Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2005. július-december (8. évfolyam, 27-50. szám)

2005-08-14 / 33. szám

2005. augusztus 14., vasárnap Katona Klári nincsenek titkai Tágra nyílt tekintet, világra csodálkozó szemekkel. A hangján túl ez Katona Klá­ri védjegye. Az énekesnő újabban karitatív oldalá­ról is ismert, titkait - amelyből, mint mondja, egy­re kevesebb van - szívesen megosztja velünk. - Sokat látjuk szerepelni a televí­zióban, de újabban arra kéri az embereket, segítsenek a gyereke­ken. Hogyan csöppent bele új hi­vatásába? - Nem újkeletű ez az életem­ben, hiszen a rendszerváltással sok váratlan történt az élet kü­lönböző területein, bárhová lép­tél, beleütköztél. A pénzhiány miatt egyre több ember, egész­ségügyi intézmény, szervezet szorult segítségre, aminek or­voslására ugyan rengeteg alapít­vány jött létre, de igazából ezen a kuszaságon alig lehetett átlát­ni. Amikor az új lemezre készü­lőben egyre többen beszéltek arról, hogy a változások ve­szélybe fogják sodorni a hazai lemezkiadást, elhatároztam, be­bizonyítom, ez tévedés, s nem­csak fennmarad, de másnak is lehetőséget teremthetünk egy­­egy agyag megjelenésével. Így figyeltem fel a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ma­gyar egyesületére, azon belül is gyermekélelmezési program­jukra. Megtudtam, százával ér­keznek hozzájuk a különféle kérések. Ekkor gondoltam arra, hogy szeretnék rajtuk segíteni és a készülő lemez borítójára rá­tettem a következő szöveget: ezzel a lemezzel megvetted egy­napi élelmét egy rászoruló gyer­meknek. Ez volt az első igazi karitatív tevékenységem, amel­­­lyel sikerült bebizonyítani, ha az ember segíteni akar, akkor hegyeket képes megmozdítani. Milliós nagyságú gyűjtés lett az eredmény. Számos terület van, ahol lehet segíteni. - Most éppen az Adomány­vonallal? - Ez érdekes történet, hiszen az említett magánakcióim után tíz évre alakult meg az Ado­mányvonal, s akik megkerestek, nem is tudták, hogy korábban én is létrehoztam hasonlót. Ke­restek egy arcot, amely hiteles­nek tűnik a számukra. Próba­idő után, két éve élesben megy a dolog, egy négyjegyű szám tárcsázásával, a száz forintok­ból másfél év alatt csaknem 150 millió forint jött össze. - Azért szakít időt a művé­szetre is? - Természetesen. Ha aktív vagy, annál több jut másra is. Ez az én elvem. Egyébként ér­dekes, hogy amikor az egyik ke­reskedelmi televízióban egy évig műsort vezettem, bármit csináltunk, bármilyen saját ötle­tünk volt s akármilyen komoly­ témában szólaltunk meg, az emberek reakciója csak ennyi volt: milyen aranyosak vagytok. Ez a mostani tevékenységem más reakciót vált ki. Nagyobb visszhangja van, komolynak, értékesnek érzik. Jobban azo­nosulnak az üzenetével,­ - Mintha bölcsebb is lenne. - Az idő előrehaladtával biz­tosan így is van­, de én tudom, hogy régebben is olyan voltam, mint ma, csak nehezebben tud­tam kifejezni magam. Egyéb­ként is nem én változtam, ha­nem a kifejezési eszközeim. - Mennyiben érzi most a bő­rében jobban magát, mint if­jabb korában? - Sokkal. Egyre kevesebb a titkom, és célom, hogy ne is legyenek az emberek előtt titka­im, minden lényeges lapomat kiterítem az asztalon. Az életem folyamatos építés alatt áll. Temesi László Született: Ráckeve, 1953. Iskola: Móricz Zsigmond : Gimnázium ének-zene tagozat Legkedvesebb lemezei:­­ Éjszakai üzenet, Fekete gyöngy Kitüntetés: Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995), eMeRTon-díj, Pro Caritate-díj (2005) Rock Múzeum a sziklában Rock in the Rock, azaz Szikla a sziklában. Stílusosan sziklába álmodták a magyar Rock Múzeumot, amelybe Charlie már felajánlotta trombitáját, Somló Tamás pedig egyik hajdani LGT-s dzsekijét és szájharmonikáját. S­zeretnénk, ha megnyíl­na a magyar rockmú­zeum, amint a hely megvan, összegyűjtik a rekvizítumokat, mi támogat­juk az ötletet - mondta Bozóki András kulturális miniszter, akit cseppet sem véletlenül ne­veznek rockminiszternek is. Huszonkét évesen az újhullá­mos Vágtázó Halottkémekről, az URH-ról, a Balatonról, a Pettingről írt tanulmányt, mi­niszterként támogatja a kön­­­nyű műfajt, és ott volt a lilafü­redi Rock Múzeum alapkőleté­telénél is. Elődje, Hiller István nem csupán ott volt az 1973-as mis­kolci popfesztivál harmincadik évfordulóján, de fejébe vette, hogy bábáskodik a rockmúze­um ötleténél is. Tavaly úgy nyilatkozott, hogy a clevelandi hírességek csarnokához ha­sonlóan létrehozzák a magyar rockmúzeumot is. Jó ideje leg­feljebb a budapesti Old Man's Pub vitrinjei konzerválnak né­mi rockhistóriát zenészek fellépőruháival, használati tár­gyaival, fényké­peivel. - Én is ajánlot­tam helyszínt a rockmúzeumnak - jegyzi meg Somló Tamás. - És mivel nem varrónőnek ké­szültem, varrat­tam azt a fel­lépőruhát, me­lyet a gyűjte­ménynek aján­lottam, még egy szájharmonikát is mellékeltem hozzá. Nos, megvan az igazi hely, el­jött az idő, az Európa Kulturá­lis Fővárosa cí­mére pályázó Miskolc lefoglal­ta az ötletet és a korábban ka­tonai objektumként használa­tos Lillafüredi Sziklában tető alá hozza a magyar rockhíres­­ségek csarnokát. Nem véletlen, hogy Miskolc testvérvárosa az amerikai Cleveland, ahol a Rock and Roll Hall of Fame található, melyben a rock­zenész amerikai nagyköve­tünk, Simonyi András is tartott már előadást. Miskolc reméli, hogy az amerikaiak tapasztalataikkal segítik majd a magyaros rock­múzeum létrehozását. E csar­nok állandó rockkiállítását sze­retné egyébként elhozni Buda­pestre Bozóki András. - Unikum lesz a lilafüredi Rock Legendák Csarnoka, hi­szen máig nincs a műfaj tárgyi és személyes emlékeinek fel­térképezett gyűjteménye - mondja Korposné Kelemen Ka­talin, a Rock Múzeum Köz­hasznú Alapítvány titkára. - Az elhagyott és kihasználatlan katonai objektum sziklába vájt, különleges építészeti megoldású múzeumot kínál a Hámori-tó partján. Itt mutat­nánk be a magyar rock törté­netét, személyiségeit, esemé­nyeit, értékeit és amellett, hogy végeznénk a gyűjtemé­nyi tevékenységet, egy kétszáz fős termet is berendeznénk unplugged koncertekhez. A tervek szerint a korszak­teremtő, legendás alakok szak­mai zsűri jelölése és közön­ségszavazatok alapján jelen­nének meg a múzeum állandó kiállításain. Benkő László úgy véli, ideje volt már egy ilyen múzeumnak, a magyar rockzene már régóta megérdemelte volna. Bródy Já­nos szerint, miután a popzene az összművészet része lett, kijár neki egy múzeum is. - Londonban láttam hason­lót, de a miénk más lesz - mondja Charlie, aki egyelőre élete első trombitáját ajánlotta fel. - Ennek a gyűjteménynek nem szabad giccsesnek lennie, és ez attól is függ, ki mivel já­rul majd hozzá. Csontos Tibor Az első magyar Rock Múzeum látványterve: így fest majd rockhírességeink csarnoka Művészbejáró 13 hírek Rost Andrea: esküvő az Operaházban Esküvőjét tervezi Rost And­rea, hol másutt, mint az Ope­raházban. - Mivel ez a máso­dik házasságom, nálam már csak a zene temploma jöhe­tett szóba mint helyszín - mondta világhírű lírai szoprán opera-énekesnőnk, aki a szertartást a lépcsőkre ál­modta meg, a vacsorát pedig a színpadon. Erre az estére talán még azt a szokását is elhagyta, hogy még a legfino­mabb ételeknek is csak a fe­lét eszi meg. Ezért is olyan büszke önfegyelmére. A vér­csoport szerinti diéta híve, fe­hér húst talán még az eskü­vőjén sem evett, csak vadat. Süteménykedvence, a sok tojásból készült piskóta is szerepelt az édességlistán és per­sze a másik agyonszeretett desszertje, a párizsi csokikrém. Steven Spielberg kürtőskalácsot majszolt Egy hónapos máltai forgatás után Budapesten landolt Steven Spielberg amerikai rendező, aki a budai hegyekben, a tököli re­pülőtéren, a pesti kerületekben talált helyszíneket legújabb filmjé­hez. Az ideiglenes München munkacímű produkció az 1972-es müncheni olimpiai játékok tragédiáját idézi, amikor a Fekete Szeptember arab terroristacsoport megölt két és túszul ejtett ki­lenc izraeli sportolót az olimpiai faluban. Spielberg filmje felidézi az eseményeket és azt az akciót is, melynek nyomán az izraeli titkosszolgálat felkutatta és likvidálta a túszejtés kitervelőit. A ren­dező Budapesten sem keresi a nyilvánosságot, testőrök védik. A napokban családjával együtt megnézte a gödöllői Grassalkovich-kastélyt és megkóstolta a kürtőskalácsot is. Karácsonyra A gyertyák csonkig égnek Érthetetlen, hogy mindmáig miért nem készült még itthon Márai Sándor-filmadaptáció. Néhány éve a cseh-amerikai Milos Forman készült arra, hogy megfilmesíti A gyertyák cson­kig égnek című Márai-regényt. Az Angliában, az Egyesült Álla­mokban és különösen Olaszországban bestsellernek számító regény megfilmesítési jogát a jogtulajdonos el is adta egy amerikai producernek, aki rendezőként Milos Formánra, fő­szereplőkként Klaus Maria Brandauerre és Sean Conneryre gondolt. Az ötlet óta azonban nem érkeznek hírek az adaptá­ció sorsáról, miközben itthon Iglódi István a múlt héten elkezd­te a regényből készülő tévéfilm forgatását Avar István és Agárdy Gábor főszereplésével. A két színész játszotta a fősze­repet a regény színpadi változatában is a Magyar Színházban. Európa tíz legjobbja közt a Sorstalanság Az Európai Filmkritikusok Szövetsége (FIPRESCI) a tíz legjobb európai film közé nevezte a Sorstalanságot. Koltai Lajos holokausztfilmje egyebek mellett olyan rendezőgurukkal kelhet versenyre, mint Lars von Trier vagy Wim Wenders. A Kertész Im­re Nobel-díjas regényéből készült Sorstalanságot Magyarorszá­gon eddig ötszázezren látták, szeptemberben pedig DVD-n is megjelenik. Már a német mozik is vetítik, néhány hete fesztiváldí­jat nyert Lengyelországban és Horvátországban. A sokáig sápa­tagnak tetsző magyar moziipar acélosabbnak tűnik. Elvégre ta­valy is ott lehettünk a végelszámolásnál; Antal Nimród a legjobb rendező kategóriában indult a Kontrollal, Koltai Lajost akkor a Csodálatos Júlia című Szabó István-filmben végzett operatőri munkájáért nevezték. A legjobb filmek mezőnyében pedig indult a Cserhalmi György főszereplésével készült cseh film, a Zelary. Szász Endre: Csíkszeredából Csíkszeredába „Bandi ma sem elfogadott művész Magyarországon” - mondta Kányádi Sándor költő a Csíki Székely Múzeumban, ahol megnyi­totta a Szász Endre-életműkiállítást. A barát Kányádi szerint en­nek oka a szakmai közvélemény finnyássága és mélységes szak­mai irigysége. A 114 darabos kiállítás mellett emlékülést is tartot­tak, melyen szóba került, hogyan ment Kínáig tanulni a síklapok készítését porcelánból, és aminek végén a művész özvegye rö­vidfilmet vetített Szász Endréről. Kaposvár és Csíkszereda önkor­mányzata közösen avatott emléktáblát a művész szülőházán. További pénzekre vár a Tüskevár „Kezd beszűkülni a Tüskevár költségvetése” - mondja Gyovai Szabolcs, a Fekete István regényéből készülő mozifilm produce­re. A 250 milliósra tervezett költségvetésből jelentős pénzek hiá­nyoznak még, melyek nehezítik a további munkálatokat. A stáb a múlt héten fejezte be a négyhetes forgatást a csongrádi őster­mészetben, és hátravannak még a budapesti és a Kis-Balaton környékére tervezett jelenetek és persze az utómunkálatok. A producer szerint mindenképpen elkészítik a filmet, ennek ér­dekében újra pályáznak a Magyar Mozgókép Közalapítványnál, és szeretnének televíziós csatornát is megnyerni ügyüknek. Ezek eredményétől függ, hogy idén karácsonykor vagy a jövő februári filmszemlén mutatják be a Tüskevárt.

Next