Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
, ct NÉPÚJSÁG líráljanak és segítsenek minket az új esztendőben A megyei tanács vb-elnökének nyilatkozata mét vége egy munkával eredményekben gazdag .endőnek. Ilyenkor érdemes szapillantani a megtett úti néhány szót arról is bent, mit várhatunk a követő 12 hónaptól, zúttal Lendvai Vilmos elv;nak, a megyei tanács végajtó bizottsága elnökének ük fel újévi kérdéseinket. • Mit hozott az elmúlt év megye városainak és közigéinek? 1958-ban megyénk isméttékeny politikai, gazdasági ideológiai eredményekkel ragadott a szocializmus éle során. em lehet egy kérdésre tt rövid válasz kapcsán cet mind csokorba kötni, c említhetünk belőlük néyat, amelyek következtetni ednek megyénk fejlődése- A politikai fejlődés legbizbb fokmérőjének az or'gyűlési és tanácsi válaszok eredményeit tekinthet- Nem kétséges, hogy az elforradalom óta eltelt két erdő alatt a szocializmus megszilárdultak és viszonylásra kényszerítettékünk árulóit. Nagy tömeértették meg, hogy milyen si veszedelemtől szabadult meg, amikor megakadásuk az ellenforradalmárok ellenes terveinek végrehajt. Népünk le is vonta az i-es eseményekből a szük;s következtetéseket. Ezek iége pedig abban áll, ami álasztásokkor meg is törtovább kell erősíteni hakban a néphatalmat, mertek fennállása az egyedüli mcia, hogy senki se csemhesse vissza többé a kirmányolás egyik formáját . elmúlt esztendő során e yénkben javult a dolgogazdasági helyzete is. A ből és fizetésből élők életmonyai éppen olyan helyea lakultak, mint a termeövetkezeti és egyéni pártság életkörülményei. forradalmi munkás-,akormány intézkedéseiesnek bizonyultak és az az országra kiterjedő gazágpolitikai változások eredetesen éreztették hatásúmegyénkben is. A kormány intézkedéseinél számos olyan határozat behajtására is sor került, ikyet a tanácsok hoztak az és mezőgazdaság fejlesztre. 958-ban 45,5 millió forintösszeget fordítottunk új sítmények létrehozására, gközelíti a 11 millió forinát az összeg, amit a márlevő létesítmények felújára szántunk. Ezeken kívül osaink és községeink többi fejlesztésére a községvesztési alapból mintegy 24 ló forintot költöttek, ezek a számok nem a mikkal való dobálózást jelencsupán, mert hiszen maguk özségek és városok lakói meggyőződhettek arról, hogy az elmúlt év folyamán a beruházások milyen mértékben fejlesztették megyénket és azok mind dolgozó népünk érdekeit szolgálják. Nagy örömünkre szolgál mindannyiunknak, akik a szocializmus ügye iránt érdeklődünk, hogy 1958-ban az ideológiai fronton is megindult a tisztázódás folyamata. Lelepleződtek azok a nézetek, amelyek arra voltak hivatva, hogy dolgozó népünkben megingassák a szocializmus építésének sikerébe vetett hitet. — Mit ígér, milyen fejlődést hoz az új esztendő megyénknek? — Az 1959. évre várható fejlődés nem marad el az elmúlt évitől. Új, nagy feladatok megoldása előtt áll dolgozó népünk és ezeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sorra el is fogja végezni. Tanácsi vonalon mintegy 44 millió forintot fordítunk beruházásokra. Meglevő létesítmények felújítására 13 millió forintot irányoztunk elő. Befejezzük azokat az építkezéseket, amiket 1958-ban kezdtünk el. A városok és községek fejlesztésére az eddigi felmérések alapján körülbelül 30 millió forintot irányozhatunk elő. Ebben az esztendőben is sok olyan létesítményt helyezünk üzembe, nyitunk meg, amelyek dolgozó népünk érdekeit, jólétének további emelkedését szolgálják. Itt említem meg az új iskolákat, pedagógus szolgálati lakásokat és az állami lakásokat. A városokban és községekben sok kilométer járda- és útépítésre, valamint villanyhálózat bővítésére kerül sor. Tovább folytatódik a hatvani kórház építése, amelyre már nagy szükség volt a járás dolgozói egészségügyi viszonyainak további javítása szempontjából. Az új esztendő feladatai tehát semmivel sem kisebbek 1958-ban végzett munkánknál. Ezek a feladatok azonban dolgozó népünk támogatásával megoldhatók. De mindenkinek legjobb tehetsége szerint kell munkáját végezni, hogy népünk majd ismét megelégedetten, gazdagabban zárhassa le a most induló esztendőt. — Mit üzen Lendvai elvtárs a megye dolgozóinak? —Először is azt, hogy támogassák a most megválasztott tanácstagok és a tanácsok munkáját. Közérdekű javaslataikkal, élettapasztalataikkal adjanak hasznos támogatást a tanácsokban dolgozók munkájához. Segítsék a községfejlesztési tervfeladatok végrehajtását, de bíráljanak is bennünket. Szeretném, ha az elkövetkezendő évben úgy sikerülne tanácsaink munkáját megjavítani, hogy az dolgozó népünk elismerését válthassa ki. Abban a reményben, hogy dolgozó társaink bíráló szava, segítsége és támogatása nem marad el, kívánok a megye lakosságának, minden tanácstagunknak és a tanácsokban dolgozó munkatársainknak eredményekben gazdag, boldog új esztendőt. Taggyűlés az eredményes év után Dicséretet kaptak a munkásőrök az önkéntes munkáért Miután jóval határidő előtt sikeresen befejezték tervüket a Selypi Cukorgyár dolgozói, napokban taggyűlésre jöttek össze a kommunisták, hogy értékeljék az elmúlt év utolsó hónapjainak munkáját, mely jelentős eredményeket hozott a gyárnak. Szávay Dezső pártvezetőségi tag örömmel számolt be a taggyűlésnek arról, hogy az 1958- as gazdasági évben 18 ezer 702 vagon cukorrépát dolgozott fel a gyár, amelyből 2638 vagon fehércukrot nyertek és a tervezettnél mintegy 2,8 százalékkal magasabb termelékenységet értek el. Hangsúlyozta, hogy a múlt évben a répafeldolgozási üzem olyan eredményeket hozott, melyekhez hasonlót a közelmúltban nemigen értek el a gyár dolgozói. Majd ismertette, hogy az 1959-es évben milyen modern gépeket és berendezéseket kap a gyár az új év megnövekedett feladatainak ellátására. Ezután ismertette a kül- és belpolitikai helyzetet, majd vitára került sor. A hozzászólók elmondották, hogy a munkaverseny milyen mértékben járult hozzá a gyár szép termelési eredményeinek eléréséhez, hogy 3,5 millió forinttal tudták túlteljesíteni éves tervüket, s kevesebb répából, több cukrot állíthattak elő. Az éves terv befejezésénél nagy szerepe volt a munkásőröknek is, akik testületileg dolgoztak az utolsó napon, hogy a tervet be tudják fejezni, mert a vidéki munkások nem tudtak bejönni. Ezért a cselekedetükért dicséret illeti őket, — ez volt a kommunisták véleménye. Örömmel számoltak be arról is, hogy az 1958-as évben javult a munkavédelem, csökkent a balesetek száma, haláleset pedig egyetlen egy sem fordult elő. * Bírálták a kulturális és nevelő munkát, s követelték, hogy a nagy termelési feladatok befejeztével nagyobb gondot fordítson a pártszervezet vezetősége a kulturális munka felélesztésére, a politikai munka, a pártoktatás megszervezésére. 1959. január 1., csütörtök A kormány Tájékoztatási Hivatala az árrendezésről A párt és a kormány határozata alapján 1959. január 1től új ipari termelői árak, új építőipari egységárak, új áruszállítási díjtételek és kereskedelmi haszonkulcsok lépnek életbe. Az árrendezés révén megváltoznak a vállalatok egymás közötti forgalmában érvényesülő árak. A cél , hogy az alapanyagtermelő iparágak — a bányászat, a kohászat, az építőipar — együttesen több milliárd forintos állami támogatására ne legyen többé szükség, s hogy a termelői árak jobban tükrözzék a termékek önköltségét. Azok az iparágak, amelyeket eddig az államnak támogatnia kellett, a tényleges önköltségen aluli árakon adták el termékeiket a feldolgozó iparágaknak. Az állami ártámogatásnak az volt a következménye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alapanyagok alacsony összeggel szerepeltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban sem tükrözték a tényleges önköltséget. Egyes gyártmányok termelői ára tehát jelentékenyen eltért az előállítás tényleges költségeitől. Az új árrendszer a gazdaságosabb termelést szolgálja, mert megszünteti ezeket a visszásságokat. A termelői árrendezés folytán szükségessé vált egyes fogyasztói árak emelése, ez azonban a kiskereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk körét, mindössze fél százalékát érinti és az áremelést bőségesen ellensúlyozza az egyes fogyasztási cikkeknél végrehajtott kiskereskedelmi árleszállítás. Az áremelések ugyanis olyan cikkeket érintenek, amelyeket a lakosság általában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárol, s az áremelések összege országos viszonylatban körülbelül évi 330 millió forint, az árcsökkentések viszont nagyrészt a lakosság ellátása szempontjából jelentős cikkekre vonatkoznak, s évi összegük mintegy 650 millió forint, vagyis az áremelések összegének csaknem kétszerese. Az áremelés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: különböző vas-, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, szerelési anyagok), egyes vegyszerek, mozaik- és cementlapok, vasbetongerendák, nád- és gyékénylemezek, torontáli és perzsaszőnyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, vadásztöltény, bognár és kádáripari termékek, zsákszövetek. Az árcsökkentés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: A zsír ára kilogrammonként 28 forintról 25 forintra, a zsírszalonna és háj fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott kenyérszalonna ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt paprikás csemegeszalonna fogyasztói ára 46 forintról 40 forintra, az egyéb szalonnaféleségek ára 4,7 forinttal, a rétesliszt ára 2,40 forinttal, a bors ára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik a kiszolgálási díj, az úgynevezett zene-felárat pedig beszámítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil- és ruházati és cipőipari terméket érint. A nylon harisnya fogyasztói ára, a szálvastagságtól függően, páronként 17, 12, illetve 7 forinttal, a férfi és női nylon zoknik ára mintegy húsz—huszonöt százalékkal, a nylon női pulóver fogyasztói ára mintegy 5—12 százalékkal, a festett nylon méteráruk fogyasztói ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kordbársony ára 97 forint helyett 85 forint lesz. Mintegy 25—40 százalékkal csökken a PVC anyagból készült esőkabátok, térítők és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból készült pamutszerű méteráruk árát 15—20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gumitalpú cipők és szandálok, valamint a tornacipők, a cérnaféleségek és kézimunkafonalak, továbbá a gumiból készült játékok ára is. Az ajtók és ablakok fogyasztói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken. Csökkentik a 300-as és 400-as cement árát is. Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áramdíjszabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. A petróleum ára 6 forintról 4 forintra, a benzin ára 4 forintról 2,70 forintra csökken. A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január 1-től már az új árakon kell biztosítani a forgalom lebonyolítását. (MTI) z 1958-AS naptárról letépaz utolsó lapot is és ezmagunk mögött hagytuk ó esztendőt. Új esztendőre fedtünk, amely ki tudja nnyi örömet, bánatot, vagy ért tartogat a tarsolyában munkra. A múltat ismerjük, de a jövőt nem tudjuk re és mégis valamennyien akadással, reménységgel betünk az új, 1939-es eszdő elé. ég csak első napjánál tartk az évnek és máris tele yünk tervekkel, elgondoláai, szent elhatározásokkal, melyeket Valóra kell váltani az új évben. Az egyének,saládok, a falvak is tervezk, dolgoznak, hogy újabb, elmúltnál még szebb erednyeket hozzon az új eszten-így van ez mindenütt, így a Felnémeten is. Felnémet, rohamosan épülő, szépülő, az új évben új terveket , új elgondolásokat vált vara. Megoldódott már a házig-probléma és 1959-ben ez és a Berva felé egyaránt ijeszkedhet, építkezhet a ló. Igaz, már ma is alig van néhány száz méter távolság Felnémet utolsó háza és Eger között, de egy-két esztendő és bizony nehezen lehet majd megmondani, hogy Egerben, vagy Felnémeten jár-e az ember. A tervek szerint új házak épülnek 1959-ben, szebbek, egészségesebbek a régieknél. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI tervek is biztatóak. Félmillió forint értékben utak, járdák épülnek, bővül a közvilágítás és fényt kapnak az eddig még petróleumlámpás házak is. Nem szeretnek sorban járni a felnémetiek sem, és ezért csupán járdaépítésre 135 ezer forintot szavazott meg a tanács. Ez a 135 ezer forint azt jelenti, hogy 1959-ben két és fél kilométer hosszúságban építenek járdát a községben. Régen vajúdó problémát old meg a tanács, amikor tervbe vette ez évre a falu legsárosabb utcájának, a Kossuth utcának kövezését. Ennek a 600 méter hosszú utcának kikövezése 250 ezer forintba kerül és elkészültének — mondani sem kell talán — a Kossuth utcaiak örülnek legjobban. Negyvenhárom darab közvilágítási lámpa volt eddig a faluban, de a tanács jónak látta újabb 18 lámpa bekapcsolását a közvilágításba, hogy végre kigyulladjon a fény ott is, ahol eddig csak sötétben járhattak az emberek. Sorolhatnánk még tovább a kisebb-nagyobb beruházásokat, amelyek végül is kiteszik azt a félmillió forintot, amelyből 1959-ben tisztábbá, szebbé és fényesebbé teszik a falut. 1959-BEN MEGKEZDI a munkát Felnémet községben a Mátrai Ásványbánya zúzóüzeme is, mely új színt, új lendületet ad a falu fejlődésének. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a zúzóüzemnél több száz ember talál munkára és gyors egymásutánban épülnek fel az új üzem mellett az emeletes munkáslakások is, ahol sok, elsősorban fiatal család talál majd boldog otthonra. Máris elkészült két munkáslakás és 1959-ben még 16 lakás építését vették tervbe. A zúzóüzem hazánk egyik legkorszerűbb üzeme lesz, ahol a kiváló minőségű bükki mészkövet porrá zúzzák és szállítják a kohóknak, cukorgyáraknak és talajjavítás céljaira az ország különböző vidékére. Értesülésünk szerint csak maga az üzem közel 20 millió forintba kerül, nem beszélve az épülő munkástelepről. Mindezek mellett bővül a fűrészüzem is. 1959-ben itt elkészül az új és korszerű gőzölőkamra, amely lehetővé teszi, több és jobb minőségű fűrészáru termelését. A fűrészüzem fejlesztése hozzávetőlegesen egymillió forintot igényel. Ugyancsak itt 70 ezer forintos költséggel egy melegedőt építenek a munkások részére, eleget téve a korábbi kívánságoknak. Vagy nézzük a Petőfi Termelőszövetkezet terveit, mit akarnak megvalósítani az új esztendőben? A Petőfi Termelőszövetkezet 1959-ben saját erőből egy nagy teljesítőképességű öntözőberendezést vásárol, amely lehetővé teszi, hogy bolgárkertészetét duplájára növelje és ezen túlmenően egyéb növényeket is öntözzön Az öntözőberendezés 140 ezer forintba kerül, de a felnémeti tsz-tagok biztosak benne, hogy az öntözőmű rövid idő alatt kifizeti magát. Tervbe vette még a szövetkezet egy 170 ezer forintos motoros permetező vásárlását is. Számba vehetjük még az erdőgazdaság nagyszabású fásítási terveit, a legeltetési bizottság legelő-javítási munkálatait, vagy akár a KISZ-szervezet sportterveit is, hisz ezek mind az 1959-es esztendő tervei közé tartoznak. ÍME, CSUPÁN egyetlen falu sok-sok terve, gondja egy esztendőre, melyeknek megvalósulása mérföldes léptekkel viszi előre a hajdan szegényes, kis hegyi község lakóinak boldogulását. Egyetlen falu, sok millió forintos befektetés, mely egyúttal új terveket, gondokat örömöket is ad az 1959-es esztendőre. Szalay István Új év, új tervek Felnémeten 1958, a takarékosság éve A TAKARÉKOSSÁGI mozgalom már megindulásakor nagy eredményeket sejtetett, ezt lehetett várni a nagy igyekezet, lelkesedés láttán, mellyel Heves megyében fogadták a párt és a kormány takarékossági felhívását. Most, hogy egy év tapasztalata van már mögöttünk, számot vethetünk e mozgalom eredményeivel, s az üzemek dolgozói elé tárhatjuk, milyen hasznot hozott 1958. évi takarékossági munkájuk. Mint ismeretes, az üzemekben már a takarékossági felhívás után azonnal hozzákezdtek a végrehajtási terv elkészítéséhez, bár erre a felsőbb gazdasági szervektől semmiféle határozatot nem kaptak. Ennek ellenére nemcsak kidolgozták, de később rendszeresen ellenőrizték e terv végrehajtását. Az alapos tervezésnek és a lelkiismeretes végrehajtásnak igen szép eredménye mutatkozik. A megtakarított összegek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a megye majd minden vállalatánál megteremtették az anyagi alapját az 1958. évi nyereségrészesedésnek. Az üzemek dolgozói legtöbb helyen már ismerik és tudják, hogy takarékosságuk eredményeként milyen nyereséget ért el a vállalat, s ebből hány napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak majd. Általában egy-két heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés áll az üzemek rendelkezésére, sőt a Gyöngyösoroszi Ércbányánál egy havi fizetésnek megfelelő részesedésre számíthatnak a dolgozók. EZ A TUDAT jelentősen elősegíti a további eredmények elérését s biztosítja, hogy az üzemek dolgozói még szívesebben vegyenek részt a takarékossági mozgalomban. A nyereségrészesedés anyagi alapjának megteremtését így segítette elő a takarékossági mozgalom a bélapátfalvi Cementgyárban is, ahol részletes intézkedési tervet dolgoztak ki a takarékosságra, s a múlt év utolsó hónapjáig közel egymillió forintos megtakarítást értek el. A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél közel ötmillió forintos hasznot hozott a takarékossági mozgalom. A több millió forintos megtakarítást az üzemek nagy többségénél a helyes feltételekkel szervezett munkaverseny is elősegítette. Különösen örvendetes az, hogy a takarékossági tervek elkészítésénél gondoltak a munkaversenyre, s legtöbb helyen az önköltségcsökkentésre, a minőség javítására, a takarékosságra buzdították a részvevőket. ÍGY TEHÁT a takarékossági mozgalom eredményeihez nemcsak a hulladékanyag felhasználás az elfekvő anyagok értékesítése járult hozzá, hanem az önköltség csökkentésére, szervezett munkaverseny is. Példa erre a Mátravidéki Erőmű, ahol hulladékanyagok és egyéb lehetőségek felhasználásával 160 ezer forintos megtakarítást, az önköltség csökkentésére szervezett munkaverseny segítésével pedig közel hatmillió forintos megtakarítást értek el. A takarékossági mozgalomban a KISZ-szervezetek is jelentős szerepet vállaltak. A KISZ-brigádok jelentős segítséget adtak ahhoz, hogy felkutassák és értékesítsék a használaton kívüli anyagokat különösen a bányáknál és az építőiparnál. De nagy segítséget adtak ahhoz is, hogy a vállalatok korábban befejezhessék tervüket, s előkészíthessék az 1959. évi folyamatos termelést. A MEGYE ÜZEMEIBEN továbbra is olyan törekvés tapasztalható a munkaverseny szervezésénél, hogy nem a mennyiségi feladatok végrehajtására, hanem az önköltségcsökkentésre, takarékosságra, az anyagfelhasználás csökkentésére törekednek, s a verseny értékelésénél is ezek végrehajtása a mérvadó. De nemcsak a munkaverseny — hanem a kiváló dolgozó cím elnyerésének — feltételei közé is besorolták az önköltség csökkentését, bányáknál a fa- és robbanóanyag felhasználást. A szakszervezetek az új évben is jelentős gondot fordítanak arra, hogy a munkaverseny jó formáit elterjesszék az üzemek között, s a múlt évhez hasonlóan már az első hónapokban kész legyenek a takarékossági tervek, melyben a vállalatok meghatározzák, milyen lehetőségeket kell kiaknázni a múlt évinél nagyobb nyereség elérésére. A TERVSZERŰ takarékosság, mint a múlt évi tapasztalat is mutatja, a nyereség nagyarányú növeléséhez vezet, s ezt , tudva a munkások, műszakiak , becsületbeli feladatuknak tartják e tervek megvalósítását, márcsak azért is, mert 1959- ben is számítanak nyereségrészesedésre. K. &