Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2005. július-december (8. évfolyam, 27-50. szám)
2005-08-14 / 33. szám
2005. augusztus 14., vasárnap Katona Klári nincsenek titkai Tágra nyílt tekintet, világra csodálkozó szemekkel. A hangján túl ez Katona Klári védjegye. Az énekesnő újabban karitatív oldaláról is ismert, titkait - amelyből, mint mondja, egyre kevesebb van - szívesen megosztja velünk. - Sokat látjuk szerepelni a televízióban, de újabban arra kéri az embereket, segítsenek a gyerekeken. Hogyan csöppent bele új hivatásába? - Nem újkeletű ez az életemben, hiszen a rendszerváltással sok váratlan történt az élet különböző területein, bárhová léptél, beleütköztél. A pénzhiány miatt egyre több ember, egészségügyi intézmény, szervezet szorult segítségre, aminek orvoslására ugyan rengeteg alapítvány jött létre, de igazából ezen a kuszaságon alig lehetett átlátni. Amikor az új lemezre készülőben egyre többen beszéltek arról, hogy a változások veszélybe fogják sodorni a hazai lemezkiadást, elhatároztam, bebizonyítom, ez tévedés, s nemcsak fennmarad, de másnak is lehetőséget teremthetünk egyegy agyag megjelenésével. Így figyeltem fel a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületére, azon belül is gyermekélelmezési programjukra. Megtudtam, százával érkeznek hozzájuk a különféle kérések. Ekkor gondoltam arra, hogy szeretnék rajtuk segíteni és a készülő lemez borítójára rátettem a következő szöveget: ezzel a lemezzel megvetted egynapi élelmét egy rászoruló gyermeknek. Ez volt az első igazi karitatív tevékenységem, amellyel sikerült bebizonyítani, ha az ember segíteni akar, akkor hegyeket képes megmozdítani. Milliós nagyságú gyűjtés lett az eredmény. Számos terület van, ahol lehet segíteni. - Most éppen az Adományvonallal? - Ez érdekes történet, hiszen az említett magánakcióim után tíz évre alakult meg az Adományvonal, s akik megkerestek, nem is tudták, hogy korábban én is létrehoztam hasonlót. Kerestek egy arcot, amely hitelesnek tűnik a számukra. Próbaidő után, két éve élesben megy a dolog, egy négyjegyű szám tárcsázásával, a száz forintokból másfél év alatt csaknem 150 millió forint jött össze. - Azért szakít időt a művészetre is? - Természetesen. Ha aktív vagy, annál több jut másra is. Ez az én elvem. Egyébként érdekes, hogy amikor az egyik kereskedelmi televízióban egy évig műsort vezettem, bármit csináltunk, bármilyen saját ötletünk volt s akármilyen komoly témában szólaltunk meg, az emberek reakciója csak ennyi volt: milyen aranyosak vagytok. Ez a mostani tevékenységem más reakciót vált ki. Nagyobb visszhangja van, komolynak, értékesnek érzik. Jobban azonosulnak az üzenetével, - Mintha bölcsebb is lenne. - Az idő előrehaladtával biztosan így is van, de én tudom, hogy régebben is olyan voltam, mint ma, csak nehezebben tudtam kifejezni magam. Egyébként is nem én változtam, hanem a kifejezési eszközeim. - Mennyiben érzi most a bőrében jobban magát, mint ifjabb korában? - Sokkal. Egyre kevesebb a titkom, és célom, hogy ne is legyenek az emberek előtt titkaim, minden lényeges lapomat kiterítem az asztalon. Az életem folyamatos építés alatt áll. Temesi László Született: Ráckeve, 1953. Iskola: Móricz Zsigmond : Gimnázium ének-zene tagozat Legkedvesebb lemezei: Éjszakai üzenet, Fekete gyöngy Kitüntetés: Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995), eMeRTon-díj, Pro Caritate-díj (2005) Rock Múzeum a sziklában Rock in the Rock, azaz Szikla a sziklában. Stílusosan sziklába álmodták a magyar Rock Múzeumot, amelybe Charlie már felajánlotta trombitáját, Somló Tamás pedig egyik hajdani LGT-s dzsekijét és szájharmonikáját. Szeretnénk, ha megnyílna a magyar rockmúzeum, amint a hely megvan, összegyűjtik a rekvizítumokat, mi támogatjuk az ötletet - mondta Bozóki András kulturális miniszter, akit cseppet sem véletlenül neveznek rockminiszternek is. Huszonkét évesen az újhullámos Vágtázó Halottkémekről, az URH-ról, a Balatonról, a Pettingről írt tanulmányt, miniszterként támogatja a könnyű műfajt, és ott volt a lilafüredi Rock Múzeum alapkőletételénél is. Elődje, Hiller István nem csupán ott volt az 1973-as miskolci popfesztivál harmincadik évfordulóján, de fejébe vette, hogy bábáskodik a rockmúzeum ötleténél is. Tavaly úgy nyilatkozott, hogy a clevelandi hírességek csarnokához hasonlóan létrehozzák a magyar rockmúzeumot is. Jó ideje legfeljebb a budapesti Old Man's Pub vitrinjei konzerválnak némi rockhistóriát zenészek fellépőruháival, használati tárgyaival, fényképeivel. - Én is ajánlottam helyszínt a rockmúzeumnak - jegyzi meg Somló Tamás. - És mivel nem varrónőnek készültem, varrattam azt a fellépőruhát, melyet a gyűjteménynek ajánlottam, még egy szájharmonikát is mellékeltem hozzá. Nos, megvan az igazi hely, eljött az idő, az Európa Kulturális Fővárosa címére pályázó Miskolc lefoglalta az ötletet és a korábban katonai objektumként használatos Lillafüredi Sziklában tető alá hozza a magyar rockhírességek csarnokát. Nem véletlen, hogy Miskolc testvérvárosa az amerikai Cleveland, ahol a Rock and Roll Hall of Fame található, melyben a rockzenész amerikai nagykövetünk, Simonyi András is tartott már előadást. Miskolc reméli, hogy az amerikaiak tapasztalataikkal segítik majd a magyaros rockmúzeum létrehozását. E csarnok állandó rockkiállítását szeretné egyébként elhozni Budapestre Bozóki András. - Unikum lesz a lilafüredi Rock Legendák Csarnoka, hiszen máig nincs a műfaj tárgyi és személyes emlékeinek feltérképezett gyűjteménye - mondja Korposné Kelemen Katalin, a Rock Múzeum Közhasznú Alapítvány titkára. - Az elhagyott és kihasználatlan katonai objektum sziklába vájt, különleges építészeti megoldású múzeumot kínál a Hámori-tó partján. Itt mutatnánk be a magyar rock történetét, személyiségeit, eseményeit, értékeit és amellett, hogy végeznénk a gyűjteményi tevékenységet, egy kétszáz fős termet is berendeznénk unplugged koncertekhez. A tervek szerint a korszakteremtő, legendás alakok szakmai zsűri jelölése és közönségszavazatok alapján jelennének meg a múzeum állandó kiállításain. Benkő László úgy véli, ideje volt már egy ilyen múzeumnak, a magyar rockzene már régóta megérdemelte volna. Bródy János szerint, miután a popzene az összművészet része lett, kijár neki egy múzeum is. - Londonban láttam hasonlót, de a miénk más lesz - mondja Charlie, aki egyelőre élete első trombitáját ajánlotta fel. - Ennek a gyűjteménynek nem szabad giccsesnek lennie, és ez attól is függ, ki mivel járul majd hozzá. Csontos Tibor Az első magyar Rock Múzeum látványterve: így fest majd rockhírességeink csarnoka Művészbejáró 13 hírek Rost Andrea: esküvő az Operaházban Esküvőjét tervezi Rost Andrea, hol másutt, mint az Operaházban. - Mivel ez a második házasságom, nálam már csak a zene temploma jöhetett szóba mint helyszín - mondta világhírű lírai szoprán opera-énekesnőnk, aki a szertartást a lépcsőkre álmodta meg, a vacsorát pedig a színpadon. Erre az estére talán még azt a szokását is elhagyta, hogy még a legfinomabb ételeknek is csak a felét eszi meg. Ezért is olyan büszke önfegyelmére. A vércsoport szerinti diéta híve, fehér húst talán még az esküvőjén sem evett, csak vadat. Süteménykedvence, a sok tojásból készült piskóta is szerepelt az édességlistán és persze a másik agyonszeretett desszertje, a párizsi csokikrém. Steven Spielberg kürtőskalácsot majszolt Egy hónapos máltai forgatás után Budapesten landolt Steven Spielberg amerikai rendező, aki a budai hegyekben, a tököli repülőtéren, a pesti kerületekben talált helyszíneket legújabb filmjéhez. Az ideiglenes München munkacímű produkció az 1972-es müncheni olimpiai játékok tragédiáját idézi, amikor a Fekete Szeptember arab terroristacsoport megölt két és túszul ejtett kilenc izraeli sportolót az olimpiai faluban. Spielberg filmje felidézi az eseményeket és azt az akciót is, melynek nyomán az izraeli titkosszolgálat felkutatta és likvidálta a túszejtés kitervelőit. A rendező Budapesten sem keresi a nyilvánosságot, testőrök védik. A napokban családjával együtt megnézte a gödöllői Grassalkovich-kastélyt és megkóstolta a kürtőskalácsot is. Karácsonyra A gyertyák csonkig égnek Érthetetlen, hogy mindmáig miért nem készült még itthon Márai Sándor-filmadaptáció. Néhány éve a cseh-amerikai Milos Forman készült arra, hogy megfilmesíti A gyertyák csonkig égnek című Márai-regényt. Az Angliában, az Egyesült Államokban és különösen Olaszországban bestsellernek számító regény megfilmesítési jogát a jogtulajdonos el is adta egy amerikai producernek, aki rendezőként Milos Formánra, főszereplőkként Klaus Maria Brandauerre és Sean Conneryre gondolt. Az ötlet óta azonban nem érkeznek hírek az adaptáció sorsáról, miközben itthon Iglódi István a múlt héten elkezdte a regényből készülő tévéfilm forgatását Avar István és Agárdy Gábor főszereplésével. A két színész játszotta a főszerepet a regény színpadi változatában is a Magyar Színházban. Európa tíz legjobbja közt a Sorstalanság Az Európai Filmkritikusok Szövetsége (FIPRESCI) a tíz legjobb európai film közé nevezte a Sorstalanságot. Koltai Lajos holokausztfilmje egyebek mellett olyan rendezőgurukkal kelhet versenyre, mint Lars von Trier vagy Wim Wenders. A Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült Sorstalanságot Magyarországon eddig ötszázezren látták, szeptemberben pedig DVD-n is megjelenik. Már a német mozik is vetítik, néhány hete fesztiváldíjat nyert Lengyelországban és Horvátországban. A sokáig sápatagnak tetsző magyar moziipar acélosabbnak tűnik. Elvégre tavaly is ott lehettünk a végelszámolásnál; Antal Nimród a legjobb rendező kategóriában indult a Kontrollal, Koltai Lajost akkor a Csodálatos Júlia című Szabó István-filmben végzett operatőri munkájáért nevezték. A legjobb filmek mezőnyében pedig indult a Cserhalmi György főszereplésével készült cseh film, a Zelary. Szász Endre: Csíkszeredából Csíkszeredába „Bandi ma sem elfogadott művész Magyarországon” - mondta Kányádi Sándor költő a Csíki Székely Múzeumban, ahol megnyitotta a Szász Endre-életműkiállítást. A barát Kányádi szerint ennek oka a szakmai közvélemény finnyássága és mélységes szakmai irigysége. A 114 darabos kiállítás mellett emlékülést is tartottak, melyen szóba került, hogyan ment Kínáig tanulni a síklapok készítését porcelánból, és aminek végén a művész özvegye rövidfilmet vetített Szász Endréről. Kaposvár és Csíkszereda önkormányzata közösen avatott emléktáblát a művész szülőházán. További pénzekre vár a Tüskevár „Kezd beszűkülni a Tüskevár költségvetése” - mondja Gyovai Szabolcs, a Fekete István regényéből készülő mozifilm producere. A 250 milliósra tervezett költségvetésből jelentős pénzek hiányoznak még, melyek nehezítik a további munkálatokat. A stáb a múlt héten fejezte be a négyhetes forgatást a csongrádi őstermészetben, és hátravannak még a budapesti és a Kis-Balaton környékére tervezett jelenetek és persze az utómunkálatok. A producer szerint mindenképpen elkészítik a filmet, ennek érdekében újra pályáznak a Magyar Mozgókép Közalapítványnál, és szeretnének televíziós csatornát is megnyerni ügyüknek. Ezek eredményétől függ, hogy idén karácsonykor vagy a jövő februári filmszemlén mutatják be a Tüskevárt.