevekben is ki­fejezésre jutó közízlés. Az új felmérésbe egy jóhírű bu­dai gimnázium top negyedik osztályos tanulóját és egy dunakeszi általános iskola 100 nyolcadik osztályos nö­vendékét vonták be, ötven­ötéért fiút és ötven-ötven lányt. A kérdőíveket az is­kolák magyartanárai töl­tötték ki mindenféle befo­lyásoló megjegyzés nélkül. Az 1980-as felmérés tábláza­ta alaposan átíródott. A családnevek abszolút győz­tese a Magyar lett. Ehhez érdekes megjegyzést fűz a tanulmány írója: „Szép a szó tartalma, jelentése, hi­szen saját népünket jelöljük vele... Ha pedig arra is gondolunk, hogy az Ősi magy és éri szavak összetételéből alakult magyar szavunk két­szeresen is embert jelent, ak­kor látjuk, hogy magyarsá­gunk és emberségünk nemes ötvözetét fejezi ki ez a fő­név. Formai szempontból is legősibb hangtani törvénye­inknek megfelelően egynemű mély magánhangzókat ölel, az ettől férfias keménységgel zengő három zöngés mással­hangzó.” Tanulságos a családi nevek további helyezése. Abszolút második helyezett hét száza­lékkal a Kovács, harmadik 6,9 százalékkal a Nagy, 9,9 —3,5 százalékot kapott a Molnár és a Szabó családi név. Az ötödik helyen a Szé­­csényi végzett 2.5 százalék­kal, a hatodik helyen négy név is osztozik, ezek a Fa­zekas, Kárpáthy, Kiss, Tóth. Megfigyelhető, hogy viszony­lag sok foglalkozást jelentő főnév került a legszebbeknek tartott magyar családi ne­vek közé. A szerző megjegy­­ezte, hogy e szépnek vallott nevek a jövőben még valószínűleg jobban megszé­pülnek, és egyre rafszantiku­­sabbá válnak, hiszen gyer­mekeink tudatában és kép­zeletében lassan a letűnt idők aranyködébe vesznek a valamikor kovács, faze­kas, molnár foglalkozást űző mesterek. A férfi keresztnevek győz­tese 21 szavazattal a Zoltán. Az Attila név, amely az 1965-ös felmérés győztese volt, most is megtartotta az előkelő második helyet Eb­ben közrejátszik az is, hogy József Attila napjainkban is tekintélyes „névadó szülő”. Egy ku nyelvészeti észme­­futtatás e név körül: való­színűleg a hangalak kelle­mes csengése miatt is sza­vaztak e névre a fiúk és a lányok. A szó hangtani va­rázsának oka szinte kétség­kívül a két azonos mély ma­gánhangzó közül kedvesen előugró magas 1 hang. Ugyanez a hangtani jelenség és a játékos hangritrt­üe ra­gadhatta meg 1988-ban az Anitát legszebbnek tekintő válaszadókat. A felmérésben harmadik helyen a Tamás, negyedik helyen a László, ötödik helyen az István, ha­todikon a János férfinév sze­repelt. A női nevek rangsorában a Mária végzett az első he­lyen. A további rangsor: második helyen Zsuzsanna, harmadikon Krisztina, ne­gyediken Axitta, ötödiken Andrea, hatodikon holtver­senyben Anna, Erzsébet és Katalin. A felmérés eredménye alapján tehát a legszebb tel­jes magyar férfi, illetve női névi Magyar Zentén és Ma­gyar Mária. K. M. Autópálya Elkészült a Berlin és Ham­burg között épülő autópálya NDK-beli — a Nyugat-Ber­­lin és az NSZK közötti tranzitközlekedésre is szol­gáló — szakaszának első ré­sze.

Next