Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

7 ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Ahmed Kerekout, a Benin Néni Köztársaság el­nökét az ország nemzeti ün­nepe alkalmából. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Nakaszore Jaszu­­hirót. Japán miniszterelnö­kévé történt megválasztása alkalmából. TYIHONOV ÉS TURKMEN TÁRGYALÁSAI Nyikolaj Tyihonov az SZKP KB Politikai Bizott­ságának­ tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden Moszkvában fogadta lnter Türkmen török kül­ügyminisztert, aki a szovjet kormány meghívására vasár­nap óta tartózkodik hivata­los­ látogatáson a Szovjet­unióban. A baráti légkörű megbe­szélésen a szovjet—török kapcsolatok néhány kérdésé­ről volt szó. A tárgyalófelek megerősítették, hogy érde­keltek a jószomszédi kapcso­latok további fejlesztésében, a gazdasági kapcsolatok és a kétoldalú kereskedelem bő­vítésében. KOHL ÉS VOGEL találkozó­ l­ Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kedden bonni hi­vatalában fogadta Hans-Jo­­chen Vogel szociáldemokrata politikust, az SPD kancellár­­jelöltjét. A megbeszélés fő témája feltehetően az idő előtti választások kérdése volt. REAGAN BRAZÍLIÁBA ÉRKEZETT Reagan amerikai elnök kedden latin-amerikai­ kör­útjának első állomására, Brazíliába­ utazott. Az utazás további állomásai: Kolum­bia, Costa Rica és Honduras. Reagan Guatemala és Sal­vador államfőjével is talál­kozik Közép-Amerikában. MUBARAK INDIÁBA UTAZOTT Háromnapos indiai látoga­­­­tásra kedden Kairóból Új- Delhibe utazott Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök, hogy Indira Gandhi miniszterel­nökkel az el nem kötelezet­tek mozgalmának helyzeté­ről, a palesztin ü­gy előre­­mozdításáról és a két ország kapcsolatairól tárgyaljon.­ ­­• • REKORD AZ ŰRBEN Anatoli­j Berezovoj és Va­­lentyin Lebegyev, akik több mint 200 napot töltöttek az űrben és ezzel megdöntötték a világűrben tartózkodás időtartamrekordját, most —­­ miközben folytatják felada­taik végrehajtását — meg­­­kezdték az előkészületeket arra hogy visszatérjenek a Földre. GENFI TÁRGYALÁSOK Kedden Genfben teljes ülést tartott az európai köze­pes­ hatótávolságú nukleá­ris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Ezzel lezárult a megbeszélések jelenlegi sza­kasza. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a tárgyalásokat 1983. január 27-től ismét folytatják. SZTRÁJKOK BELGIUMBAN Belgium felét megbénító általános sztrájkot tartottak kedden a szakszervezetek hatékonyabb munkanélküli­ség-ellenes intézkedéseket követelve a munkáltatók­tól és a kormánytól. A szocia­lista (FGTB) és a keresztény (C £C) szakszervezeti szö­vetség összehangolt forró­­sztrájkja most Antwe­pen. Brabant, Namur és Kelet- Flandria megyére terjedt ki jövő héten a másik öt me­gye dolgozói lépnek sztrájk­ba. ____________ * fi magyar—román tárgyalásokról • Bukarest (MTI) Aczé­l György, az MSZMP Poll­tavai Bizo­ttságának tag­ja, a KB titkára, és Várko­­nyi Péter, a Központi Bizott­ság titkára november 29— 30-án a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Bukarestben. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára fogadta Aczél Györ­gyöt és Várkonyi Pétert. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai megbe­szélést folytattak Petru Enachéval és Miu Dobres­­cuval, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjaival, a KB titkárai­val. Az őszinte, nyílt légkörű tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást az or­szágaikban folyó szocialista építőmunka eredményeiről és a napirenden levő felada­tokról. Véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet leg­fontosabb fejleményeiről. Ki­emelten kezelték a szocia­lista országoknak az enyhü­lés, az együttműködés, a bé­ke megőrzésére irányuló kezdeményezéseit. Áttekin­tették a magyar—román kap­csolatok alakulását. Megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tottak a Kádár János és Ni­colae Ceausescu 1977. évi ta­lálkozóján az együttműkö­dés fejlesztése érdekében el­határozott közös lépések és intézkedések megvalósításá­ra. A Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködése, a magyar és a román nép barátságának elmélyítése, egymás kölcsönös megisme­rése és a tisztelet erősítése érdekében elengedhetetlenül szükséges a politikai, gazda­sági, tudományos, oktatási, kulturális kapcsolatoknak és a két ország lakossága érint­kezéseinek folyamatos fej­lesztése, a két szomszédos szocialista ország sokoldalú együttműködésének erősítése. Ebben fontos ösztönző sze­rep illeti meg a Magyaror­szágon élő román és a Ro­mániában élő magyar nem­zetiséget. Megállapodtak ab­ban, hogy a nyitott kérdé­sek rendezése érdekében megbeszéléseiket Budapesten folytatják. Aczél György és Várkonyi Péter kedden este hazaérke­zett Budapestre. Jordán—palesztin bizottság Jordán—palesztin vegyes bizottságot hoztak létre Ammanban. A bizottság két társelnöke: Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Mudar Badran jordániai kormányfő — adta hírül a jordániai hír­­ügynökség. A testület fel­adata „a jordán—palesztin kapcsolatok jövőjének meg­vitatása, különös tekintettel a közel-keleti térség problé­máival kapcsolatos politikai kezdeményezésekre’’, t.11 ■1" “­­ “ A bizottság felállításáról hozott döntést Arafat am­­mani látogatásának befejez­tével hozták nyilvánosságra. A testületben helyet kap több jordániai miniszter és a PFSZ végrehajtó bizottságá­nak néhány tagja. Arafat mostani ammani tárgyalásai után egy nyilat­kozatában közölte: a palesz­tin kérdés rendezésének kü­lönböző lehetőségeiről folyó vitákban tanulmányozzák a Reagan-tervet is. Ez utóbbi valamiféle jordán—palesztin szövetség keretében irányoz­za elő a megszállt területe­ken élő palesztinok korláto­zott önrendelkezését, elvetve egy önálló palesztin állam létrehozását ülést fartolt az MSZBT elnöksége Kedden a Parlament Va­dász­termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége. A tanácskozást Apró Antal az MSZBT elnöke nyitotta meg, majd a Szovjetunió meg­alakulása 60 évfordulójára emlékezve hangsúlyozta: hat évtizede annak, hogy a for­radalom győzelme után öt esztendővel a Nagy Október logikus folytatásaként ál­lamszövetségre léptek a győztes forradalom egyes köztársaságai. December 30- án jött létre szerveződött ál­lamszövetségbe a világ első, sok nemzetiségű, egységes munkás-paraszt szocialista állama. A megnyitót­ követően György Sándor, a társaság titkára összegezte az MSZBT- nek az ifjúságnak a szocia­lista hazafiságra és proletár internacionalizmusra ne­velése területén elért ered­ményeit, körvonalazta a to­vábbi teendőket. Egyebek között hangsúlyozta: speciá­lis és fontos teendői vannak e téren a társadalmi szerve­zeteknek, közöttük a Magyar —Szovjet Baráti Társaság­nak is. Az MSZBT, mint az egé­s társadalmat átfogó tö­megmozgalom sokat tesz azért, hogy népünk. Ifjúsá­gunk megismerje a Szovjet­uniót, az SZKP politikáját. A magyar szakszervezetek munkájuk szerves részének tekintik a dolgozó fiatalok hazafias-internacionalista nevelését mondotta többek között Timmer József, a SZOT titkára. Lengyelország prtuillxut ni fromu­ioi Internálás • Varsó (PAP) A lengyel parlament al­kotmányjogi felelősséget vizsgáló bizottságának felké­résére a lengyel belügymi­niszter engedélyezte, hogy Piotr Jaroszewicz, egykori miniszterelnök, Tadeusz Py­­ka, volt miniszterelnök-he­lyettes, Jan Szydlak, az idő­közben feloszlatott lengyel szakszervezeti szövetség­et­ feloldása­ nökségének volt elnöke, va­lamint Tadeusz Wrzaszczyk, a Lengyel Egyesült Munkás­párt KB Politikai Bizottsá­gának volt tagja ideiglenesen elhagyhassák internálási he­lyüket. Az intézkedés célja, hogy az egykor felelős tiszt­séget betöltött politikusok a szejm-bizottság előtt tanú­­vallomást tehessenek az ügyükben folytatott vizsgá­latban. Kína javaslat a 6. ötéves tervre • Peking (MTI) Reálisnak minősített gaz­dasági fejlesztést javasolt 1985 végéig kedd délután Pekingben Csao Ce-jang mi­niszterelnök a kínai parla­ment előtt elhangzott beszé­dében. A kétéves késéssel ismertetett 6. ötéves terv — a tervidőszak 1981 janu­árjával kezdődött — évente átlagosan 4 százalékos gaz­dasági növekedést irányoz elő és előnyben részesíti az energiaágazat, valamint a közlekedés és szállítás fej­lesztését. Kína a tervidőszak végéig folytatja a kiigazítás politi­káját. A beruházásra elő­irányzott 360 milliárd jüan­ból 130 milliárdot kívánnak a meglevő üzemek korsze­rűsítésére fordítani. Ugyan­akkor a hatodik tervidőszak végére 400 nagy és közepes beruházást is át kívánnak adni. A 6. ötéves tervben a külkereskedelem növekedési üteme több mint kétszer ak­kora lesz, mint a gazdaság növekedési üteme Szénből a tavalyi 620 mil­lió tonna helyett a tervidő­szak végére 700 millió ton­nát, acélból 35,6 millió ton­na helyett 39 millió tonnát kívánnak termelni, a 100 millió tonna körül stagnáló kőolajtermelést 1985 végéig 135 millió tonnára kívánják­­ enelni. Közép-Kínában 300 ezer kilowatt kezdő teljesít­ménnyel megépül az ország első népgazdasági célokat szolgáló atomerőműve. A ga­bonatermés a tervek szerint 1985 végén 360 millió tonna lesz Az­ idén az eddigi re­kordot — 335 millió tonnát — felülmúló termés ígérke­zik. Kína a terv szerint évi hárommilliárd jüan alatti szinten (mostani árfolyamon számítva: másfél milliárd dollár alatt) kívánja tartani az államháztartás deficitjét. Az ország az 1979. évi 17 milliárd jüanról tavaly 2,5 milliárdra szorítota le a de­ficitet. A kiskereskedelmi árak szintjét nagyjából a jelenle­gi szinten kívánják tartani, ugyanakkor Csao Ce-jang kilátásba helyezte egyes ész­­szerűtlen árak „kiigazítását’ is. A terv az egy főre jutó fogyasztás szintjét évene át­lagosan 4,1 százalékkal kí­vánja növelni, ami maga­sabb, mint 1953 és 1930 kö­zött bármikor. A városi la­kosság jövedelme 4,9 száza­lékkal, míg a több mint 800 milliós falusi lakosságé évi 6 százalékkal, 191 jüanról (1980) 255 jüanra (havi 21,2 jüanra) emelkedik. A 6. kínai ötéves terv a korábbi évtizedekhez képest lényegesen nagyobb összege­ket irányoz elő az életszín­vonal fejlesztésére. Évente 62 millió négyzetméter la­kást akarnak építeni, ami csaknem háromszorosa az 1953 és 1980 között eltelt 28 év átlagának. Az elmúlt ötéves tervben a kormány összkiadásának 11 százalékát irányozta elő oktatásra, tu­dományra, kultúrára és köz­egészségügyre. Most az ös­­­szeget 15,9 százalékra emel­ték. A tervidőszakban 29 millió embernek kívánnak munkát biztosítani. Szerda, 1982. december 1 A tábornok és a küszöb „Én is ugyanazt akarom amit a pacifisták” — mon­dotta két hónappal ezelőtt Bernard Rogers tábornok a NATO európai haderőinek főparancsnoka. A kijelentés akkor hangzott el, amikor Rogers tábornok ismertette tervét a széles nyilvános­sággal. Ha javaslataim megvalósulnak, mondotta, akkor „magasabb” lesz a nukleáris küszöb (nehezeb­ben állhat elő olyan hely­zet, amelyben elkerülhetet­len az atomfegyver beveté­se) — azaz csökken az atomháború veszélye. Nem kell egyebet tenni tehát ,,csak” többet kell költeni a hagyományos fegyverke­­zésre. Ezt az áldozatot meg kell hozni — mondotta a tábornok — a „bél­­ében él­vezhető szabadságért”. Rogers tábornok tervét most az teszi időszerűvé, hogy december elsején és másodikán a NATO-tagor­­szágok hadügyminiszterei és vezérkari főnökei áttekintik az észak-atlanti katonai tömb stratégiájának összes alapkérdését — a közép-ha­tótávolságú atomeszközök tervbe vett telepítésétől kezdve egészen a kelet— nyugati erőviszonyok általá­nos értékeléséig. A napi­renden szerepel Rogers tá­bornok terve is. Rogers ko­rábban annyi „áldozatot” kért a nyugat-európai tag­államoktól, hogy a katonai kiadások előirányozott évi 3 százalékos növekedése he­lyett minden tagállam éven­te 4 százalékkal többet költ­sön a hagyományos fegy­vertár fejlesztésére. A négy­­százalékos emelés — csak­úgy, mint az előző három százalék — természetesen az infláció kiszűrése után értendő. Rogers tábornok javasla­ta első pillantásra vonzó­nak tűnhet — megfigyelők talán ezért is gyanakodtak nyomban arra, hogy a ja­vaslat elsősorban a Nyugat- Európában egyre inkább mozgolódó „pacifisták” és a közvélemény megnyugta­tására született. Azt a be­nyomást kelti mintha a Nyugat visszafogná az atom­­fegyverkezést, és hagyomá­nyos fegyverzet fejlesztését tűzné ki célul — ezt is azért, mert Európában a Varsói Szerződés tagorszá­ga. ..fölényben vannak” a NATO-tagországokkal szem­ben. A Nyugat viszont a­­ nukleáris küszöb” emelésé­re törekedve még csökken­tené is a kontinensen elhe­lyezett atomtölteteinek szá­mát — derül ki Rogers ja­vaslataiból. A tábornok a szokásos nyugati katonai és propa­gandatézisből, egy (úgy­mond fölényben levő) ha­gyományos erőkkel végre­hajtott sikeres szovjet tá­madás feltételezéséből indul ki — de megváltoztatná a nyugati „válaszadás” mód­ját. Eddig a NATO nukleá­ris „ellencsapást” tervezett. Ám, ha a NATO fejleszti hagyományos fegyverzetét, akkor —­ mondja a tábor­nok — támadás esetén a NATO hagyományos ellen­csapással válaszolhat, ily módon a „Varsói Szerző­dés kényszerülne fontolóra venni a nukleáris opciót — nem hinném, hogy ezt választanák”. Rogers tábornok javasla­tában nem esik szó arról, hogy a Szovjetunió már ki­nyilvánította: elsőként nem folyamodik a nukleáris fegyverek bevetéséhez. Olyan vállalás ez, amelyre a NATO eddig nem volt hajlandó. Időközben Reagan ameri­kai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok rend­szerbe kíván állítani 100 korszerű MX-rakétát — mindegyik egyenként tíz atom-robbanótöltetet hor­doz. Ez a döntés azt mutat­ja, hogy miközben az Egye­sült Államok fokozni kí­­vánja a nukleáris fegyver­kezési verseny ütemét, Ro­gers javaslatának célja va­lójában nem egyéb, mint a fegyverkezési verseny foko­zása a hagyományos fegy­verzet terén. Ez utóbbiban más ameri­kai célkitűzés is megfogal­mazódik. A nukleáris fegy­ver­kezés — és ütemének fenntartása — természete­sen az Egyesült Államok vállain nyugszik. Az ameri­kai részről többször is sür­getett „fokozottabb nyugat­európai tehervállalás” most tehát olyan formában je­lentkezik, hogy Nyugat-Eu­­rópa a hagyományos fegy­verzet fejlesztéséből vállal­jon az eddiginél nagyobb terheket. A javaslatban egy­általán nem utolsó szem­pont hogy a hagyományos fegyverzet korszerűsítése ma már az ultramodern, elektronikus megfigyelő, fel­derítő és célba juttató esz­közök rendszeresítését je­lenti. Ezek az eszközök mé­regdrágák, és nagyobb ré­szük az amerikai piacon szerezhető be. .­ .. Rogers tábornok ’<—• • akiről a Time című hírmagazin azt írta, hogy javaslatával „magányos kereszteshábo­rút” vív — a „nukleáris kü­szöb” emeléséről, és így az atomháború veszélyének csökkentéséről beszél. Va­lójában ez a javaslat nem érinti a NATO nyugat-eu­rópai rakétatelepítési tervét, a nukleáris fegyverkezés fé­kezését, a hadászati és har­cászati atomfegyverek kor­látozását és csökkentését. Így nemhogy nem emeli a „nukleáris küszöböt”, ha­nem miközben nem is érinti az atomfegyverek korlátozá­sának és csökkentésének kérdését, a fegyverkezési versenyt a hagyományos fegyverzet terén is új, mi­nőségileg magasabb szintre emeli. Reagan elnök néhány napja „komolynak” minősí­tette a genfi szovjet—ame­rikai fegyverzetkorlátozást tárgyalásokon elhangzott szovjet javaslatokat: a ,.nukleáris küszöb” emelésé­nek egyszerűbb módja len­ne, ha az Iza­besült Államok a ,,komoly” javaslatok mentén megállapodna a Sz­ovjetunióval a hadászati atomfegyverek korlátozásá­ról és csökkentéséről. Európai ifjúsági tanácskozás O Ciprus (MTI) Megkezdte munkáját Cip­ruson az európai ifjúsági együttműködés szervezetének III. konzultatív tanácskozá­sa. A tanácskozáson több mint 500 nemzeti szervezet képviseletében 30 nemzetkö­zi és a regionális ifjúsági és diákszervezet, mintegy 150 küldötte vesz részt. A megnyitó ülésen meg­jelent és beszédet mondott Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. A nem­zetközi helyzetet elemezve felhívta a figyelmet a meg­növekedett hidegháborús ve­szélyre, a fokozódó fegyver­kezési hajsza beláthatatlan következményeire. Fontos­nak ítélte, hogy ebben a hely­zetben a világ népei együt­tesen szálljanak folkra a bé­kéért, s hangsúlyozta, hogy ebben a harcban az ifjúság­nak és szervezeteinek meg­növekedett szerepe lehet. A most megnyílt tanács­kozás feladata az 1982. évi p-og-am­ik akciók végrehaj­tásának érékelése a tapasz­talatok összegzése, valamint a kérő szervezet 1983. évi feladatainak, rendezvényei­nek megvitatása és elfogadá­sa lesz. A keret szervezet­ — amelynek alakuló ülése 1980 októberében Budapesten volt — célkitűzése, hogy az együttműködésben részt ve­vő szervezetek aktívan já­ruljanak hozzá az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában lefektetett javaslatok teljes körű meg­valósításához. Az eddigi akciók során jelentős visszhangra találtak a keretszervezet olyan fon­tos rendezvényei, mint az 1981-es svédországi környe­zetvédelmi tanácskozás vagy az idén a békéről és a le­­szerelésről Hollandiában szervezett ifjúsági dialógus. A ma kezdődött és előrelát­hatóan december 3-ig tartó tanácskozás munkájában a DIVSZ delegációjának tag­jaként a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség kül­döttsége is részt vesz.

Next