Esti Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

FŐVÁROSI KORKÉP Metrón jár, tovább ér Gyorsabb a hosszabb út ♦ Diszkót az Orsz­ágkertben A héten a várospolitikai élet központjában a köz­lekedés állt. Kádár János és Németh Károly, a Bu­dapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács vezetőinek kíséretében meglátogatta a földalatti vasutat. A vendé­gek meggyőződtek róla, hogy a nagy munka jól ha­lad, s határidő előtt elké­szül a metród új szakasza. Dr. Csanádi György, köz­közlekedés- és postaügyi miniszter az újságírók előtt, tartott ismertetőt a forga­lom új terveiről. A kérdé­sekre válaszolva hangsú­lyozta: Budapesten első a tömegközlekedés, amely­nek gyorsabb fejlesztése politikai feladat. Négy perc az Astoriától Valószínű, hogy a metró a budapesti forgalomban nagyobb részt kap, mint ahogy eddig várták. Ennek oka: több közúti beruházás késik. S ha elhúzódik a Flórián tér rendezése, az Árpád-híd bővítése és a Hungária-gyűrű megépíté­se, az óbudai utas — mondjuk — a Népstadionig a szentendrei gyorsvasúton és a Batthyány téren át a metrón feltétlenül előbb jut el, mint a Hungária körúton. Mert a Batthyány tértől a Népstadionig még 12 percnyi sem a távolság a földalattival. Vagyis a hosszabb út lesz a rövi­­debb, pontosabban a gyor­sabb. A földalatti megváltoz­tatja a Belváros és Dél- Buda kapcsolatát is. Az Astoria és a Batthyány tér között a metrón az út négy percig tart — mondják a Városházán. Vagyis megéri a Belvárosból földalattival a Batthyány térre menni, majd onnan villamossal, esetleg gyorsbusszal a Lágymányosra, Kelenföld­re. S különösen megéri, ha megkezdődik a Kálvin té­ren a többszintű gócpont építése, s még zsúfoltabb lesz a Rákóczi út és a Kos­suth Lajos utca. S ez majd eldönti a Rákóczi úti villamos sorsát is. Ezért a Batthyány tér lesz az egyik legnagyobb új közlekedési gócpont, ahová befutnak a szent­endrei HÉV-en kívül a dél-budai, a rózsadombi és az óbudai buszok is. A tervek most készülnek. Az egyik javaslat szerint a 9-es villamos a Batthyány térig járna, sőt a 19-es is, ha megszüntethetik a vil­lamost a Rákóczi úton. Vidéki boltok A múlt héten ismertet­tük az Országkert tervét. Most bejelentették: már több megye felajánlotta, hogy fákat, sőt képzőmű­vészeti alkotásokat küld a népligeti centenáriumi parkba. Egyebek között Baranya megye Zsolnay­­díszkutat akar­­ Budapest­nek ajándékozni. Vagyis nemcsak az Európa-liget valósul meg, hanem az Or­szágkert is. Az egyik legérdekesebb vállalás: sok vidéki gazda­ság az új negyedekben boltot kíván nyitni. Nóg­­rád megye Óbudával foly­tat tárgyalást, de a borso­diak és mások is jelentkez­tek. Új szín lesz ez a ke­reskedelemben. S mert a boltok, a kisáruházak be­mutatják a megye jellegze­tes termékeit, nemcsak a hálózatot szélesítik, hanem élénkítik a minőségi ver­senyt is. Aranypohár, Mézesmás Újpalotán szép neveket kaptak az utcák: Legénybí­ró utca, Zsókavár utca. Annál furcsább, hogy más negyedekben ilyen felira­tokat olvashatunk: Név­telen utca. Vajon több idő­be kerül az új neveket ki­ötölni, mint a sávházakat felhúzni? Jó kezdeményezés, hogy az utcanevek őrizzék meg a városrészek helytörténe­ti emlékeit. Óbudán már utcát kapott Herkules — a részeg Herkulest ábrázoló antik mozaikról. De vajon nem érdemelné meg Had­rianus is, Pannónia hely­tartója, a későbbi római császár, vagy Aquincum több más híressége? S megkönnyíthetik az el­nevezések gondját a föld­rajzi emlékek is. A törté­nészek Budán összegyűj­tötték sok régi szőlő, dűlő megjelölését, hogy bizo­nyítsák: Óbudán és határá­ban a lakosság a középkor­ban magyar volt, ízelítőnek az ódon, csengő-bongó ne­vek közül: Bársonymás, Aranypohár, Eperjes, Mé­zesmál, Nádaskút, Mázsás, Hollómás, Fejérföld, Ká­nyakapu. Aczél Kovách Tamás Vendég jön a házhoz? Club 99 skót whisky tonikkall CIKKÜNK NYOMÁN Kipróbáltuk a füldugót EGYFORMÁN HATÁSOSAK • MIÉRT AZ IDEGENKEDÉS Meghívást kaptunk a SZOT Munkavédelmi Kuta­tóintézet egyéni védőeszkö­zökkel foglalkozó osztályá­ra, miután írtunk a svéd földugó vattával kapcsola­tos beszerzési gondokról. TRISOLA ÉS TÁRSAI Az egyik szekrényben zajhatást csökkentő fülvé­dő tokok: magyar, svéd, finn, szovjet, csehszlovák, jugoszláv, német és más gyártmányok. A másikban halomnyi füldugó, fülvé­dő, vatta — közte a cik­künkben említett Biles­­holm-gyártmányú. Kettővel próbát teszünk: az egyik a svéd, a másik az NDK-ban gyártott Trisola. A két füldugó között nem érezni különbséget. A szakemberek szerint mű­szerekkel sem lehet kü­lönbséget kimutatni, bizo­nyos­­ körülmények között mind a kettő egyformán hatásos. Azt mondják: nem értik, miért szorgalmazza az ipar, illetve a kereske­delem annyira a svéd vatta behozatalát dollárért, ami­kor az NDK gyártmánya nemcsak olcsóbb, de ki­sebb devizaprobléma is. És a többi készítmény? Több magyar és külföldi füldugó is van a kollekció­ban. Az egyik jobb, a má­sik gyengébb hatásfokú, némelyeket kevésbé, máso­kat inkább kellemetlen hordani. MEG KELL SZOKNI Mit mond a szakember? Általános — műszerek­kel és a gyakorlatban is mért — orvosi tapasztalat, hogy huzamosabb ideig erősen zajos munkahelyen halláscsökkenést szenved­nek az emb­erek, ki na­gyobb, ki kisebb mérték­ben. A másik: a hallás­­csökkenés gyógyíthatatlan betegség. Éppen ezért kel­lene sokkal nagyobb gon­dot fordítani a megelőzés­re, csökkenteni a zajt, il­letve a zajhatást. Sajnos, az is tapasztalat: a dolgo­zók nem hiszik el, hogy halláskárosodás érheti őket, s ezért nem szívesen használják a füldugókat, a tokokat vagy akár a vattát. Tény, hogy eleinte szokatlan, kényelmetlen, ám csupán néhány nap vagy hét szükséges hozzá, hogy észre se vegyék a je­lenlétét. Egy alkalommal az intézet kísérletképpen fültokokat adott ki a váci hajógyár egyik leglármá­­sabb munkahelyén dolgo­zóknak. Az utólagos ellen­őrzéskor kiderült, hogy az embereknek csak egyhar­mada hajlandó hordani a fültokot, ők azonban el­mondták: eleinte nehezen szoktak hozzá, de alig múlt el néhány nap, észre­vették, hogy amióta a fül­­tokkal dolgoznak, estére kevésbé fáradnak el, job­­ban érzik magukat az egész napi munka után. LESZ ELÉG Füldugó? Fültok? Vatta? A szakemberek vélemé­nye szerint egyénileg és munkahelyenként kell megválasztani a legmegfe­lelőbb védőeszközt. Olyan­ra van szükség, amely az emberi hangot csak kevés­sé zárja el, de a különbö­ző frekvencián és külön­böző erősséggel támadó hangokat tompítja. Leg­jobb, ha az üzemorvos a dolgozókkal együtt beszé­li meg, melyik lenne a leg­megfelelőbb zajszűrő. A textilüzemek, a szövedék­­fonodák zaját valóban jól szűri az üvegszálas vatta, ezért is ajánlják a svéd vagy az NDK-készítményt. Ez utóbbiból egyébként most hoz nagyobb mennyi­séget a Műszaki Árukat Értékesítő Vállalat, s re­mélhetően nem lesz fenn­akadás az ellátásban. Mindenesetre az eddigi­nél szélesebb körű felvilá­gosító munkára lenne szükség a zajos üzemek­ben dolgozók körében. Bárdi Mária Hűtőgép állami támogatással Kedvező feltételek kö­zött bővülhet a kereskede­lem és a vendéglátóipar hűtőbútor-hálózata a Bel­kereskedelmi Miniszté­rium most megjelent pá­lyázati felhívása alapján. A vállalatok 50 százalékos állami támogatással vásá­rolhatnak mélyhűtőgépe­ket, a beérkező pályázato­kat a minisztérium e cél­ra alakult bizottsága érté­keli. Székesfehérvár lakossága társadalmi munkával a közép­kori várfal előterében jubileumi parkot épít. Lebontot­ták a Piactéri bazársort és a park közepén felállították a város szülöttjének, Bori Jenő szobrászművésznek „Püspök kútját”. BUDALIGET, CINKOTA Messzebb megy a 45-ös, az 54/Y ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL AZ ŐRS VEZÉR TÉRIG Megjavítják a buszközle­­kedést Budaligeten és Cin­­kotán. Az 54/Y autóbusz, amely a Hűvösvölgyből Budaligetre közlekedik, az Attila utca és Honfoglalás út keresztezéséig, hamarosan meghosszab­bított útvonalon jár majd. Az új végállomást az Előd utcához, illetve a Ve­zér utcához helyezték. A Honfoglalás úton megy majd az új végállomásig az 54/Y. Az Örs vezér tértől Cin­­kotára jár a 45-ös, a Vi­dámvásár út és a Kultúr­­ház utca kereszteződéséig. Ezt a járatot is meghosz­­szabbítják, a Gazdagsá­g útig, viszafelé a 45-ös a Georgi­na utcán jár. A meghosz­­szabbítás után a közleke­désbe bekapcsolt területről, átszállás nélkül juthat el az utas az Örs vezér térig. A Georgina utcát hat mé­ter széles aszfaltúttá építik át, ez az építkezés megkez­dődött, s mihelyt az új út elkészül — még ebben a negyedévben —, a 45-ös a meghosszabbított útvona­lon közlekedik majd. KALAND — Tíz nappal ezelőtt Tihanyban voltam a szom­szédom medikus fiával, Pál Péterrel, s egy érdekes ka­landot éltünk át — mesélte titokzatosan B. úr. — Ha olyan érdekes volt, miért csak most mondja? — kérdezte valaki. — Mert csak ma érett meg a kaland csattanója. — Mondja B. úr, miből akar megélni, ha ilyen hosszúlejáratú balatoni kalandokra költi a pénzét? — Hallgassanak végig uraim — vágott közbe B. úr. — Hajón mentünk át Tihanyból Füredre. Egy házaspár ült mellettem, s velük napsugaruk, minde­nük, azaz hatéves kislá­nyuk, Pimpike, polgári foglalkozására nézve, gya­­korló ördögfióka. A papát egész úton nevelési prob­lémák foglalkoztatták: „Pimpike, ne taposd le a bácsi cipőjét!... Pimpike, ne törüld a lekváros keze­det, a kisasszony szoknyá­jába!!... Pimpike, ne ha­jolj ki a korláton!!... Pim­­pike!... Pimpike!!... Pim­pike!!!’’ — Pimpike tehát betöl­­tötte a hajót bájos hat esz­tendejével. Én már előbb is sejtettem, hogy egy Pimpi­­kének ez nem lehet elég, ő a Balatont is be akarta tölteni. Ennek tulajdoní­tom, hogy két intő atyai szózat között... zsupsz..., átesett a korlát­on. A papá­nak torkán akadt a peda­gógia, a mama pedig utá­nozhatatlan egyszerűség­gel elájult. Viszont Péter barátom, mielőtt kitörhe­tett volna a pánik, úgy ahogy volt, ruhástól a víz­be vetette magát. — Megmentette Pimpi­­két. Hősiességét túlélte a bal cipője elvesztésével, az egész kirándulást fél­lábon sántikálta végig. Pimpike viszont a különös kalandot megúszta zokszó nélkül. Az eset után a már­tír mama nyomban magá­hoz tért, s folytatta útját a büfé és Pimpike meg­­megújuló vágyai között. Ezalatt a papa, Péter nya­kát ölelgette, a kezét szo­rongatta, közben atyai könnyek között mély, örök és határtalan hálájáról be­szélt, majd Péter nevét és címét tudakolta, bizonyára hála ügyben. Pimpike pe­dig fütyült Péterre. — Ma reggel aztán ho­zott a postás Péternek egy inget, W. J. monogrammal és egy pár eléggé elnyűtt cipőt, Pimpike papájának kísérő soraival. Ezt írta: „Örök hálám jeléül fogad­ja el az inget és a cipőt. Bizonyosan tetszeni fog önnek is...” — Péter nem várt hálát Pimpikééktől — fejezte be B. úr —, de ezt a W. J. monogramú inget és a két számmal nagyobb cipőt, még mint „örök hálát" is túlzottnak tartotta, s egy nyakkendővel megtoldva, visszaküldte. Szinetár György SZERELŐK A SZIGETEN Fényárban a virágok A Margitsziget öreg fái és a Nagyszálló közelében a növénybemutató virág­ágyak díszkivilágítást kap­nak. A tervek elkészültek, a Villanyszerelőipari Vál­lalat megkezdte a reflekto­rok szerelését. Néhány nappal ezelőtt az eddig fel­szerelt lámpákat próba­képpen bekapcsolták. Elő­reláthatóan a hónap végé­re befejeződnek a szerelési munkák.

Next