Fejér Megyei Hírlap, 1994. augusztus (50. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-10 / 186. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1994. AUGUSZTUS 10. SZERDA Interjú Franz Vranitzky osztrák kancellárral Hornt szeptember elején Bécsbe várják Horn Gyulát szeptember elején hivatalos láto­gatásra Ausztriába várják. A miniszterelnök u­­tazását Franz Vranitzky jelentette be Josef von Ferenzy médiamenedzserrel folytatott bécsi beszélgetésén. Az osztrák kancellár a FEB-nek adott exkluzív interjújában hangsúlyozta: a magyar kormányfőhöz évek óta baráti szálak fűzik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közelgő kormányfői ta­lálkozót olyan nagyszabású konferenciával egészíti ki, a­­melyen a két ország szakértői a magyarországi infrastruktúra — a közlekedés, az energiael­látás és a környezetvédelem — közös feladatait tekintik át, hogy a jövőben Ausztria és Magyarország fokozottan koncentráljon ilyen tervekre. — Bizonyos fokig megér­tem Kelet-Európa cs­alódottsá­­gát amiatt, hogy a fejlett Nyu­gat nem nyújtott átfogó és ösz­­szehangolt gazdasági segítsé­get — mutatott rá Franz Vranitzky. — Hiba volna azonban figyelmen kívül hagyni azt a támogatást, ami többek között Ausztriától szár­mazik, s amelyre Magyaror­szág a jövőben is számíthat. A demokratikus fordulatot követően a két ország hagyo­mányosan jó kapcsolatai elmé­lyültek és kibővültek. Az in­tegrációból fakadó előnyök ki­aknázására pedig új lehetősé­geket teremt, hogy Ausztria tagja lett az Európai Uniónak. Ausztria fontos kapu Nyugat- Európa felé, s Magyarország immár az egységesülő konti­nenssel határos. — Budapest megbízható barátként tekinthet Bécsre, s mindenekelőtt politikai terüle­ten számíthat pártfogására az EU-tagság kérdésében — fej­tegette nyilatkozatában az osztrák kancellár, s hozzá­fűzte: — A gazdaságban is segít­séget nyújtunk, hogy sikerül­jön a gyors alkalmazkodás. Tudatában vagyok annak, hogy a magyar gazdaság sike­res, vagyis szociálisan is elvi­selhető struktúraváltása meg­követeli a nyugati, s így az osztrák piac nyitottságát a ma­gyar áruk és szolgáltatások előtt. Ausztria ezért megérti az er­re irányuló magyar kívánságo­kat. A két ország gazdasági kapcsolatainak mindamellett nem szabad csak a külkereske­delemre szorítkoznia, hanem ki kell dolgozni az együttmű­ködés új formáit a közvetlen beruházások, a vegyes vállala­tok területén és a harmadik pi­acokon folytatott kooperációk érdekében. Nyugat-Európa egyesülése a keleti országokkal csakis a partneri viszony, az egyenjo­gúság alapján lehetséges — húzta alá Vranitzky arra a kér­désre: vajon az új demokrati­kus államok számíthatnak-e a piaci érdeklődésen kívül poli­tikai elismertségre is? — Egyoldalúsággal, új füg­gőséggel ugyanis nem teremt­hető meg a kívánt cél. Örven­detes, hogy jól halad az új de­mokráciák integrálódása az összeurópai struktúrákba, s immár magától értetődik, hogy azok tagjai az Európa Tanács­nak. A reformországoknak az Európai Unióval kötött együtt­működési szerződései pedig világosan jelzik az átfogó eu­rópai integrációs szándékokat. Ausztria az EU tagjaként külö­nösképpen fel fog lépni annak érdekében, hogy Magyaror­szág csatlakozása gyorsan ha­ladjon és azt támogassák. Ausztria nagy jelentőséget tulajdonít a Közép-Európával kiépített regionális kapcsola­toknak is. „Az érintkezéshez gyors, közvetlen és átfogó le­hetőséget teremtenek a megle­vő formák, s a jelek szerint va­lódi igény van rájuk.” Vranitz­ky szerint mind a közép-euró­pai kezdeményezés, mind az Alpoktól a Kárpátokig létrejött munkacsoportok tevékenysé­ge hasznos, s magától értetődő, hogy ezt az együttműködést konkrétabbá téve kell a jövő­ben folytatni.­­ A határokon átívelő re­gionális kapcsolatok azonban nem helyettesíthetik az integ­ráció összeurópai folyamatát, hanem csupán kiegészíthetik és előkészíthetik azt — hang­súlyozta interjújában Franz Vranitzky. Felhívás és ellenfelhívás (Folytatás az 1. oldalról) este hét órakor a móri gyűlésen. Hozzátette még azt is, hogy a helyhatósági választásokon a­­kár polgármester-, akár képvise­lőjelöltként indulni kívánókat ő személyesen is segíteni kívánja. A megjelent felhívásra a kisgaz­dapárt Fejér megyei elnöke, Berregi István országgyűlési képviselő reagált, s szintén la­punkban jelentette meg, hogy Kávássy Árpád felhívását te­kintsék semmisnek, mivel azt „esetleg nevetségesnek és ko­molytalannak” tartja a megyei vezetőség. Innentől fogva ter­mészetesen lapunk kötelességé­nek érezte utánajárni az ügynek, bár bizonyosat valószínűleg még nem lehet tudni. A megyei elnök fő kifogása az volt, hogy az újságban dr. Kávássy Árpád mint az „FKgP 5-ös számú vá­lasztókerületének szervezőtit­kára” szerepelt. — Valóban Kávássy indult a ,mi képviselőjelöltünkként a vá­lasztásokon, ám ezzel minden­féle megbízatása lejárt. Ő seme­lyik megyei szervezetünknek nem tagja, így nem értem, mi­ként ajánlhatta fel a segítségét a helyhatósági választásokon majdan indulóknak. Az 5-ös körzet szervezőtitkári címét pe­dig végképp nem birtokolhatja! Ami az újságban közzétett felhí­vását illeti, szintén jogszerűtlen volt, hiszen úgy egyeztünk meg a párton belül, hogy a megyei el­nök ellenjegyzése nélkül senki nem jelentet meg semmit a saj­tóban. S főként nem elnökölhet a tudtunk nélkül egy szerveze­tünk gyűlésén. A megyei elnök sajnálkozott, hogy a pártra nem vet jó fényt e dolog, de mindenképpen közzé kellett tennie az elnökség állás­­foglalását. Az érintett, dr. Ká­vássy Árpád egyébként valóban nem tagja megyei kisgazda­szervezetnek, ám a párt ifjúsági szervezetének, a Független Ma­gyar Ifjúságnak országos főtit­kára, valamint az FKgP polgári tagozatának a tagja. Elmondása szerint szóbeli ígérettel bír a Független Kisgazdapárt orszá­gos elnökségétől arról, hogy ő lesz az 5-ös választókerület szervezőtitkára. — Valóban hibát követtem el, hogy szervezőtitkár aláírás­sal jelentettem meg a felhívást az újságban, de nem értem azt, miért ne hívhatna össze a móri szervezet gyűlést a megyei el­nökség nélkül? Engem a móriak kértek meg, hogy vegyek részt a munkában, beszéljük meg, mi a teendő, hogyan készüljünk a helyhatósági választásokra. Szerettünk volna találkozni mindazokkal, akik településük, körzetük érdekében a kisgazda szellemiségben kívánnak csele­kedni a jövőben — mondja dr. Kávássy. A volt képviselőjelölttel még hétfőn beszéltünk, s ő abban a hiszemben volt, hogy a keddi gyűlést megtartják. Berregi Ist­ván elmondta, hogy ő ugyan próbált egyezkedni Kávássyval, ám az beszélgetés közben letette a telefont. Végülis Berregi Ist­ván hétfőn este fölkereste a móri elnököt, Németh Istvánt, aki a megyei szervezet alelnöke is egyben, valamint Bánki Józse­fet, aki szintén aktív kisgazda, s kérte őket, hogy a vitás helyzet­re tekintettel, halasszák el a ked­di gyűlést. A móri vezetők bele­egyeztek, bár Bánki József igen kesernyésen nyilatkozott tegnap délután erről. — Mi tisztújító gyűlést sze­rettünk volna, s nem értek egyet a gyűlés elhalasztásával, de a békesség kedvéért beleegyez­tem. Röstellem magam, a pártot nehéz helyzetbe hozza az ilyes­mi, véleményem szerint itt sze­mélyeskedésről van szó. Én nem mondok sem neveket, sem bírálatot, de mostantól nem vál­lalok szervezőmunkát a pártban. A dolog egyik disszonáns végkicsengése az, hogy Ká­vássy Árpád kedden délután tő­lünk, a laptól tudta meg, hogy a gyűlést elhalasztják. Nem fűzött hozzá semmit, csupán egyetlen mondatot. — Ha a móri alapszervezet nem akarja megtartani a gyűlést, akkor elmarad... —zsohtár — Christopher találkozója Rabinnal Az amerikai külügyminiszter hétfőn késő este a jordániai Akabából Jeruzsálembe vissza­térve Jichak Rabin izraeli mis­terelnökkel tárgyalt. War­ren Christopher kedden vis­­­szamatat az Egyesült Államok­ba - közölte izraeli kollégája, Simon Peresz. Rabin és Warren Christopher hétfői megbeszélésein az ameri­kai diplomácia vezetőjének da­maszkuszi tárgyalásairól volt szó. Simon Peresz Warren Christopher hazautazását azzal indokolta, hogy vannak kérdé­sek, amelyeknek elemzése időt igényel. Boszniai szerbek kiutasítása Belgrádból A jugoszláv hatóságok nyo­matékosan felszólították az úgynevezett Boszniai Szerb Köztársaság belgrádi megbízot­tait, hogy ürítsék ki a jugoszláv főváros központjában lévő iro­dai helyiségeiket. Ezt kedden az AFP jelentette boszniai szerb forrásokra hivatkozva. Az iro­dák elhagyására megszabott ha­táridő kedden jár le. „Minthogy hivatalos felszólítást nem kap­tunk, helyünkön maradunk” — mondta telefonon az AFP-nek a boszniai szerb kirendeltség e­­gyik tagja, aki egyúttal kérte a francia újságírót, mellőzze ne­vének említését. Ugyanennek a hírforrásnak a közlése szerint a boszniai szerb misszió két rang­idős tagja kedden nem volt bent a hivatalában. Petko Cancar, a választási bi­zottság elnöke körvonalazta az augusztus 27-ére és 28-ára meg­hirdetett boszniai szerb népsza­vazás előkészületeinek részle­teit. Az úgynevezett Boszniai Szerb Köztársaság választói ar­ra a kérdésre tartoznak választ adni, hogy helyeslik-e a nemzet­közi összekötő csoport által elő­terjesztett bosznia—hercegovi­­nai térképeket, amelyek a terve­zett területi felosztást tüntetik fel. Ezt az említett belgrádi je­lentés szerint Paléban, a bosz­niai szerbek közigazgatási köz­pontjában a helyi tévében közöl­te Cancar. A választási bizottság elnöke szerint körülbelül egy­millió szavazólapot nyomtat­nak. A szavazóhelyiségek reg­gel héttől este hét óráig tartanak majd nyitva mindkét napon. PÁRTOK • MOZGALMAK Molnár Péter a médiaegyeztetésről Az SZDSZ nagy jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy az új kormány megalakulása után szinte azonnal megkezdődött a médiatörvény előkészítése — jelentette ki Molnár Péter SZDSZ-médiaszakértő keddi sajtótájékoztatóján, a­­melyen a hétfőn este befejeződött egyhetes médiaegyeztetéseket értékelte. Meg­ítélése szerint a szakmai és politikai egyeztető tárgyalás az első pillanattól meg­felelő hátteret teremtett a törvényjavaslat kidolgozásának, hiszen a művelődési és az igazságügyi tárca olyan jogászokból, közgazdászokból és műszaki szak­emberekből álló testületet kért fel, akik majd a most kezdődő kodifikációs mun­kában biztosítékot jelenthetnek egy színvonalas, korszerű dokumentum kidol­gozására. Az SZDSZ a tárgyalásokon a koalíciós szerződésből és a kormány­­programból indult ki, s arra törekedett, hogy prekoncepció nélkül, a jelenlévők — így a rádiós és televíziós szakma, valamint a politikai pártok képviselői — közösen alakítsák ki a legjobb koncepciót - hangsúlyozta a politikus. A törvény­javaslatnak az a célja — mondta —, hogy nyitott, szabad rádiós és televíziós rendszer jöhessen létre Magyarországon, amelyben a különböző műsorszolgál­tatók egymással versenyezve magas színvonalú programokat nyújtanak, s mind­ezt a takarékosság legmesszebbmenőbb figyelembevételével. Molnár Péter nyilvánvalónak nevezte, hogy a tárgyalás során minden kérdés­ben a résztvevők nem találták meg a legjobb megoldást, s 100 százalékos kon­szenzus sem alakult ki, abban azonban egyetértés volt a felek között, hogy a tör­vénynek létre kell hoznia egy olyan széles körű felhatalmazású független testü­letet, amely nemcsak a frekvenciákat engedélyezi, hanem jogot kap az egész nemzeti frekvenciaspektrum felosztására. E testület dönt arról is, hogy mennyi frekvenciát kell biztosítani a ma még túlzottan ellátott honvédelmi, belügyi és nemzetbiztonsági területnek, s a felszabaduló frekvenciák olyan elosztásáról, a­melyek révén lehetőségeket kapnak nemcsak a közintézmények, hanem a kultu­rális alapítványok és a kereskedelmi vállalkozók. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy három típusú televíziós és rádiós műsorszolgáltatás legyen Magyaror­szágon, az MTV-n és az MR-en keresztül megvalósuló közműsorszolgáltatás, továbbá a nonprofit és a kereskedelmi. Molnár Péter a sajtótájékoztatón azt is elmondta: a koalíciós pártok között — az egyeztetők többségének támogatásával — egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a kom­ánynak, a miniszterelnöknek vagy valamelyik miniszternek ne le­gyen jogosítványa kinevezési ügyekben. A vita során a kodifikációs bizottság jogtechnikai okokból, az alkotmányra hivatkozva ragaszkodott ahhoz, hogy — bár kinevezési szerepük formális — a kormányt és a kormányfőt a készülő tör­vény nevezze meg. A szabaddemokrata médiaszakértő végezetül reagált néhány olyan kérdésre, amelyek az utóbbi napokban nagy sajtónyilvánosságot kaptak. Ilyen a TV2 frek­venciájának magánkézbe adása. Mint mondta: a törvénynek a monopóliumhely­zeteket meg kell szüntetnie, s erre a legjobb módszernek a hármas — volt orosz­­ tévéfrekvencia országossá tétele látszik. Ha ez belátható határidőn belül—első­sorban pénzügyi okokból — nem valósítható meg, akkor a monopolhelyzetet a televíziós piacon a TV2 frekvencia magánkézbe adásával lehet feloldani. Fontos szempontnak nevezte Molnár Péter a finanszírozás kérdését is, mert mint mond­ta: szembe kell néznie mindenkinek azzal, hogy az országnak most mekkora költségvetésű MTV-re van pénze. A politikus megítélése szerint a Magyar Tele­víziónak is az az érdeke, hogy finanszírozása stabil legyen, mert a legjobb mun­katársakat csak így tudja megfizetni. A tárgyalásokon az a vélemény fogalmazó­dott meg, hogy ezt a kérdést a törvénynek nyitva kell hagynia, s az előbb említett testület döntsön arról, hogyan törhető meg a monopólium, s hány csatornás MTV stabil finanszírozására van lehetőség. (MTI) A Fidesz véleménye Bősről és Horn Gyula pozsonyi tárgyalásáról A magyar kormány a csodavárás légkörét igyekezett megteremteni Horn Gyula miniszterelnök múlt heti pozsonyi látogatása előtt. Most azonban láthat­juk, hogy sem Bős, sem a felvidéki magyarság jogérvényesítésének kérdésében nem sikerült gyors áttörést elérni —jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a Fi­desz alelnöke, Illés Zoltán. A politikus ezután arra emlékeztette az újságírókat, hogy a magyar kabinet Bős ügyében két különböző változatot képviselt Po­zsonyban. Az egyik — amely a Fidesz és a zöld szervezetek számára is elfogad­ható —, hogy a szlovák fél juttasson minél több vizet az Öreg-Dunába, tehát a vízmegosztás legyen a tárgyalások témája. A másik álláspont — ezt a fiatalde­mokraták ellenzik — a dunakiliti tározó feltöltése. A Fidesz reményei szerint ennek a megoldásnak a felvetése Pozsonyban csak a magyar kormány taktikai lépése volt. A fiataldemokraták számára a szlovákok javaslata — a fenékküszö­bökről — is elfogadhatatlan. Ahhoz ugyanis, hogy a fenékküszöbök megépül­hessenek mindkét fél vízjogi engedélyére szükség van. Ezt a szlovákok minden bizonnyal megadnák, viszont az nem biztos, hogy engedélyt adnának a fenékkü­szöbök elbontására is. Ezeknek a küszöböknek a megépítésével véglegesen ha­józhatatlanná válna az Öreg-Duna és alacsony vízállás esetén jelentősen romla­na a vízminőség is. Illés Zoltán szerint Magyarország energiát és pénzt kínálhat­na Szlovákiának a Duna eredeti medrébe engedett több vízért. A kieső enrgiát pótolhatná egy gázturbinás erőmű, amelyet mi építenénk fel, vagy az az évi 25 millió ECU, amivel az Európai Unió kompenzálná északi szomszédainkat. A Fidesz alelnöke szólt a tervezett kétoldalú alapszerződésről is. Rámutatott: elfogadhatatlan, hogy a szlovák fél a dokumentumban nem akar konkrét kötele­zettséget vállani a magyarság jogainak garantálására. Sajnálatos azonban is, hogy a magyar diplomácia irányítói a fő külpolitikai kérdésekben nem kívánnak konzultálni az ellenzéki pártokkal, pedig ezt a fajta egyeztetést az MSZP és az SZDSZ — amikor még ellenzékben voltak — szintén igényelték. MDF-sajtótájékoztató az expóról A Magyar Demokrata Fórum az Ifjúsági Demokrata Fórummal egyetemben támogatja a Világkiállítási Programiroda a szűkített budapesti EXPO megrende­zésére vonatkozó javaslatát — közölte az MDF véleményét tolmácsolva keddi tájékoztatóján Csapody Miklós, aki egyben a világkiállításban leginkább érde­kelt fővárosi terület, a XI. kerület országgyűlési képviselőjeként is szólt. A poli­tikus egyébként „finoman szólva nem szabályos­nak minősítette azt az eljárást, ahogyan a kormány meghozta az expóval kapcsolatos határozatát. Az elutasító döntés mögött pedig a koalíció részéről érzelmi-ideológiai dacot vélt felfedezni. A honatya hiányolta a kormánydöntést megelőző széles körű társadalmi e­­gyeztetést, nem beszélve arról, hogy a kabinet a parlamentet is gyakorlatilag kész helyzet elé állítja a törvényhozók nyári szabadsága idején hirtelen megho­zott döntésével. Csapody politikai túlbiztosításnak minősítette ezt a módszert, emlékeztetve a koalíció 72 százalékos parlamenti többségére.­­ Az ilyen feudá­lis abszolutista eljárás helyett célszerűbb lett volna a T. Ház elé vinni, s részletes politikai vitában megalapozni a határozatot — hangsúlyozta, s megkérdőjelezte az ilyesfajta politizálás erkölcsösségét. Csapody kijelentette: „a trükk ügyes, le­het így politizálni, döntéseket hozni, csak nem szokás”. A törvényhozó továbbiakban rámutatott: a kormány az expóval kapcsolatos előterjesztésében elveti a világkiállítást, ugyanakkor kinyilvánítja, hogy támo­gatja a millecentenáriumi ünnepségek megrendezését. Csapody szerint a szűkí­tett expó megépítése jelenthetné a legjobb megemlékezést a honfoglalás 1100. évfordulójára. Egy szétaprózott ünnepségsorozatot — vélekedett — a jelenlegi helyzetben méltóképpen helyettesíthetne a világkiállítás. A kamrány eddigi ténykedése alapján egyébként nem tartja kizártnak, hogy a kabinet megváltoz­tatja a millecentenárium megerősítéséről szóló döntését. Általánosságban is re­mélte, hogy „a jövőben tartásosabb, egyenesebb­ ígéretekkel találkozunk”. Csapody az expó elvetésének külpolitikai hatását elemezve nem értett egyet a kormány megállapításával, miszerint pusztán kisebb nemzetközi bonyodalma­kat okozhat a rezrhezvéri a­k­liotidákra. Ellentmondást látott továbbá a koalíciós megállapodásnak a hazánk nemzetközi tekintélyének erősítésére vonatkozó passzusa, valamint az expó elvetése között is.

Next