Fejér Megyei Hírlap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

■ •2­­041 Valamennyi találkozó meleg hangú, őszinte volt (Folytatás az 1. oldalról) kél, Kapolyi László pedig az energetikai, elektronikai ipar vezetőivel folytatott kétol­dalú megbeszéléseket. A látogatás eredményéről szólva a miniszterelnök meg­állapította: — Számos sze­mélyes élménnyel gazda­godva tértem haza. Az Egye­sült Államokban és Kanadá­ban is nagy figyelemmel fo­gadtak. Megbeszéléseinket is az őszinteség, a nyíltság jel­lemezte. Bevallom, megle­pett, hogy mennyi lehetőség kínálkozik a gazdasági kap­csolatok szövögetésére. Meg­ítélésem szerint egy kor­mányfőnek nem az a dolga, hogy üzleteket kössön — re­mélem, hogy a jövőben még kevésbé lesz ez a koncepció része —, inkább, hogy meg­teremtse a politikai feltéte­leit az ilyen jellegű kontak­tusok létrejöttének Ebben szép eredményeket értünk el. Ha a meglévő lehetősé­geknek csak tíz százalékát ki tudjuk használni, meg­győződésem, hogy gondjaink jelentős része megoldódik. Tárgyalásaink nyomán már a napokban több üzletember érkezik hazánkba, hogy konk­rét üzletkötések szülésé­nek, így idelátogat többek között a világhírű Laudre kozmetikai cég képviselője, s az elképzelések szerint fél­kész termékek magyarorszá­gi előállításáról folytat tár­gyalásokat. Természetesen több más jelentős amerikai, illetve kanadai cég is jelez­te, hogy kész magyar válla­latokkal együttműködni. Vé­leményem szerint a hazánk iránti érdeklődés oka, hogy sokan tájékozódtak már a készülő társasági törvényről, amely részvényvásárlási le­hetőséget biztosít más or­szágokban működő cégek ré­­szére. Jelentős volumenű vállalkozásra számíthatunk az energiatermelés területén is: komplett berendezéseket szállítanánk, illetve egy-egy beruházás jelentős hányadát magyar iparvállalatok ter­mékei alkotnák. Ugyancsak érdeklődés mutatkozik a műszeripari, elsősorban a csúcstechnológiai együttmű­ködés iránt is. A Reagan el­nökkel folytatott megbeszé­lésen megemlítettem: a CO­­COM-lista szűkítésében ér­dekeltek vagyunk, s ameny­­nyiben segíteni akarnak, bí­rálják felül ezt a szigorú, s bizonyos szempontból túlha­ladott listát. Az amerikai elnökkel tör­tént találkozót méltatva a miniszterelnök elmondta: " A nyílt légkörű megbeszé­léseknek keretet adott az a gesztus —, amelyet nagyra értékelek —, hogy főtitkárrá választásom után Ameriká­ban megerősítették a mi­niszterelnöknek szóló meg­hívást. Meglepődve tapasz­taltam, hogy Reagan elnök rendkívül tájékozott ha­zánkról, életünkről. — Ismeretes itthon is, hogy az Egyesült Államok választás előtti heteket, hó­napokat él át. Véleményem szerint ez nem jelentett hát­rányt a látogatásnak, bizo­nyos szempontból szélesebb körűvé tette ismerkedésün­ket. A két elnökjelölttel tör­tént találkozók is meleg han­­gúak voltak. Dukakisz úr ugyan nem rendelkezik any­­nyi ismerettel Magyaror­szágról, mint Georges Bush, bár — mint erre külön is utalt — feleségét rokoni szálak fűzik hazánkhoz. Grósz Károly a program során több alkalommal ta­lálkozott a sajtó képviselői­vel, valamint a magyar emigráció tagjaival Az e ta­lálkozókon szerzett tapasz­talatairól kifejtette: — Itt­hon „borítékoltam” nyolc olyan kérdést, amiről bizto­san tudtam — mint ahogy így is történt —, hogy fel­tesznek. Ezek között szere­pelt az erdélyi magyarság problémája. 1956, a Nagy Imre évfordulóhoz kapcso­lódó tüntetés kezelése, a szovjet csapatok kivonása, a Mihail Gorbacsovval folyta­tott tárgyalás eredménye. Egy kérdésre válaszolva Grósz Károly kijelentette: tudomása van róla, hogy itthon többen nem értenek egyet azzal, hogy külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok működjenek hazánkban. Ez­után így folytatta: — Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kormányprog­ramban ezt leírtuk, csak az „tolvajnyelven” van megfo­galmazva. Tavaly ezt a vi­tát lefolytattuk, s úgy hatá­roztunk: a magánbefekteté­sek arányát növelni kell a termelésben. Aki egy kicsit is ismeri a magyar valósá­got, az tudja, hogy a lakos­ságnál nincs megfelelő fel­gyülemlett magántőke, ki kell tehát nyitnunk a kapu­kat a külföldi működő tőke előtt . A kormány persze nem ad el gyárat, részvényt — nem ez a dolga. Gazdaság­­szervező szerepét kívánja erőteljesebbé tenni. A sűrű program kellemes állomása volt Disneyland. Az itteni megbeszélésekről a miniszterelnök tájékoztatás­ként elmondta: megtekintet­te a meseországot, s megbe­széléseket folytatott Ameri­ka első számú vidám park­jának vezetőivel. Megálla­podtak abban, hogy ameny­­nyiben megkapjuk az 1995- ös világkiállítás társrende­zésének jogát — erről feb­ruárban döntenek —, a kü­lönböző létesítmények épí­tésénél Disneyland is szere­pet kap. A részletek megtár­gyalására a közeljövőben ke­rül sor Magyarországon. Az amerikai, illetve kana­dai fogadtatásról érdeklődő kérdésre a főtitkár úgy nyi­latkozott: — Nagyon jó han­gulatú fogadtatásban része­sültem a kint élő magyarok körében is Néhány helyen szerveztek ugyan, kisebb tüntetéseket, amelyeken fel­iratokat lobogtattak. Amikor alkalmam kínálkozott rá, meg is mondtam: tudom, hogy nem szeretnek ben­nünket, vezetőket vala­mennyien, de az országot szeressék, ne minket. Ro­­konszenvvel, örömmel fo­gadtak Torontóban is, ahol ellátogattunk a Hungarológiai Intézetbe, találkoztunk a magyar nyelvű lapok szer­kesztőivel. Az volt a benyo­másunk, hogy ezt jónéven vették, beletartozónak abba a politikai nyíltságba, amit meghirdettünk. A bennünket körülvevő kedvező légkör abból is lemérhető — mint ahogy nagykövetünk tájé­koztatott róla —, hogy a Magyar Népköztársaság nagykövetségének fogadásán korábban ennyi neves köz­életi személyiség nem vett részt. Ez annak a nemzet­közi közeledésnek az érdeme, amely a Gorbacsov—Reagan találkozó következménye. Biztos vagyok benne, hogy ha a két nagyhatalom veze­tőjének találkozósorozata nem így sikerült, ez a láto­gatás nem ilyen légkörben zajlik, óriási az a szerep, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közepes és kis országok közeledésé­ben betölt. Ez a nemzet­közi folyamatnak egy eleme, ezt így kell kezelni — mon­dotta végezetül Grósz Ká­roly. (MTI) Grósz Károly miniszterelnök július 26-án tárgyalt Barber Conable-vel, (B) a Világbank elnökével (középen Tatai Ilona, mellette jobbra Bartha Ferenc) Reagan elnök üzenete a magyar néphez A Tv-híradó stábja, amely Grósz Károly főtitkár,mi­niszterelnök amerikai útjáról tudósított, magával hozta Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének a magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti Tv-híradóban hangzott el. — Köszönöm a lehetősé­get, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült álla­mokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez — mondta elöljáróban Ro­nald Reagan. — Nemcsak Grósz úr látogatása jelent számomra különös örömet, hanem az is, hogy útja so­rán találkozott az amerikai nép legkülönbözőbb képvi­­selőivel és az Egyesült Ál­lamok több tájára is elju­tott. Önök is tudják: az amerikai—magyar kapcso­latokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelen­legi javulását. Az ameri­kaiak rendkívül sokat kö­szönhetnek a magyar be­vándorlók tevékenységé­nek. Az Egyesült Államok­ban a magyarok bizonysá­gát adták tehetségüknek és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Or­­mándy Jenőt a zenében, vagy a Nobel-díjas tudósok között Szent-Györgyi Alber­tet és Wigner Jenőt. Nem sokkal ezelőtt mély benyo­mást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak ha­zatérését Budapestre. Megtiszeltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélának Ame­rika nyújthatott menedéket a második világháború ide­jén. Ma azonban helyesebb ha előretekintünk. — Az Egyesült Államok­ban nagy érdeklődéssel fi­gyeljük azokat a bátor gaz­dasági reformokat, amelyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségét célozzák, szé­lesebb teret biztosítanak a magánvállalkozásnak és se­gítik az erősödő versenyt a vállalatok között. Üdvö­zöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen külföldi befektetésekre a magyar cégeknél. Mindkét fél vilá­gosan felismerte a kölcsö­nösen előnyös gazdasági együttműködésben rejlő le­hetőségeket. Meggyőződé­sünk, hogy a piacorien­tált gazdaság irányában történő határozott előre­haladás jobb esélyeket biz­tosít a magyarok számára. A magyar vezetők kifejtet­ték, hogy a gazdasági re­form nem lehet eredmé­nyes politikai reformok nélkül. Ezt a nézetet mi teljes mértékben osztjuk.­­ Üdvözöljük, hogy Ma­gyarországon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a de­mokratizálásról, a pluraliz­musról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Várjuk e fontos reformok teljes megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jo­gok és a demokrácia meg­becsülése kulcs a békéhez és a boldoguláshoz. Kétol­dalú kapcsolataink az el­múlt években, számos terü­leten, folyamatosan fejlőd­tek. Csupán ennek az év­nek az első felében 30 szá­zalékkal növekedett a ma­gyaroknak kiadott ameri­kai vízumok száma. Ez is tisztán mutatja az üzleti és turistaforgalom fejlődését országaink között. Remél­jük még többen jönnek majd el hozzánk, hogy sa­ját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üdvö­zöljük azokat a magyar utazási könnyítéseket, amelyek következtében egészen biztosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a kö­vetkező években. Vélemé­nyünk szerint még többet is lehetne tenni ezekben a dolgokban. — Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett látogatást az Egyesült Ál­lamokban. Biztos vagyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fej­lesztésére. Magyarország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat to­vábbra is a széles érte­lemben vett kelet-nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kapcsolataink a magyar néppel tovább gazdagod­nak, és sikereikhez a leg­jobbakat kívánjuk. Köszö­nöm, és isten áldja önö­ket! — zárta szavait az el­nök. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 7 1088 AUGUSZTUS 1. HÉTFŐ Fontos határozatok az SZKP KB ülésén Az SZKP Központi Bizott­sága pénteki ülésén határo­zatot hozott a XIX. országos pártértekezlet határozatainak megvalósításáról. Ez min­denekelőtt kötelezi a külön­böző szintű pártszerveket, hogy tevékenységükben a­­ konferencia döntéseinek gyakorlati végrehajtására összpontosítsák minden ere­jüket. A kommunisták kez­deményezőkészségére építve a KB-határozat harcot hir­det a bürokratizmus, a fe­gyelmezetlenség, a felelőtlen­ség és más káros jelensé­gek ellen. A Központi Bizottság jó­váhagyta azokat a terveket, amelyeket a Politikai Bi­zottság dolgozott ki az or­szág élelmiszer-ellátásának javítására. Egyúttal megbíz­ta a szovjet kormányt, a köztársasági minisztertaná­csokat és az alsóbb szintű tanácsokat, hogy a PB ter­ve alapján dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket az élelmiszer-ellátás javítása érdekében. A testület ezzel párhuzamosan elfogadta azokat a terveket, amelyeket a XIX. pártkonferencia alap­ján a minisztertanács ter­jesztett elő a kereskedelem, a lakossági szolgáltatás fej­lesztése céljából. Az SZKP Központi Bizott­sága célul tűzte a köztársa­sági KB-k és más, alsóbb szintű pártbizottságok elé, hogy a XIX. pártértkezlet határozatainak megfelelően a közeljövőben tegyenek ha­tározott lépéseket a pártbi­zottságok és a tanácsi szer­vek funkcióinak szétválasz­tása érdekében. Ennek kere­tében erősítsék a tanácsok felelősségét területük társa­dalmi-gazdasági fejlődéséért, fokozzák önállóságukat. A jövőben meg kell szüntetni a pártbizottságok és a taná­csi vb-k által hozott közös határozatok gyakorlatát, ha­tározottan elejét kell venni annak, hogy a pártapparátus munkatársai beavatkozzanak a tanácsi szervek munkájá­ba. Az ülésen jóváhagyták a pártapparátus átalakításá­nak alapvető irányait, s a határozat értelmében ezt a munkát az év végéig kell befejezni. jj. i*1. íji Az SZKP beszámoló és vezetőségválasztó kampánya arra hivatott, hogy maximá­lis mértékben elősegítse a pártélet további demokrati­zálását, az alkotó viták, a véleményszabadság, a bírá­lat és önkritika, a kezdemé­nyezés, a személyes felelős­ség és tudatos fegyelem lég­körének kialakítását a párt­­szervezetekben. Ezt hangsú­lyozza az SZKP Központi Bizottsága a pártszervezeti beszámolókról és­­választá­sokról hozott határozatában, amelyet szombaton tettek közzé Moszkvában. A határozat értelmében a beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűléseket és kül­döttértekezleteket az év vé­géig kell megtartani a kü­lönböző szintű pártszerveze­tekben. A KB kötelezte a pártbi­zottságokat és az alapszer­vezeteket, hogy alaposan ké­szüljenek föl a beszámoló és vezetőségválasztó kampány­ra és azt a párt politikai él­csapat szerepe megszilárdítá­sának jegyében folytassák le. Gorbacsov és Genscher találkozója A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben ese­dékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhat­nak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztéséhez — fejezte ki reményét Mihail Gorbacsov és Hans-Dietrich Genscher szombati találkozóján. A Kremlben megtartott eszme­cserén mindketten annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szovjet—nyu­gatnémet viszony alakulása jelentős hatással van a nem­zetközi helyzet egészére. A két politikus nagy teret szentelt az európai kérdé­seknek. Ezzel összefüggésben Gorbacsov elmondta,­­hogy Moszkvában figyelmesen ta­nulmányozzák a nyugat­európai katonai integrációs tervek és az egységes piac létrehozásának következmé­nyeit. A szovjet vezető fi­gyelmeztetett: az európai po­litikusok viselik a felelőssé­get azért, hogy ezek az el­képzelések ne befolyásolják károsan a kibontakozóban levő leszerelési és bizalom­­erősítő kezdeményezéseket, a helsinki folyamatot, a kö­zös európai otthon koncep­cióját. Genscher vasárnap elutazott a Szovjetunióból. A legjárhatóbb út a lakossági összefogás (Folytatás az 1. oldalról) tér rovására írják, de reálér­tékben az erre a célra hasz­nálható pénz sem elegendő. Az említett tendencia ak­kor is igaz, ha tudjuk, hogy a kiépítettség jobb az orszá­gos átlagnál. A belterületi utak 71 százalékos kiépített­ségénél azonban figyelembe kell venni, hogy, tranzitme­­gye lévén, a forgalom az or­szágos 1,4 szerese. A megyei tanácsnak fejlesztésre nincs pénze, s annak ellenére, hogy elsődleges a működte­tés, fenntartás, az utóbbiak­ra is csökken. A VII. ötéves tervre előirányzott évenkénti emelkedés elmaradt, s az idén például az annak idején ter­vezett több, mint 140 millió forint helyett 130 millió for­dítható működtetésre. Meg­nőtt a helyi tanácsok dön­tése, lehetősége, a normatí­vák szerint elosztott pénzt ugyanis helyben növelhetik vagy csökkenthetik. Az egységesebb ügyinté­zést, szemléletet segítette, hogy 1983-tól a megyei köz­lekedési osztály gyakorolja a hatósági jogokat. Jelenleg azonban, a kétszintű igazga­tásra történő átállással kap­csolatban előállt az a para­dox helyzet, hogy, remélhe­tőleg csak rövid ideig, a szabályozás hiánya miatt nincs gazdája az első fokú közlekedési hatáskörnek. Ami a közelebbi kilátásokat, illeti: számíthatunk rá, hogy rosszabb utakon közlekedhe­tünk, s a belterületi közút­hálózat állapotminősítése az eddigieknél is kedvezőtle­nebb lesz. Ebben a helyzet­ben a ,,legjárhatóbb út” a lakossági összefogás, termé­szetesen tanácsi segítséggel, közreműködéssel. A tanácsok viszont a kivitelezésnél, lehe­tőségeik miatt, az olcsóbb megoldásokra kényszerülnek, ezekhez gyakoribb karban­tartás, felújítás szükséges, várható ezért, hogy a fenn­tartási költségek tovább emelkednek. sz.­z.

Next