Ezredvég, 2023 (33. évfolyam, 1-6. szám)

2023 / 2. szám

koszorú oka is van: 1. már a rögtöni, kortársi tudósítások szerzői sem egyeznek mindenben, akár ilyen-olyan elfogultságuk, akár részleges tájékozatlan­ságuk miatt. Ez után következtek azok az évek, melyek során tanácsosabb volt hallgatni - ahogy Arany János írta - a „végzetes évi nap" eseménye­iről: „Ünnep volnál, de senki meg nem ül..." 2. Évtizedekkel később pe­dig, amikor Petőfi napjának ünneplését illett egybekötni őfelsége, Ferenc József érdemeinek méltatásával, a versengve emlékező-révedező egyko­ri márciusi ifjak öregkori elfogultságaiknak s hiúságuknak foglyaiként meglehetősen összezilálták március tizenötödike történetét. Ezek után nem csodálható, hogy épp Petőfinek, mint a nagy nap vezé­rének kortársi ábrázolása túlnyomórészt a Nemzeti dal elszavalására szorít­kozik. Természetesen eszembe sem jutna e­­ Jókai által halottfeltámasztónak nevezett - költemény rendkívüli jelentőségét kétségbe vonni. Túlzásában is volt igazsága Petőfi egykori szerkesztőjének, Vahot Imrének, amikor azon melegében, még 1848 április elsején megjelent lapjában így írt: „Hig­­­gyétek meg barátim! Petőfinek nemzeti dala sokkal jobb és több­­ mint az egész pesti forradalom vala." Azt a képet azonban mégsem fogadhatjuk el, mely a legtöbb akkori és sokkal későbbi tudósításból, illetve emlékezésből is kirajzolódik, s mely szerint Petőfi csupán egy nagy vers szerzőjeként és szavalójaként vett volna részt az általa kezdeményezett forradalmi akció­ban, a sajtószabadság tettleges életbeléptetésének feledhetetlen aktusában. Már a kezdet kezdetén kellett beszélnie és „agitálnia" is. Saját napló­jából tudjuk, hogy „korán reggel az ifjak kávéházába" sietett, ahol „még csak néhány fiatal ember volt, kik nagy busán politizáltak". Petőfi meg­hagyta nekik, hogy a további érkezőket tartsák a kávéházban, s magával hívta Bulyovszkit Jókaival közösen tartott lakásába, ahol íróbarátja mel­lett a már hamarabb oda irányított Vasvári is várta. Négyesben döntöttek - Petőfi szándéka szerint - „a sajtó rögtöni felszabadításáról". Amikor ezek után visszatértek a Pilvaxba, „melly már tele volt ifjak­­kal", Jókai felolvasta a 12 pontot, Petőfi elszavalta költeményét. „A ká­véházban azt határoztuk - folytatódik a már idézett napló -, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot s majd teljes erővel kezdjük meg a nagy mun­kát." Vagyis a két opus, a 12 pont és a Nemzeti dal cenzori engedély nélkü­li kinyomtatását. Ez a cselekvési program azonban csak implicite, vagyis értelemszerűen adódik a szóban forgó két szövegből, de ezt meg is kel­lett magyarázni a kávéházat megtöltő ifjaknak, el kellett velük fogadtat­ni. Nehéz elképzelni, hogy Petőfi megelégedett „riadó tetszéssel" foga­dott versének elszavalásával, s egy székről vagy asztal tetejéről ne fejtette volna ki a teendőket. 90

Next