GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNY - A MTA GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNYI OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 16. KÖTET (1982)
16. kötet / 1-4. sz. - HÉTHY LAJOS: Az üzemi demokrácia és az érdekérvényesítési képesség
AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA ÉS AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÉPESSÉG HÉTHY LAJOS 1. Üzemi demokrácia és hatalomgyakorlás Még mielőtt az üzemi demokrácia érdekösszefüggései felmerültek volna, már nyilvánvaló volt — s ez a felismerés a politikai és a tudományos felfogásban egyaránt helyet kap —, hogy a részvétel és a hatalom kérdése elválaszthatatlan egymástól. A szocialista demokrácia kibontakozásának alapja, hogy a politikai hatalmat a munkásosztály pártja gyakorolja, a hatalom birtokosa maga a munkásosztály. Ebből az aspektusból nézve az üzemi demokrácia a gazdaság terén való hatalomgyakorlás formája. Ebben lényegében egyetértés van a hagyományos társadalomelméleti megközelítés, és a közgazdaságtudományi vagy a szociológiai felfogás között. A nézeteltérések akkor kezdődnek, amikor a részvételnek, mint a hatalomgyakorlás megnyilvánulásának a hogyanjáról van szó. Némelyek a proletárdiktatúra léte és a munkásoknak az irányításban való részvétele között szoros, közvetlen és ellentmondásmentes kapcsolatot látnak, abból kiindulva, hogy az üzemi demokráciának - éppúgy mint a hatalomgyakorlás más formáinak a funkciója a végső soron az egységes társadalmi érdek szolgálata. Mások szerint is ez jellemzi az utóbbi évek közgazdaságtudományi, jogtudományi s különösképpen szociológiai vizsgálódásait - ez az összefüggés korántsem szoros, mindenképpen közvetett és nem mentes ellentmondásoktól. Hiszen ha a hatalom végül a munkásosztály, a társadalom érdekeinek érvényesülését segíti is elő, ezek a magasabbrendű érdekek nem eredendően létezőek, hanem a részérdekek konfliktusaiból, kompromisszumaiból nőnek ki s a szükségletek és a szervezeti-társadalmi viszonyok fejlődésétől függően maguk is változóak. Az üzemi demokráciát mint a hatalomgyakorlás formáját ily módon az érdekeknek - mégpedig a társadalom, az üzem struktúráit érdekviszonyainak - az oldaláról, az érdekérvényesítéssel összefüggésben közelítjük meg, mert a hatalom birtoklásának a politikai szférában, a társadalom szintjén s a vállalatnál, az üzemben is egyaránt az adja az értelmét, hogy megnyitja a lehetőséget bizonyos társadalmi osztályok, rétegek, illetve csoportok, egyének érdekeinek az érvényesítése előtt. A hatalom, az érdekegyeztetés és a részvétel összefüggéseinek konkrét társadalomtudományi elemzése a szervezetek - üzemek, vállalatok — belső viszonyaiban olyan kihívás a hazai kutatások számára, amely bejáratlan, de a tudományos elméleti és a gyakorlati előrelépéshez egyaránt nélkülözhetetlen úthoz vezet. A közgazdaság *L. pl. Molnár László: Az üzemi demokrácia rendszerszemléletű megközelítése , Szociológia, 1974. 2. 196. o. Gazdaság és Jogtudomány, MTA IX. Osztályának Közleményei XVI. (1982)