Honvédségi Szemle 1995/1-12. füzet
1995 / 1. füzet - Dr. Nagy Pál - Dr. Várhegyi István: Elektronikai ellentevékenység
DR. NAGY PÁL - DR. VÁRHEGYI ISTVÁN Elektronikai ellentevékenység Az ismert szerzőpáros az Új Honvédségi Szemle 1992/6. számában elemző tanulmányt írt az elektronikai harc (EHC) helyének és szerepének korszerű felfogásán ról. Tanulmányuk jelentős visszhangot váltott ki a szakembergárda és az összhaderőnemi-összfegyvernemi tervezéssel foglalkozó szakértők körében. Egyúttal további elemzések közreadását sürgették. Ezúttal a szerzők az EHC-n belül az elektronikai ellentevékenységnek mint az EHC második pillérének behatóbb vizsgálatára vállalkoztak. Eleget kívántak tenni az Olvasók jogos sürgetésének és méltányolható igényének, egyúttal rávilágítanak a hadügy általános fejlődésének néhány olyan figyelemre méltó tendenciájára, amelyek az EHC alkalmazását jelentős mértékben befolyásolhatják.áltozik a világ, új regionális és világrend van kialakulóban. Új helyzet állt elő a hadügy területén is. A változások alapvetően érintik az ország védelmét és a fegyveres küzdelem megvívásának módját, formáit, harceljárásait. A bonyolult és gyorsan változó nemzetközi biztonságpolitikai helyzetet rendszeresen elemző szakértők körében általános az a nézet, hogy a korszerű viszonyok között folytatott fegyveres küzdelem egyik fontos összetevője (harcbiztosítási eleme) az elektronikai harc (EHC). Az EHC saját oldalon megsokszorozza a parancsnok erőforrásainak hatékonyságát (ez az „erősokszorozó tényező”), az ellenfélnél pedig jelentős mértékben csökkenti a hatékony működést (ez az „erőcsökkentő tényező”). Következésképpen a különböző típusú fegyveres küzdelmekben, úgymint a háborús küszöb alatti és a háborús küszöb feletti, kis, közepes és nagy intenzitású konfliktusokban a hadműveleti tervek összeállítását és lefolytatási rendjének (a forgatókönyv időtervének) kialakítását nem lehet és nem szabad az EHC szükségletei, kihívásai, igényei és lehetőségei figyelembevétele nélkül elvégezni. A korszerű fegyveres erők működése nem képzelhető el az elektromágneses energiát alkalmazó (kisugárzó, vevő, mérő, érzékelő) elektronikai eszközök tömeges használata nélkül. Ennek következtében az ilyen eszközökkel felszerelt fegyveres erők (az „elektronizált hadseregek”) küzdelme kiterjed egy újabb dimenzióra, amelyet elektromágneses dimenziónak neveztek el. Ez a dimenzió kiterejed az elektromágneses frekvenciaspektrum valamennyi frekvenciatartományra, vagyis a 0 Hz-től a 100 Hz-ig terjedő frekvenciákat öleli fel. Az elektromágneses dimenzióban a küzdelem az elektromágneses fölény/uralom kivívásáért folyik. E küzdelem sikeres megvívása egyik fontos előfeltétele az összhaderőnemi/összfegyvernemi hadművelet eredményes megvalósításának. A bekövetkezett változások helyes felismerését és elfogadását jól tükrözik a Magyar Köztársaság Honvédelmi Alapelveinek azon tételeit amelyek a felderítést és az