A MEDOSZ Lapja, 1973 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1973-04-02 / 7. szám
A kollektív szerződések 1972. évi módosítása A MEDOSZ Lapja 5. számában foglalkoztunk a kollektív szerződések 1972. évi végrehajtása értékelésének feladataival. Az értékelés befejezését követően és azzal szoros összefüggésben kell a kollektív szerződés módosítását elvégezni. A kollektív szerződés módosítására vonatkozó szabályokat a 14/1970. (XI. 20.) Mü.M. számú rendelet 5— 6—7. §-ai tartalmazzák. A rendelet értelmében minden év április 30-ig kell újra szabályozni az egy naptári év időtartamára megállapított rendelkezéseket. (Az éves vállalati gazdasági eredményektől függő rendelkezések hatályát ugyanis egy naptári évre is meg lehet állapítani.) Ugyancsak április 30-ig kell meghatározni azokat a módosításokat, melyek az előző évi végrehajtás értékeléséből és a dolgozók javaslataiból következnek. A kollektív szerződés módosítása esetén a megkötésére előírt szabályok szerint kell eljárni, tehát a változtatás csak a vállalat és a vállalati szakszervezeti szerv megállapodása alapján történhet, a módosítás tervezetét pedig a dolgozókkal meg kell tárgyalni. A módosítást a kihirdetését követő 15. naptól kell alkalmazni. Kivétel, ha a módosítás a hatályba lépésre eltérő határidőt állapít meg. Kivétel továbbá, ha a módosított rendelkezés jogszabálysértő volt, ugyanis ez esetben a módosítást az eredeti rendelkezés hatályba lépéséig visszamenőleg kell alkalmazni. Visszamenőleges hatályú egyébként csak akkor lehet a módosítás, ha egy naptári évre járó juttatást állapít meg. (Például: szabadság, év végi részesedés), de csak akkor, ha a kihirdetése április hó 30. napjáig megtörtént. A visszamenőleges hatályú módosítás fontos szabálya, hogyha a dolgozó által az előző (módosított) rendelkezés alapján igénybe vett juttatás több, mint ami az új, (módosító) rendelkezés szerint megilletné, a többlet időarányos részét a vállalat nem követelheti vissza. Fordított esetben viszont — tehát, ha a dolgozó kevesebbet kapott — a vállalat köteles részére a különbözetét kiadni. A módosításra vonatkozó legfontosabb rendelkezések ismertetése után szükséges foglalkozni néhány olyan kérdéssel, amelyek kollektív szerződésbeli szabályozásával, illetőleg e szabályok végrehajtásával kapcsolatosan a szakszervezetünkhöz tartozó területeken problémák észlelhetők. A munkaidőre vonatkozó rendelkezések körében meg kell említeni, hogy néhány állami gazdaság kollektív szerződésében még mindig található a törvényes 2500 órát meghaladó éves munkaidőkeret, főleg az állattenyésztési és a szállítási dolgozók esetében. Ezt a törvénysértést haladéktalanul meg kell szüntetni. Ritkábban előforduló, de súlyos hiba, ha a napi munkaidő mértéke nincs meghatározva, ennek hiányában ugyanis a túlmunka díjazása nem számolható el a jogszabályoknak megfelelően, s ez a dolgozókat károsítja. A túlmunka elrendelésének módját, feltételeit és korlátait meghatározó szabályok hibája, ha a vállalat minden dolgozója részére egységesen határozzák meg, hogy milyen mértékű túlmunka rendelhető el. Sokkal helyesebb, ha munkakörönként differenciálta szabják meg az elrendelhető túlmunka mértékét, nemcsak havi vagy heti keretet meghatározva, hanem azt is, hogy egy dolgozó egy napon hány túlórát teljesíthet. Az ez évi módosítás során rendezni kell a kollektív szerződésben a munkások, illetve a munkák besorolásával kapcsolatban odautalt kérdéseket. (Lásd: a MEDOSZ Lapja ötödik számában „A munkások és munkák besorolásáról” című cikket.) Ugyancsak rögzíteni kell az évi bérfejlesztés mértékét és az ennek felhasználására vonatkozó elveket. Azoknál a vállalatoknál, gazdaságoknál, ahol a részesedési alapból a fejlesztési alapba történő átcsoportosítást terveznek, be kell tartani az erre vonatkozó szabályokat. Nevezetesen, hogy az átcsoportosítás mértékét a kollektív szerződésben kell rögzíteni, az átvitt összeget elsősorban munkavédelmi, egészségügyi és szociális célokra kell fordítani, s az összeg felhasználásáról a vállalat és a vállalati szakszervezeti szerv között külön megállapodást kell készíteni. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendelkezések értelmében a vállalat eredményeit jelentősen befolyásoló fizikai dolgozók is részesülhessenek nyereségprémiumban. A módosítás során lehetőség nyílik a kollektív szerződés vonatkozó szabályainak ilyen irányú megváltoztatására. A kollektív szerződés módosításának eredményes lebonyolítása csak úgy valósulhat meg, hogyha a tervezet a dolgozók megalapozott véleményét, javaslatait tükrözi. Ennek érdekében egyrészt biztosítani kell a lehetőséget a véleménynyilvánításra, másrészt viszont a dolgozóknak élniük kell a kapott és jogilag is biztosított lehetőségekkel. Dr.Bereczky András @4YÁ MEDItSX „A versenymozgalomban is be kellene vezetni.. Egyébként ugyancsak a Bácsalmási Állami Gazdaságban bizonyították vezetők, dolgozók egyaránt, hogy ma már aktív üzemi demokrácia nem képzelhető el korszerű üzem- és munkaszervezés, jól szervezett szocialista brigádmozgalom nélkül. Jó példa erre a gazdaság főmérnökének, Ferenczi Gyulának nyílt levele, amely megjelent a megyei lapban. A főmérnök lényegében arról számol be, hogyan segítettek a szocialista brigádok a sertéskombinát és a terménytároló építésében, amely különböző okok miatt mármár válságba került. Két idézet a levélből: „Tudjuk, hogy a dolgozók segítsége nélkül nem birkózhatunk meg a feladattal. Termelési tanácskozást hívtunk össze, őszintén elmondtuk a problémákat, azt. Komoly lendítő erőt jelentenek a szocialista brigádok Kora tavaszi látogatás a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaságban Ahogy Kecskemét felé közeledtünk, úgy sokasodtak a szőlők, gyümölcsösök és mind többen és többen hajladoztak a szőlőtőkék és a fák között. Ez már hamisítatlan kecskeméti, tavaszi kép. A sok ezer holdnyi szőlő, gyümölcsös felébredt téli álmából és ez az ébredés gondoskodást, munkát kíván. Ez a gondoskodás, a munka a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaságban is tetőfokra hágott. A 3700 hektáros nagy alföldi gazdaság vezetőinek és munkásainak gondja ma a 651hektárnyi szőlő, 370 hektár almáskert, 92 hektár őszibarackos, 31 hektár szilváskert, 9 hektár kajszibarackterület és 170 hektár zöldséges (főleg paradicsom) sürgős tavaszi munkáinak elvégzése úgy, hogy az nyáron és őszszel kiváló minőségű nagy terméssel fizessen. Nagyarányú gépesítés Nagy József igazgatóhelyettes mondotta, hogy a gazdaság vezetőinek célja minden nehéz munka gépesítése. Ezért vásároltak két évvel ezelőtt szőlőnyitó gépet. Ügyes, célszerű masina ez. Traktorra szerelve a sorok között halad és hatalmas nyomással a tőkékről lefújja a homokot. — De már nem sokáig — tette hozzá —, mert lassan egész területünkön magasművelés lesz, így nem kell sem takarni, sem nyitni. A paradicsomtermesztést is gépesítették. Gép veti, szedi, szállítja. Két paradicsombetakarító kombájnuk van, most rendeltek újabb kettőt. Napi kapacitásuk egyenként 50 tonna, 18 ember kell hozzá. Kézi munkával 70—80 jó munkás termel annyit, mint a gép. Kiszámították, hogy munkabérben hektáronként így 7000 forintot takarítanak meg. Az idén vásárolnak külföldről szőlőkombájnt is. El akarják érni, hogy a gépesítés fokozásával a mostani 1100-as létszámot ezer alá szorítsák. A dolgozók a múlt évben 8,5 százalékos átlagkeresetnövelésben részesültek. Az átlagkereset évi 27 000 forint volt. Az idén 1 400 000 forint nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Ez 16 napnak felel meg. A törzsgárdatagok (az összes dolgozók 60 százaléka) természetesen differenciáltan kapták a nyereséget. Az eredmény jónak mondható, hiszen 1972-ben alaposan túlteljesítették nyereségtervüket. 240000 forint jutalom a brigádoknak A gazdaság vezetősége nyugodtan, kapkodás nélkül végzi munkáját. A szakszervezettel a legszorosabb együttműködés alakult ki az évek hoszszú során. A munkások szállítása autóbuszokkal történik. Üjdögön és Szikrában 400 személy részére KISZ-tábort rendeztek be. Nyáron nyolc héten át, négy turnusban 400, ősszel hat héten keresztül 300 diák kap szállást gyümölcsszedés idején. Kell is a szorgos munkáskéz, hiszen szőlőből hektáronként 71 mázsa, almából 180 mázsa termett. Az őszi búza hektáronkénti átlaga 130 mázsa volt. Eredményeink elérésében a szocialista brigádok jelentettek komoly lendítőerőt — mondotta Nagy József igazgatóhelyettes. 27 szocialista brigádban 731 ember dolgozik, az állandó dolgozóknak 75 százaléka. Jó munkájukért 240 000 forint jutalmat kaptak. Az évi eredmények „realizálásához” tartozik a bor tárolása, kezelése, palackozása és eladása. Nagy teljesítőképességű palackozó és 58 000 hektoliter befogadóképességű borpince a színhelye a bor útbaindításának. Múlt évben négy és fél millió palackot töltöttek meg a kiváló szikrai borokkal, ebből csaknem hárommillió palack külföldre ment. Az idén külföldre 4 millió 600 ezer palackot akarnak küldeni, ebből hárommillió az AMOR vermut. Az öszszes borárbevétel 67 százaléka exportból származik. Ezt a nagy munkát a palackozó 120 dolgozója érte el, illetve végzi. A napi töltési kapacitás 36 000 palack. 300 000 forint tanfolyamokra A szikrai gazdaságban jártunkban-keltünkben sok emberrel beszélgettünk. Az általános tapasztalat, hogy nyugodtan, megelégedetten dolgoznak, és azon vannak, , az idei esztendő legalább Луап jól sikerüljön, mint 1972. A jó munkahelyi közérzetet nagyban jartja a dolgozókigl való gondoskodás. Múlt évben 13 lakás építéséhez egyenként 40 000 forintot adott a gazdaság és gondoskodtak arról, hogy aki akar, tanfolyamokat végezhet. Az 1972—73. tanévben 300 000 forintot költöttek különböző tanfolyamokra. Nyárlőrincen az állandó dolgozók több mint fele szakmai, vagy politikai oktatásban vett részt. Így növényvédő betanított munkás, traktorvezető, nehézgépkezelő, méregkamra-keze- 1ő, öntözési szakmunkás tanfolyamok voltak és lesznek ez évben is. Még egy adat: az alkalmazzotti állomány több mint 20 százaléka felsőfokú oktatásban vesz részt. Sajnos, ide fizikai dolgozó alig-alig jelentkezik. Pedig lenne rá alkalom és mód. R. S. Demokrácia a munkahelyen Egy széles körben vitatott téma tapasztalatai Bács-Kiskun megye MEDOSZ alapszervezeteiben az 1972/13. oktatási évében 60 tanfolyamon közel kétezer dolgozó vitatta meg a „Demokrácia a munkahelyen” c. témát. A tanfolyamhallgatók összetétele valamennyi réteget képviselte: szocialista brigádtag, aktivista, tisztségviselő, nők, fiatalok, műszakiak, fizikaiak, adminisztrátorok stb. — így a kialakult vélemények meghatározói lehetnek a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésének is. Ennek a szemmeltartásával dolgoztuk fel a megye alapszervezeteitől, a vezető propagandistáktól, tanfolyamhallgatóktól, tisztségviselőktől, kulturális és agitációs, propagandafelelősöktől kapott véleményeket. Mindemellett figyelembe vettük a különböző rendezvények szorosan a témához illő javaslatait, észrevételeit, bíráló megjegyzéseit is, hogy milyen sorrendben és mikorra kell a létesítményeket megépíteni.” — „Dolgozóink még többet is tettek, mint amit tulajdonképpen vállaltak. Bebizonyosodott, hogy milyen sokat ér, ha őszintén elmondjuk a nehézségeket, kérjük a segítségüket, akkor valóban segítenek is. Az elmúlt hónapok során tapasztaltam, hogy menynyit jelent a személyes kapcsolat, vállalásaik rendszeres értékelése. Ezt kellene bevezetni a versenymozgalomban is — havonta, hetente, vagy akár... naponta ellenőrizni, elismerni munkájukat.” A szóbeli formákon kívül eredményesnek tartják a tanfolyamok hallgatói a munkahelyi demokrácia írásos formájaként kiadott éves tervismertetőket, üzemi híradókat, szakszervezeti tájékoztatókat. Helvécián pl. „20 éves a Helvéciai ÁG” címmel kiállítást rendeztek, amely megyei szinten is feltűnést keltett. A leggyakoribb vélemények, állásfoglalások Ezúttal csak néhány észrevételt, javaslatot veszünk sorra, azok közül, amelyek a leggyakrabban, illetve legerőteljesebben jutottak kifejezésre. Az üzemi demokrácia gyakorlatában a szocialista brigádvezetőkkel. Erre már vannak beszédes példák: a gazdasági vezetők brigádokat patronálnak, állandó kapcsolatot tartanak velük. A demokrácia és a demokratikus centralizmus összefüggéseinek vitája során számosan a centralizmus erősítése mellett szóltak. Úgy vélekedtek, hogy csak így van grancia a demokratikus alapokon meghozott határozatok, rendeletek végrehajtására. Kevésbé ismerték fel annak szükségességét, hogy a demokrácia fórumain elhangzott kérdések fölött olykor még a döntés után is vita folyik, pedig akkor már a fegyelmezett végrehajtás a fő feladat. A tanfolyamhallgatók hiányolták, pl. a Bajai ÁG-nál, hogy a gazdasági vezetők nem ellenőrzik rendszeresen saját intézkedéseiket, így a végrehajtás túlkapásait sem ismerik. Ezzel összefüggésben több helyen javasolták, hogy a termelés közvetlen irányítóit az alsóbb szintű vezetőket külön is készítsék fel az üzemi demokrácia helyes gyakorlására. Egyes esetekben a demokratikus vitát mérsékli, érdemben csökkenti az anyag terjedelme, a munkajogi szabályok összefüggő ismeretének hiánya. (Sok esetben pL a kollektív szerződés megvitatásánál.) Mindez arra is utal, hogy nem az idevonatkozó MüM rendelet szerint jártak el, és a kollektív szerződés tartalmi oktatása elmaradt. A témát gyakran újszerűen, gyakorlati síkra terelve dolgozták fel A kecskeméti MEZŐGÉP gyárnál például Letanovszki Endre propagandista az előadást azzal kezdte, hogy a dolgozókkal beszélgetett, a beszélgetést magnóra vette, később lejátszotta a hallgatóknak, ezzel elérte, hogy hallgatói azonnal bekapcsolódtak a vitába. A propagandista feladata pedig az maradt, hogy a véleményeket „ütköztetés” után egyeztette, a hallgatókat önálló gondolkodás, vita után juttatta el a helyes állásponthoz. Volt, ahol a javaslatok, észrevételek könyvét, termelési tanácskozások jegyzőkönyveit vették elő és értékelték. Sok bíráló megjegyzés érte a jegyzőkönyvvezetőket, akik nem tudják visszaadni egy-egy tanácskozás lényegét. A Bácsalmási ÁG-ban egy korábbi szociológiai felmérést használtak fel a munkahelyi demokrácia közelebbi értelme- Üzemi és szakszervezeti demokrácia összegezve elmondhatjuk, hogy a „Demokrácia a munkahelyen” c. téma feldolgozása elérte célját. A munkahelyek vezetői és dolgozói szembenéztek a tényekkel. Megállapítható, hogy a gyakorlatban a jog- és hatásköröket az üzemi és a szakszervezeti demokrácia tartalmi fejlesztésére, a szakszervezeti és mozgalmi önállóság növelésére kell felhasználni. Ezáltal is erősíteni kell a munkamegosztást, különösen az üzem, pártszervezetekkel és KISZ-szervezetekkel. A közvetlen munkahelyi demokrácia fórumai erősítést igényelnek : szakszervezeti csoportértekezlet, szakszervezeti taggyűlés, termelési tanácskozás. Fokozottabban előtérbe kell helyezni egyes szakmák, rétegek érdekképviseletét, amihez jó fórumnak bizonyulnak a jövőben is a szocialista brigádértekezletek, a törzsgárdatagok tanácskozásai, az újítók, fiatalok, nők stb. megbeszélései. A termelő egységekben — különösen a MEZŐGÉP, az erdőgazdaságok területein — fontos az ágazati, területi termelési vezetők szemléletének további fejlesztése, amivel alkalmasabbá válnak arra, hogy ne csak a gazdálkodásért, de az egész üzemben folyó politikai munkáért is vállalják a felelősséget. Az MB részéről fő feladat a tervszerűbb alapszervi segítő munka a határozatok végrehajtására irányuló segítő ellenőrzés, hasznos és jó módszerek feltárása, terjesztése. Dulity Tibor MB-munkatárs Javultak a szociális körülmények A Gödöllői Állami Erdő és Vadgazdaság szakszervezeti bizottsága szokásához híven értékelte az elmúlt évi munkát. Iványi György szb-titkár, sokoldalúan elemezte tevékenységüket. Különösen jelentősnek ítélte meg, hogy tovább szilárdult a gazdaságban a szocialista munkaverseny.. Rámutatott, hogy a leghaladóbb versenyforma, a szocialista brigádmozgalom erőteljesen fejlődik. Ennek bizonyítéka, hogy, a harmincöt brigád közel háromszáz dolgozót tömörít soraiban. Külön szólt a nők helytállásáról, amit bizonyít, hogy Isaszegen az egyik aszszonybrigád aranykoszorús kitüntetést kapott jó munkája után. A beszámoló kiemelte, hogy nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális körülményeinek a javítására. Ezt bizonyítja, hogy Gödöllőn kétmillió forintos költséggel ebédlőt, öltözőt, és fürdőt építettek. Az emberekről való gondoskodás, a törődés bizonyítéka az is, hogy a nyugdíjba vonulókat minden esetben ünnepélyesen búcsúztatják. Sajnos, az örömteljes beszámolóba egy kis üröm is vegyült. Ugyanis a baleseti statisztika erősen romlott, s a múlt évben másfélszer több sérülés történt mint az előző évben. Ez egyben meghatározza a szakszervezeti aktivisták, de főleg a gazdasági vezetők tennivalóit. Helyénvaló, hogy a szakszervezeti bizottság a maga sajátos eszközeivel, főleg a munkavédelmi őrség újraszervezésével segítse a balesetek, az emberi tragédiák megelőzését, elhárítását. Kavics minden mennyiségben A Folyamszabályzó és Kavicskotró Vállalat vezetősége megfelelő technológiai szervezéssel, korszerű úszómunkagép-lánc (kotrók, uszályok, vontatók, elevátorok) üzembe helyezésével folyamatosan biztosítja, hogy a megrendelők számára az építkezéseken elengedhetetlenül szükséges és nélkülözhetelen alapanyagból, a dunai kavicsból, a kívánt és szükséges mennyiség mindenkor szállításra készen, rendelkezésre álljon.