Református Gimnázium, Hajdúnánás, 1922
Intézetünk múltja. Intézetünk magvát a hajdúk letelepedésével egy időben, tehát a 17. század első tizedében szervezett latin iskola képezte, melyben a debreczeni kollégiumból hozott rektor oktatta a növendékeket. 1700-ból fennmaradt egy dijlevél, mely szerint a négy alsó latin osztály oktatásával kellett foglalkoznia. Tehát a 17. század végén 4 osztályú középiskolának felelt meg. 1778 ban alkalmazták a második tanerőt is: a korrektort. Ettől kezdve már hat osztályú teljes gimnáziumként szerepelt, amint az 1808 tól kezdve megőrzött anyakönyvek is bizonyítják. Az absolutismus korában az Entwurf kibocsátása után elveszítette a nyilvánossági jogot és 1851 — 1860-ig mint négy osztályú magán jellegű latin iskola működött. Ezen körülmény fokozottabb áldozatokra kényszerítette az egyházat: 1856-ban a második, 1857-ben a harmadik tanári állást szervezte, ugyanezen évben a közbirtokosság is 944 kat. hold réti földet adományozott a ref. egyháznak »oskolai, főképen gymnasialis nevelés alapjául.« 1860-ban 3 tanerővel ismét megnyílt a hat osztályú nyilvános gimnázium 3 tanteremben, egy-egy tanár vezetése alatt kétkét osztállyal, így működött 1885-ig. Azonban az 1883. évi XXX. t.-c. által előirt berendezése nem lévén meg, ettől kezdve öt évig ismét csak négy osztállyal működött. Közben városi segéllyel felállította a 4. és 5-ik tanszéket, 1887-ben szervezte az igazgatótanácsot és az igazgatói állást, melyet az intézet fennmaradása körül halhatatlan érdemeket szerzett Kruchio Lajossal töltött be első ízben. Az ő buzgólkodására Soós Gábor ügyvéd két újabb tanszék szervezésére 1888-ban 60,000 K alayítványt, a következő évben a VII. Vill. oszt. alapjául újabb 40,000 K alapítványt tett. 1890-ben az egyház külön földszintes épületet emeltetett s miután a 6. és 7-ik tanszéket is felállította, 1890-ben újból megnyílt az V., 1891-ben a VI. osztály.