Kis Ujság, 1949. december (3. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-11 / 288. szám

Megtartjuk a vándorzászlót ! A vasmegyei dolgozó parasztság fogadalma A Kis Újság kiküldött munkatársának tudósítása Sárvárról Az öreg vár tövéből, ameddig a Szem ellát, régen egy volt a föld. Egy Volt a gazdája­­ nem is magyar, ha­nem egy bajor királyi herceg. Ma ezen a tájon sokezer boldog paraszté a föld. Itt szorította mindnyájukat évszázadokon át 16.000 hold súlyos kötöttsége és minden kegyetlensége. A várat is parasztjobbágyok építették az akkori uraknak. A hegy messzi volt, így hát messziről, sok kilomé­terről hordták ide hátukon a követ. Véres verítékük áztatta a földet és századok tűntek el, mire azt maguké­nak mondhatták. Az ellenreformáció idején került ez a vidék a bajor kirá­lyi herceg családi birtokába s csak századok mu­lán jutott végül jogos birtokosa, a magyar nép kezébe. — Én már nem tudtam kivárni — Szabó Gergely 78 éves gazda szól így a régi agrárproletárnegyed, a „Tizen­három város“ egyik lakója. — öreg vagyok, de a fiam kapott a földből. Most lépett be a csoportba. Sokan beléptek Vas megyében a termelőszövetkezeti csoportba, föld- Hzíves szövetkezetekbe s ezért érte el a megye kitűnő eredményét, első le­g az őszi munkák elvégzésében a­­1 ország valamennyi megyéje között. * Vas megye dolgozó parasztsága az őszi munkák során a legjobban vé­­gzte el a tarlóhántást, de első helyre érett az őszi búza- és rozsvetésben is. A mélyszántási munkákat máso­diknak végezte el az országban. Ezzel a kiemelkedő teljesítménnyel­­ nyerte­­a földm­vlésügyi minisztérium ván­dorzászlaját. Nagy munkát végzett a megye parasztsága, sokszor igen ne­héz körülmények között. Egy évvel ezelőtt a megyének még nem volt gépállomása. Tavaly karácsonykor alakult meg a körmendi gépállomás és úttörőmunkát végzett a mezőgaz­daság gépesítéséért vivott harcban. A hároméves terv befejezésére — nap­jainkra — hat gépállomás traktorai dübörögnek a határban és ebben az évben­­000 holdon végezték el a ta­lajmunkát. A parasztság idegenkedése a gépekkel szemben fokozódott. És már az ősz folyamán sokan jelent­keztek olyanok traktorszántásra, akik­hez bizony nem jutott el a gép. Ke­vésnek bizonyultak a traktorok. * Akik a jó munkában élen jártak, traktoristák, újgazdák, kis- és közép­parasztok, de elsősorban a termelő­csoportok — mindnyájan eljöttek a megye nagy ünnepére, a dolgozó pa­rasztság kitüntetésére. Kis falvak népe, Bogyoszló, Gérce, Alsópaty, Sitke, Hegyfalu dolgozó parasztsága jogos büszkeséggel sorakozott fel a sárvári ünnepi gyűlésre és megfogad­ta: megtartjuk a vándorzászlót. Hogyan érték el mindezt, erről így beszélnek: — Az ötéves terv első gazdasági évére készülünk — mondja Horváth József traktorista. Megfeszítettük a munkát, mert megéltük a hároméves tervet, már itt látjuk eredményeit s készülni kell a következőre, az ötéves terv munkájára. — Politikai harcnak tekintettük az őszi munkát s szembeszálltunk azok­kal, akik gáncsoskodtak — mondta egy másik traktorista. Ránk hallga­tott a parasztság s meg is lett az eredménye. — Az állami gazdaságok példamu­tatása is elősegítette a jó munkát. Azt követték a parasztok megyeszerte — mondja Gergye József, a DÉFOSZ titkára. De jól végezték a munkát mind­nyájan, Nárai László a nádasát föld­mívesszövetkezetből. Erdélyi Károly 5 holdas kisparaszt és egyik távoli faluból Nagy Vendel, Takács Ferenc és Nagy Flórián egykori szegénypa­rasztok, akik a faluban is elsők let­tek és most készítik elő a termelő­csoport alakulását. * Sárvár és a környék parasztsága sokat kapott a hároméves tervtől Az elmúlt három esztendő építkezé­sei, beruházásai és sok más jóléte­­ménye megerősítette itt a parasztsá­got és annyira javította életét, hogy az országban munkájukkal az elsőik közé kerülhettek. Jövőre már mező­gazdasági gimnáziumot szeretnének, hogy művelt és tanult parasztok ke­rüljenek ki a földekre, a gépál­omá­­sokba, és a termelőcsoportokba. Sok­felé kigyulladt a villany, jó utak épültek, frissen épült házak kapuja nyílt meg újgazdák elött. Megmene­­kült Sárvár környékének paraszt­­sága az árvízveszedelemtől is. Az új zsilip a Rábába viszi a sokszor ga­­rázdálkodó Gyöngyös folyócska fe­lesleges vizét, amely a múltban oly sokszor kiöntötte a kisparasztit földjét.* Munkával szerezték Vas megye dolgozó parasztjai a nagy kitüntetést, a földmív­elésü­gyi minisztérium ván­dorzászlaját. Munkával akarják meg­tartani, olyan munkával, amely a mezőgazdaság fej­ődését, a korsze­rűbb termelést és a könnyebb pa­raszti életet jelenti. Dömötör László Befejezték az előkészületeket az új megye­határok és megyeszékhelyek megállapítására Magyarország jelenlegi megyeha­tárai hátrányosak az ország lakossága is az államigazgatás szempontjá­ból is. Ezeket a megyehatárokat a nagybirtokosok és kapitalisták ké­­nyük-kedvük szerint állapították meg, figyelmen kívül hagyva a gazdasági adottságokat, közlekedési lehetősége­ket és az ország fejlődésének csomó­pontjait Az ország igazgatási beosz­tásának ezt a rendszertelenségét to­vább torzították a Slork­iy-fasiszták, ■mikor fenntartották az országhatá­rok mentén a kis maradvány-megyé­ket egyrészt azért is, hogy ezzel mér­gező soviniszta propagandát űzzenek másr­észt azért is, hogy ne kelljen megszüntetni néhány olyan magas közigazgatási állást, amely a gentry­­klikk birtoka­dományához tartozott. A népellenes elnyomók elgáncsoltak minden kezdeményezést, amely a megyehatárok kiigazítására irányult. Mi volt mindennek az eredménye? Teljes aránytalanság és rendezetlen­ség a szó legteljesebb értelmében. Egymillió ötszázezer lélekszámú és 11.600 négyzetkilométernél nagyobb megye (Pest megye) mellett volt olyan megyénk, amelynek lélekszáma nem érte el a 95.000-et, területe pedig az 1700 négyzetkiométert (Abaúj megye). A különböző hatóságok általában egy­mástól függetlenül állapították meg működési terület egységeiket. Elő­fordult így, hogy ugyanazon község­ből különböző ügyekben a jogorvos­latok elintézése 8­9 különböző vá­rosban lévő hivatalhoz tartozott. A közlekedési lehetőségeket a közigaz­gatás nem vette figyelembe. Szilvás­várad lakosai például a járási szék­helyre (Sajószentpéter) csak úgy tud- t­tak elérni, ha előbb több más járási­­ székhelyet érintettek (Ózd, Putnok).­­ A Magyar Népköztársaság alkot­mánya meghatározza az új államigaz­­gatás elvi alapjait. Az új álamigaz­­gatás megszervezésének első feltétele azonban az, hogy a megyehatárok visszásságait megszüntessük. Az ötéves terv végrehajtásának biztosítása is egészséges állami közigazgatást kíván. Ehhez az első lépés szintén a megye­határok kérdésének megoldása. A Magyar Népköztársaság alkot­mánya a minisztertanácsra bízta en­nek a kérdésnek az eldöntését. A bel­ügyminisztérium a minisztertanács felhívására elkészítette a szükséges terveket, amelyeket a minisztertanács rendeletben tesz majd közzé. A belügyminisztérium a megyeha­tárok új megállapításánál abból indult ki, hogy mit kíván a lakosság érdeke, hogyan lehet az új államigazgatást legjobban megszervezni. Fenntartotta a megyék régi határait ott, ahol azok gazdasági és közlekedési egységet al­kotnak és változtatásokat csak ott haj­tott végre, ahol a közlekedési lehető­ségek, a gazdasági és termelési szem­pontok feltétlenül szükségessé tették. Figyelemmel volt a belügyminiszté­rium arra, hogy lehetőleg arányos egységek alakuljanak ki és arra is, hogy az átszervezés semmiesetre se okozhasson zökkenést. Figyelemmel volt végül arra, hogy a lakosság szá­mára egyszerűsítse, megkönnyítse hi­vatalos ügyei elintézését; az átszerve­zés ezekben se okozzon fennakadást. Az új megyehatárok életbeléptetése fokozatosan történik meg. A terv sze­rint az új esztendő első napjaiban indul meg az átszervezés és 2-3 hó­nap alatt be is fejeződik. A miniszter­tanács gondoskodik arról, hogy az érdekeltek kellő időben tudomást szerezzenek a rendelkezésekről és arról, hogy milyen módon kell a végrehajtást elősegíteni. A megyehatárok kiigazításai és né­hány új megyeszékhely megállapítása elősegíti az ország fejlődését és a dol­gozók érdekeit szolgálja. 0 (Vasárnap, december 11. . Nagy lendülettel folyik a mélyszántás­­ hét nappal a határidő előtt Az ország minden részéből beér­kező jelentések, amelyek a mélyszán­­tás jelenlegi állásáról adnak számot­­a december 8-i helyzetet tüntetik fel. A mélyszántás befejezésének határ­­ideje december 15. , Az elmúlt napokban már hét vár­megye fejezte be a mélyszántást. De gyors ütemben törnek előre a többiek is. Azoknak a megyéknek az adatai, amelyek megközelítik a 100 százalé­kot, a következők: Békés 98, Baranya 95,5, Győr 95, Pest 92, Abaúj 91 szá­zalék. Mezőtúr parasztsága kihasználta a jó időjárást és két nap italt 19 szá­zalékkal tart­ott teljesítményén. Kar­cagon igen nagy a lemaradás. Itt még mindössze 56,8 százaléknál tartanak. Baranya megyében a termelőcso­portok már régen befejezték a mély­szántást. Az egyéni gazdálkodók vi­szonylagos elmaradásának oka a ku­­lákok izgatása. Szolnok megyében valamennyi elmaradt községben fo­kozzák a munkát és a politikai felvi­lágosítást. Öt mázsa búzával több terem holdan kint a megjavított szikes földeken Értékes talajgyalukat kaptunk a Szovjetúniótól Mezőgazdaságunk ötéves tervében fontos helyet foglal el a talajjavítás, melyet a Talajjavító Nemzeti Válla­­lat végez. A megjavított szikes talajon jó tárcsázás és gondos trágyázás után holdanként öt mázsa búzá­val több terem, úgyhogy a talaj­­javításra fordított összeg három­­négy év alatt teljesen visszatérül. A megjavított savanyú talajokon a ter­­méstöbblet holdanként három mázsa búza. A talajjavítást azelőtt emberi erővel végezték, ma már főleg gépeket hasz­nálnak erre a célra. Hatalmas „talaj­­gyarúk“ végzik el a felásás, az elhor­­dás és a szétterítés munkáját. A Szov­jetuniótól legutóbb értékes talajjavító gépeket kaptunk. Ezeknek segítségével még könnyebbé válik a nagyarányú talajjavítási munkák elvégzése. A Talajjavító NV hároméves tervét már szeptember 20-án teljesítette. A vállalat 6157 hold savanyú és 886 hold szikes talajt javított meg, ennek eredményeként a jövő évben 16.000 mázsa többlettermelésre lehet számí­tani. Békésszentandrás vidékén azelőtt 2—2,5 mázsa búza termett holdan­ként. Ebben az évben a márgázással megjavított talajon 18 mázsa búza és 23 mázsa árpa termett. A Hortobágyon kétezer holdat rész­ben „sáncolással“ javítottak meg. Ez úgy történt, hogy a lejtős talajokon keresztben kis gátakat emeltek, ame­lyek egyrészt megakadályozzák, hogy az esővíz lehordja a talajt, másrészt elraktározzák a csapadékot. Kísérletek folynak fz­ászete­t a savanyú talajok vegyi úton történő gazdaságos megjavítására is. A kísér­leteket a Talajjavító NV debreceni, miskolci, mosonmagyaróvári és keszthelyi laboratóriumokban végzik. A Vásártelep h­frei .A mai árak kilónként és csomón­ként nagyban a következők voltak: Gül babakrumpli és nyári rózsa 0.44, Ella 0.38, Krüger étkezési 0.32, vö­röskáposzta 1.60—1.80, makói vörös­hagyma mázsája 67.50, makói fok­hagyma mázsája 220, dughagyma mázsája 166 forint, fejeskáposzta 1— 1.10, kelkáposzta 1—1.20, kalarábé 0.80—1, őszisaláta 0.40—0.50, tisztí­tott karfiol 1—1.30, leveles karfiol 0 50—0.80, mezei sóska 1—1.20, tisz­tított paraj 1—1.40, sárgarépa kg 0 60—0.80, petrezselyem kg 1.20— 1.60, torma 2—6 főzőtök 0.40-0.50, sütőtök 0 50—0.60, zeller csomó 1.20 —2.20, zeller kg 1.20—1.40, céklarépa 1—1.20, petrezselyem zöldje 0.80—1, kék csemegehagyma 0.80—0.90, fe­keteretek kg 0.40—0.50, tömött csi­perkegomba 6—12 forint kilónként. Gyümölcs, almapiac: I. csoport, Aranypár min 2 collos 1.10—1.30, Jo­­nathan 21/i collos 1.10—1.60, ame­rikai fajták 2‘/i collos 1.60—1.80, 2*/i collos és 3 col­os 1.80—2 forint kilónként. II. csoport: ananászranet 2 collos 0.60—0.80, Londonpepin 2'/i collos 0.90—1.10, Koksz­ orange 2‘/i collos 1.20—1.40, Belf­eure 2/­ col­los 1.40-1.60, 8 collos 1.60-1.80 fo­rint kilónként. A magyar rádió megü­nnepli Sztálin születésnapját A világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin születésnapjának megünnep­léséből a magyar rádió is, a nagy ünnephez méltóan, kiveszi a részét. A rádió műsorában számos olyan adás szerepel, amelyik mind kap­csolatban, ált a nagy ünneppel. Vasárnap, 17 órakor a Petőfi­­rádióban a „Magyar Parnassus“ eheti számában „Sztálin a szovjet irodalomban és a szovjet filmekben“ címmel állítottak össze műsort. Hétfőn a Kossuth-rádióban 16.30- kor a haladó rádiószemináriun elő­adásában és konzultációjában Sztá­lin életéről lesz szó. 19­15-kor ugyan­csak a Kossuth-adón „Sztálin és a szovjet Irodalom“ címmel hallunk összeállítást. Kedden a Petőfi-rádió­ban 16.30-kor magyar munkások Sztálinhoz írott verseit adják elő. Szerdán 16 40-kor a Kossuth-adó, a ha adó szeminárium Sztálin életé­vel foglalkozik Csütörtökön 19 órakor a Kossuth adón „A két sólyom“ címmel hal­lunk verseket, dalokat Sztálinról. A műsort Devecseri Gábor állította össze szovjet, magyar, bolgár, albán költők Sztálinhoz írt verseiből, Szur­kon, Tyihonov, Sztalszkij, Kolasz, Pablo Neruda, Zelk Zoltán, Képes Géza és Kuczka Péter verseit halljuk többek között Major Tamás, Londag Arthur, Gobbi Hilda, Ladányi Fe­renc, Bánky Zsuzsa, Gáti József, Sza­­káts Miklós, Gáborjáni Klára stb. előadásában A dalokat a Vasas női kórus adja elő a Fővárosi Zenekar kíséretével. ORVOSI TANÁCSADÓ Nyirkos hónapok nyavalyái — „A dombkerítéses síkon köd­gubában jár a November“ — írja Ady Endre — s a novemberi köd­guba itt nem puszta jelkép, hanem többnyire visszatérő, éghal­álunkat jellemző valóság. Védekeznünk kell a köd ellen, lévén az a csúfos bántal­­mak melegágya. Sehol a világon annyi reumás és reumában megrok­kant ember, mint a ködös Ang­liában. Nálunk kivételképpen az idén elmaradt ugyan a csúzszerző novemberi köd, de viszont két-három­­napos, zuhogós esők váltakoztak ta­­vaszmímelő napsütéssel. Áprilisnak kissé zordonabb mása volt ez a no­vember. Ám a langyos napokkal tarkázott nyirkos idő (esti lehűlései­vel) bő alkalmat adott fogvacogtató meghűlésre, orrfacsaró náthára, vagy lázas torokbedagadásra, holott régi sejtelmünk szerint ezek éppúgy lehet­nek az eddig ködös eredetű csúzos betegségek kútforrásai. Oszlóban a köd Régebben nem alakult ki egységes felfogás a reumatikus betegségek okát illetően. Még az sem volt ekkor egyöntetűseg tisztázva, mik tartoznak e fogalomkörbe s mik nem. Sokan csak az izületi csúzokat sorolták ide, mások az izomnyilallásokat és ideg­­zsákokat meg mozgásszerveink egyéb nyavalyáit is. Ködös volt tehát a csúz fogalma, akár eredetét, akár gyógyítását tekintjük. Azóta kuta­tóink — gyógyfürdőink, fürdőkór­­házaink és klinikáink orvosai — cél­irányos munkát végeztek, így ez a köd felszállóban van, bár még ma sincs eldöntve: bizonyos láncszerűen sorakozó, gömb alakú baktériumok okozzák-e, vagy élűmérgek, parányi vírusok. A csúz nem közönséges fertőző betegség, mint pl. a kanyaró, vagy diftéria — az kétségtelen. A közön­séges ragályos nyavalyák tulajdon­képpen a behatoló kórokozó vagy annak mérge és a szervezet véde­kező ereje vagy ellenmérge közti küzdelmet jelentik; gyógykezelésük sem más, mint a szervezet támoga­tása a baktériumnak és mérgének lebirkózásában. A reumás bajok le­folyása jóval szövevényesebb ennél. Újabban sokan az allergiás betegsé­gek közé sorozzák, mint amilyen a rohamokban jelentkező, görcsösen nehéz légzés, a hörgő vagy ideges asztma. E betegségekre a szervezet előbb ráhangolódik valamilyen ki­­vülről behatoló fertőzés, vagy más ártalom folytán. Csúzra hangolhat­ják a szervezetet: az influenza, a mandulaláb, a garathurut, az orr valamelyik melléküresének gyulla­dása, az odvas fog, sőt az egyszerű meghűlés is. Jól értsük meg: a be­tegségszámba alig vett meghűlés is, amely gyakran az első lépés a szervi szívbaj felé. Egy hétre a gyöngélkedés után Most már megértjük gyermekkori öreg doktorunkat, aki a legcseké­lyebb megfázásra ágybadugott ben­nünket, eltiltott az iskolától, savany­­kás orvossággal és melegteával kú­rált, holott mi éreztük, hogy kutya­bajunk. S mikor édesanyánk már ag­gódott, hogy osztálytársaink mellett nagyon lemaradunk a tanulásban, még felgyógyulásunk után sem enge­dett fel — legalább egy hétig. S mi­kor a bizonyítványért jelentkeztünk nála, még egyszer alaposan megszám­lálta érvelésünket, nem szaporább-e a rendesnél; hosszan hallgatódzott a szívünk felett, s ha a legkisebb zö­rejt hallotta a szívhangok helyén, megint vissza kellett feküdnünk — legalább egy hétre. Igen, ma már tudjuk, hogy az első betegség után, vagy — mondjuk így: — csúzra kapcsolt szervezetben a lábadozás után körülbelül egy hétre jelentkezik a reumás láz. S annak — éppen a gyermekkorban — nem feltétlenül ízületi csúzban kell megnyilvánulnia. Régebben a szervi szívbajokat lét­rehozó szívbélésgyulladásokat az ízü­leti csúz szövődményének, súlyos komplikációjának tartották. Egyes öreg doktorbácsik ■*— tapasztalataik alapján — már sejtették, hogy nem egészen így áll a­ dolog. S most kli­nikusaink sok beteg-észlelet és kór­­történetüknek megvizsgálása alapján törvényszerűen hirdetik, hogy a gyer­mekkori reumás láz többnyire szív­­izomgyul­adásban és bilentyűhibákat létrehozó szivbélésgyulladásban mu­tatkozik. Az ízületi elváltozások el is maradhatnak. Pedig a reumás láz elsősorban a gyermekek és a se ráütök betegsége Felnőttek többnyire 40 éves korukig kaphatják meg s náluk az ízületi bántalmak vannak előtér­ben, de egyidejűleg ott lappanghat a szív gyulladása is. Reumás láz és szervi szívbaj elhárítása Világért sem állítom, hogy minden reuma és minden szervi szívbaj így keletkezik és így zajlik le. Éppen ezért hangsúlyozom a hűléses betegek alapos orvosi vizsgálatát a betegség alatt és azután is. Nagy általánosság­ban azonban elfogadhatjuk, hogy a csúfos bántalmak megelőzésének leg­­hatásosabb eszköze; az időjárás ki­lengéseihez — itt a ködös, nyirkos, zsanadikos is hirtelen váltakozó idő­járáshoz — való alkalmazkodása és hozzáedzése minden egészséges gyer­meki és serdülőszervezetnek. Az ed­zés — éppúgy, mint a sportbeli tel­jesítményekhez — itt is csak lassú, fokozatos és az egész egyéniséget cél­szerűen foglalkoztató lehet. Ruháza­tunk pedig olyan legyen, hogy se a hideget, se a nyirkos levegőt ne eresze át, tanuljunk a szőrmét viselő álla­toktól. Lábbelink se nedvesedjék el, hiszen a legtöbb hűséses betegség táb­­lázással szokott kezdődni. Dr. Kiss Mihály Rendkívüli vásárokat tart vidékén a Vásározó NV a karácsonyi ünnepek elült A múltban a vidéki dolgozóknak, különösen a falvak és tanyák népé­nek a fővárosba kellett utazniok, ha jó minőségű árut akartak vásárolni. A karácsonyi beszerzéseket bizony nagyban megnehezítette­ az utazási költség is. Népi demokráciánk már ezen a bajon is segített. Ezekben a napok­ban megrakott teherautók indulnak el az ország különböző részeibe, hogy a vidékieknek is lehetővé tegyék a gazdag karácsonyi vásárt. Az ünne­pekre a vidék dolgozói is hozzájut­nak a magyar ipar kitűnő termékei­hez és még a falvak, tanyák lakos­sága is könnyen bonyolíthatja le ily­­módon a karácsonyi bevásárlást A Vásározó NV újabb jelenés kezde­­ményezése bizonyára nagy sikert ér el a magyar vidékeken és ennek nyo­mán is érzik a dolgozók, hogy kor­mányzatunk mindent elkövet élet­színvonaluk felemelése érdekében. A Vásározó NV december 12. és 23. közötti időben keresi fel a vidéki városokat és községeket. A Vásározó NV sátraiban kaphatók lesznek tex­­tilméteráruk, kötött­ szövött áruk, cinok, bakancsok, slumicsizmák, férfir­uhák és kabátok, szövet- és se­­hérmáruk, szaloncukor, cukorka, bazár és játékáruk, zománcedények. A rendkívüli vásárokat az alábbi időpontokban és helyeken tartják: Dec. 12.: Vásárosnamény, Szekszárd. Dec. 13.: Ajak, Rakamaz, Barcs, Jákó, Ricse. Dec. 14 : Nagydobos, Domb­­rád, Somogytarnóca, Bárudvarnok, Tiszaluc. Dec. 15.- Matolcs, Mándok, Babócsa, Kadarkút, Szikszó. Dec. 16.: Tiszaföldvár, Nyirmada, Szülök, Né­­­metlád, Em­őd. Dec. 17.: Vaja, Da­­rány, Kálmáncsa, Mezőcsát. Dec 19.: Jánoshalma, Békésszentandrás, Elek, Sárbogárd, Tiszafüred. Dec. 20 : Bárs­­bokod, Cyoma, Battonya, Cece, Rába. Dec. 21.: Németboly, Békés, Békés­­sámson, Nagydorog, Füzesgyarmat. Dec. 22.: Siklós, Orosháza, Mindszent, Tamási, Berettyóújfalu. Dec. 23.: Paks, Mezőkovácsháza, Csongrád, Mez­zőszilas­ta Hajdúnánás

Next