Erdélyi Gazda, 1930 (61. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-01 / 1. szám
w- : J&r'--/x AZ ERDÉLyi/a'AZDASÁfil/EayL^T TUL^JDQNÄ*^ V”'" i ,UI TELEFONN Az E. G. E. alapitó tagdíjai _____ tagdíja évi 200 lei, kisgazdák, gazdatisztek és gazd. alk. részére 150 lei. A tagok az Erdélyi QJ Gazdát 150 lej pótdi) ellenében kapják, ro 61. évfolyam................. ...............— A LAP Cluj—Kolozsvár, 1930. január hó 1.% KÖZES MEZŐGAZDASÁGI LAP 7 ERDÉLyI GAZDASÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1.-ÉN ÉS 15.-ÉN A lapfelügyelő bizottság felügyelete mellett felelős szerkesztő és kiadó: TÖRÖK BÁLINT AZ E. N. E. TITKÁRA. 1. szám. Előfizetési díj nem tagok részére: Egy évre 400 lei Negyed évre 100 lei Fél évre 200 lei Egyes szám 8 lei SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : KOLOZSVÁR, ATTILA UTCZA 10 SZÁM TELEFON: 158 SZÁM fiz Erdélyi Magyar Földhitelintézet céllal és manoprostaminra. Románia magyarsága anyagilag összetörve, reményeiben, terveiben megtépászva él. Csoda-e hát, ha kétkedéssel, közömbösséggel fogadja az életlehetőségei megjavítására irányuló legreálisabban és legszebben kigondolt terveket is. E tervek közül első helyen áll ma az Erdélyi Magyar Földhitelintézet alapításának gondolata. Én úgy éreztem első pillanattól kezdve, hogy ezt minden közöny és bizalmatlanság poklán át is meg kell valósítanunk. Lássuk, miért ? A mezőgazdaság jobb években 8—10% -os jövedelmet produkált. Természetes, hogy e mellett nem tudhatta fizetni a 26—36°/6-os bankkamatokat. Ez a jövedelmezőségi arányszám az idén — a terményárak zuhanása következtében — a nulla és mínuszok között botorkál. Feltétlenül találniuk kellett a magyar pénzügyi köröknek egy olyan megoldási módot, mely a mezőgazdasággal foglalkozó közép és kisbirtokos osztályunkat a bukástól megmenti. Ez csupán az amortizációs, hosszulejáratu kölcsön biztosításában vólffin-’ ■'■?.” tutj..ufmandba .nem ingadozó s amely egy évben egyszer, kétszer esedékes csupán egy előre meghatározott kamat és törlesztés összegében. Az Erdélyi Magyar Földhitelintézet nem kizárólag azért alakul. Meg kell alakulnia azért is, hogy a kisajátítási állampapírokat megmentse az eladástól. A részvényjegyzések kisajátítási állampapírokkal is jegyezhetők, melyek 50%-os értékben fogadtatnak el, mondja az alapítási tervezet. Várjon spekulációt űz-e majd ezekkel a Földhitelintézet ? Ki akarja-e használni az esetleges árfolyam emelkedéseket? Nem, mert 10 évig a részvényesek nevén kezelik, kik árfolyam emelkedése esetében bármikor visszavásárolhatják. Szembe kell itt cikk keretében még néznünk két aggodalommal. Egyik, hogy a ma füle hegyéig eladósodott kis- és középbirtokos osztályunkat 20 millió alaptőkéjű bankkal talpra lehet-e állítanunk ? Hiszen, ha komoly számításokat végzünk, az az eredmény, hogy 20 millióból egyetlen megye fele vagy harmadrészének földhitel igényei sem elégíthetők ki. A választ erre a világon eddig ismert s minden földhitelintézetnél azonos különleges szervezet adja meg. A földhitelintézetek nem mint hitelezők állanak szembe a gazdaközönséggel, hanem mint közvetítők. A hitelt nem készpénzben, hanem záloglevelekben folyósítják. E zálogleveleknek tőzsdei árfolyamuk van és tulajdonképeni hitelező az, aki a zálogleveleket a tőzsdéken megvásárolja. Sőt a záloglevelek vásárlója is csak addig marad meg hitelezőnek, míg ezt magára nézve előnyösnek tartja, mert a megvásárolt zálogleveleket ismét bármikor eladhatja a tőzsdén. Minden földhitelintézet, tehát olyan erős, amilyen élénk a tőzsdék vételkedve az ő zálogleveleivel szemben. Ez bizalom kérdése és ahol a vezetők komolysága, a becslések lelkiismeretessége, a törlesztések pontossága ellen nincs kifogás, ott a nemzetközi tőke súlyos milliárdokat fektet bele egy 20 milliós alaptőkéjű földhitelintézet zálogleveleinek vásárlásába is, vagyis a bank milliárdokat kölcsönözhet az arra rászoruló gazdaközönségnek. Tudomásom van arról, hogy az alapítok számoltak ezzel és a zálogleveleket vásárló külföldi tőke máris biztosítva van. A másik szintén naponként felmerülő vád és aggodalom, hogy miért nem törődnek a magyarság vezetői az iparos, a kereskedő és szellemi foglalkozást űzők osztályával és miért részesítenek egyetlen társadalmi réteget az olcsó . Ez állítás elsősorban is rém helytálló Az amortizációs kölcsönöket igénybevevő gazdaközönség igyekezni fog más pénzintézeteknél lévő tartozásait a földhitelintézethez átvinni, tehát mindazok a tartozások, melyek még bankoknál vannak, fel fognak szabadulni s az igy szabaddá váló tőkék az ipar és kereskedelem igényeit fokozottabb mértékben elégíthetik ki, ami mérséklőleg fog hatni az ipari és kereskedelmi bankok kamatlábára is. Világos, hogy igy — közvetett után — az Erdélyi Magyar Földhitelintézet egyetemes és nem osztályérdekeket szolgál. Igaz, a törvény szigorú rendelkezése értelmében csak mezőgazdasági ingatlannal rendelkezők lehetnek részvényesei, de hát lemondhat-e a magyarság egy ilyen bank számára biztosított összes törvényes előnyökről e miatt ? Kockáztathatja-e a magyarság 80% árak ez új életlehetőségét csak azért, mert egyesek nem látják a speciális érdekképviselet mellett az egyetemességre háruló előnyöket ? Ez szerintem megbocsáthatatlan könnyelműség lenne. Az alakuló Erdélyi Magyar Földhitelintézet altruista. Az első nagyobb magyar pénzintézet, mely intézményesen biztosítja azt a szászoknál természetis alapelvet, hogy ami jövedelem származik, az a földtől, a gazdaközönségtől jön és oda kell visszatérnie. Az alapítási tervezet 16. pontja e tekintetben így intézkedik : „Az alapítók kötelezik magukat, hogy a társaság megalkotandó alapszabályaiban megfelelően biztosítják az elérendő nyereség legalább 10%/6-ának mezőgazdasági kulturális célokra való fordítását. Aki valaha Nagyszebenben járt és ismeri az Erdélyi Szász Gazdasági Egylet gyönyörű munkálkodását, látta dolgozni vándortanárait, megtekintette gépcsarnokát, „Verkaufshalle“-ját, (árucsarnok) s megkérdezte, hogy mindezek miből vannak ?, azt a választ kapta : „a Bodenkreditanstalt által biztosított évi 10% tiszta jövedelemből.“ Ezt a mezőgazdasági kultúrlehetőségeket akarja népünk számára biztosítani az Erdélyi Magyar Földhitelintézet is. És ezek után fel kell tennünk a komoly kérdést, lehet-e valaki ellenünk ? Az állam törvényes előjogokat biztosít, a külföldi tőke kedvezően nyilatkozik, céljaink tiszták és becsületesek. Szabad-e kételkednie, haboznia, passzivitásba lépnie annak a közép és kisbirtokosságnak, melynek érdekében történik mindez ? Megteheti, de saját bukásának lesz napszámosává és a jövő épületének alapkövei helyett sírfeliratokat farag. Várjuk a válaszokat az elhangzott toborzóra. Dr. Nagy Endre: Tengeritermésünk fokozásának módjai. Hogy a tengerit hasznothajtóan termeszthessük, illetve a termését fokozhassuk, annak első feltétele a jó talajmunka. Már az aratás nyomán végezzük el a tarlóhántást, ne várjunk azzal őszig. Ami kevés legelőt ad a tarló, azt a tengeri terméséből vesszük el legalább is duplán. Az őszi mélyszántás pedig a legelemibb követelmény, amit elmulasztani nem szabad, ha csak fél terméssel nem akarunk megelégedni. A tengeri a trágya iránt erősen igényes, mondhatnám, nem bírunk olyan nagymenyiségű trágyát adni alája, amennyit meg nem hálálna. Trágya nélkül nagy termést nem is lehet elérni, kivéve már a természettől fogva gazdag földön, mint például a tőzeges talajokon. A trágyát adhatjuk alája tarlóhántáskor vagy ősszel, sőt a szükség esetén tavasszal adott trágyát is meghálálja, ebben az esetben azonban a leszántott trágyás földet megfelelő állapotba kell hozni hengerezéssel, tömörítővel Vezérképviseletek : Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely, Brassó, Szatmár és Arad. Biztosító r.-t. Igazgatóság: Cluj-Kolozsvár, Regele Ferdinand (Ferenc József-út) 37. sz. Saját székházában. Főképviseletek: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Nagyszeben, Lugos, Zilah, Szászrégen, Dés, Gyulafehérvár és Beszterce. Erdélyrészi képviselet: Az Erdélyi Gazdasági Egyesületnél, Kolozsvár, Attila utca 10. szám. A társaság foglalkozik a biztosítás minden ágazatával. — Más társaságnál érvényben levő biztosításokat a felelősség mellett olcsóbb díjjal átvesz. Képviseletek: Minden községben. Az Erdélyi Gazdasági Egylet tagjai díjkedvezményben részesülnek. Minden gazdának kötelessége a „Minervánál” biztosítani! 122