Film Színház Muzsika, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-17 / 33. szám
emberi jellemet, s kiismerjük még jobban a vagyonon, rangon, címeken alapuló rend farizeus termékszetét, a törvénykezés megcsúfolását. Comencini, akit eddig inkább jó érzékű kommersz rendezőnek tudtunk, most feljebb zárkózik, a szókimondó modern olasz filmalkotók élvonalába. Módszerei egyben-másban rokoníthatók a fiatal Dino Risinek az „Előzés”-ban megmutatott elementáris stílusával. A film fanyarul humoros alapszínezetét, életteljes vibrálását sokban maga a főszereplő, Alberto Sordi adja meg. (Emlékezhetünk, milyen kitűnő volt „A rendőr” címszerepében: most még jobb.) Széles skálán játszik: egyszerre képes megmutatni az élni és érvényesülni vágyó kisember akarnokságát, akinek vérében benne lobog a néhai carabinieri-papa kemény, feszes, tántoríthatatlan tempója, de akinek idegeiben ott lappang az élet nagy lehetőségein kívül rekedt sok tűrést és hallgatást próbált kisember megadó alázata is. Benne van játékában a törtetők fennhéjázása, de benne van egyfajta kitörölhetetlen tisztesség is, amellyel minden személyes érdek fölébe emelkedve, önfeláldozóan az igazság oldalára áll. S ez persze mi másssal járhatott, csakis elbukással. Sordi játéka — igazi tragikomédia. Elismeréssel szólhatunk a többi szereplőről, ugyanígy a szinkronról. Sas György Őszi-téli tervek a Hunnia Filmstúdióban A naptár szerint az új év január elsején keződik, de a színházak és a filmgyárak ősztől számítják az új év, az új szezon kezdetét. Ennek terveiről, illetőleg az előkészületben levő filmekről, forgatókönyvekről, a Hunnia alkotócsoportjainak vezetőitől kívántunk felvilágosítást kapni, de pillanatnyilag csak egyet, Herskó Jánost találtuk meg. Újhelyi Szilárd és Nemeskürty István szabadságon vannak, Fejér Tamás pedig a tizenhárom részes ifjúsági TV-filmet forgatja Siklóson. — Csoportunk a következő évben is ugyanúgy, mint eddig, öt filmet forgat majd — mondta Herskó János. — Minden rendezőnek van előkészületben egykét könyve, de hogy melyikre kerül sor, azt pillanatnyilag még nem tudom. Bizonyos, hogy még ebben az évben a tv rendezője, Wiedermann Károly, mint vendég, leforgatja csoportunk egyik filmjét, a Tolnai Lajos novellájából készülő „Pénzcsináló”-t, amelynek története a századforduló előtt játszódik és groteszk hangvételű, szatirikus vígjáték lesz. Szeretném még hozzátenni, hogy a Hunnia Filmstúdiónak ez lesz 1963-ban az utolsó, huszadik filmje. — Milyen elvi elképzelései vannak a csoportnak? — Az marad, ami volt. Igyekszünk két-három érdekes, szórakoztató, nívós filmet forgatni és ezen kívül egy-két kiemelkedő alkotásit is létrehozni. A három másik alkotócsoport vezetőjének távollétében, ha az egyes csoportokra külön-külön nem is, de a gyár egészére vonatkozóan azért mégis sikerült valamit megtudnunk. A Hunnia Filmstúdió az idei filmévet gyakorlatilag lezártnak tekinti. Minden előkészítő munka, ami ezután kezdődik, már 1964-re vonatkozik. A felszabadulás óta ez volt az első év, amikor húsz filmet készítettek el a gyárban. 1964- ben ezt a számot huszonegyre kívánják emelni. A tervekben elsősorban mai témák szerepelnek. Műfaji megoszlás szerint látszólag eltolódás van a vígjátékok felé, de a filmgyár illetékeseinek véleménye szerint ez nem jelent majd nívócsökkenést. Az elmúlt években problémát okozott, vajon lesz-e elég magyar filmvígjáték, így aztán az alkotócsoportok elsősorban ezeket szorgalmazták. A következő filmévben négyet vígjáték, valószínűleg két zenés film és ,megfelelő mennyiségű” kalandfilm hagyja majd el a Hunnia stúdióit. Hazánk felszabadulásának húszéves évfordulójára már most kezd felkészülni a Hunnia. Több olyan témán dolgoznak, amelyek majd méltón tükrözik a felszabadulásunk óta eltelt húsz esztendőt. A filmgyári tematikában természetesen helyet kapnak szocialista társadalmunk legfontosabb és legaktuálisabb kérdései is. A „Pénzcsináló”-n kívül egyelőre három, illetőleg négy teljesen kész forgatókönyve van a Hunniának, amelyeket még ebben az évben elkezdenek forgatni. CsurkaIstvánnak az Új írásban jelent meg egy elbeszélése „Miért rosszak a magyar filmek?” címmel. Ez az írás forgatókönyvvé bővül s a forgatáshoz november közepén kezd hozzá Fejér Tamás. November vége és december eleje között két film felvételei kezdődnek. Az egyiket Kállai István írta, címe: „Elmúltak azok az idők”, műfaja: film — iróniával. A cím azokra az időkre utal, amikor mindenkimindenbe belebeszélt. A film e gyakorlat fonákját kívánja megmutatni: azt, amikor mindenki elzárkózik attól, hogy beleszóljon munkatársai magánügyébe, még akkor is, ha ez indokolt, szükséges lenne. A film rendezője Marton Endre lesz. „A magyar kérdés” című filmet Róna Tibor írása alapján Ranódy László rendezi majd. Arról szól, hogy az ENSZ bonyolult gépek segítségével kikeres egy átlagpolgárt, hogy azt hallgassa meg a „magyar kérdésről”. Bizonyos technikai akadályok leküzdése esetén ugyancsak még ebben az évben kezdi el forgatni Makk Károly Hubay Miklósnak a Mikszáth-novellából írt forgatókönyvét, a „Szelistyei asszonyok”-at. (Még egy előkészületi hír: Banovich Tamás még az ősszel hozzálát egész estét betöltő táncfilmjének, „Az életre táncoltatott lány”nak a szervezéséhez. A forgatásra majd csak 1964 nyár elején kerül sor. Természetesen az említetteken kívül még számos könyvön dolgoznak. De, hogy ezek közül mi valósul meg, melyikből lesz film, az Sok mindentől függ. Körmendi Judit A RENDŐRFELÜGYELŐ: A fáradhatatlan nyomozó „tettenéri” menyasszonyát. (Franca Tamantini és Alberto Sordi)