Háromszék, 1993. április (5. évfolyam, 845-864. szám)

1993-04-01 / 845. szám

§4. 1 SEPSISZENTGYÖRGY 1993. ÁPRILIS 1. 845. SZÁM Szabadárusításban 25 LEJ Előfizetőknek 20 LEJ­­HÁROMSZER­I független napilap —­­ CSÜTÖRTÖK 1 A KORMÁNY NEM LÉP VISSZA! A kormány keddi sajtótájékoztató­ján bővebben szó esett a Hargita és Kovászna megyei prefektuskinevezés­ről is. Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára újólag elismételte, hogy a kinevezés a „kormány dolga". Kije­lentette: a helyhatósági választások alkalmával a magyar lakosság meg­választotta képviselőit a megyei ta­nácsba, a prefektus kinevezése pedig nem etnikai, hanem elsősorban po­litikai kérdés. Közölte: erről az RMD­SZ-küldöttség tagjaival is tár­gyaltak, s a­bban maradtak, hogy azok szerdán leülnek az RMDF-fel tár­gyalni. „Én megmondtam nekik, hogy létezik egy román prefektus kinevezé­sének a gondolata Kovászna és Har­gita megyékbe — így a kormány fő­titkára. — ők, ahelyett, hogy szerdán az NMDF-fel tárgyaltak volna, el­mentek Budapestre. Éppen ezért szer­dán a kormányülésen elhatároztuk a két prefektus kinevezését.“ S úgy látszik, a főtitkárság infor­mációs hálózata további „kihagyások­kal" működik. Ugyanis, szintén a szóban forgó sajtótájékoztatón, azt az épületes kijelentést tették, hogy: „Ezek­nek az országos és nemzetközi szinten hangoztatott RMDSZ-tiltakozásoknak nincs sok köze ahhoz, amit a két me­gye népessége érez." Úgy értékelték, hogy tájainkon a feszültséget „az RMDSZ egy része" (!) tartja fenn. Vé­gül pedig leszögezték: a kormány nem lép vissza, nem módosítja hatá­rozatát. ­ Tiltakozó akciók Kovászna megyében A Sepsiszentgyörgyön 1993. március 29-én megtartott tanácskozáson, a­­melyen a Kovászna és Hargita megyét képviselő területi RMDSZ-szerveze­­tek, valamint a két megye önkormányzatainak és parlamenti képviseletének küldöttei vettek részt, elhatározták, hogy a kormány méltánytalan döntése elleni tiltakozásul akciók sorozatát fogják megszervezni és folytatni mindad­dig, amíg a kormány nem változtat álláspontján Ennek érdekében a követ­kező akcióprogramot fogadták el: 1. Felkérjük parlamenti szenátorainkat és képviselőinket, hogy az RMDSZ országos vezetőségének bevonásával tárgyalásokat kezdeményezze­nek és folytassanak Văcăroiu kormányfővel, a FDSN párt vezetőségével, és kihallgatást kérjenek Iliescu államfőtől. 2. Április 8-ig tiltakozó gyűlések sorozatának megszervezése községeink­ben és városainkban. 3. A helyi önkormányzatok RMDS­Z-tanácsosai és polgármesterei megvi­tatják az előállt helyzet lehetséges következményeit, és határoznak a pre­fektusi hivatal elleni lehetséges bojkott módozatairól. 4. Április második felében újabb demonstratív nagygyűlés szervezése a megyeszékhelyen. 5. Május 1-től kezdődően megyénk magyarsága kitűzi a sárga csillagot. 6. Tiltakozó jegyzékek továbbítása a kül- és belföldi sajtó címére, va­lamint ezek eljuttatása a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az eu­rópai országok kormányaihoz. Amennyiben a kormány nem vonja vissza döntéseit, folytatni fogjuk tiltakozásaink sorozatát. Felhívással fordulunk Kovászna megye lakosságához, hogy csatlakozza­­nak az RMDSZ által kezdeményezett akciókhoz. Ugyanakkor felkérünk mindenkit, hogy csak a szövetségünk által ajánlott tiltakozási módozatokat vegyék igénybe, és ne válaszoljanak az esetleges provokációkra. Szükséges, hogy tiltakozásunk fegyelmezetten és méltóságunk megőrzésével történjék minden esetben. KIRÁLY KÁROLY, a megyei RMDSZ elnöke • TILTAKOZÁSOK — a 2. oldalon — Mit keresett Hamza úr Háromszéken? Amint arról az olvasó értesülhetett, a kovásznál új prefektus beiktatása­kor jelen volt Mircea Hamza, aki egy filmezőcsoport élén megörökítet­te a nevezetes eseményt. Jelenlété­nek okát bolygatták az Evenimentul zilei munkatársai a kormány keddi sajtótájékoztatóján. Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára közölte: az illető nem a kormányküldöttség tagjaként volt jelen az eseményen, ő „csak“ egy filmezőcsoporttal „jött oda“. Doina Jalea szóvivő is azonnali „pontosí­tást“ látott szükségesnek, mondván, „Mi az Euronewsnek készítünk fil­met“, s tiszta véletlen, hogy Mircea Hamza pontosan csütörtökön ért a két megyébe. Mircea Hamza — mint ismeretes — a Nagyrománia Párt szóvivője —, s mint csak most vált ismertté, március 15-től(!) a kormány főtitkárságának fizetett alkalmazottja (is). Ott a kor­mányhatározatok alkalmazását nyo­mon követő igazgatóság kötelékeiben fejti ki tevékenységét. De mint szak­értő, a nem sajtóügyekkel foglalkozó! — „pontosított" újból a kormány szó­vivője. Nos, hát így keveredik a... szélsőség a... szélsőséggel. És így festenek nálunk fele a Nagy Véletlenek... (INCZE) Máról holnapra Honnan fúj a szél ? Miközben Căşuneanu úr, prefektussá való kineve­zésekor, jó előre gondosan előkészített, irkalapra vetett programbeszédében kifejti, hogy a kormányprogram célkitűzéseinek kivitelezése érdekében, a piacgazdaság megteremtéséért, a demokráciáért, az emberi szabad­ságjogok maradéktalan érvényre juttatásáért — nemze­tiségi, politikai, vallási hovatartozásra, nemre való te­kintet nélkül, természetesen — a munkanélküliség csökkentéséért­ az ezekhez hasonlatos, rég fehér szakál­lat eresztett, de máig — s ilyen körülmények között még soka­t függőben maradó, alapvető kérdések meg­oldásáért mindent véghezvisz, sejthetően él egészen az emberfeletti erőfeszítések megtételéig, kénytelen vagyok újólag visszapörgetni az időt. Nem a hecc kedvéért, ha­nem csak úgy, hadd lám, hogy s mint állanak dolgaink Emlékezetes nap volt az 1992. április 16-i. Csütör­tökre esett. Ekkor tette megtisztelő­­ munkalátogatását megyénkben Iliescu államfő. Szóval, nem egyébért a visszatérés ama eseményre, csupán azért, mert az ott és akkor elhangzottak egy részének alapján (is) került sor minden bizonnyal Fodor Ferenc akkori prefektus későbbi, július 20-i leváltására. Hiszen maga Calinic Sabin, a RNEP megyei elnöke kardoskodott ama elnöki munkalátogatáson — az etnikai szervezetek, pártok megszüntetésére való kérelme mellett — azért, hogy „a prefektus Itt, ebben a térségben effektíven meg kell hogy valósítsa a román állam politikáját“, finoman utalva arra, hogy Fodor uram nem ezt teszi. Kiemelte egyúttal azt is, hogy a prefektus „nagy körültekintés­sel“ („cu multă chibzuinţă“) választassék. íme, meg­történt! S nem azért e visszatérés ama elnöki látogatásra, csupáncsak a teljesség kedvéért. Hogy tudniillik milyen álláspontot képvisel — azóta is, feltehetően, mert víz vérré nem válik — a mai, jogainkért is síkra szálló háromszéki megyefőnök. Szavait idézem: „Elnök úr, Adrian Vlad Căşuneanu vagyok, az országos Vatra Ro­mâneasca alelnöke, a Kovászna megyei fiókszervezet elnöke. Engedje meg, hogy a Vatra Românească Ko­­vászna megyei szervezete nevében mindannyiuknak, akik ellátogattak Kovászna megye szent földjére, e szent román földre, azt mondjam: Isten hozta („bine aţi venit"). (...) Milyen az elnöki hivatal álláspontja, mely által megengedi, hogy három éve, nemcsak Ko­vászna megye, hanem egész Románia területén is meg­ünnepeljék Kossuth kultuszát, március 15-ét, Magyaror­szág volt nemzeti ünnepét? Ha ezek a megemlékezések diszkrétebben történnének, valószínű, hogy mi nem éreznénk magunkat fenyegetve, de addig, amíg ezen megemlékezések alkalmával egy idegen állam felség­jeleit tűzik ki, Magyarország himnuszát éneklik, en­gedje meg, hogy újólag és itt, ahogyan az Európai Ta­nács itt járt képviselői előtt is tettem — amikor Már­ton (Árpád — B. L.) képviselő úr félrevezette ezeket a képviselőket, mondván, hogy a magyar kisebbség lenne az, amely megszűnésnek lenne alávetve, ami nem igaz, lehetséges, hogy Kovászna megyében fordítva van — (...) tehát: miért van ilyen állásponton az elnöki hiva­tal, hogy megengedi az ország területén Magyarország volt ünnepéről való megemlékezést?" Választ — legalábbis egyértelműt — nem kapott, Iliescu elnök ravaszul kikerülte, tele- íleg félremagya­rázta a dolgokat. Távol álljon tőlem bármily gonosz szándék — bár olykor jó a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten —, csupán a nagy dilemma az, mi gyötör, akkor hát hogy állunk ezzel, jó uram? Mi lesz velünk? Hát ünnepeinkkel? Vagy például a gyülekezési , szólás­­szabadsággal? Avagy ezentúl, ha minden ma­rad, mondjuk október 6-án, március 15-én ezentúl: kuss? Se koszorú, se ima az ősök/hősök emlékére? Se Kossuth, se Petőfi? Vagy mondjuk: se Bem, se Gábor Áron, se Nicolae Bălcescu, se Berde Mózes, se Turóczi Mózes, se Simonfy Sámuel, se Váradi József, se Barta­­lis Ferenc? Se zsoltár, se zászló? Csakugyan: mi lesz ebből, tekintetes űr? BENKŐ LEVENTE ■ * Van Gogh Sepsiszentgyörgyön Kedden délután a sepsiszentgyörgyi Képtárban megnyílt a Vincent van Gogh festményeiről készült plakátki­­állít­ás. A toronyóra alatti kiállító­­termekben összesen 46 plakát, színes nyomat és reprodukció került bemu­tatásra. A megnyitón részt vett Willem A. van Ee, a bukaresti holland nagykö­vetség másodtitkára, Kató Béla illye­­falvi református lelkész, Kántor Lajos író, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője. A holland diplomata elmondta, hogy egyúttal a megyei könyvtár számára is hozott könyv- DOMOKOS PÉTER (folytatása a 7. oldalon) PÉNTEKEN 16 ÓRAKOR Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete felhívja Kovászna me­gye, Sepsiszentgyörgy város ösz­­szes, a demokrácia, a reális jog­­egyenlőség iránt elkötelezett ma­gyar és román nemzetiségű ál­lampolgárát, hogy holnap, 1993. április 2-án délután 4 órakor ve­gyen részt a Sepsiszentgyörgyön rendezendő tömegtüntetésen, melyet a prefektúra székháza előtt szer­veznek. E tüntetés célja kifejezésre jut­tatni határozott tiltakozásunkat a kormány súlyosan megkülönbözte­tő, a romániai magyarság, a há­romszéki lakosság érdekeit és óha­ját semmibe vevő intézkedése el­len, mellyel menesztette az utolsó magyar nemzetiségű megyevezető­ket, s helyükbe román nemzetisé­gű prefektusokat nevezett ki. Kérjük a tömegtüntetés résztve­vőit, hogy tegyenek tanúbizonysá­got a legpéldásabb önfegyelemről és határozott állampolgári méltó­ságról. AZ RMDSZ SEPSISZENTGYÖRGYI SZERVEZETE Bikay avagy Szent György hava Virághozó Szent György havát így jelezték előre a régi kalendáriumok: Április ha nedves, a nyár lesz bősé­ges, rét ha nem zöld Tiborra, nem igen jutsz jó borra. Ha cseresznye virágos, szőlő is hoz virágot. Április, mint a szeszélyes tavasz legszeszélyesebb hónapja igen hajla­mos a kilengésekre. Sokszor néhány órán belül is ellenkezőjére válthat a hőmérséklet, vagy ahogy a meteoro­lógusok­­is mondják: a hét tél és a hét nyár kiszámíthatatlan időszaká­ban minden előfordulhat. Heves zá­por, tikkasztó napsütés éppen úgy, mint a virágszirmokat megdermesztő kisebb havazás. Nem ritkák a talaj menti fagyok s az egyébként május­ban esedékes, de sietősebb fagyosszen­tek, bizony már a hiedelmes Szent György napja táján komoly károkat okozhatnak a zsenge növényzetben. Elsejétől, a „bolondjáratás“ napjá­tól harmincadikáig, újabb bő másfél órával gyarapszik nappalaink hossza, s az évszaknak megfelelő átlagos kö­zéphőmérséklet csaknem a márciusi érték duplájára, 11,5 fokra növekszik. Kiemelkedő eseménye a tavaszi ün­nepkörnek a húsvét, itt-ott még ele­venebben él a Szent György-napi ha­gyomány: a határjárás és az állatki­­hajtás nyitánya.

Next