Esti Hírlap, 1964. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1964-12-31 / 306. szám
A Sierra himnusza Több mint egy évig, pontosan tizenhárom hónapon át élt Kubában — a spanyolszakosoknak nyújtott állami ösztöndíjjal — Simor András fiatal költő és műfordító. — Rengeteg élményben volt részem, amit röviden összefoglalni lehetetlen — mondja. — Úgy tervezem, hogy több éves riportkönyvben írom majd meg kubai benyomásaimat. — Az utazás közvetlen eredményei? — Közreműködhettem egy hetven verset tartalmazó, előkészületben levő József Attila-, illetve egy Radnóti-kötet kubai kiadásában: nyersfordításokat készítettem Fayad Jamis kubai költő számára, aki irodalmunk lelkes barátja, s egyébként az én Modern Kolumbusz című, második verskötetemet is spanyolra fordítja. Az út legelső konkrét eredménye: több mint huszonöt modern kubai vers fordítása — Fayad Jamis, Roberto Fernandez Rataman, Emilio Ballagás, Herberto Padilla, Augustin Acossa költeményei —, amelyeket január 5-én, a kubai forradalom hatodik évfordulójára rendezett ünnepi esten mutat be az Irodalmi Színpad, kiegészítve a kubai költőfejedelem, Guillén verseivel — Gáspár Endre, Tímár György, Végh György, Weöres Sándor fordításában — és népdalokkal, népzenei anyaggal. Az ünnepi est címe: A Sierra himnusza. Rendező és összeállító Szécsi Lajos, s többek között Berek Katalin, Bodor Tibor, Jancsó Adrienne, Mádi-Szabó Gábor, Mikes Lilla, Sütő Irén, továbbá Jorge Gomez Labrana kubai zongoraművész működik közre. (in) □ SZÍNÉSZ LESZ Gottvilles, a francia úszóvilágrekorder. Tokiói kudarca után beiratkozott Párizs legjobb Miniiskolájába. □ A KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAROK érdeklődéssel várják a Budapesten megjelenő évkönyveket és kalendáriumokat. Eddig húsz országból, többek között az Egyesült Államokból, Ausztriából, Belgiumból, Franciaországból, Kanadából érkeztek megrendelések a Füles évkönyvre, a Kincses kalendáriumra, Okos Kata kalendáriumára és a Magyar Hírek című lap évkönyvére. □ A FORD-ZENEKAR a New York-i világkiállítás egyik különlegessége. Hangszereik autódudákból és autóalkatrészekből állnak. A zene, melyet produkálnak, vadabb minden eddigi dzsessznél — egy percnél tovább nem lehet bírni. 71 nem tudom, Janka számára emlékezetes marad-e közös tévékalandunk. Én nem felejtem el. Micsoda órákat éltünk át! Janka, mint a televízió szilveszteri műsorának egyik szereplője érkezett a tévébe. Érkezett? Hozták. A nevezett hölgy ugyanis p oroszlán. Mindamellett kedves, bájos, és izé ... Szóval nagyon csinosan festett egyszemélyes ketrecében, amelyet négy markos ember libbentett fel a Szabadság téri tv-palota rengeteg lépcsőjén. Janka a meglepetések asszonya__Érkezése után például kiderült, hogy ketrecének rácsa papundekliből készült. Vagyis az álkalitka nem bennünket véd Jankától, csupán Janka illúzióit szolgálja. Hadd higgye: igazi ketrecben van. Nagy dolog az állatpszichológia. De vajon, mi történik, ha Jankának „már nincsenek illúziói”? Szerencsére, vannak. A színészek illúzióit viszont — már ami a különös vendégszereplőt illeti, a gyártásvezető kissé megrendítette. Közölte ugyanis, hogy alá kell írni egy papírt, mely szerint az oroszlán magaviseletéből eredő károkért sem a tévé, sem az Állatkert igazgatósága semmiféle felelősséget nem vállal. Ha nem, nem. Mit lehet itt tenni? Agárdy Gábor mindenesetre megjegyezte: „ .. .hogy ezért a gázsiért még meg is egyenek, ez túlzás ...” A lázadó hanghoz csatlakozott Básti Lajos, Mezey Mária, Fónay Márta, Szuhay Balázs és Kazal László. Kazalnak már amúgy is elege volt, mert előző nap száz fehér egeret dugtak a kalapja alá a Stan és Panparódia felvételénél. Kategorikusan kijelentette: „Több állattal nem játszom!” Ez, persze, már túlzás volt... Ezek után a rendezőnek eszébe jutott: biztosítsuk magunkat. Azon nyomban felhívta az Állami Biztosítót: „Itt a televízió. Vállalnak biztosítást oroszlán által okozott kárra?” „A műsorban humorizáljanak, ne a telefonban!” — Lecsapták a kagylót. Hát akkor kezdjük. A forgatókönyv szerint egy folyosón kell végigsétálnia Jankának. Takács Mari kilép a sminkszobából és szembe találkozik az oroszlánnal. Szórakozottan megsimogatja, azt mondja: „Cica”. Majd amikor kapcsol és észreveszi, mit simogat, rémülten visszaesik a szobába. Eddig a jelenet. Az operatőr szépen elhelyezkedett kamerájával, közben érdekes módon arca szoborszerűvé vált. Szerintem ilyen fehér szobor nem is létezik ... Pedig Huszár bácsi, Janka szárnysegéde folyvást bíztatta: „Ha Janka belenéz is a lencsébe, legfeljebb ráteszi mancsát a gépre... De ha az operatőr elvtárs nem mozog, Janka nem fog nyúlkálni.” Janka, úgy látszik, kezdte unni a hercehurcát. Siettetni akarván a felvételeket, csak ügyfélkézzel megcsapta a folyosó egyik sarkában álló szemetesvödröt. Azóta tudom, hogyan repül a szputnyik. Viszont a rendező most már nem volt ura a helyzetnek. Szerencsére ötletes fiú, s ezért kitalálta, megcsinálja úgy, hogy külön felveszi a színészeket, külön az orosz- lánt, s aztán összekopírozza a felvételeket, így került sor az első beállításra. Marika te hát kilép az üres folyosóra, az oroszlánt pedig majd utólag fényképezik. Takács Mari ott állt az ajtó mögött, és elhangzott egy halk és egy erőteljes rendezői utasítás. A csendes mondat Huszár bácsinak szólt: „Eressze el Jankát.” A hangos Takács Marinak: „Mari, kijöhetsz!” Jött. És hogy mi történt, azt nézzék meg ma este a televízióban. Ha ez a felvétel nem életszagú, akármi legyek ... Janka a továbbiakban is úJ tündéri partnernek bizonnyult. A nagy munkalázban ugyan rálépett egyszer Agárdy lábára, de ő azt állítja, hogy meg sem érezte, mert ■ nem is volt magánál. A bá-jós, négylábú vendégszereplő reggel hat óráig velünk maradt, akkor ismét jött az álketrec és Janka él. Szívből remélem, hogy nyuggalmát megőrzi a szilveszteri kritikák után is. Hátonyi Róbert Egerek a kalap alatt... Az új év első könyve RÓMAI NAGYPÉNTEK ISMERETLEN PUBLICISTA • 4 HÉT KRAJCÁR ELŐZMÉNYEI BESZÉLGETÉS GODA GÁBORRAL , GODA GÉZÁRÓL Szilveszter előtt végezték az utolsó síritásokat a nyomdában a példányokon, s január első napjaiban kerül a boltokba az új év legelső könyve, a Szépirodalmi Kiadó gondozásában megjelenő tárcagyűjtemény: Goda Géza Római nagypéntek című kötete. A keresztnév nem sajtóhiba: Goda Gézával, Goda Gábor édesapjával — akit a Családi kör novellái nyomán rokonszenves irodalmi alakként soroltunk ismerőseink közé — most szerzőként találkozhatunk. A kötetbe gyűjtött mintegy negyven írás olyan novellistát jelez, akinek megismerése irodalomtörténeti felfedezés-számba megy. Édesapja irodalmi működéséről beszélgetünk Goda Gáborral. Balzaci figura — Előrebocsátom: elfogult vagyok apám iránt — mondja. — De nem is kedvelem azokat, akikben nincs őszinte és meleg elfogultság szüleik iránt; ilyen viszonylatban a hűvös tárgyilagosság nem emberi érzés. A művészet, a mesterség kérdése mégis arra késztet, hogy megpróbáljak objektív maradni apám életművének értékelésében. A fiúi elfogultságtól mentesen jelentem ki: Goda Géza tagja volt annak a nemzedéknek, amely a századforduló előtt és után, főként 1910-ig komoly mértékben hozzájárult tevékenységével a magyar realista próza kialakításához. ■— Milyen ember volt Goda Géza? — Balzac tollára illő alakja volt a kornak, valósággal falta az életet, a világon minden érdekelte, óriási tudásra tett szert, s a maga kortárs irodalmának egyik legérdekesebb egyéniségeként ismerték. Betegséget, fáradtságot nem ismerő, sovány, eleven férfi volt, hallatlanul színes egyéniség, ellenállhatatlan temperamentumé, viharos vitatkozó, aki utálta a fejbólintó Jánosokat, s mindig a nehéz ellenfeleket kereste. Kocsmatöltelékektől a bankvezérekig, kofáktól a kőművesekig a társadalom minden rétegéből voltak ismerősei, vagy huszonötféle mesterséghez értett. Ady barátja — Irodalmi pályafutása? — Komáromban született; jogot végzett, s megszerezte az orvosi diplomát is. Jókai Mór segítette fel 1896-ban Pestre a Budapesti Naplóhoz, ahol a kor magyar szellemi életének kitűnőségeivel került egy társaságba Olyan gárdája volt akkor a Naplónak, mint nagyon kevés újságnak azóta is: Vészi József főszerkesztő és Kabos Ede szerkesztő mellett olyan publicisták írták a lapot napról napra, mint Ambrus Zoltán, Lyka Károly, Thury Zoltán, Ábrányi Emil és Kornél, Papp Dániel, Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Színi Gyula és mások. Apám vezércikk- és tárcaírója lett a lapnak és — Gellért Oszkár Kortársaim című könyvében közölt emlékezései szerint is — nem kis része volt Ady Endre Pestre szerződtetésében. Nagyváradon járt riporton, ott ismerkedett meg Adyval, s többekkel együtt ő egyengette a költőfejedelem Budapestre vezető útját. A Budapesti Napló polgári radikalista körének — köztük apámnak — nagy szerepe volt amagyar realista próza kialakításában. Móricz Hét krajcárja nem született előzmények nélkül, s ezeket az előzményeket — úgy vélem — elsősorban itt kell keresni, alapítója lett. Publicisztikája — több mint ezer cikk — meggyőződésem szerint a polgári újságírás élvonalába sorolja őt; bátor, tehetséges és megdöbbentően sokoldalú írások ezek. Politikai éleslátására jellemző, hogy már 1898—1900 között arról cikkezik, miért Oroszországban kell kitörnie rövidesen a forradalomnak ... A Jókai-szótár — Utolsó munkája a máig kiadatlan Jókai-szótár összeállítása volt. Azt mondogatta, ezzel tartozik atyai barátja emlékének, s élete utolsó heteiben fejezte be. 1954-ben halt meg; a most megjelenő kötet halálának tizedik évfordulójára készült. Mindaz, amit a fentiekben elmondtam, s amit a Római nagypéntek előszavában apámról megírtam — egyelőre állítás, amit könnyű fiúi elfogultsággal vádolni. A kötettől azt várom: bizonyít majd. (zs. i.) Gorkij, Csehov első hazai népszerűsítője — Miért csak most jelennek meg kötetbe gyűjtve Goda Géza írásai? — Soha életében nem gyűjtötte össze novelláit vagy publicisztikai írásait; egyéniségére jellemző módon sose múltjában, mindig jelenében élt. Nem is gondolt arra, hogy életművét építgesse — pedig írásai tanúsága szerint korának egyik legmodernebb gondolkodású tollforgatója volt. Ő fordította először magyarra Gorkijt, elsők között népszerűsítette nálunk Csehovot és a skandináv realistákat, lefordította a Vörös és feketét, egyszóval gyorsan és érzékenyen reagált a világirodalom minden olyan jelenségére, amit az irodalomtörténészek később realizmusnak neveztek el. Novellisztikája az orosz és a francia realista novellából nőtt ki, de magyar talajon. Témavilágával nagyon hosszú ideig élő és sokat variált figurákat honosított meg irodalmunkban; elsők között fordult a városi proletariátus felé és adott hangot a falusi élet romantikamentes szemléletének. Később elfordult a szépirodalomtól; éleslátású közgazdasági publicista, majd a Galilei Kör és a Természettudományi Társaság egyik DECEMBER 11. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH: 16.00: Hírek. — 16.10: Simes népi muzsika. — 16.33: Új Zenei Újság. — 17.10—19.28: A denevér. Johann Strauss operettje. Közben: 18.00: Hírek. — 19.38: Esti Krónika — 10.00—24.00: BUÉK 1965! — 24.00: Himnusz és újévi köszöntő. — 0.10—5.00: Tánczene. PETŐFI: 16.00: Ami az elmúlt év zenei műsoraiból kimaradt. — 17.05: Ifjúsági Rádió. — 18.13: Fúvószene. — 18.25: Két jelenet. — 18.49: Könnyű orgonamuzsika. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Ravel, vonósnégyes. — 20.00—5.00: Azonos a Kossuthrádió műsorával. URH 14.00—18.00: Budapesten és környékén azonos a Petőfi-rádió műsorával. — 18.30: Hirek. — 18.40: Dieppei Fesztivál 1964. — 20.07: Könnyűzene. — 20.35: Muszorgszkij: A szorocsini vásár. Opera 3 felvonásban. — 22.30: Tánczene. — 24.00—5.00: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. JANUÁR 1. PÉNTEK KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Boldog új évet! Zenés műsor. — 8.00: Hírek. — 8.10: Könnyűzene. — 9.10: Gyermekrádió. — 10.00: Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének újévi rádióbeszéde. — 10.39: Petőfi-versek. — 11.00: Zenekari muzsika. — 11.40: Költők, írók, muzsikusok a rádióról. — 12.00: Hírek. — 12.15: Népi zenekar. — 12.40: Látogatás a szovjet atomtudomány műhelyeiben. — 13.10: Halló, itt Kairó! — 14.10: Előadóművészek aranykönyve. — 15.00: Az elmúlt év verseiből. — 15.20: Zenés-dalos áldomás. — 15.50: Kubai útinapló. — 16.00: Hírek. — 16.08: Ifjúsági Rádió. — 17.18: Tánczene. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Rádió Lemezalbuma. — 20.00: Hírek. — 20.10: Zenés randevú a középhullámon. — 21.00—23.10: „Pódiumon a 64/’ Közben: 22.00: Hírek. — 23.10—0.25: Tánczene. Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 8.00: Händel: Ünnepi orató- rium. Részletek. — 9.00: Népi zenekar. — 9.35: Verses összeállítás. — 10.00: Hanglemezparádé. — 11.10: Irodalmi krónika. — 11.40: A vvalkür. Wagner operájának Hl. felvonása. — 12.53: Fúvósmuzsika. — 13.10: Művészlemezek. — 14.25: Operettrészletek. — 15.20: Új magyar múzsa. — 15.30: Liszt-művek. — 16.10: Láttuk, hallottuk... — 16.30: A Moszkvai Kamarazenekar hangversenye. — 18.00: Tánczene. — 18.50: Irodalmi rejtvényműsor. — 19.35: Magyar nóták. — 20.00: Pásztoróra. Ravel egyfelvonásos operája. — 20.50: Petőfi emlékezete. — 21.05: Könnyűzene. — 21.42: Bartók kamarazenéje. — 23.00: Hírek. UKH 8.00—18.00: Budapesten és környékén azonos a Petőfi-rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.35: Énekszámok. — 19.25: Ritmikus percek. — 20.10: Szatirikus irodalmi műsor. — 21.10: Brahms szimfonikus művei . — 22.30: Hírek. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN: 17.03: Hírek. — 17.10: Zenekedvelő gyerekek klubja. Áll a bál! — 18.00: Derűs percek. 1. Hogyan akart a nyuszi csúszkálni? Csehszlovák rajzfilm. — 2. Múzeumban. Lengyel rajzfilm. 3. Tehetség? Szovjet bábfilm. 4. Piccolo Jugoszláv rajzfilm. 5. Várakozás. Lengyel trükkfilm. — 18.55: A jövő hét műsora .. . — 19.05: Tudni ilik, hogy mi illik... Szilveszterkor. — 19.35: Esti mese. — 19.45: Tv-hiradó. — 20.00 —1.35-ig: Szilveszter 1964: Négylevelű lóhere. Népzenei műsor. A tv túlsó oldala. Szilveszteri ön- és közparódiák. Húsz éven felülieknek! Húszévégi kabaré a Rádió 6-os stúdiójából. Ez az év is jól végződik! Közvetítés a Vidám Színpadról. — 24:00: Himnusz. Slágerköszöntő. Az 1964-es év slágerei. Táncol az egész világ ... Film összeállítás. ÖZÖNVÍZI ERNYŐVEL John Huston, a világhírű rendező, (nálunk legutóbb a Kallódó emberek, korábban a Toulouse Lautrec-ről szóló Moulin Rouge című filmjét játszották), most a Bibliáról forgat filmet. Nemcsak rendezi, de játszik is benne. Mégpedig Noé szerepét. (Noé kosztümben látható képünkön.) A nagy özönvíz-jelenet forgatását el kellett halasztani, mert Rómában esett az eső , és a természetes eső a filmeseknek úgyszólván soha sem felel meg SZÍNHÁZAK MŰSORA: (dec. 31. — 1965. jan. 9 és 2-án) Operaház cs.: Szerelmi bájttal (7), p. Rigoletto (D-bérlet, 5. előadás, 7), sz. Titkos házasság de. 11) este: Párizs lángjai (E-bérlet, 5. előadás, 7). — Erkel Színház cs.: Denevér (7), p.: Aida (10. bérlet, 5. előadás, 7), sz. János vitéz (de. 11), este: Simone Boccanegra (11 bérlet, 5. előadás, 7). — Nemzeti Színház: cs.: Gyökerek (7), p.: Az ember tragédiája (7), sz.: Lear király (7). — Katona József Színház cs.: Az ember, az állat és az erény (7), p.: Villámfénynél (7), sz.: Colombe (7). — Vígszínház cs. Az ördög (7), p.: Karenina Anna (7), sz.: Szájbős (fél 3), este Zoo (7) (-bérlet, 3. előadás). — Madách Színház cs.: Tanner Jóim házassága (7), p.: Tanner John házassága (fél 8), sz.: A vágy villamosa (fél 8). — Madách Színház Kamaraszínháza cs.: A bolond lány (7), p.: A bolond lány (fél 8), sz.: Amphytrion (fél 8). — József Attila Színház cs.: Az ezerkettedik éjszaka (7), p.: Az ezerkettedik éjszaka (T-bérlet, 2. előadás, 7) sz.: Az ezerkettedik éjszaka (N-bérlet, 2. előadás, fél 3), Utolsó áldozat (7). — Thália Színház esz Thália Kabaré (7), p.: Thália Kabaré (7), sz.: Rozsdatemető (7). — Fővárosi Operettszínház cs.: Tündérlaki lányok (7), p.: Csintalan csillagok (7), sz.: du: Csíntalan csillagok (negyed 3) este Mosoly országa (7). — Vidám Színpad cs.: Több nyelven beszélünk (fél 8) p.: Több nyelven beszélünk (fél), Nyolc nő (éjjel 11), sz.: Több nyelven beszélünk (fél 4 és fél 8) — Kis Színpad cs.: Kiskirályné (7), p.: Kiskirálynő (7), sz.: Kiskirálynő (3 és 7). — Kamara Varieté cs.: Hotel Varieté (6 és fő 9), p.: Hotel Varieté (fél 4, 6 és fél 9), sz.: Hotel Varieté (fél 4 6 és fél 9). — Állami Bábszínház p.: Fajankó kalandjai (5), sz. Rosszcsont Peti (11), Misi Mókavándorúton (3). A három kismalac (5). — Déryné Színház cs. Bástyasétány 77 (7), p.: Bástyasétány 77 (7), sz.: Bástyasétány 77 (7). SZILVESZTERI ELŐADÁSOK: Zeneakadémia: Szilveszter 196 (este fél 8 és 11). — Egyetem Színpad: Dülöngy ifjúság (este fél 8 és 11). — Sportcsarnok Szilveszter 1964. (9). Éjjel 11-kor. Főv. Operettszínház, Vígszínház Erkel Színház, Corvin Mozi, Kisbánya Mozi, Szikra Mozi, Uránig és Vöröscsilag Mozi, Szilveszte 1964. Az új évet kezdje szerencsével! Vegyen Szerencse-sorsjegyet 4 forintért. Főbb nyeremények: Családi ház garázzsal, gépkocsival Külföldi utazások stb., stb., stb