Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1916. 5. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Katholikus Szemle 237–238. p.
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. 237 1916. évf.). — n. a. : Koszó Jánosnak, Fessier Ignác Aurél élete és szépirodalmi működése. — Császár Elemér : Petrik Gézának, Magyar Könyvészet (1901—1910) c. munkáját ismerteti és bírálja. — Kardos Albert: Helyreigazítás címen Noszlopy Tivadarnak «Csokonai búcsúja Somogytól» (Irod.-tört. Közi. 1915. évf. 481. 1.) c. közleményére vonatkozó észrevételeit közli. — A cikkek sorát a Hellebrant Árpádtól egybeállított irodalomtörténeti repertórium zárja be. Jahrbuch Der Deutschen Shakespeare-Gesellschaft. 1915. évf. — Weber Arthur ismerteti a Magyar Shakespeare-Tár 1913. évfolyamát (v. ö. folyóiratunk 1914. 1911.). Juventus, 1916. évf. 5. sz. — Mich. Rothmann : De Michaële Csokonai legato. Adoma Csokonai Vitéz Mihályról. (Legátus korából : a szakácskönyvvel kicserélt biblia.) Katholikus Nevelés. 1916. évf. 1. sz. — II. t.: II. Rákóczi Ferenc imái a háborúban. Rákóczinak Aspirationes principis christiani c. művéből vett imák magyar fordítása. — Filó Károly : Blaskó Máriának Új Magyarország c. ifjúsági regényét Patyi Gyula pedig Kiss Menyhértnek Tábortűz mellett c. verskötetét ismerteti. Katholikus Szemle, 1916. évf. 1. sz. — szj. : Kiss Menyhért Tábortűz mellett c. verskötetét méltatja. — Ugyanez a füzet közli a Szent István-Társulat rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvét, amelyen a társulat tudományos és irodalmi osztályának Szent István-Akadémiává való átszervezését határozta el. A primás (Csernoch János) megnyitó beszédét a vezércikk hozza. — Bartha József : Kiss-Erős Ferencnek A magyar nyelv c. munkáját ismerteti. U. i. 2. sz. — Lukcsics József: Veress Endrének A páduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai, — V. : Túri Bélának A háború belülről nézve, —• Zoltán Vilmos : Pitroff Pálnak A győri sajtó története c. munkáját ismerteti és bírálja. U. i. 3. sz. — Agárdi László : Kemény Zsigmond és a papság. Szokatlanul nagy számmal szerepelnek Kemény regényeiben a papok. A regényekben folyó események helye és ideje természetesen hozza ezt magával. A papság sokféle fajának és gazdag szerepeltetésének magyarázata megvan Keménynél. Szerinte a regény tárgya a szív, azaz érzéseink, indulataink és szenvedélyeink. Lehet-e érdekesebb feladat, mint azok gondolatainak és érzelmeinek feltárása, akik az Úr szolgálatának szentelték magukat, de az élet nehézségeivel kénytelenek megküzdeni. Kemény komoly, öntudatos, pártatlan egyénisége nyilvánul meg a szerzeteseknek és a felekezetek papjainak szerepeltetésében. Minden egyes szereplő típusszámba vehető, mégis teljesen egyéni. A korviszonyoknak megfelelően a világi papságnak aránylag kevés szerep jut Kemény regényeiben. Annál gyakrabban találkozunk szerzetesekkel. Ez a papság a leghívebben tükrözteti vissza a