Dolgozók Lapja, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

Iskolaváros II. Külön is foglalkoznunk kell a középfokú ok­tatás helyzetével. A megyeszékhelyen ____________ meglehetősen látványos változások, el­mozdulások történtek az utóbbi időben mind a közép­iskoláknál, mind a felnőttoktatásban. Itt is el kell mondanunk, hogy az élet változásai néha dinamiku­sabbak, mint amit jelen esetben az oktatásügy képes követni! 1972-ben öt középiskolánk és egy szakmunkáskép­zőnk volt. Most nyolc önálló igazgatású középfokú ok­tatási intézmény működik a megyeszékhelyen: egy gimnázium, egy technikum, hat szakközépiskola, egy szakmunkásképző intézet, valamint szakiskola. Elké­szült a középiskolások kollégiuma is. 1978-ban új épü­letbe költözött a Gépészeti és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola. Ezzel szinte láncreakció indult meg. A felszabadult iskolaépület teljes felújítását követően több intézmény másik helyre költözött, illetv­e helyet cserélt. 1980-ban a Péch Antal Bányaipari Al­nász­­képző Technikum nyolc új tantermet kapott. Egy év­vel később a 314. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet költözött új épületbe. Ezáltal kedvezőbb körül­mények közé kerülhetett a kereskedelmi szakiskola is. A középiskolákban a szakos ellátottság 100 százalékos. Az is figyelemre méltó, hogy ,,a középfokú továbbta­nulás szinte általánossá vált városunkban. Az általá­nos iskolát sikeresen befejező tanulók 98,2 százaléka továbbtanulásra jelentkezett.” Az érdeklődés és a lehe­tőségek tekintetében a szakirányú képzés felé tolódtak el az arányok az utóbbi évtizedben. A továbbtanulók több mint négyötöde olyan iskolába megy, ahol szak­mai képzést kap. Érvényes ez a fizikai dolgozók gyer­mekeinek zömére, s a fiúk többségére is! Így aztán a főiskolai, egyetemi jelentkezéseknél már problémát okoz, hogy közülük viszonylag kevesen kerülnek felvételi bizottságok elé. Az is eléggé tartós gond, hogy a a továbbtanulókról szervezett információt, visszajel­zést az egyetemek, főiskolák nem adnak, így nehéz pontos képet rajzolni ezeknek a fiataloknak az élet­­útjáról, esetleges pályakorrekciójáról. Tatabánya egyik számottevő gondja: a gimmnázium ugyan Újvárosba, tehát a centrumba került — ámde új helyén máris tanteremhiány nehezíti a munkát. (Más oktatási intézményben is vannak ilyen gondok, de legégetőbben az­ Árpád Gimnáziumban jelentkez­nek.) Persze, ez a téma is kettős jelentésű. Egyfelől objektív, probléma, amivel az oktatásügynek és a ta­nácsi szerveknek számolniuk kell. Másfelől azt se fe­ledjük el, hogy ma már itt tartunk: a tatabányai gim­názium vonzóbb a továbbtanulók számára, mint eddig volt, s immár kicsinek bizonyul a város és a környező községek igényeinek kielégítésére. Új vonás ez a me­gyeszékhely iskolaügyében. Erre mindenképpen meg­oldást kell találni — az Árpád­ Gimnáziumban már épül négy új tanterem , és ez azt jelenti, elkészültéi­vel több diákot lehet felvenni ebbe a fontos és rangos középiskolába. Külön elemzést érdemelne, miért nem nö­vekszik kellő arányban a szakmun­kásképzőben a lányok létszáma, női szakmákban jelenleg túlképzés van, ez tény. Más­­­felől viszont éppen az ő esetükben kíván fokozott fi­gyelmet a gimnáziumban végzettek, de tovább nem ta­nulók társadalmi beilleszkedésének, munkavállalásá­nak segítése. Összetett tehát ez a kérdéskör, itt épp csak megemlíthetjük.­­Az is igaz, hogy az Árpád Gim­náziumból továbbtanulásra jelentkezettekből a megyei átlagot meghaladó százalékban vettek fel diákokat, fő­iskolára, egyetemre.) A felnőttoktatás feltételei számottevően javultak az utóbbi esztendőkben. A hallgatók száma viszont a ko­rábbi látványos emelkedés után 1978-tól fokozatosan csökken. Ez országos jelenség. Tatabányán az is gon­dot okoz, hogy több mint nyolcvan munkahellyel kell kapcsolatot tartani, együttműködni a beiskolázás meg­szervezésében. A középiskolai felnőttoktatásban to­vábbra is a levelező tagozat a kedveltebb tanulási for­ma. Ebben az áttekintésben a kelleténél talán kevesebb szó esett az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseiről. Részben azért, mert a korábban említett új dokumen­tumok alapján folyik ez a tevékenység, s folyamatról van szó — nehéz tehát tételesen felsorolni, hol is tar­tunk e tekintetben. Másrészt elég egy pillantást vet­nünk a­­ városi művelődésügyi osztály­ra, hogy lássuk: a tennivalók helyileg sem feladattervé­változnak napról napra. Nézzünk néhányat ezek közül! Szeretné­nek minden óvodás korú gyermeket megfelelő iskola­­előkészítésben részesíteni. Erősíteni kell a világnézeti­­erkölcsi-politikai nevelést, a munkára nevelést, a fel­készítést a közéleti tevékenységre. A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek segítése — a tehetséggondozás és a felzárkóztatás — továbbra is kiemelt feladat. A ta­nulók pályairányításában, pályaválasztásában az egyé­ni érdek és a társadalmi elvárás összhang­jának meg­teremtésére a jövőben is törekedni kell , így tovább. Mindezek végrehajtásához viszont nélkülözhetetlen, hogy a személyi és tárgyi feltételek optimálisak legye­nek. Írásunkban ezért is szóltunk többet e feltételek alakulásáról. S korántsem soroltunk fel minden olyan változást, ami említést érdemel. Mindenesetre az utóbbi tíz év alatt igen jelentős mennyiségi és minő­­ségi változás történt Tatabá­nya oktatásügyében. A kétségtelenül meglévő gondok­­ ellenére is, elismerést érziemelnek mindazok, akik ezt nagy változást «’(»segítették: pedagógusok a tanügyigazgatásban dolgozók, társadalmi szervek vállalati kollektívák, szülök egyaránt. Joggá’ mondhatjuk ma már: a megyeszek hely iskolaváros lett. A település dinamikus fejlődése ezt meg­követelte, ámde nem kevés erőfeszítésbe ke­rült, hogy a körülményekhez képest ne maradjunk el túlzott mértékben a kívánalmaktól. S ha most az­­ ok­­tatásügyben az idei áprilisi KB-állásfoglalás alamá” elsősorban a stabilitásra, az egyenletesebb munka­­törekszenek is, a szükségszerű korrekciókat többk­­désben végre kell hajtani a város jellegének megfe­­lően. Jenkei János LaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* Dolgozok l á"iK A Góly­avéri esték újjal»!» epizódjai Három újabb epizóddal gaz­dagodott a televízió Gólya­vári esték című sorozata. Ez­úttal — január 18-tól — há­rom estén át Juhász Gyula történész, az MTA Történet­­tudományi Intézetének fő­munkatársa foglalja el az ELTE természettudományi ka­ra Gólyavárának katedráját, hogy népes hallgatósága előtt szóljon arról: mi foglalkoz­tatta a magyar értelmiséget 1939 és 1944 között. Az adá­sokban — nyilvánosságot ka­pott uralkodó eszmék, a poli­tikai gondolkodás tükrében — szó esik egyebek között a ko­rabeli földkérdésről, az egy­kori középosztályról, a hábo­rús Kelet-Európában elfoglalt helyünkről, hírünkről a világ­ban. A Gólyavárt esték 1978. óta félszáz alkalommal jelentke­zett a képernyőn. A program­nak hagyománya már, hogy a műsor előkészítői olyan tudó­sokat kérnek fel közreműkö­désre, akik legújabb kutatá­sukról tudnak beszámolni. Ju­hász Gyula a témával kapcso­latos „Uralkodó eszmék Ma­gyarországon a második világ­háború elején” című könyvét a közeljövőben jelenteti meg a Kossuth Könyvkiadó. A korábbi epizódok előadói között olyan neves tudósokat láthattak-hallhattak a nézők, mint Ránki György, Hanák Péter, vagy Berend T. Iván. A folyamatosság nem szakad meg: a televízióban vetítésre vár egy pszichológiai sorozat, amelynek előadói: Buda Bála, Pléh Csaba, Hankiss Elemér és Csepeli György lesznek. fi Tei­*szen­udonyi Múzeum új szerzeményei A közelmúltban néhány ér­tékes darabbal gyarapodott a Természettudományi Múze­um ásványtára. Különböző kristályokat vásároltak a ro­mániai Erzsébetbányáról: ha­ntot, piritet, kalcitot és 3 da­rab antimonit kristálycsoportot. A múzeum 65 gyűjteményében ezer darabos ezek nem hiányt pótolnak, inkább a kristályok újabb és változatos kifejlődését példázzák, egyben azt is — amint azt szakértők állítják —, hogy minden egyes kristálynak ,,egyénisége” sa­játos megjelenése van. Egy nyugatnémet gyűjtő is segítette az ásványtár gyara­podását: a múzeumnak aján­dékozott egy kétgrammos vas­­meteoritot. A Mills elnevezésű meteorit Új-Mexikóból mazik, 1966-ban találták.szár­A Szovjetunióból csere útján került a gyűjteménybe 15 értékes ásvány, köztük a hak­­mannit nevezetű különleges­ség, a Kóla-félszigetről. Ezt sajnos sohasem tekinthetik meg a látogatók, mert egyedül­álló tulajdonságú, a fényre elbomlik. A ritka ásványt sö­tét helyen, fekete papírba cso­magolva őrzik. Szovjet könyv Petőfiről A becsület vitéze címmel új könyv jelent meg Moszkvában Petőfi Sándorról. Jeremej Par­­­nov, a könyv szerzője jó tanulmánnyal szolgál álfo­n szovjet olvasóknak a magyar költő életéről, egyéniségéről, munkásságáról és forradalmári tetteiről. A moszkvai Pol­itlzdat Könyv­kiadó „Lánglelkű­’ forradalmá­rok” című sorozatban kiadott mű szerzője jelentős mennyisé­gű dokumentumanyagból dol­gozott, különösen Petőfi szel­lemi örökségét és a magyar költőről eddig megjelent szak­­irodalmat tanulmányozta gon­dosan — állapította meg könyvről közölt értékelésében a a Lityeraturaja Gazeta leg­újabb száma. .... 1981 Január 13., MCtlrfUr OjÉKÉp'i 3 I­ezőpánisági Hanph­ónap Immár huszonhatodik alkalommal rendezik meg orszá­­­­gosám februárban a mezőgazdasági szakirodalom ünnepi seregszemléjét, a szakkönyvek, szaklapok és a szak­­irodalmi ismeretterjesztés négy akcióját. Ez alkalomra a­ Mezőgazdasági Könyvkiadó 32 kiadványt jelentetett meg, de a szakirodalom választékát bővítik a társkiadók munkái is, együttesen tehát több mint 90 új mezőgazdasági könyv ke­rül a februári könyvpiacra. A megjelent könyvek igen sok­rétűek. A nagyüzemekben gazdálkodó szakemberektől a kis­termelőkig, a kutatóktól a tanulókig mindenki találhat ér­deklődési körének megfelelő könyvet a kiadottak között. A kertbarátok egyre növekvő, máris népes tábora kertészeti ágazatok valamennyi részterületéről találhat iro­­­dalmat a kertépítéstől, a zöldségtermesztésen, a szőlő- gyü­mölcstermesztésen át a dísznövényekig. A Kertünk, házunk, otthonunk sorozat tagja a Kertfenntartás kényelmesen című kötet. Ebben gyakorlati tapasztalatokat ír le a szerző, első­sorban kezdő kertészkedőknek. Leírásait rajzos illusztrációi teszik szemléletessé. A 88 színes oldalas sorozat új kiadvá­­­­nya, A kerti károsítókról, hiánypótló szándékkal készült, mert színes felvételeken, tömör leírások kíséretében mutatja be a leggyakoribb kerti károsítókat, az okozott károkkal együtt. Brunner Tamás könyve, a Törpegyümölcsfa-nevelés hasonlóan sikerkönyvnek ígérkezik. Jelent meg új könyv a cseresznye- és meggytermesztésről, a rózsahajtatásról, gombatermesztésről, a káposztafélék termesztéséről is. Csep­­ü­regi Pál újabb könyve A szőlő metszése, fitotechnikai mű­veletei epriét viseli. Holdas Sándor A nutria tenyésztése, valamint a Kecske­­tartás a kisüzemekben című munkái megjelentetésével ré­gen várt szakirodalmi igényt elégít ki a kiadó. A Natura-sorozat újabb kötetei: a Gyakorlati madár­­védelem, A csodálatos rovar­világ, Az­­ élővilág evolúciója, valamint Az állatvilág utolsó menedékei című könyv, amely három földrész nemzeti parkjait ismerteti. A gyakorlati szakemberek tevékenységét segítő művek között találjuk az Új takarmánynövények, Állattenyészté­sünk fejlesztésének lehetőségei, a Gyomirtás, vegy ze és ter­mésszabályozás, A juhtenyésztők kézikönyve, a Nagytrakto­­raink alkalmazási feltételei című könyveket. Tanulók, kutatók munkáját segítő munkák: Vei­ich Ist­ván szerkesztésében a Válság vagy egyensúly? című kötet a rezisztencianemesítés kérdéseit tárgyalja. A Ta könyv­kiadó gondozásában megjelent Mikroszkópos növénye­in­o­­mia, a Gunst Péter és Lőkös László szerkesztette agrártör­­téneti összefoglaló. A mezőgazdaság története is érdeklődés­re tarthat számot. A Statisztikai Kiadó elemzései az állatállomány statisz­tikai számbavételének módszereivel, az ország hasznosítható földterületének kimutatásával, vadgazdálkodási, zöldségter­mesztési adatok és összefüggések ismertetésével foglalkoz­nak. Azok az­ érdeklődők, akik a most megjelent könyvek kö­­........... zött nem találják meg a számukra szükséges irodal­mat, a könyvtárakhoz fordulva elégíthetik ki szakirodalmi igényeiket. Kreitler Imréné Az úttörőház ajándéka...K­ ellemes, hasznos prog­rammal lepte meg tatabányai úttörőház­a a napközis nevelőket. Az orosz­­’ lányi és tatabányai pedagógu­soknak előadást és gyakorlati bemutatót szerveztek — ne­ves művészek­­ közreműködé­sével — a bábkészítés forté­lyairól. Kis Tamás Erzsébet báb- és játéktervező gyakorlat­ban is bemutatta, hogyan le­het egyszerűen, gyorsan, esz­tétikus bábokat, szemléltető eszközöket készíteni olcsó, könnyen hozzáférhető anya­gokból. G'lu' ' e| adtak ahhoz, hogy miként szerettethetnék meg a nebulókkal az általuk készített bábokkal való játé­kot. Sokszor nem elég csak „játszani engedni’­ a gyereke­ket, hanem gyakran segítséget kell adni ahhoz, hogy saját maguk is felfedezzék a játék örömét. Bár már régi „felfe­dezés”, de hasznos dolog ko­molyan venni, hogy egy agyonszépített, mérnöki pon­tossággal elkészített, arányta­lanul drága bolti báb vagy já­ték rövidebb ideig lesz sláger a gyermeknek, mint amit sa­ját maga készített (nem be­szélve az alkotókészség fej­lesztéséről). • • A­z egész délelőtt tartott foglalkozáson Gyuláné, Somogy Szabó me­gye bábreferense is­­— aki több országos hírű bábegyüt­tes vezetője — segített abban, hogy a nevelők betekintést nyerjenek a bábkészítés mű­helytitkaiba. Ez a program egy rendszeres továbbképző tan­folyam láncszeme. Célja volt bemutatja, hogyan lehet tuda­tosan irányítani a szabad idő eltöltését, úgy, hogy a tanuló a napköziben jól érezze ma­gát, hiszem, a napközi nem csupán gyermekmegőrző­­­ Egyes szülők egyre kevesebbet fog­lalkoznak gyermekükkel, s emiatt nagy feladat hárul a napközis nevelőkre. könnyebben birkózzanak Hogy meg feladataikkal, ehhez ad segít­séget a játékkészítő tanfo­lyam. Kép és szöveg: Krajcsi György Készül a falikép — szalmából Virágoskert születik— papírból

Next