Kapu, 2006. szeptember (19. évfolyam, 9. szám)
INTERJÚ-RIPORT-DOKUMENTUM - Juhos-Kiss János: Nándorfehérvár után...
INTERJÚ - RIPORT - IMIKIJMENTUM sátrak orma. Ezen felül maga a császár vezényelt számos hajót. Ezekkel annyira megszállta a vár alatt folyó Duna és Száva vizét, hogy vízi úton senki sem vihetett segítséget a várba...” Nándorfehérvár ostromát a török 1456. július 4-én már megkezdte a felsőváros lövetését. A várat Szilágyi Mihály, Hunyadi sógora védte 7- 8.000 fős seregével. Tüzérei keményen védekeztek, a falon keletkezett károkat állandóan javították, közben sürgette Hunyadit, hogy a tragédia bekövetkezte előtt mentse fel a várat. Hunyadi János csak tíz nappal később érkezett meg 10.000 főnyi Szeged és a környéken toborzott magánhadseregével a Dunán. Akkor már a török hajózár elállta az útját. Véres kézitusa kezdődött a folyó közepén, Szilágyi Mihály sajkásai két oldalról támadtak a törökre, aminek eredményeképpen a magyarok átszakították a hajózárat, és felgyújtották a török hajókat, szabad lett az út a várba. Július 20-án a várból kilőtt golyó halálra sebezte Karadzsa ruméliai pasát, itt ért véget földi pályája, miután a várnai és a rigómezei csaták győztese volt. II. Mehmed szultán vette át az ostrom irányítását, és 30 órás pusztító ágyúzással lövette a felsővárat, a falak egyes helyeken földig rombolta, csupán néhány torony csonkja maradt meg. A végső roham július 21-én volt az oszmán katonák kezükben vitt rézsével, szalmával, faágakkal igyekeztek betömni az árkokat, de a vár védői 4 órán keresztül, közelharcban védték a fellegvárat, már több pontban is behatoltak a fellegvárba, s közel álltak a győzelemhez. Ekkor Hunyadi nyitva tartott fellegvár kapuján keresztül rohamra vezette nehézlovasságát. Leszállt az este, az előre elkészített kénes rőzsekötegeket meggyújtották és az ostromlók közé szórták. Minden égett, élő fáklyák világítottak. II. Mehmed már tartalékosait is bevetette a bent harcolók megsegítésére, már a hágcsókon másztak fel a fellegvár falaira. Már öt lófarkos török zászlót is kitűztek. A fellegvárban kevés katona maradt, hiszen mindenki a felsővárosban harcolt. Bekapcsolódott a harcba Kapisztrán által itt hagyott öt szerzetes és fegyverrel érkeztek a fellegvárba felköltöztetett nők. Négy zöld lófarkos zászlót sikerült letépni, de az ötödik védelmére egyre több török érkezett. Ekkor a várnai csata veteránja, Dugovics Titusz bírókra kelt a török zászlótartóval, de nem tudta lelökni, utolsó erejével átölelte és vele együtt zuhant a mélybe. Ez erőt s hitet adott a védőknek, visszaverték az ostromot. Ekkor érkeztek fel a zimonyi táborból Kapisztrán (Szent) János 10.000 és 27.000 közötti fős seregek Jézus nevét kiáltották, csak Isten tudta pontosan, hogy hányan lehettek. Hunyadi János ekkor már elfoglalta a török ágyúkat, s azokkal lőtte az ellenséget. A törökök menekültek, a csatában még a szultán is megsérült. A török az éj leple alatt elvonult a vár alól, minden felszerelést hátra hagyva. Hunyadi világraszóló diadalát az egész keresztény világ ünnepelte (Calixtus pápa augusztus 6-án, az Úr színeváltozásán értesült a győzelemről s ezt a napot ünneppé nyilvánította, s hozzá rendelte a déli harangszót.) De a Magyarországra törő pestisjárvány, megpecsételte a győzelem örömét. Hunyadi Jánost három héttel a török elvonulása után elragadta a pestis Zimony várában. A gyulafehérvári székesegyházban temették el, sírját az évszázadok alatt többször kiforgatták... Kapisztrán szintén pestisben halt meg október 23-án, Újlakon temették el, ma, horvát nevén Ilok. A XV-XVI. században nagyváros volt Újlak, a magyar történelemben nagy szerepet játszó Újlaki családnak a vára, székhelye. Ez a család 1364-ben kapta királyi adományként Újlakot. A család legnevezetesebb tagja Újlaki Miklós erdélyi vajda, temesi ispán és macsói bán. Hunyadi Jánossal együtt ők voltak I. Ulászló bizalmas tanácsadói. Kapisztrán János miután az újlaki obszerváns ferences kolostorban meghalt, holtteste hat napon át volt a ravatalon, ahol megkezdődtek a csodák sorozata. Egy Boldizsár nevű helybeli tímár három éve béna és vak leányával megcsókolta a kihűlt kezet, amire a lány visszanyerte szeme világát, s kigyógyult a bénaságból. Eltemették a kolostor kertjében, ahol sírjánál is történtek csodák, mintegy 400 esetet jegyeztek fel két újlaki jegyzőkönyvbe. 1724-ben a pápa szentté avatta. Hét évtizeddel a török számára vesztes nándorfehérvári csata után, Kapisztrán sírját bosszúból feltörték, holttestét „meghurcolták” és kútba vetették. Nincs meg a sír, de áll egy barokk kolostor, amely már 550 évvel ezelőtt megvolt, ebben a kolostorban, az egyik cellában feküdt Kapisztrán, ott halt meg. Ezen a helyen ma kis kápolna van, a kápolnában lévő kép Kapisztránt ábrázolja, amint halálos ágyánál az egyik Hunyadi fiú áll. A kápolna bejáratánál pedig latin nyelvű fatábla emlékezik meg a szerzetes haláláról. És ehhez a kolostorhoz csatlakozik a később épült, neogótikus egyhajós templom, amely már Kapisztrán Szent Jánosnak van szentelve. A templomban az oltárkép, szintén Kapisztránt ábrázolja, zászlóval a kezében, amint rohamra vezeti paraszt-kereszteseit. Az oltár tövében találjuk jelképes emléksírját. Visszatérve Hunyadi János török elleni háborúba. (Ma vajon ki ellen hadakozna?) 1442-be a török Mezig bég rátámadt Erdélyre. Első összecsapásokban a törökök győztek, de Hunyadi nem adta fel a véres küzdelmet. (Soha nem adhatjuk fel!) Rájött, hogy a törökök csata közben a magyar vezérekre vadásznak. (Ma is.) Ekkor egyik önfeláldozó vezérének, Komonyai Simonnak elfogadta az ajánlatát. Marosszentimre mezején páncélt, sisakot, lovat cseréltek. A törökök a főerőkkel Komonyaira támadtak, mert azt hitték, hogy ő a fővezér. Hunyadi közben a jobb- és balszárnyat irányította, és elsöprő győzelmet aratott, amelynek következtében 9000 török maradt a csatatéren. Komonyai is elesett, életét áldozta a csatatéren! (Ma, hányan lennénk képesek? Az erdélyieket, jövő esztendőtől EU-tagok lesznek, hányan mennénk segíteni? Avagy megint ők fognak rajtunk segíteni?! Hunyadi 1442-es marosszentimrei (szebeni), majd az őszi Jalomica folyónál Sehábeddin ruméliai beglerbég fölött aratott győzelmet, felkeltette a pápa figyelmét. 1450-es évektől kezdődnek a félévszázados nagy búcsúk, előtte százévesek voltak. Hunyadi megkapta a búcsútartás jogát Székesfehérvárra, Szent István sírjához, Váradra, Szent László sírjához, s a bevételt a védekező harcra fordíthatta. Hunyadi János 1453- január 29-től az or- i Hunyadi János sírja KAPU XIX. ÉVFOLYAM