Élet és Irodalom, 2011. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)
2011-10-21 / 42. szám - Károlyi Csaba: Kizökkent az idő - Követési távolság • Balla D. Károly: Tejmozi (18. oldal)
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Károlyi Csaba ■ Balla D. Károly: Tejmozi. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 214 oldal, 2990 Ft Két regény, két világ, két szülő, két testvér, két idő. Kétségek közt vergődünk, a kárhozat. És korántsem biztos, hogy ami kizökkent, a fiú született helyretolni azt. Úgy látszik, a havazáson kívül itt már nemigen bízhatunk semmiben. Nagyon rafinált mű ez. Két regény: az egyiket a rejtőzködő narrátor írja (azt olvassuk), a másikat meg az ő hőse, a főszereplő írja (azt nem ismerjük, arról csak sejtéseink vannak, bár a kettő nyilvánvalóan nem független egymástól). Két világ: a fiú világa a modernitás racionális világossága, mely ugyanakkor bizonytalanságban tartós szorongást eredményez, az apa világa pedig a premodern homályossághoz fordul vissza, melyen keresztül az isten adta fény mégis elvakítani képes a földi halandót, és az ember bizonyossághoz juthat, megnyugvást találhat („Milyen hatalmas távolságra volt istennek ez a fennkölt és nagyszerű tagadása az én primitív ateizmusomtól!” - kiált fel a fiú 83.). Két szülő, az első látszat ellenére mindkét szülő uralja hősünk életútját, az apa eltaszítja magától, ámde mégis fogva tartja (szellemileg is, lelkileg is egyre inkább), az anya formailag túlzottan szereti, valójában azonban „majomszeretete” „szekatúrába” torkollik, a drága jó mama nem hagyja élni gyerekeit, akik természetesen menekülni próbálnak előle, ahogyan apjuk is nyilván nem véletlenül hagyja el feleségét. Két testvér, ők két lehetséges menekülési stratégiát testesítenek meg, mindkettő nyelvész, de ég és föld a különbség köztük, szakmailag is, egyébként is, végül a fiú marad minden próbálkozása ellenére a rákbeteg, haldokló anya mellett, s meglepően a lánynak sikerül Kanadába elhúznia, a fiú nem akar megnősülni, a lány férjhez megy, a fiú tűnik a pályáján sikertelennek, a lány sikeresnek, habár ez azért bonyolultabb. Két idő, mert ütközik az apa „heideggeri saját ideje” (173.), a folytonosságé a fiú idejével, mely az „alárendelt szaggatottságé”. Sokféleképpen megközelíthetjük a Tejmozit, és a sok közelítés egyszerre lehet itt érvényes. Aparegény. Anyaregény. Egy város, egy régió (Ungvár, Kárpátalja) sorsának regényes felvillantása. A festészet, a nyelvészet, a komolyzene, a filozofálás révén, a természettel való kapcsolat révén előadott világérzékelés regénye. A tradícióval történő provokatív, bátor szembenézés regénye. Rezignált családregény. Sajátos, töredezett Bildungsroman. A haldoklások, hagyatkozások regénye. Az emlékezés, a gyerekkor felidézésének regénye. És nem utolsósorban: a regényírás regénye. A kissé indokolatlannak tűnő - mert csak egy helyen alátámasztott - cím onnan jön, hogy főhősünk gyerekként be-bekukucskál apja hatalmas, fényes műtermébe, ahonnan ő ki van zárva, és ahol apja fiatal lányokról fest kommersz aktokat. Az ablakokon és az ajtón tejüveg van, ez különleges fényviszonyokat teremt a festéshez, de átlátni rajta nem lehet, a kisfiú azonban a résnyire nyitott ajtón át leskelődik. „Egy idő után már bennem pergett a film, én vetítettem rá vágyképeimet a matt felületre, így hatoltam be a műterem elzárt világába, így férkőztem közelébe titkoknak és tilalmaknak, meztelen nőknek és apámnak”. (77.) A narráció kicsit kimódolt. Van egy elbeszélő, aki az elején gyakran kommentálja, mit mond hőse egyes szám első személyben. „Azon a reggelen majdnem megszerettem az apámat, mondja a regényem elején hősöm az ablaküvegnek” - ez a kezdő mondat (később többször ismétlődik). Idővel azonban szerzői narrátorunk háttérbe vonul, nem mindig világos, mi is a szerepe, miért van rá igazán szükség. Erősebben kellett volna kidolgozni ezt a kettős játékot, és akkor a regényírásról szóló részek is nagyobb hangsúlyt, jelentőséget kaphattak volna, így sokszor inkább esetlegesek. Egyetértek ebben Benedek Szabolcscsal, a könyv tudtommal első recenzensével (Népszabadság, 2011. október 1.), miként azzal a kijelentésével is, hogy a „szándékos megkonstruálatlanságot” mutatják az apának és a fiúnak a fel-felbukkanó esszészerű fejtegetései, monológjai, filozofálgatásai, zenei okoskodásai vagy például a tradícióval kapcsolatos értekezései. Kérdés, mindezt szükséges feltételnek tekintjük-e éppen ennek a regénynek a megírásához, vagy hibaként rójuk-e fel. Első olvasásra mindezt inkább hibának gondoltam, második olvasatomban elnyerték funkciójukat. Elsőre hajlamos voltam pusztán apaanya-fiú-húg történetként olvasni az egészet, melyben csak zavaróak a családi alaptörténettől való elkalandozások. (Remekül behúznak például ebbe a fojtott világba az erős anya-fiú játszmák, melyek Bartis Attilát jutatták eszembe.) Ha azonban jobban megnézzük, mintha az - egyébként remekül kidolgozott - apa- és anyaregény részben csak csali lenne. A szerkezet mesteri. A meghatározó bekezdések élén általában a figura vagy a helyszín megnevezését találjuk, hogy egyből tudjuk, melyik szál folytatódik éppen. Erre azért van szükség, mert merész a jelenetezés. Sok váltás van, és a kapcsolat a jelenetek közt legtöbbször inkább metaforikus, mint tematikus, és közel sem lineáris. Nagyon ügyesen váltakoznak az idősíkok, helyszínek. Fontos történeteket többször álomjelenetek formájában kapunk, ezek kiemelkednek a szövegből. Gyerekkori emlékek, a régi ház, az új ház, az apa kivonulása, a fiú külön lakásba költözése, az anya haldoklása, az apával töltött ritka pillanatok, a húg Kanadában, a báty Északon (Finnországban?), találkozásuk Kanadában. A történetek tehát nem időrendben, hanem az emlékezés csapongó rendje szerint követik egymást. Ha mondjuk az érettségi előtt álló diák idegen városban zajló tantárgyi vetélkedőjéről van szó, pontosabban arról, hogyan téved el utána éjszaka a havas erdőben (66- 73.), ezután a gyerekkor alapélménye következik, mikor a fiú beles a műterembe (74-78.), aztán az jön, hogy ő azért nem akar megnősülni, mert nem akarja, hogy neki is legyen kit elhagynia, végül vissza kell költözzön (!) anyjához, mert a húg elutazik, az anya meg nagybeteg - jó kis poén (79-81.), majd ezután folytatódik az apa-kapcsolat kulcsjelenete, mikor is elviszi őt az apa a farkassá változó öreg ruszin sírjához és elmeséli annak történetét (81-87.). (Pont itt, a 86. oldalon három gonosz sajtóhiba zavarja műélvezetünket.) A szerző maga mondta el a blogjában (Cseke Gábor interjúja), hogy az öreg ruszin története a rejtett kulcstörténet. Kár volt, jobb, ha az olvasó maga jön rá, ha rájön. Az sem biztos, hogy a szerzőnek igaza van, és tényleg ez a kulcsa mindennek. Nekem eleve volt valami ilyesmi sejtésem, de most inkább azt mondanám, több kulcs van, és ez csak az egyik, de az egyik biztosan ez. Az Amerikát megjárt öreg halála előtt vissza akar térni a természetbe, visszafejlődni biológiai lénnyé, beleolvadni az ősi rendbe. Egyértelmű az utalás: az ő unokája az a kanadai professzor, akihez hősünk húga feleségül megy, és aki az eszével tudja, hol tart a világ, de a lelkével viszszavágyik valami ősi rendbe, amely ha nincs, akkor azt akár megteremteni is hajlandó. Hősünk apja szintén ide igyekszik, ki a városból a faházba, ahol a pikáns aktképek után végül ikonokat kezd el festeni. Az anya haláláig marad nyugtalan, számító, szorongó és hisztis urbánus. Az apa azt hiszi, nyugalmat lel a természetben, azt hiszi, fogalma van a lényegről, melyről fiának nincs. Fia meg azt hiszi, húgának nincs fogalma a nyelvfilozófia lényegéről. Mindezek mögött finom modernitás-kritika bújik meg, szépen végigvitt, okosan adatolt dilemma-sor, mely Bartók zenéjének élvezhetőségéről avagy inkább a róla való gondolkodás élvezetéről ugyanúgy szót ejt - szemben Bach zenéjével, mely maga a természeti csoda -, mint arról, hogy amint nem képes az ember (önmagától) repülni, ugyanúgy nem képes regényt írni sem. (Ezt jobban ki lehetett volna fejteni!) Hősünk arra jön rá, hogy tudományos alapfeltevése téves: a nyelv nem modellezhető a matematika eszköztárával. Ebből viszont azt a következtetést vonja le, hogy nem írhatja meg disszertációját, mert hogy nézne az ki, ha a tézis lehetetlenségét fejtené ki, miként a hegymászó, „aki a csúcs elérésének képtelenségéről nyilatkozik, ahelyett, hogy meghódítaná” (25.). De hát nem erről a képtelenségről szól-e nagyjából az egész modern kultúra? Miként az iskolában Ottliknál, alejmoziban is a hóesés jelent valami földön túli bizonyosságot. A gyerekkor és a felnőttkor legfontosabb jelenetei alatt elered a hó, vagy legalábbis havas a táj. Még az erős fényben álló tejüveg is a havat juttathatja eszünkbe, a regényzáró kép pedig a repülőn mutatja hősünket, miközben a gép épp felhőbe repül bele, mintha hómezőbe repülne, és az utolsó mondattal: „Az ablaküveget ellepi a tejfehér fényesség”. S hogy még egy nagyot mondjak: a fénynek Mészöly Miklós kisregényei óta nem volt ilyen érzéki szerepe, mint itt. A kötet gyönyörű borítója is erről a fényről szól: egy padlástér, mely a különleges fényviszonyok által konstruktív műalkotássá válik. Mintha Megyik János csinálta volna. Bár egy Megyik-mű úgy viszonyul egy padlástérhez, mint Bartók Bachhoz, szóval ez egy bartókosított padlás (ahol ikonok rejtőznek). Balla D. Károly Tejmozija remek kisregény. Nagyon szerethető, jó benne elkalandozni. Sokat fogjuk még emlegetni. Kizökkent az idő Idealistákat keresünk! Van egy dédelgetett álmod, világmegváltó ötleted, izgalmasnak ígérkező terved, amit pénz híján nem tudsz megvalósítani? A SPACE Színház készülő előadásához keresünk támogatásra érdemes elképzeléseket. Jelentkezz a space.oigbank@gmail.com e-mail címen. A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. Költészet Lázár Bence András: Rendszeres bonctan PRAE.HU-Palimpszeszt Kulturális Egyesület, 69 old., 1989 Ft Dráma Jarry, Alfred: Übü király, vagy a Lengyelek - Az agytalanítás nótája - A láncra vert Übü Ford.: Székely Zoltán, a nótát ford.: Weöres Sándor, magyar-francia Tillinger Péter, 199 old., 1996 Ft Elbeszélő próza Bouéková, Tereza: A kakas éve Ford.: V. Detre Zsuzsa Cartaphilus Könyvkiadó, 498 old., 2990 Ft Christie, Agatha: Nemezis Ford.: Vermes Magda Európa Könyvkiadó, 289 old., 2300 Ft Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját József Attila Kör Irodalmi Egyesület-PRAE. HU, 171 old., 2000 Ft Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz. Avagy gyilkosságok ABC-ben Európa Könyvkiadó, 824 old., 5500 Ft Jarry, Alfréd: A patafizikus Faustroll doktor cselekedetei és nézetei. Új tudományos regény Ford.: Csímár Péter, magyar-francia Tillinger Péter, 168 old., 1911 Ft Kepes András: Tövispuszta Ulpius-ház Könyvkiadó, 355 old., 3499 Ft Merle, Robert: Ármány és cselszövés Ford.: Kamocsay Ildikó Európa Könyvkiadó, 431 old., 3500 Ft Nabokov, Vladimir: Lolita Ford.: Békés Pál Európa Könyvkiadó, 421 old., 3200 Ft Outers, Jean-Luc: Vízművek Ford.: Schultz Ádám L’Harmattan Kiadó, 173 old., 2500 Ft Simenon, Georges: Maigret és a halott gyémántkereskedő Ford.: Felkai Piroska Agave Könyvek, 126 old., 1980 Ft Simenon, Georges: Maigret gyanút fog Ford.: Sóvári Judit Agave Könyvek, 171 old., 2280 Ft Ifjúsági irodalom Balázs Ágnes: Torkos Türpi és a felhőgyár Kun Fruzsina rajzaival Móra Könyvkiadó, 37 old., 1690 Ft Békés Pál: Borz a sámlin Kalmár István illusztrációival, második kiadás Móra Könyvkiadó, 78 old., 2190 Ft Japán regék és mondák Ford.: Bazsó Dénes, harmadik kiadás Móra Könyvkiadó, 478 old., 2990 Ft Lebermeier, Philippe Dautremer, Rebecca: Nevenincs és Sosemvolt Hercegnők Ford.: Pacskovszky Zsolt Scolar Kiadó, 93 old., 4950 Ft Rodolfo bűvészkönyv Szitás György rajzaival, második kiadás Móra Könyvkiadó, 223 old., 2490 Ft Irodalomtudomány Vajda Károly: Kétségek és kettősségek. Az irodalom lételméleti és hermeneutikai kérdései Anonymus Kiadó, 167 old., 2200 Ft Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon K. Lukáts Kató rajzaival, negyvennegyedik kiadás Móra Könyvkiadó, 96 old., 2190 Ft Nyelvészet Montágh Imre-Montághné Riener Nelli-Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban Javított kiadás Holnap Kiadó, 200 old., 2300 Ft Művelődéstörténet, néprajz Ecclesia Agathae. A 250 esztendős perenyei templom tanulmánykötete és népének hanglemezei Szerk.: Medgyesy S. Norbert, CD-melléklettel Magyar Napló Kiadó, 520 old., 3990 Ft Történelem, politika Bibó István: Politikai hisztériák Argumentum Kiadó-Bibó István Szellemi Műhely, 387 old., 2700 Ft Magyarország a második világháborúban Főszerk.: Romsics Ignác Kossuth Kiadó-Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 204 old., 7500 Ft Tocqueville, Alexis de: Emlékképek 1848-ról Ford.: Ádám Péter Európa Könyvkiadó, 499 old., 3800 Ft Szociológia, közgazdaság, jog Korniss Péter-Závada Pál: Egy sor cigány. Huszonnégy mai magyar Corvina Kiadó, 155 old., 3990 Ft Keleti kultúra SU-LA-CE: Feljegyzések Lin-csiről Közreadja: Sári László Kelet Kiadó, 234 old., 2900 Ft Pszichológia, pedagógia Popper Péter: A pokol színei. Színes pokol - Útvesztő - Isten komédiásai Saxum Kiadó, 287 old., 2800 Ft Művészetek A tekintet szintaxisa. Francois Molnár válogatott írásai a kortárs művészet tükrében Szerk.: Faludy Judit, CD-melléklettel Gondolat Kiadó-MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 242 old., 2900 Ft Divattitkok. 1000 apró részlet a nyakkivágástól a derékvonalig, a zsebkendőtől a pliszékig Ford.: Hajgató Sára Scolar Kiadó, 383 old., 6995 Ft Freeman, Michael: Fotósszemmel. Képkompozíció a digitális fényképezésben Ford.: Miklós Katalin és Pólyák Emese Scolar Kiadó, 191 old., 5995 Ft Schubert Éva: Emlékek a jelenben Szerzői kiadás, 215 old., 2500 Ft 4 T-MobYeH XL 7 Ma. 1225 I Kopint-Tári: a GDP jövőre 0,5 százalékkal nő B- Rontotta 2012-es növekedési előrejelzését a J Kopint- Tátii Konjunktúrakutató Intézet Zrt.: az idei 1.5 százalékos GDP növekedés után a korábban idén 3,0 százalékkal szemben már csak 0,5 i 1 százalékos bővülést vár jövőre - hangzott el az fi 1 intézet szerdai budapesti tájékoztatóján ahol bemutatták az új konjunktúra jelentést, már százalék közé esik, de ennél rosszabb forgatókönyvet sem lehet kizárni - jelezhete a vezérigazgató. Az infláció a korábban várt 3,6 százalék százalékra gyorsul 2012-ben, az idei 4,0 sszázalékos fogyasztói áremelkedés után. A Hirgom 215 mosevoNÉPSZAVA ÉLET ÉS|B IRODALOM 18 4 2011. OKTÓBER 21.