Fotóművészet, 1997 (40. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 5-6. szám
♦ Egyetemi szakdolgozatok : Erdélyi Mór élete és munkássága Baróti Judit tanulmánya Erdélyi Mór az 1890-es években feltűnt fényképész nemzedék kivételes tehetségű képviselője. Biztos technikai tudása műfaji sokszínűséggel párosult. Ötven éven keresztül a fővárosban működött, de leginkább pályája kezdetén - a történelmi Magyarország egész területén fényképezett. Felismerve a fotográfia oktatási célú felhasználásának lehetőségét, 1908-ban „Uránia szemléltető taneszközök gyára” néven céget alapított, ahol - elsőként Európában - kidolgozták a vetített képes szemléltető oktatás rendszerét. Budapesti városképeinek döntő többsége ma a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma fényképtárában látható, de a legtöbb fővárosi múzeumban találkozhatunk riport-, táj- és épületfelvételeivel, valamint a magyar népéletet ábrázoló fényképeivel. Erdélyi Mór 1866. december 3- án született a felvidéki Érsekújváron. (Ma Nové Zámky, Szlovákia.) Apja jómódú zsidó kereskedő volt, akinek áruszállító hajói Gáláétól Passauig jártak. A Grünwald család anyagi helyzete az 1873-as bécsi krach után megrendült, és a 80-as évekre elszegényedtek. A kilenc gyermek közül a két legidősebb fiúnak kenyérkereső foglalkozás után kellett néznie. A másodszülött Erdélyi Mór, az érsekújvári ferences gimnázium hetedik osztályos tanulója, ekkor múlt 16 éves. Jó tanuló volt, súlyos csapásként érte, hogy ott kellett hagynia az iskolát. A cikk az ELTE és a magyar Nemzeti Múzeum szervezte fotográfiai posztgraduális képzés keretében írott szakdolgozat rövidített változata. A családi legenda szerint a magyar irodalomért rajongó fiú kényszerű pályaválasztásában egy fénykép játszott sorsdöntő szerepet. Arany Jánosnak arról a bizonyos „botos-kalapos” képéről van szó, amely a költő halála után szinte mindenhol megjelent, és amelyről Arany ezt írta 1880-ban: „Hogy melyik arcképem választom rajzai közzel? Fényképíró úr! a botost és kalapost Mint maradó vendég ül a többi nyugodtan, Menni csak egy készül: útja van, ez leszek én!" Erdélyi Mór, fivére korai halála után, Budapestre utazott, hogy fényképész mesterséget tanuljon annál a fényképírónál, akiről az ő szeretett Arany Jánosa is megemlékezett. A mester, akihez Erdélyi az 1880- as évek elején tanoncnak állt, Ellinger Ede volt, udvari címet elnyert, neves fotográfus, a Magyar Fényképészek Egyletének alapító tagja. 1865-ben műtermet nyitott a Korona (a mai Régiposta utcának a Petőfi Sándor utca és Váci utca közé eső szakasza) és Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utca sarkán. Később a Régiposta utca 11-ben működött. Erdélyi nála töltötte tanonc-, majd segédidejét 1884-1891 között. A fővárosi fényképész Pályakezdésekor választott szakmájának társadalmi megítélése igen ellentmondásos volt. Bár 1880-ban Erdélyi Mór 1904-ben (a kópia Erdélyi Györgytől származik) 82 Fotóművészet ’97 - 5-6