Iskolakultúra, 1991/1 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1-2. szám - Urbán Teréz: Csokonai tanítása az általános iskolában
URBAN TERÉZ Csokonai tanítása az általános iskolában Az általános iskolai irodalomtanítás egyik - talán soha el nem évülő - gondja, hogy irodalmunk nagy klasszikusainak műveit, melyek nem ennek a korosztálynak íródtak, miként közvetítse, hogy az elemzés-értelmezés ne hamisítsa, ne csökkentse a műalkotás igazi értékeit, ugyanakkor a 10-14 éves gyermek számára is érthető és élményszerű legyen. A legtöbb mű - főleg a lírai versek - érzelmi, gondolati tartalma csak megfelelő élmények, élettapasztalatok és ismeretek birtokában élhető át és érthető meg. Ezért nem törekedhetünk arra, hogy egy-egy irodalmi alkotás a gyermek számára ugyanazt az élményt jelentse, mint a felnőtt számára. Feladatunk annál nehezebb, mennél fiatalabb korosztályt tanítunk, illetve a tanítandó költő kora és műveinek problematikája mennél távolabb áll a mai embertől, hiszen itt nincs vagy alig van a tanulóknak háttérismerete. Ezek közé a költők közé tartozik Csokonai Vitéz Mihály is, akinek munkássága a jelenlegi tanterv alapján 6. osztályos anyag. Életművét teljességében nyilván nem tanítjuk, de néhány versét igen, és bízvást számíthatunk az értelmezés bizonyos mélységű sikerére is. Alábbiakban saját gyakorlati tapasztalatom alapján két kérdésre keresek választ: - Mi az és mennyi az, amit és amennyit Csokonai emberi és költői pályafutásából a 11-12 éves gyermekek számára közvetíteni lehet? - Milyen módszerek és eszközök szolgálhatják ezt egy átlagos felszereltségű iskolában? A fejezet megtervezésekor a következőkre figyeltem: - Az elérendő tudás elemeit, szerkezetét igyekeztem részletesebben, pontosabban átgondolni. A tudás átadásának és megszerzésének útját úgy terveztem, hogy a tanári módszerek, a munkaformák, a taneszközök egymáshoz célszerűen, rendszerszerűen kapcsolódjanak. Amelyik tudásmozzanatot nem tudtam központilag készített ismerethordozóval lefedni, pedig szükségesnek éreztem, ott házilag készítettem szoftvert. Az általam ismertetett óraelképzelések természetesen csupán egyfajta megközelítési módot tartalmaznak a lehetőségek közül. A helyi körülmények, a gyermekanyag öszszetétele, a tanár egyénisége befolyásolja a tanítási-tanulási folyamat tervezését. Az 1987-ben bevezetett tantervi korrekció a Csokonai-témában is csökkentette a törzsanyagot, több lehetőséget biztosítva ezáltal a készség és képességfejlesztésre