Hargita, 1971. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-04 / 104. szám
Vállalataink kimagasló sikerekkel köszöntik pártunk 50.évfordulóját Megyénk ipari egységeinek négy hónapi eredményei azt tudatosítják, hogy dolgozóink újabb és újabb sikerekkel készülnek pártunk 50. évfordulójának méltó köszöntésére. Ezek az eredmények hűen tükrözik munkaközösségeink erőfeszítéseit, helytállását és fokozott felelősségét. Az élenjáró vállalatok között találjuk a Csíkszeredai készruhagyárat is. Itt már hagyomány a tervfeladatok példamutató teljesítése és túlszárnyalása. Most is pártunk félévszázados ünnepének küszöbén a vállalat munkaközössége újabb kimagasló sikerekről számol be. Kezdenénk azzal, hogy április folyamán felmérve lehetőségeiket, megtetőzték eredeti vállalásaikat, így az össz- és árutermelés túlszárnyalására tett vállalásaikat 400, illetve 430 ezer lejjel növelték. Az április végi mérleg még kimagaslóbb megvalósításokat tartalmaz. Az össztermelési tervet több mint egy millió lejjel sikerült túlteljesíteni, az export szállítási feladatoknak pedig 100 százalékban tettek eleget. Termékeik versenyképességét mintegy fémjelzi az a tény, hogy azoknak közel 85 százaléka külföldi megrendelésre készült. Ebben az időszakban gyarapodott a külföldi partnerek száma. Jelenleg pedig a napokban sorra kerülő szerződéskötésekre készülnek, ahol több mint 30 teljesen új, eredeti modellt mutatnak be. Ezek közül jónéhány méltán vívta ki a sokezer látogató elismerését a Csíkszeredái ipari kiállításon. A gazdasági hatékonyság növelésére való törekvéseik kézzel fogható bizonyítéka a munkatermelékenységi terv túlszárnyalása, így az elmúlt négy hónap viszonylatában e fontos tervmutatót 102,6 százalékban teljesítették. Kedvezően alakul a munkanormák megvalósítása is, amelyeknek átlagos teljesítési aránya meghaladja a 100 százalékot. Még egy sokatmondó tény : a brigádok túlnyomó többsége túlteljesítette tervfeladatait, köztük olyan brigádokat találunk, mint a Magyari Imre és Orbán Sándor kommunisták vezette XVII és XIX-es, amelyek 107,5 illetve 107 százalékban tettek eleget össztermelési tervfeladatuknak. A négy hónap folyamán több mint 120 dolgozó őrizte meg az élenjáró megtisztelő címet, köztük Mihály Erzsébet, Szőcs Ilona, Gábor Rozália, Lérárd Jenő és sokan mások, akik az elmúlt években is kiváló teljesítményeket értek el. Helytállásból jelesre vizsgázott egy gyár. Ezt tükrözi a lelkiismeretes és lendületes tevékenység, az eredmények szüntelen javítására való fáradhatatlan törekvés. A gyergyószentmiklósi bútorgyár építőtelepén Az első évnegyedi kedvező eredményeket újabb megvalósításoknak kell követniük A gyergyószentmiklósi új bútorgyár építői szép eredményekről számolhatnak be: az első évnegyedi beruházási tervet 150, az építkezési-szerelésit pedig közel 166 százalékban teljesítették. Ez azt jelenti, hogy az évi összberuházásoknak 14, az építkezésiszerelési munkálatoknak pedig 24 százaléka valósult meg. Egyébként ezek az eredmények megyei viszonylatban a legjobbak közé sorolhatóak. Persze, így sikerült beilleszkedni a kivitelezési grafikon szabta ütembe, megteremteni a jövőbeni ütemes tevékenység konkrét előfeltételeit. Nehézségek ugyan voltak, de azokat sikerült áthidalni. A kiváló értékmegvalósítások kapcsán a reális kép kedvéért azonban azt is meg kell említeni, hogy az elmúlt három hónapban jórészt nagy termelékenységű (tehát nagyobb értékű) munkálatokra került sor és az építő ebben az időszakban vételezte be az építőtelep-szervezési költségeket is. Más szóval, már eleve fel kell figyelnünk egy tényre: az értékterv túlszárnyalásának nem felel meg a fizikai megvalósítások hasonló mérvű előrehaladása. Ez önmagában még nem volna baj, mert mint említettük, a kivitelezésben még lemaradás nem tapasztalható. Április folyamán azonban az ütem alább hagyott. Az előirányzott 2,5 millió lej értékű beruházásból 21-ig mintegy 825 ezer lejnyi valósult meg, s így már nem teljesíthették a havi tervet. Varga Csaba, a megrendelő építőtelep vezetője (aki pillanatnyilag egymagában képviseli a bútorgyárat, s erre még visszatérünk), arról tájékoztatott, hogy az építő jónéhány nehézséggel küszködik. A soron lévő munkálatok megkövetelnék a létszám növelését. Ennek ellenére, csak 70-en dolgoznak a munkatelepen. Az építő irányító szakemberek (mesterek stb.) hiányában nem növelheti meg a létszámot. De nem ez az egyetlen oka a kivitelezés Hecser Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRAI, EGYESÜLETEK AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 104. (989.) SZÁM ARA 30 BANI A pionírok köszöntője, hálája Tegnap, május harmadikén délután Csíkszereda pionírszervezetének képviselői találkoztak Fazekas Lajos elvtárssal, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkárával, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnökével. Az ünnepi összejövetelen részt vettek még Szekeres Sándor elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára, Ráduly Elek elvtárs, az RKP Csíkszereda városi bizottságának első titkára, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Simon András elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Illyés László elvtárs, a megyei Tanfelügyelőség vezető tanfelügyelője. Mintegy ötszáz pionír, a város elméleti líceumának és négy általános iskolájának fehér-sötétkék egyenruhás pirosnyakkendős úttörői fogadják a város főterén ünnepi négyszögbe állva rangos meghívottjukat, Fazekas Lajos elvtársat. A 2. számú általános iskola kürtösei jelzik az összejövetel kezdetét. Simó Ádám egységparancsnok, az összes egységek nevében jelentést tesz Beder Tibornak, a város Pionírtanácsa elnökének. Elhangzik a pionírjelszó: A nép dicsőségéért, a szocialista Románia felvirágoztatásáért, a párt ügyéért, előre ! — majd osztag- és egységzászlók alatt a Művelődési Ház nagytermébe vonulnak a meghívottak, ezt követően pedig iskolaigazgatók, egységparancsnokok, pedagógusok kíséretében, a vendégfogadók fegyelmezett serege. Csíkszereda több mint 1 600 pionírja, a város összes egység- és osztagparancsnoka nevében Nagy Péter elvtárs, a megyei Pionírtanács elnöke üdvözli Fazekas Lajos elvtársat aki a továbbiakban beszédet intéz a jelenlévőkhöz. Szavaiban felidézi a párt dicső harcát, a kommunista harcosok hősi múltját, elidőz azoknál a nehéz éveknél, amikor keményen kellett küzdeni azért, hogy a ma ifjú nemzedéke boldogan élhessen, képességeinek arányában fejlődhessen. A dicsőséges pártévforduló alkalmából, melynek jegyében öszszegyűltek a legifjabb tömegszervezet képviselői, megemlítette azt is, hogy az illegalitás éveiben, gyermekként bár, de sokan segítették a párt tevékenységét. Végül megyénknek az elmúlt ötéves terv időszakában elért megvalósításait ecsetelte, bővebben kitérve a gyermekek munkájára, az iskolákra s a szervezeti életre. A pionírok lelkes hangulatban köszönték meg a hozzájuk inté■ tett meleg szavakat, és hálájukat fejezték ki a pártnak atyai gondoskodásáért. Végezetül „Ünnep édes napja feljön !“ — a pionír induló tetőzte be a fennkölt hangulatú találkozót. 11 A találkozó egyik meghitt mozzanata Diákok tudományos ülésszaka Tegnap került sor Székelyudvarhelyen a megyei KISZ-bizottság rendezésében a tanulók közi dolgozatainak felolvasó ülésszakára. A rendezvényen, amelyet pártunk 50. évfordulójának tiszteletére szerveztek, részt vett Fábián András elvtárs, a megyei KISZ- bizottság első titkára, a megyei tanfelügyelőség, a középiskolák vezetőségének és KISZ-szervezeteinek képviselői, valamint 250 tanuló. Az ünnepélyes megnyitót követően 26 jól sikerült dolgozatot olvastak fel, három szakosztályban. A legsikerültebb 3-3 dolgozat szerzője könyvjutalomban részesült. Díjazottak: Filozófia — tudományos szocializmus szakosztály: Fekete Éva és Bán Piroska (Székelyudvarhelyi Dr. Petru Groza líceum), Csata Ernő (Gyergyószentmiklósi Salamon Ernő líceum). Történelem szakosztály: Teşcula Nicolae (Székelykeresztúri líceum), Szakács Lajos (Csíkszeredai líceum), Laczkó Endre (dr. Petru Groza líceum). Irodalom szakosztály: Kánya Edit (Csíkszeredai líceum), Ilie Elena és Fülöp Edit (dr. Petru Groza líceum). ,3& -1 * ■ F . OTT DOLGOZNI, AHOL A LEGTÖBBET NYÚJTHATJA AZ EMBER Abos Dávid 30 éves, és elismert állatgondozó brigádos a dánfalvi termelőszövetkezetben. — Önként választotta ezt a munkát vagy a körülmények úgy hozták... egyszóval elvállalta ? — Hát a körülmények úgy hozták, hogy önként választottam — mondja tréfásan, s egy kicsit, úgy látom, zavarban is van. Hiszen rajtam kívül még négyen, négy elöljáró, illetve közvetlen felettes is hallgatja a szavát. Biztatják, segítik „vallani“, mert jól ismerik, és tudják , van miről. Igyekeznek feloldani gátlásait, no és felpattintani szerénységének zárját, hogy eredményei és érdemei mindenestől, teljes valójukban tárulkozzanak fel. (Egy gondolat kínálkozik : az ilyen értelmes pártfogás ellen igazán nem lehet kifogás ; elvégre könnyű, sőt illő pártfogolni azt, aki már — önmaga erejéből — bizonyított). — Fűzzön egy kis magyarázatot ehhez a ravasz válaszhoz — segítek én is feloldani tartózkodását a dicsekvés látszatától óvakodó merevségét. — Nincs rá különös magyarázatom. — De mégis ... — Annyi az egész, hogy miután elvégeztem 7 elemit, sikeresen felvételiztem a Csíkszeredai erdészeti iskolába, és aztán... elmentem földművesnek, azaz hogy állatgondozónak. Otthagytam az iskolát mert... jobban szerettem ezt a munkát. Ez vonzott igazán. (Ez ma is erősen vonzza — amint kiderült.) — 1950-től 1962 őszéig voltam gondozó, közben katonáskodtam, majd miután leszereltem, és hazakerültem, folytattam a gondozói munkát, és azután, ahogy mondtam, 1962 őszén... brigádos lettem. Bizonyára nem véletlenül mondanám, de megelégszem a szándékkal, mivelhogy jól tudom , mifelénk manapság nincsenek vak véletlenek a káderek kiválasztásában, előléptetésében. — Mik a brigádos feladatai ? — faggatom tovább, mint az olyan tanulót, akiről tudom, hogy készült, de nehezen KOMMUNISTÁK „adja meg magát“. — Sok feladata van — próbálja ennyiből kielégíteni kíváncsiságomat, de mert látja, hogy többet igénylek, „elárul“ néhányat. — Például : felel a reábízott állatcsoportért, ésszerűen elosztja a takarmányt, ellenőrzi az etetést, gondja van az anyaállatok fedeztetésére. .. — Megemlítem, hogy 550 szarvasmarháért felel a mi brigádosunk — s ebből az állományból 350 a fejős tehén — szólnak közbe ketten is a „pártfogók“ közül, mintha védelmezni akarnák tőlem, az elégedetlenkedőtől, nehogy keveselljem gondjait, feladatait. Csak szavait kevesellem, így hát folytatom a kérdezősködést: — A munkájában soha nem volt fönnakadás, nem voltak nehézségek, problémák ? — Nehézségek ? Problémák ? — úgy néz rám, mintha nem hinné, hogy komolyan beszélek. (Ilyet csak együgyű ember kérdezhet — árulkodik a tekintete.) — Hát problémák azok mindig akadnak — mondja tagoltan, hogy jobban megértsem, és fölfoghassam, mennyire vannak. — Fennakadás bizony kerül — segíti ki Kajtár Lukács, a termelőszövetkezet titkára. — De az a jó, hogy a brigádos elhárítja az útból. Volt úgy, hogy a gondozó felelőtlenül otthagyta a tehenet, és akkor ő maga végezte el a fejést : olyan ember, aki nem esik kétségbe, mindig helyén van az esze, és akinek megvan a tudása. Adódott például nehéz ellés is, amit orvos vagy technikus hiányában ő vezetett le sikerrel. Előfordult, hogy az állatok mérgezést kaptak a legelőn vagy felfúvódtak a harmatos herétől, s ugyanakkor a borjak is megbetegedtek a tehén tejétől. Szakszerű kezeléssel — injekciózással, a hasüreg megcsapolásával — megmentette, meggyógyította a már—már pusztulni látszó jószágokat, s ezzel a gazdaságot nagy károktól óvta meg. Tavaly viszont a sok eső miatt a takarmány kilúgozódott, elveszett a tápértéke : a leromlott minőség feljavítása ugyancsak őrá hárult. És még lehetne sorolni, mennyi gondja, megterhelése van a brigádosnak, de annyi bizonyos : a mi brigádosunk mindennel megbirkózik, minden nehéz helyzetből talál kiutat. — És beosztottjaival hogy boldogul ? — fordulok ismét Abos Dávid felé. — 41 gondozó tartozik a brigádomba. Sok ember, sokféle, de most már mindet ismerem... — Meg van a kellő tekintélye — folytatja ismét Kajtár Lukács. Aztán azt nyomatékolja, hogy mint a községi pártbizottság tagja, mint a termelőszövetkezet bárójának tagja ugyancsak példamutató munkát végez. Azt hiszem, megértettem Abos Dávid egyéniségének lényegét, rátaláltam fő jellemvonására, amely élvonalbeli kommunistává avatja : keveset beszél, de sokat és jól dolgozik! Mégpedig ott, ahol ő a legtöbbet nyújthatja. Bagdi Sándor A DICSŐ MÚLT KRÓNIKÁJÁBÓL A kommunista pártsejte megerősödése Hargita területe megye A Román Kommunista Párt megalakulása. — 1921 május 8-án Bukarestben — lázba hozta az erdélyi szocialista pártsejtek baloldali csoportjait. A szocialista pártnak kommunista párttá való átalakulása, a centrista és a jobboldali elemek eltávolítása az újszülött pártból nagy visszhangot keltett a megyénk területén dolgozó egykori ipari munkásság és szegényparasztság körében. Ezen a vidéken a munkásság legjelentősebb része a faiparban dolgozott. A felső marosvölgyi famunkások az első világháború után erőteljes szocialista csoportokba, ütőképes szakszervezetekbe tömörültek. A Maros völgyében 6 szekciója volt a Szocialista Párt marosvásárhelyi egységének : a régeni, déda-bisztrai, a palotailvai, ratosnyai, kelemenpataki és a maroshévízi. Ezeknek a baloldali szocialista csoportoknak a küldöttjei már a Román Kommunista Párt alakuló kongresszusán is részt vettek. 1922 július 23-án a Szocialista Párt marosvásárhelyi egysége hat szekciójával nagygyűlést tartott, amelyen a Maros völgyéből 40 kiküldött vett részt, tehát azoknak a szocialista csoportoknak a képviselői is, akik a jövőben akartak kommunista pártsejtet alakítani. A marosvásárhelyi kultúrpalota színháztermében megtartott nagygyűlés kimondta a kommunista párthoz való csatlakozását. Tehát az első kommunista pártsejtek — megyénk területén — Maroshévízen és Kelemenpatakon alakultak meg. Köblös Elek és Dán István kitartó agitációs munkája és a forradalmár munkások hozzájárulása révén 1922 augusztusában létrejön a galócási pártsejt is. Az 1922 augusztus 20.-i gyűlésen — ugyancsak Köblös Elek és Dán István, vezetésével — megtartják a gyergyószentmiklósi szocialista pártnak kommunista pártszervezetté való átalakítását. A több mint 800 munkásrésztvevő nagy lelkesedéssel fogadta a gyergyószentmiklósi határozatot. 1923 elején új láncszemmel bővül a kommunista párt ereje. A székpataki „OFA“-gyári munkások is pártsejtet szerveznek, amely az 1925-ös márciusi-májusi 9 hetes sztrájk idején 26 taggal rendelkezik. A tőkés rendszer támadásba lendülése, a forradalmi mozgalom viszonylagos hanyatlása a kapitalizmus stabilizációs időszakában, 1923—1929 között, negatív hatást gyakorolt az új pártsejteket alakítani akaró törekvésekre is. Az akkori Csík és Maros meyékben működő 19 egység szakszervezeti csoport 1925 májua után a gyakorlatban megszületetni. A nehéz illegalitásba működő kommunista párt az e nyomott tömegekhez vezető kapcsolatát vesztette el a forradalm szakszervetek betiltásakor. Né hosszú „fekete év“ (1925—192 következett, amelyek terrorisztusságuk ellenére igen érték tapasztalatokkal gazdagították hazai kommunista mozgalmat. Az 1925-ben megalakított Mátyás-Paraszt Blokk, és a kommunista párt által létrehozott ma legális szervezetek — a kommunista eszmék elterjesztését, a pár erejének növelését szolgáltál mind a városokban, mind a falvakon. A stabilizációs időszak vége felé a kommunisták népszerűsége annyira megnövekedett szegényparasztok, napszámosok körében, hogy megyénk falvaiban is pártsejtek alakultak. Faipar munkások és szegényparasztok tömörültek a közös célt hirdető vörös zászló alá. „A marosvásárhelyi Munkás-Paraszt Blokk olvassuk a síkszeredai szigurancának a belügyminiszterhez küldött jelentéséből — különféle Komán János (Folytatás a 2. oldalon) !"iir ni ■■■■■in■llllll!"l' inI 1 I '"11 ri in n iI 911I I Ullnu hi ii ISIHIIIliiIII A Craiovai Electroputere ü üzemben a századik 5100 kilowattos villanymozdonyt szerelik. A mozdony határidő előtt készül el. Az üzem munkaközössége eddig 1100 darab 2100 kilowattos Diesel villanymozdonyt és 5100 kilowattos villanymozdonyt gyártott. Népművészeti kiállítás Oroszhegyen. Gazdag népművészeti kiállítás köszönti az oroszhegyi művelődési otthon termében a dicsőséges pártévfordulót. A községi nőbizottság szervezte kiállításon a közel 300 kiállított népművészeti tárgyú szőttesek, varrottasok, fafaragások — eddig több mint ezer látogatót vonzott a kiállítási terembe. Ünnepi tudományos ülésszakkal köszöntötte Hargita megye Egészségügyi Igazgatósága, Állami Egészségügyi Felügyelősége és az Orvostudományi Társaság Hargita megyei fiókjának mikrobiológiai osztálya az Állami Egészségügyi Felügyelőség fennállásának 20. évfordulóját. 3 1 Olvasóikkal találkoztak Székelyudvarhelyen az Új Élet írói. A közvetlen hangú beszélgetés után az írók műveiket dedikálták. A találkozóra a hazai könyvnapok eseménysorozata nyújtott alkalmat. Értékes kéziratokra bukkantak a kozmási általános iskola tanulói papírgyűjtési akciójuk során. A kéziratok az 1662—1848-as évekből származnak. A korhű dokumentumok sokat segítenek majd a készülő falumonográfia megírásában, megfelelő helyet találnak a hamarosan megnyíló falumúzeumban. A biológiai és földrajzi tudományos társaság Hargita megyei fiókjai közös ülésszakon számoltak be eredményeikről. A résztevők a turisztikával, a szemléltető eszközök didaktikai szerepével, a geomorfológiai térképezés jelentőségével foglalkoztak értekezéseikben. Új művelődési otthon alapozási munkálatait kezdték meg Csíkszentmihályon. A lakosság már eddig több mint 120 000 lejnyi értékű segítséggel — hazafias munkával — járult hozzá az előkészítő munkálatokhoz. Újabb egységgel bővült Csíkszereda kereskedelmi hálózata. A Május 1 tiszteletére átadott Petőfi utcai Intim-bár máris nagy forgalomnak örvend. siker feltétele REFLEXIÓK EXPO 71 KAPCSÁN Újra és újra rá kell jönnöm, egy kiállítás népszerűsége nemcsak az újdonatúj darabok mennyiségétől függ. Sőt. Amennyire a technikai szupercsodákat, a tűzálló avagy a rendkívüli fagyokat bíró öltönyt megbámuljuk, éppoly szívesen időzünk a jól ismertnél. (Minek nekem a késvágókés, megteszi egy eszterga is.) Én már így vagyok a kiállításokkal. Szeretem, mert sok újat látok. Szeretem, mert sok, hasznosságáért a termelésben, a közhasználatban régóta népszerű mintadarabot látok. Nemrég nyílt meg Csíkszeredában az Expo ‘71, amely elsősorban a megye gazdasági életének csaknem teljes körképét mutatja be az eltelt ötéves ciklusban. Ami azt jelenti, hogy az ipar termékeivel képviselteti magát csakúgy, mint a mezőgazdaság vagy az állami kereskedelem. Ezen túlmenően a fejlődést, illetve a fejlődés ütemét az egyes szakágakon belül vagy akár vállalatonként tanulmányozhatjuk. Mint a látogatók nagy többsége, jómagam sem vagyok ipari, mezőgazdasági esetleg kereskedelmi szakember. Ezért aztán a kuriózum alapélménye mellett minduntalan feltör a kívülálló nagy szenvedélye, a vásárolni akarás, mert ugye, nem voltunk ott a munkadarab születésénél, mi a kész, a szépen lakkozott vagy festett tárgyat, eszközt látjuk. És meg akarjuk szerezni. Érdekes, mondom valamire, de a következő pillanatban már egy zakó anyagát gyűrögetném, lám, milyen minőségű, érdemes-e ikerpárját megkeresni az üzletben ? Igen, az üzlet. Majd elfeledtem mondani, a kiállított tárgyak nagy többségét, az öltözéket, az élelmiszert, a bútort mind árunak vehetjük a szó legszorosabb értelmében , s a kereskedelem tömegbázisa is épp az adom-veszem által jön létre. Ha ez így van, akkor Oláh István (Folytatás a 2. oldalon) m ■■1 rf* ........................ . ... . Il