Heves Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-16 / 243. szám
MOZAIK 7 2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT A bájoló lágy trillák halhatatlan költője Két évszázada hunyt el Csokonai Vitéz Mihály Évfordulókban gazdag időszak a mostani: Balassi Bálint születésének ünneplése után, a jövő esztendő elején a csodaszép Lilla-versek írójának, Csokonai Vitéz Mihálynak, a debreceni poétának a halálára emlékezünk. 2005. január 28-án lesz éppen két évszázada, hogy a költő elhunyt. Összeállította: Szuromi Rita Élete mindössze 31 esztendő: e rövid idő alatt olyan gazdag, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra, hogy méltán sorolható Vörösmarty, Arany és Petőfi nagysága mellé. A kálvinista Debrecen A kálvinista Debrecent a XVIII. században kis túlzással városi köztársaságnak is tekinthetjük. Ebben a polgárosodott, mégis ellentmondásokkal terhes közösségben születik meg Csokonai Vitéz Mihály. A cívisek kemény vallásossága, a gazdag polgárság változástól való félelmei, a kálvinizmus puritanizmusa meghatározza a hely szellemét, amely még a színházat is ártalmas hiúságnak tartja. Ám a tudományok fejlődésére üdvös: a diákok újat akarása, s magának a városi polgárnak a természetes antifeudalizmusa jó talaj volt az új kulturális igényekre. A méltán nagy hírű Debreceni Kollégiumban a legendás hírű Hatvani professzor a kor színvonalán álló fizikát tanít, Budai Ézsaiás professzor már a felvilágosodás szellemében oktat történelmet, s ír kitűnő tankönyveket a világtörténelemből is. Linné természetrajzára tudósok egész nemzedéke esküszik, köztük Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költője. Ebben az atmoszférában nő fel az új utak felé vonzódó lírikus, Csokonai szerte ragadja magával a felvilágosodás haladó szelleme, a rokokó költészet kecsessége és a francia klasszikusok pátosza. Ilyen műveltséggel és irodalmi megalapozottsággal fogadja magába a népköltészet hatását. Eközben perig diákosan vidám, örök tréfálkozó, életet szerető, nyughatatlan. Már a családi légkör is ezt a nyitottságot sugározta felé: apai nagyapja református prédikátor, apja felcser, vagyis sebészorvos, aki korai haláláig maga is tollforgató, amolyan tudósféle. Anyja pedig művelt polgárlány. A fiatal költő tehetségére hamar felfigyel Földi János, aki verstanra oktatja, s Csokonai körének legjobb verselője lesz. A formákkal is szüntelenül kísérletezik, újabb nyelvzenei lehetőségeket keres és talál. Földi után az irodalom új jelenségeire oly érzékeny Kazinczy Ferenc fedezi fel. Pártfogásával belekapcsolódik a felvilágosodás országos jelentőségű költészetébe. Versei megjelennek Kármán József folyóiratában, az Urániában. Eszmevilága is a felvilágosodás haladó szándékait fejezi ki. De már megszólal kecses-dallamos szerelmi költészete, amely a világirodalom legnagyobb szerelmi költői közé sorolja. Első szerelmének és ihletőjének regénye még megírásra vár. Mestere, Földi ifjú feleségébe, Juliskába szerelmes, és nem is reménytelenül. A ragyogó és hűtlen asszony keservessé teszi Földi János életét Különös tragédia az, amikor mester és a nála sokkalta nagyobb tanítvány válik szerelmi vetélytárssá. Csokonai a kollégium tanítványából annak tanára lesz. Kitűnő, korát meghaladó pedagógus volt. Új módszerei, főleg a személyes foglalkozás a diákokkal, ellenszenvet is vált ki idősebb tanártársaiból, de a Martinovicsmozgalomig mégis zavartalanul taníthat, írhatja verseit, készülhet nagyobb műveire. Erre az időre esnek első színjátékai is, köztük a kitűnő szatirikus vígjáték, a Tempefői. Mindeközben egyre gyanúsabb a kollégium tanárai előtt. Amikor kirobban a Martinovics-ügy, és Csokonai irodalmi barátját, Kazinczyt is elfogják, majd elítélik, a kollégiumban fegyelmit indítanak ellene. A vád kizárólag a szabálytalan oktatási mód, ami furcsa paradoxon, de korábban is közismert volt. Csokonai elveszti állását. Nekiindul az országnak, hogy megélhessen és írhasson. Pesten elzarándokol Virág Benedekhez, majd Komáromba megy. A lehetőség helyett azonban szerelemmel találkozik: Vajda Juliannával, egy módos kereskedő leányával, aki Lilla néven válik utóbb halhatatlanná. A szerelem kezdetben reményteljes, csak azt kívánják, hogy szerezzen magának rendes foglalkozást. Ezért az első adandó alkalommal újra tanári állást vállal: Somogycsurgóra kerül helyettes tanárnak. Amíg távol van, Lilát férjhez adják egy gazdag polgárhoz. Ez a csalódás ad alkalmat a gyönyörű szerelmi elégiákhoz. Ekkor keletkeznek legszebb szerelmes versei, a Reményhez és a Tihanyi ekhóhoz. Reményvesztettségből vígjáték Csurgón életereje, életszeretete győzedelmeskedik. Itt írja későbbi vígjátékait, köztük legjobb színpadi művét, az Özvegy Karnyónét, ezt a mindmáig hatásos bohózatot, vagy vidám eposzát, a Dorottyát, amelyben szatíra, burleszkkomikum, népies hangvétel, csevegő elbeszélőkészség mesteri módon egyesül. A felvilágosodás politikai reményeinek vége. A szerelem boldogságreményének vége. A költő egészsége megromlik, túl gyönge a tüdeje. Csokonai ebben az időben mindent meg tud írni, amit akar, de semmi sem sikerül neki, amit tervez. Idővel Csurgóra is megérkezik az a tanár, akit helyettesített, így ő mehet tovább. Visszajut Debrecenbe, özvegy édesanyja házába. Töméntelen kézirata van, meglevő és készítendő műveiből húszkötetes gyűjteményt tervez, de hátralevő éveiben mindössze kettő jelenik meg: A tavasz és a Dorottya. A Lilla-dalok is nyomdába kerül, de ennek megjelenését már nem éri meg. Közismert: egy grófi temetésre őt hívják meg, hogy verses ünnepi búcsúztatót mondjon. Erre az alkalomra úja utolsó művét, A lélek halhatatlanságáról szóló elmélkedő költeményt Hajadonfővel olvassa fel a nagy művet a hideg téli időben. Meghűl, tüdőgyulladást kap, amelyet legyöngült szervezete már nem tud leküzdeni. Halálakor még kevesen tudták, hogy a legnagyobbak közül való. A börtönből már kilépett Kazinczy sejtette, de például Kölcsey idegenkedett Csokonai népiességétől. A kortársak Kisfaludy Sándor felszínes költészetéért lelkesedtek. Később a diadalmas romantika elhomályosította emlékezetét, csak Petőfiék kezdték elismerni munkáit Újabb száz évnek kellett elmúlnia a halálától, amíg Ady és a Nyugat költői felfedezték benne a nagy elődöt S minő igazságtalanság: halálának 200. évfordulójához közel a színházak zöme elő sem vette e pezsgő szellemű, nyelvi bravúrokra hajlamos költő életművét Csokonai Vitéz Mihály: Búcsú a magyar múzsáktól (részlet) Múzsák, akik eddig olyan jók valátok, Hogy körültem nyájas színnel mosolygátok; Jó szívű, de kicsinyt használó barátok, Kecsegtető Múzsák! már Isten hozzátok! Ti ugyan adtatok sok olyan napokat, Melyeken töltöttem víg mulatságokat; De ha meggondolom ama sok bajokat Néktek köszönhetem egyedül azokat. Vagy ti már nem vagytok ma olyan kedvesek, Vagy az én énekim néktek nem ízesek: Elég, hogy nem vesznek fel is a pénzesek, Azért bizony már én más dolgot keresek. Szeret, azt megvallom, szeret szívem kénye, De nem vagyok lenni az ország szegénye... Mit ér az embernek, ha van is reménye, S azonba üressel tele az erszénye? (...) Más népek közt feles példákat találok, Hogy mind a királyok, pápák s kardinálok, Mind a pénzes urak annyit adtak nálok, Amennyit nálunk sem visznek el a bálok. (...) Minden írásimat melyek megmaradtak S szűk erszényem miatt közfényt nem láthattak, Maecenasokra is eddig nem akadtak, Akik talán nálunk mind sírba rakattak, Bízom az érdemes késő maradékra, Mely több szívességgel néz a jó szándékra, Vagy pedig nem hajtván semmi tartalékra, Pipára faggatom és vajas fazékra. Az ifjonti évek Már a híres Debreceni Kollégium diákjaként versel. Szomjazza a tudást, és mindehhez a természet rendkívüli memóriával áldotta meg. Mire elvégzi az iskolát, beszél latinul, görögül, németül, franciául és olaszul. Jártas kora irodalmában, filozófiájában, s tájékozott a természettudományokban. Egy Tanítványból tanár Csokonai Vitéz Mihály A debreceni református kollégium (Kallós Kálmán rajza, 1871) Európa-szerte csörömpöl a Harlekin Négyessy A sikeres évad után az ideit is remekül indította az egri Harlekin Bábszínház. Lengyel Pál direktor úgy tapasztalja: a közönség a szívébe zárta A kis hableányt , ez nem véletlen, mert kiváló alkotókat nyertek meg a darabhoz. Kelemen József, a kaposvári színház színész-rendezője és egyben a Kaposvári Színházművészeti Főiskola pedagógusa önmagában is garancia volt a sikerre. De csatlakozott a csapathoz Iitvay Nelli dramaturg is, aki a Pinoccio színpadi feldolgozásával országos hírnévre tett szert. Upor László művészeti konzultáns, a Budapesti Nemzeti Színház korábbi dramaturgja azt követően vállalta a Harlekin felkérését, hogy hazatért Amerikából, ahol egy színházi együttessel dolgozott Matyi Ágota a fiatal tervezőgeneráció egyik legígéretesebb tehetsége, Koós Iván és Orosz Klaudia tanítványaként bizonyította: valóban látványos díszleteket, bábokat alkot Lengyel Pál külön is kiemelte a „Segít a város” Alapítvány közreműködését a díszletek, bábok készítésében. A direktor azt mondja, a szó minden értelmében gazdag előadás jött létre, s a gyermekarcokat látva kijelenthető: megérte. A Gárdonyi Géza Színház százéves jubileumi ünnepségére szívesen fogadták Csizmadia Tibor meghívását Lengyel Pál úgy érzi, produkciójukkal nem vallottak szégyent, s bízik benne, hogy a kőszínház és a bábszínház közötti, az országban szinte egyedülállóan jó kapcsolat továbbra is megmarad. Ezen a hétvégén ugyancsak együtt mennek a Nemzeti Színházba, a Megyejárás című sorozatra, ahol ezúttal megyénk mutatkozik be. Itt a kis kéményseprőt, s a közelmúltban bemutatott Csörömpölőket adja elő a Harlekin. A direktor rendkívül izgatott, kíváncsi, hogyan fogadja a pesti közönség Deres Péter és Sáry Bánk művét. Ugyanezt mutatják be a Visegrádi Négyek Bábfesztiválján Wroclawban és a spanyolországi Tolosában, a Nemzetközi Gyermekbábszínházak Fesztiválján, s a turné öt állomásán. Ebben az évadban jártak már Kolozsváron, a Romániai Magyar Nyelvű Bábszínházak Fesztiválján a Csörömpölőkkel, Ukrajnában pedig A kis hableánnyal arattak sikert. A direktor úgy értékeli, hogy a fesztiválokon való részvételeik jó befektetések, mert felfigyelnek rájuk, újabb és újabb meghívásokat kapnak. A megyén belül is örömmel fogadják az invitálást, az új mikrobusszal bárhová elmehetnek. Novemberben a felnőtt közönséget lepik meg a Bár című darabjukkal, amely furcsa tükröt mutat egy éjszakáról. A Harlekin egyik hatásos darabja a Csörömpölők fotó: cál gábor