Kapu, 2006. szeptember (19. évfolyam, 9. szám)

INTERJÚ-RIPORT-DOKUMENTUM - Juhos-Kiss János: Nándorfehérvár után...

INTERJÚ - RIPORT - IMIKIJMENTUM sátrak orma. Ezen felül maga a császár vezényelt számos hajót. Ezekkel annyira megszállta a vár alatt folyó Duna és Száva vizét, hogy vízi úton senki sem vihetett segítséget a várba...” Nándorfehérvár ostromát a török 1456. július 4-én már megkezd­te a felsőváros lövetését. A várat Szil­ágyi Mihály, Hunyadi sógora védte 7- 8.000 fős seregével. Tüzérei kemé­nyen védekeztek, a falon keletkezett károkat állandóan javították, közben sürgette Hunyadit, hogy a tragédia be­következte előtt mentse fel a várat. Hunyadi János csak tíz nappal később érkezett meg 10.000 főnyi Szeged és a környéken toborzott magánhadsere­gével a Dunán. Akkor már a török ha­józár elállta az útját. Véres kézitusa kezdődött a folyó közepén, Szilágyi Mihály sajkásai két oldalról támadtak a törökre, aminek eredményeképpen a magyarok átszakították a hajózárat, és felgyújtották a török hajókat, sza­bad lett az út a várba. Július 20-án a várból kilőtt golyó ha­lálra sebezte Karadzsa ruméliai pasát, itt ért véget földi pályája, miután a várnai és a rigómezei csaták győztese volt. II. Mehmed szultán vette át az ostrom irányítását, és 30 órás pusztító ágyúzással lövette a felsővárat, a falak egyes helyeken földig rombolta, csu­pán néhány torony csonkja maradt meg. A végső roham július 21-én volt az oszmán katonák kezükben vitt ré­zsé­vel, szalmával, faágakkal igyekez­tek betömni az árkokat, de a vár védői 4 órán keresztül, közelharcban védték a fellegvárat, már több pontban is be­hatoltak a fellegvárba, s közel álltak a győzelemhez. Ekkor Hunyadi nyitva tartott fellegvár kapuján keresztül ro­hamra vezette nehézlovasságát. Le­szállt az este, az előre elkészített ké­nes rőzsekötegeket meggyújtották és az ostromlók közé szórták. Minden égett, élő­ fáklyák világítottak. II. Mehmed már tartalékosait is bevetet­te a bent harcolók megsegítésére, már a hágcsókon másztak fel a felleg­vár falaira. Már öt lófarkos török zászlót is kitűztek. A fellegvárban ke­vés katona maradt, hiszen mindenki a felsővárosban harcolt. Bekapcsoló­dott a harcba Kapisztrán által itt ha­gyott öt szerzetes és fegyverrel érkez­tek a fellegvárba felköltöztetett nők. Négy zöld lófarkos zászlót sikerült le­tépni, de az ötödik védelmére egyre több török érkezett. Ekkor a várnai csata veteránja, Dugovics Titusz bí­rókra kelt a török zászlótartóval, de nem tudta lelökni, utolsó erejével át­ölelte és vele együtt zuhant a mélybe. Ez erőt s hitet adott a védőknek, visszaverték az ostromot. Ekkor ér­keztek fel a zimonyi táborból Kapisztrán (Szent) János 10.000 és 27.000 közötti fős seregek Jézus nevét kiáltották, csak Isten tudta pontosan, hogy hányan lehettek. Hunyadi János ekkor már elfoglalta a török ágyúkat, s azokkal lőtte az ellenséget. A törö­kök menekültek, a csatában még a szultán is megsérült. A török az éj lep­le alatt elvonult a vár alól, minden fel­szerelést hátra hagyva. Hunyadi világ­raszóló diadalát az egész keresztény világ ünnepelte (Calixtus pápa au­gusztus 6-án, az Úr színeváltozásán ér­tesült a győzelemről s ezt a napot ün­neppé nyilvánította, s hozzá rendelte a déli harangszót.) De a Magyarországra törő pestisjár­vány, megpecsételte a győzelem örö­mét. Hunyadi Jánost három héttel a tö­rök elvonulása után elragadta a pestis Zimony várában. A gyulafehérvári szé­kesegyházban temették el, sírját az év­századok alatt többször kiforgatták... Kapisztrán szintén pestisben halt meg október 23-án, Újlakon temették el, ma, horvát nevén Ilok. A XV-XVI. században nagyváros volt Újlak, a ma­gyar történelemben nagy szerepet ját­szó Újlaki családnak a vára, székhe­lye. Ez a család 1364-ben kapta királyi adományként Újlakot. A család legne­vezetesebb tagja Újlaki Miklós erdélyi vajda, temesi ispán és macsói bán. Hunyadi Jánossal együtt ők voltak I. Ulászló bizalmas tanácsadói. Kapiszt­rán János miután az újlaki obszerváns ferences kolostorban meghalt, holt­teste hat napon át volt a ravatalon, ahol megkezdődtek a csodák soroza­ta. Egy Boldizsár nevű helybeli tímár három éve béna és vak leányával megcsókolta a kihűlt kezet, amire a lány visszanyerte szeme világát, s ki­gyógyult a bénaságból. Eltemették a kolostor kertjében, ahol sírjánál is történtek csodák, mintegy 400 esetet jegyeztek fel két újlaki jegyzőkönyv­be. 1724-ben a pápa szentté avatta. Hét évtizeddel a török számára vesz­tes nándorfehérvári csata után, Kapisztrán sírját bosszúból feltörték, holttestét „meghurcolták” és kútba vetették. Nincs meg a sír, de áll egy barokk kolostor, amely már 550 évvel ezelőtt megvolt, ebben a kolostor­ban, az egyik cellában feküdt Kapisztrán, ott halt meg. Ezen a he­lyen ma kis kápolna van, a kápolná­ban lévő kép Kapisztránt ábrázolja, amint halálos ágyánál az egyik Hu­nyadi fiú áll. A kápolna bejáratánál pedig latin nyelvű fatábla emlékezik meg a szerzetes haláláról. És ehhez a kolostorhoz csatlakozik a később épült, neogótikus egyhajós templom, amely már Kapisztrán Szent Jánosnak van szentelve. A templomban az ol­tárkép, szintén Kapisztránt ábrázolja, zászlóval a kezében, amint rohamra vezeti paraszt-kereszteseit. Az oltár tövében találjuk jelképes emléksírját. Visszatérve Hunyadi János török el­leni háborúb­a. (Ma vajon ki ellen ha­dakozna?) 1442-be a török Mezig bég rátámadt Erdélyre. Első összecsapá­sokban a törökök győztek, de Hunya­di nem adta fel a véres küzdelmet. (Soha nem adhatjuk fel!) Rájött, hogy a törökök csata közben a magyar vezé­rekre vadásznak. (Ma is.) Ekkor egyik önfeláldozó vezérének, Komonyai Si­monnak elfogadta az ajánlatát. Marosszentimre mezején páncélt, si­sakot, lovat cseréltek. A törökök a fő­erőkkel Komonyaira támadtak, mert azt hitték, hogy ő a fővezér. Hunyadi közben a jobb- és balszárnyat irányí­totta, és elsöprő győzelmet aratott, amelynek következtében 9000 török maradt a csatatéren. Komonyai is el­esett, életét áldozta a csatatéren! (Ma, hányan lennénk képesek? Az erdélyie­ket, jövő esztendőtől EU-tagok lesz­nek, hányan mennénk segíteni? Avagy megint ők fognak rajtunk segíteni?! Hunyadi 1442-es marosszentimrei (szebeni), majd az őszi Jalomica folyó­­nál Sehábeddin ruméliai beglerbég fölött aratott győzelmet, felkeltette a pápa figyelmét. 1450-es évektől kez­dődnek a félévszázados nagy búcsúk, előtte százévesek voltak. Hunyadi megkapta a búcsútartás jogát Székes­­fehérvárra, Szent István sírjához, Vá­radra, Szent László sírjához, s a bevé­telt a védekező harcra fordíthatta. Hu­nyadi János 1453- január 29-től az or- i Hunyadi János sírja KAPU XIX. ÉVFOLYAM

Next