Élet és Tudomány, 2015. július-december (70. évfolyam, 27-52. szám)
2015-12-11 / 50. szám
mikroszkópos képe a monitoron jelenik meg. A metszetekről készült fotókon egy képfeldolgozó program segítségével vizsgálom a különböző szöveteket. A vizsgált 5 szártag egyegy keresztmetszetén 5 helyen mérem a teljes falvastagságot, a bőrszövet és az alatta lévő réteg együttes vastagságát, a légjárat átmérőjét és területét, valamint a szilárdítószövet és az alapszövet vastagságát. Lemérem a szállítónyalábok teljes területét, ezen belül a szilárdítószövetnek és a két faelemnek, illetve a háncsrésznek a területét. Összesen 11 változót mérek egy metszeten. A hatalmas adatmennyiséget pedig többváltozós statisztikai módszerekkel fogjuk elemezni. — Hogyan függnek össze a környezettel ezen adatok? — A nádnak el kell látnia a vízben lévő alsó részeit oxigénnel — ezt a légjáratokon és a szárak központi üregén keresztül biztosítja. A légjáratok üregének területe sajátos eloszlást mutat a vízmélység növekedése mentén állóvízben: nem lineárisan nő a vízmélységgel, hanem van egy sekélyebb vizű és egy mélyvízi maximumuk. Bizonyos vízmélységnél mélyebb vízben pedig egészen összeszűkül, így azon a szűk járaton keresztül már nem tud biztosítani elegendő oxigénutánpótlást a gyökereinek és az aljzatban kúszó hajtásának. Ez összefügg azzal, milyen mély vízben képes megélni a nád. Állóvizekben Európa-szerte tapasztalták a nádpusztulás jelenségét, amit az anoxiával hoztak összefüggésbe — ez az egész vizsgálatunk egyik kiindulópontja. Nagy vízmélységben bekövetkeznek bizonyos szövettani változások, amelyek „ráerősítenek” az anoxiára, azaz az oxigénhiányos állapotra, mely nádpusztuláshoz vezet. Érdekes a szilárdítószövet is. Vajon változó vízjárású élőhelyen, illetve a Nyéki-Holt-Dunában, ahol időszakos a vízáramlás, hogyan alkalmazkodik a nád, tükröződik-e a vízjárás változása a szilárdítószövet vastagságában? Mivel a nádat folyóvízi környezetben alig vizsgálták, semmit nem tudunk még arról, hogy a változó vízborítás hogyan jelenik meg a szövetekben. — Milyen vizsgálatoknak veti még alá a nádszálakat? — Végeztünk idén egy növekedésvizsgálatot, a morfológiai szintű alkalmazkodás témaköréből. 10 naponta felkerestük ugyanazokat a nádszálakat, és megmértük a magasságukat, illetve a levélemeleteknek a távolságát. Ezek a nádak a parton, illetve különböző vízmélységben fejlődnek. A kutatásnak az a célja, hogy kiderítsük: felhasználható-e a nád a vízjárás lehetséges indikátoraként? Állóvízi környezetben történt kutatásokból már is- ,mert, hogy a nád szártagjai a vegetációs időszak meghatározott részében fejlődnek ki, majd változatlanok maradnak. A levélemeletek távolsága a szártagok hosszával korrelál. Azt is tudjuk, hogy szárazabb élőhelyen kevesebb, de hosszabb szártag fejlődik -a nád átlagosan kisebb termetű, míg vízben magasabb nádak fejlődnek több, de rövidebb szártaggal. Felmerül a kérdés, hogy a szártagok hosszúsága visszavezethető-e a terepen dokumen tált vízszintingadozásra. A válaszok még az adatokban rejtőznek, melyeket mostanában elemzünk. — A nád az egész világon mindenfelé előfordul. — A közönséges nád az egyik legnagyobb elterjedési területű fűfélénk a mérsékelt és a trópusi övben. Ha hzánkban ez az egy nádfaj őshonos. Kiskertekben szokták az olasz nádat ültetni, mely a Mediterráneumban honos növény. — Másképpen néz ki a nád, mások ezek a paraméterek, amiket mérnek a mérsékelt övben és a trópusokon? — A trópusi nádakról nincsenek információim, de morfológiai alapon a közönséges nádat egyes kutatók több alfajra osztják fel. Például Észak-Amerikában egy másik alfaja él a nádnak, de bekerült oda az eurázsiai alfaj, és invazívvá vált. Sokat küzdenek az eurázsiai alfajjal, mert terjed, és kiszoporítja az ottani őshonos amerikai alfajt. Vannak minimális morfológiai kül lönbségek a két alfaj között, és vannak közöttük ökológiai különbségek, melyeket intenzíven kutatnak. Bajomi Bálint A közönséges nád (Phragmites australis) szárának keresztmetszeti képe. Fentről lefelé haladva a bőrszövet, a légjáratok üregei, a szilárdítószövet kékre festődött rétege, alatta az alapszövet, s abba ágyazódva a szállítónyalábok láthatóak. (FOTÓ:SZAKÁLY ÁGNES) Nádnövekedés-mérés terepen, a Molnár-szigeten, a Soroksári-Dunában (FOTÓ: NÉMETH KITTI) I ’ 31 111 Élet és Tudomány ■ 2015/50 ■ 1581