Kis Ujság, 1949. december (3. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-11 / 288. szám
Megtartjuk a vándorzászlót ! A vasmegyei dolgozó parasztság fogadalma A Kis Újság kiküldött munkatársának tudósítása Sárvárról Az öreg vár tövéből, ameddig a Szem ellát, régen egy volt a föld. Egy Volt a gazdája nem is magyar, hanem egy bajor királyi herceg. Ma ezen a tájon sokezer boldog paraszté a föld. Itt szorította mindnyájukat évszázadokon át 16.000 hold súlyos kötöttsége és minden kegyetlensége. A várat is parasztjobbágyok építették az akkori uraknak. A hegy messzi volt, így hát messziről, sok kilométerről hordták ide hátukon a követ. Véres verítékük áztatta a földet és századok tűntek el, mire azt magukénak mondhatták. Az ellenreformáció idején került ez a vidék a bajor királyi herceg családi birtokába s csak századok mulán jutott végül jogos birtokosa, a magyar nép kezébe. — Én már nem tudtam kivárni — Szabó Gergely 78 éves gazda szól így a régi agrárproletárnegyed, a „Tizenhárom város“ egyik lakója. — öreg vagyok, de a fiam kapott a földből. Most lépett be a csoportba. Sokan beléptek Vas megyében a termelőszövetkezeti csoportba, föld- Hzíves szövetkezetekbe s ezért érte el a megye kitűnő eredményét, első leg az őszi munkák elvégzésében a1 ország valamennyi megyéje között. * Vas megye dolgozó parasztsága az őszi munkák során a legjobban végzte el a tarlóhántást, de első helyre érett az őszi búza- és rozsvetésben is. A mélyszántási munkákat másodiknak végezte el az országban. Ezzel a kiemelkedő teljesítménnyel nyertea földmvlésügyi minisztérium vándorzászlaját. Nagy munkát végzett a megye parasztsága, sokszor igen nehéz körülmények között. Egy évvel ezelőtt a megyének még nem volt gépállomása. Tavaly karácsonykor alakult meg a körmendi gépállomás és úttörőmunkát végzett a mezőgazdaság gépesítéséért vivott harcban. A hároméves terv befejezésére — napjainkra — hat gépállomás traktorai dübörögnek a határban és ebben az évben000 holdon végezték el a talajmunkát. A parasztság idegenkedése a gépekkel szemben fokozódott. És már az ősz folyamán sokan jelentkeztek olyanok traktorszántásra, akikhez bizony nem jutott el a gép. Kevésnek bizonyultak a traktorok. * Akik a jó munkában élen jártak, traktoristák, újgazdák, kis- és középparasztok, de elsősorban a termelőcsoportok — mindnyájan eljöttek a megye nagy ünnepére, a dolgozó parasztság kitüntetésére. Kis falvak népe, Bogyoszló, Gérce, Alsópaty, Sitke, Hegyfalu dolgozó parasztsága jogos büszkeséggel sorakozott fel a sárvári ünnepi gyűlésre és megfogadta: megtartjuk a vándorzászlót. Hogyan érték el mindezt, erről így beszélnek: — Az ötéves terv első gazdasági évére készülünk — mondja Horváth József traktorista. Megfeszítettük a munkát, mert megéltük a hároméves tervet, már itt látjuk eredményeit s készülni kell a következőre, az ötéves terv munkájára. — Politikai harcnak tekintettük az őszi munkát s szembeszálltunk azokkal, akik gáncsoskodtak — mondta egy másik traktorista. Ránk hallgatott a parasztság s meg is lett az eredménye. — Az állami gazdaságok példamutatása is elősegítette a jó munkát. Azt követték a parasztok megyeszerte — mondja Gergye József, a DÉFOSZ titkára. De jól végezték a munkát mindnyájan, Nárai László a nádasát földmívesszövetkezetből. Erdélyi Károly 5 holdas kisparaszt és egyik távoli faluból Nagy Vendel, Takács Ferenc és Nagy Flórián egykori szegényparasztok, akik a faluban is elsők lettek és most készítik elő a termelőcsoport alakulását. * Sárvár és a környék parasztsága sokat kapott a hároméves tervtől Az elmúlt három esztendő építkezései, beruházásai és sok más jóléteménye megerősítette itt a parasztságot és annyira javította életét, hogy az országban munkájukkal az elsőik közé kerülhettek. Jövőre már mezőgazdasági gimnáziumot szeretnének, hogy művelt és tanult parasztok kerüljenek ki a földekre, a gépálomásokba, és a termelőcsoportokba. Sokfelé kigyulladt a villany, jó utak épültek, frissen épült házak kapuja nyílt meg újgazdák elött. Megmenekült Sárvár környékének parasztsága az árvízveszedelemtől is. Az új zsilip a Rábába viszi a sokszor garázdálkodó Gyöngyös folyócska felesleges vizét, amely a múltban oly sokszor kiöntötte a kisparasztit földjét.* Munkával szerezték Vas megye dolgozó parasztjai a nagy kitüntetést, a földmívelésügyi minisztérium vándorzászlaját. Munkával akarják megtartani, olyan munkával, amely a mezőgazdaság fejődését, a korszerűbb termelést és a könnyebb paraszti életet jelenti. Dömötör László Befejezték az előkészületeket az új megyehatárok és megyeszékhelyek megállapítására Magyarország jelenlegi megyehatárai hátrányosak az ország lakossága is az államigazgatás szempontjából is. Ezeket a megyehatárokat a nagybirtokosok és kapitalisták kényük-kedvük szerint állapították meg, figyelmen kívül hagyva a gazdasági adottságokat, közlekedési lehetőségeket és az ország fejlődésének csomópontjait Az ország igazgatási beosztásának ezt a rendszertelenségét tovább torzították a Slorkiy-fasiszták, ■mikor fenntartották az országhatárok mentén a kis maradvány-megyéket egyrészt azért is, hogy ezzel mérgező soviniszta propagandát űzzenek másrészt azért is, hogy ne kelljen megszüntetni néhány olyan magas közigazgatási állást, amely a gentryklikk birtokadományához tartozott. A népellenes elnyomók elgáncsoltak minden kezdeményezést, amely a megyehatárok kiigazítására irányult. Mi volt mindennek az eredménye? Teljes aránytalanság és rendezetlenség a szó legteljesebb értelmében. Egymillió ötszázezer lélekszámú és 11.600 négyzetkilométernél nagyobb megye (Pest megye) mellett volt olyan megyénk, amelynek lélekszáma nem érte el a 95.000-et, területe pedig az 1700 négyzetkiométert (Abaúj megye). A különböző hatóságok általában egymástól függetlenül állapították meg működési terület egységeiket. Előfordult így, hogy ugyanazon községből különböző ügyekben a jogorvoslatok elintézése 89 különböző városban lévő hivatalhoz tartozott. A közlekedési lehetőségeket a közigazgatás nem vette figyelembe. Szilvásvárad lakosai például a járási székhelyre (Sajószentpéter) csak úgy tud- ttak elérni, ha előbb több más járási székhelyet érintettek (Ózd, Putnok). A Magyar Népköztársaság alkotmánya meghatározza az új államigazgatás elvi alapjait. Az új álamigazgatás megszervezésének első feltétele azonban az, hogy a megyehatárok visszásságait megszüntessük. Az ötéves terv végrehajtásának biztosítása is egészséges állami közigazgatást kíván. Ehhez az első lépés szintén a megyehatárok kérdésének megoldása. A Magyar Népköztársaság alkotmánya a minisztertanácsra bízta ennek a kérdésnek az eldöntését. A belügyminisztérium a minisztertanács felhívására elkészítette a szükséges terveket, amelyeket a minisztertanács rendeletben tesz majd közzé. A belügyminisztérium a megyehatárok új megállapításánál abból indult ki, hogy mit kíván a lakosság érdeke, hogyan lehet az új államigazgatást legjobban megszervezni. Fenntartotta a megyék régi határait ott, ahol azok gazdasági és közlekedési egységet alkotnak és változtatásokat csak ott hajtott végre, ahol a közlekedési lehetőségek, a gazdasági és termelési szempontok feltétlenül szükségessé tették. Figyelemmel volt a belügyminisztérium arra, hogy lehetőleg arányos egységek alakuljanak ki és arra is, hogy az átszervezés semmiesetre se okozhasson zökkenést. Figyelemmel volt végül arra, hogy a lakosság számára egyszerűsítse, megkönnyítse hivatalos ügyei elintézését; az átszervezés ezekben se okozzon fennakadást. Az új megyehatárok életbeléptetése fokozatosan történik meg. A terv szerint az új esztendő első napjaiban indul meg az átszervezés és 2-3 hónap alatt be is fejeződik. A minisztertanács gondoskodik arról, hogy az érdekeltek kellő időben tudomást szerezzenek a rendelkezésekről és arról, hogy milyen módon kell a végrehajtást elősegíteni. A megyehatárok kiigazításai és néhány új megyeszékhely megállapítása elősegíti az ország fejlődését és a dolgozók érdekeit szolgálja. 0 (Vasárnap, december 11. . Nagy lendülettel folyik a mélyszántás hét nappal a határidő előtt Az ország minden részéből beérkező jelentések, amelyek a mélyszántás jelenlegi állásáról adnak számota december 8-i helyzetet tüntetik fel. A mélyszántás befejezésének határideje december 15. , Az elmúlt napokban már hét vármegye fejezte be a mélyszántást. De gyors ütemben törnek előre a többiek is. Azoknak a megyéknek az adatai, amelyek megközelítik a 100 százalékot, a következők: Békés 98, Baranya 95,5, Győr 95, Pest 92, Abaúj 91 százalék. Mezőtúr parasztsága kihasználta a jó időjárást és két nap italt 19 százalékkal tartott teljesítményén. Karcagon igen nagy a lemaradás. Itt még mindössze 56,8 százaléknál tartanak. Baranya megyében a termelőcsoportok már régen befejezték a mélyszántást. Az egyéni gazdálkodók viszonylagos elmaradásának oka a kulákok izgatása. Szolnok megyében valamennyi elmaradt községben fokozzák a munkát és a politikai felvilágosítást. Öt mázsa búzával több terem holdan kint a megjavított szikes földeken Értékes talajgyalukat kaptunk a Szovjetúniótól Mezőgazdaságunk ötéves tervében fontos helyet foglal el a talajjavítás, melyet a Talajjavító Nemzeti Vállalat végez. A megjavított szikes talajon jó tárcsázás és gondos trágyázás után holdanként öt mázsa búzával több terem, úgyhogy a talajjavításra fordított összeg háromnégy év alatt teljesen visszatérül. A megjavított savanyú talajokon a terméstöbblet holdanként három mázsa búza. A talajjavítást azelőtt emberi erővel végezték, ma már főleg gépeket használnak erre a célra. Hatalmas „talajgyarúk“ végzik el a felásás, az elhordás és a szétterítés munkáját. A Szovjetuniótól legutóbb értékes talajjavító gépeket kaptunk. Ezeknek segítségével még könnyebbé válik a nagyarányú talajjavítási munkák elvégzése. A Talajjavító NV hároméves tervét már szeptember 20-án teljesítette. A vállalat 6157 hold savanyú és 886 hold szikes talajt javított meg, ennek eredményeként a jövő évben 16.000 mázsa többlettermelésre lehet számítani. Békésszentandrás vidékén azelőtt 2—2,5 mázsa búza termett holdanként. Ebben az évben a márgázással megjavított talajon 18 mázsa búza és 23 mázsa árpa termett. A Hortobágyon kétezer holdat részben „sáncolással“ javítottak meg. Ez úgy történt, hogy a lejtős talajokon keresztben kis gátakat emeltek, amelyek egyrészt megakadályozzák, hogy az esővíz lehordja a talajt, másrészt elraktározzák a csapadékot. Kísérletek folynak fzászetet a savanyú talajok vegyi úton történő gazdaságos megjavítására is. A kísérleteket a Talajjavító NV debreceni, miskolci, mosonmagyaróvári és keszthelyi laboratóriumokban végzik. A Vásártelep hfrei .A mai árak kilónként és csomónként nagyban a következők voltak: Gül babakrumpli és nyári rózsa 0.44, Ella 0.38, Krüger étkezési 0.32, vöröskáposzta 1.60—1.80, makói vöröshagyma mázsája 67.50, makói fokhagyma mázsája 220, dughagyma mázsája 166 forint, fejeskáposzta 1— 1.10, kelkáposzta 1—1.20, kalarábé 0.80—1, őszisaláta 0.40—0.50, tisztított karfiol 1—1.30, leveles karfiol 0 50—0.80, mezei sóska 1—1.20, tisztított paraj 1—1.40, sárgarépa kg 0 60—0.80, petrezselyem kg 1.20— 1.60, torma 2—6 főzőtök 0.40-0.50, sütőtök 0 50—0.60, zeller csomó 1.20 —2.20, zeller kg 1.20—1.40, céklarépa 1—1.20, petrezselyem zöldje 0.80—1, kék csemegehagyma 0.80—0.90, feketeretek kg 0.40—0.50, tömött csiperkegomba 6—12 forint kilónként. Gyümölcs, almapiac: I. csoport, Aranypár min 2 collos 1.10—1.30, Jonathan 21/i collos 1.10—1.60, amerikai fajták 2‘/i collos 1.60—1.80, 2*/i collos és 3 colos 1.80—2 forint kilónként. II. csoport: ananászranet 2 collos 0.60—0.80, Londonpepin 2'/i collos 0.90—1.10, Koksz orange 2‘/i collos 1.20—1.40, Belfeure 2/ collos 1.40-1.60, 8 collos 1.60-1.80 forint kilónként. A magyar rádió megünnepli Sztálin születésnapját A világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin születésnapjának megünnepléséből a magyar rádió is, a nagy ünnephez méltóan, kiveszi a részét. A rádió műsorában számos olyan adás szerepel, amelyik mind kapcsolatban, ált a nagy ünneppel. Vasárnap, 17 órakor a Petőfirádióban a „Magyar Parnassus“ eheti számában „Sztálin a szovjet irodalomban és a szovjet filmekben“ címmel állítottak össze műsort. Hétfőn a Kossuth-rádióban 16.30- kor a haladó rádiószemináriun előadásában és konzultációjában Sztálin életéről lesz szó. 1915-kor ugyancsak a Kossuth-adón „Sztálin és a szovjet Irodalom“ címmel hallunk összeállítást. Kedden a Petőfi-rádióban 16.30-kor magyar munkások Sztálinhoz írott verseit adják elő. Szerdán 16 40-kor a Kossuth-adó, a ha adó szeminárium Sztálin életével foglalkozik Csütörtökön 19 órakor a Kossuth adón „A két sólyom“ címmel hallunk verseket, dalokat Sztálinról. A műsort Devecseri Gábor állította össze szovjet, magyar, bolgár, albán költők Sztálinhoz írt verseiből, Szurkon, Tyihonov, Sztalszkij, Kolasz, Pablo Neruda, Zelk Zoltán, Képes Géza és Kuczka Péter verseit halljuk többek között Major Tamás, Londag Arthur, Gobbi Hilda, Ladányi Ferenc, Bánky Zsuzsa, Gáti József, Szakáts Miklós, Gáborjáni Klára stb. előadásában A dalokat a Vasas női kórus adja elő a Fővárosi Zenekar kíséretével. ORVOSI TANÁCSADÓ Nyirkos hónapok nyavalyái — „A dombkerítéses síkon ködgubában jár a November“ — írja Ady Endre — s a novemberi ködguba itt nem puszta jelkép, hanem többnyire visszatérő, éghalálunkat jellemző valóság. Védekeznünk kell a köd ellen, lévén az a csúfos bántalmak melegágya. Sehol a világon annyi reumás és reumában megrokkant ember, mint a ködös Angliában. Nálunk kivételképpen az idén elmaradt ugyan a csúzszerző novemberi köd, de viszont két-háromnapos, zuhogós esők váltakoztak tavaszmímelő napsütéssel. Áprilisnak kissé zordonabb mása volt ez a november. Ám a langyos napokkal tarkázott nyirkos idő (esti lehűléseivel) bő alkalmat adott fogvacogtató meghűlésre, orrfacsaró náthára, vagy lázas torokbedagadásra, holott régi sejtelmünk szerint ezek éppúgy lehetnek az eddig ködös eredetű csúzos betegségek kútforrásai. Oszlóban a köd Régebben nem alakult ki egységes felfogás a reumatikus betegségek okát illetően. Még az sem volt ekkor egyöntetűseg tisztázva, mik tartoznak e fogalomkörbe s mik nem. Sokan csak az izületi csúzokat sorolták ide, mások az izomnyilallásokat és idegzsákokat meg mozgásszerveink egyéb nyavalyáit is. Ködös volt tehát a csúz fogalma, akár eredetét, akár gyógyítását tekintjük. Azóta kutatóink — gyógyfürdőink, fürdőkórházaink és klinikáink orvosai — célirányos munkát végeztek, így ez a köd felszállóban van, bár még ma sincs eldöntve: bizonyos láncszerűen sorakozó, gömb alakú baktériumok okozzák-e, vagy élűmérgek, parányi vírusok. A csúz nem közönséges fertőző betegség, mint pl. a kanyaró, vagy diftéria — az kétségtelen. A közönséges ragályos nyavalyák tulajdonképpen a behatoló kórokozó vagy annak mérge és a szervezet védekező ereje vagy ellenmérge közti küzdelmet jelentik; gyógykezelésük sem más, mint a szervezet támogatása a baktériumnak és mérgének lebirkózásában. A reumás bajok lefolyása jóval szövevényesebb ennél. Újabban sokan az allergiás betegségek közé sorozzák, mint amilyen a rohamokban jelentkező, görcsösen nehéz légzés, a hörgő vagy ideges asztma. E betegségekre a szervezet előbb ráhangolódik valamilyen kivülről behatoló fertőzés, vagy más ártalom folytán. Csúzra hangolhatják a szervezetet: az influenza, a mandulaláb, a garathurut, az orr valamelyik melléküresének gyulladása, az odvas fog, sőt az egyszerű meghűlés is. Jól értsük meg: a betegségszámba alig vett meghűlés is, amely gyakran az első lépés a szervi szívbaj felé. Egy hétre a gyöngélkedés után Most már megértjük gyermekkori öreg doktorunkat, aki a legcsekélyebb megfázásra ágybadugott bennünket, eltiltott az iskolától, savanykás orvossággal és melegteával kúrált, holott mi éreztük, hogy kutyabajunk. S mikor édesanyánk már aggódott, hogy osztálytársaink mellett nagyon lemaradunk a tanulásban, még felgyógyulásunk után sem engedett fel — legalább egy hétig. S mikor a bizonyítványért jelentkeztünk nála, még egyszer alaposan megszámlálta érvelésünket, nem szaporább-e a rendesnél; hosszan hallgatódzott a szívünk felett, s ha a legkisebb zörejt hallotta a szívhangok helyén, megint vissza kellett feküdnünk — legalább egy hétre. Igen, ma már tudjuk, hogy az első betegség után, vagy — mondjuk így: — csúzra kapcsolt szervezetben a lábadozás után körülbelül egy hétre jelentkezik a reumás láz. S annak — éppen a gyermekkorban — nem feltétlenül ízületi csúzban kell megnyilvánulnia. Régebben a szervi szívbajokat létrehozó szívbélésgyulladásokat az ízületi csúz szövődményének, súlyos komplikációjának tartották. Egyes öreg doktorbácsik ■*— tapasztalataik alapján — már sejtették, hogy nem egészen így áll a dolog. S most klinikusaink sok beteg-észlelet és kórtörténetüknek megvizsgálása alapján törvényszerűen hirdetik, hogy a gyermekkori reumás láz többnyire szívizomgyuladásban és bilentyűhibákat létrehozó szivbélésgyulladásban mutatkozik. Az ízületi elváltozások el is maradhatnak. Pedig a reumás láz elsősorban a gyermekek és a se ráütök betegsége Felnőttek többnyire 40 éves korukig kaphatják meg s náluk az ízületi bántalmak vannak előtérben, de egyidejűleg ott lappanghat a szív gyulladása is. Reumás láz és szervi szívbaj elhárítása Világért sem állítom, hogy minden reuma és minden szervi szívbaj így keletkezik és így zajlik le. Éppen ezért hangsúlyozom a hűléses betegek alapos orvosi vizsgálatát a betegség alatt és azután is. Nagy általánosságban azonban elfogadhatjuk, hogy a csúfos bántalmak megelőzésének leghatásosabb eszköze; az időjárás kilengéseihez — itt a ködös, nyirkos, zsanadikos is hirtelen váltakozó időjáráshoz — való alkalmazkodása és hozzáedzése minden egészséges gyermeki és serdülőszervezetnek. Az edzés — éppúgy, mint a sportbeli teljesítményekhez — itt is csak lassú, fokozatos és az egész egyéniséget célszerűen foglalkoztató lehet. Ruházatunk pedig olyan legyen, hogy se a hideget, se a nyirkos levegőt ne eresze át, tanuljunk a szőrmét viselő állatoktól. Lábbelink se nedvesedjék el, hiszen a legtöbb hűséses betegség táblázással szokott kezdődni. Dr. Kiss Mihály Rendkívüli vásárokat tart vidékén a Vásározó NV a karácsonyi ünnepek elült A múltban a vidéki dolgozóknak, különösen a falvak és tanyák népének a fővárosba kellett utazniok, ha jó minőségű árut akartak vásárolni. A karácsonyi beszerzéseket bizony nagyban megnehezítette az utazási költség is. Népi demokráciánk már ezen a bajon is segített. Ezekben a napokban megrakott teherautók indulnak el az ország különböző részeibe, hogy a vidékieknek is lehetővé tegyék a gazdag karácsonyi vásárt. Az ünnepekre a vidék dolgozói is hozzájutnak a magyar ipar kitűnő termékeihez és még a falvak, tanyák lakossága is könnyen bonyolíthatja le ilymódon a karácsonyi bevásárlást A Vásározó NV újabb jelenés kezdeményezése bizonyára nagy sikert ér el a magyar vidékeken és ennek nyomán is érzik a dolgozók, hogy kormányzatunk mindent elkövet életszínvonaluk felemelése érdekében. A Vásározó NV december 12. és 23. közötti időben keresi fel a vidéki városokat és községeket. A Vásározó NV sátraiban kaphatók lesznek textilméteráruk, kötött szövött áruk, cinok, bakancsok, slumicsizmák, férfiruhák és kabátok, szövet- és sehérmáruk, szaloncukor, cukorka, bazár és játékáruk, zománcedények. A rendkívüli vásárokat az alábbi időpontokban és helyeken tartják: Dec. 12.: Vásárosnamény, Szekszárd. Dec. 13.: Ajak, Rakamaz, Barcs, Jákó, Ricse. Dec. 14 : Nagydobos, Dombrád, Somogytarnóca, Bárudvarnok, Tiszaluc. Dec. 15.- Matolcs, Mándok, Babócsa, Kadarkút, Szikszó. Dec. 16.: Tiszaföldvár, Nyirmada, Szülök, Németlád, Emőd. Dec. 17.: Vaja, Darány, Kálmáncsa, Mezőcsát. Dec 19.: Jánoshalma, Békésszentandrás, Elek, Sárbogárd, Tiszafüred. Dec. 20 : Bársbokod, Cyoma, Battonya, Cece, Rába. Dec. 21.: Németboly, Békés, Békéssámson, Nagydorog, Füzesgyarmat. Dec. 22.: Siklós, Orosháza, Mindszent, Tamási, Berettyóújfalu. Dec. 23.: Paks, Mezőkovácsháza, Csongrád, Mezzőszilasta Hajdúnánás