Dolgozók Lapja, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
Iskolaváros II. Külön is foglalkoznunk kell a középfokú oktatás helyzetével. A megyeszékhelyen ____________ meglehetősen látványos változások, elmozdulások történtek az utóbbi időben mind a középiskoláknál, mind a felnőttoktatásban. Itt is el kell mondanunk, hogy az élet változásai néha dinamikusabbak, mint amit jelen esetben az oktatásügy képes követni! 1972-ben öt középiskolánk és egy szakmunkásképzőnk volt. Most nyolc önálló igazgatású középfokú oktatási intézmény működik a megyeszékhelyen: egy gimnázium, egy technikum, hat szakközépiskola, egy szakmunkásképző intézet, valamint szakiskola. Elkészült a középiskolások kollégiuma is. 1978-ban új épületbe költözött a Gépészeti és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola. Ezzel szinte láncreakció indult meg. A felszabadult iskolaépület teljes felújítását követően több intézmény másik helyre költözött, illetve helyet cserélt. 1980-ban a Péch Antal Bányaipari Alnászképző Technikum nyolc új tantermet kapott. Egy évvel később a 314. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet költözött új épületbe. Ezáltal kedvezőbb körülmények közé kerülhetett a kereskedelmi szakiskola is. A középiskolákban a szakos ellátottság 100 százalékos. Az is figyelemre méltó, hogy ,,a középfokú továbbtanulás szinte általánossá vált városunkban. Az általános iskolát sikeresen befejező tanulók 98,2 százaléka továbbtanulásra jelentkezett.” Az érdeklődés és a lehetőségek tekintetében a szakirányú képzés felé tolódtak el az arányok az utóbbi évtizedben. A továbbtanulók több mint négyötöde olyan iskolába megy, ahol szakmai képzést kap. Érvényes ez a fizikai dolgozók gyermekeinek zömére, s a fiúk többségére is! Így aztán a főiskolai, egyetemi jelentkezéseknél már problémát okoz, hogy közülük viszonylag kevesen kerülnek felvételi bizottságok elé. Az is eléggé tartós gond, hogy a a továbbtanulókról szervezett információt, visszajelzést az egyetemek, főiskolák nem adnak, így nehéz pontos képet rajzolni ezeknek a fiataloknak az életútjáról, esetleges pályakorrekciójáról. Tatabánya egyik számottevő gondja: a gimmnázium ugyan Újvárosba, tehát a centrumba került — ámde új helyén máris tanteremhiány nehezíti a munkát. (Más oktatási intézményben is vannak ilyen gondok, de legégetőbben az Árpád Gimnáziumban jelentkeznek.) Persze, ez a téma is kettős jelentésű. Egyfelől objektív, probléma, amivel az oktatásügynek és a tanácsi szerveknek számolniuk kell. Másfelől azt se feledjük el, hogy ma már itt tartunk: a tatabányai gimnázium vonzóbb a továbbtanulók számára, mint eddig volt, s immár kicsinek bizonyul a város és a környező községek igényeinek kielégítésére. Új vonás ez a megyeszékhely iskolaügyében. Erre mindenképpen megoldást kell találni — az Árpád Gimnáziumban már épül négy új tanterem , és ez azt jelenti, elkészültéivel több diákot lehet felvenni ebbe a fontos és rangos középiskolába. Külön elemzést érdemelne, miért nem növekszik kellő arányban a szakmunkásképzőben a lányok létszáma, női szakmákban jelenleg túlképzés van, ez tény. Másfelől viszont éppen az ő esetükben kíván fokozott figyelmet a gimnáziumban végzettek, de tovább nem tanulók társadalmi beilleszkedésének, munkavállalásának segítése. Összetett tehát ez a kérdéskör, itt épp csak megemlíthetjük.Az is igaz, hogy az Árpád Gimnáziumból továbbtanulásra jelentkezettekből a megyei átlagot meghaladó százalékban vettek fel diákokat, főiskolára, egyetemre.) A felnőttoktatás feltételei számottevően javultak az utóbbi esztendőkben. A hallgatók száma viszont a korábbi látványos emelkedés után 1978-tól fokozatosan csökken. Ez országos jelenség. Tatabányán az is gondot okoz, hogy több mint nyolcvan munkahellyel kell kapcsolatot tartani, együttműködni a beiskolázás megszervezésében. A középiskolai felnőttoktatásban továbbra is a levelező tagozat a kedveltebb tanulási forma. Ebben az áttekintésben a kelleténél talán kevesebb szó esett az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseiről. Részben azért, mert a korábban említett új dokumentumok alapján folyik ez a tevékenység, s folyamatról van szó — nehéz tehát tételesen felsorolni, hol is tartunk e tekintetben. Másrészt elég egy pillantást vetnünk a városi művelődésügyi osztályra, hogy lássuk: a tennivalók helyileg sem feladattervéváltoznak napról napra. Nézzünk néhányat ezek közül! Szeretnének minden óvodás korú gyermeket megfelelő iskolaelőkészítésben részesíteni. Erősíteni kell a világnézetierkölcsi-politikai nevelést, a munkára nevelést, a felkészítést a közéleti tevékenységre. A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek segítése — a tehetséggondozás és a felzárkóztatás — továbbra is kiemelt feladat. A tanulók pályairányításában, pályaválasztásában az egyéni érdek és a társadalmi elvárás összhangjának megteremtésére a jövőben is törekedni kell , így tovább. Mindezek végrehajtásához viszont nélkülözhetetlen, hogy a személyi és tárgyi feltételek optimálisak legyenek. Írásunkban ezért is szóltunk többet e feltételek alakulásáról. S korántsem soroltunk fel minden olyan változást, ami említést érdemel. Mindenesetre az utóbbi tíz év alatt igen jelentős mennyiségi és minőségi változás történt Tatabánya oktatásügyében. A kétségtelenül meglévő gondok ellenére is, elismerést érziemelnek mindazok, akik ezt nagy változást «’(»segítették: pedagógusok a tanügyigazgatásban dolgozók, társadalmi szervek vállalati kollektívák, szülök egyaránt. Joggá’ mondhatjuk ma már: a megyeszek hely iskolaváros lett. A település dinamikus fejlődése ezt megkövetelte, ámde nem kevés erőfeszítésbe került, hogy a körülményekhez képest ne maradjunk el túlzott mértékben a kívánalmaktól. S ha most az oktatásügyben az idei áprilisi KB-állásfoglalás alamá” elsősorban a stabilitásra, az egyenletesebb munkatörekszenek is, a szükségszerű korrekciókat többkdésben végre kell hajtani a város jellegének megfelően. Jenkei János LaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* Dolgozok l á"iK A Gólyavéri esték újjal»!» epizódjai Három újabb epizóddal gazdagodott a televízió Gólyavári esték című sorozata. Ezúttal — január 18-tól — három estén át Juhász Gyula történész, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa foglalja el az ELTE természettudományi kara Gólyavárának katedráját, hogy népes hallgatósága előtt szóljon arról: mi foglalkoztatta a magyar értelmiséget 1939 és 1944 között. Az adásokban — nyilvánosságot kapott uralkodó eszmék, a politikai gondolkodás tükrében — szó esik egyebek között a korabeli földkérdésről, az egykori középosztályról, a háborús Kelet-Európában elfoglalt helyünkről, hírünkről a világban. A Gólyavárt esték 1978. óta félszáz alkalommal jelentkezett a képernyőn. A programnak hagyománya már, hogy a műsor előkészítői olyan tudósokat kérnek fel közreműködésre, akik legújabb kutatásukról tudnak beszámolni. Juhász Gyula a témával kapcsolatos „Uralkodó eszmék Magyarországon a második világháború elején” című könyvét a közeljövőben jelenteti meg a Kossuth Könyvkiadó. A korábbi epizódok előadói között olyan neves tudósokat láthattak-hallhattak a nézők, mint Ránki György, Hanák Péter, vagy Berend T. Iván. A folyamatosság nem szakad meg: a televízióban vetítésre vár egy pszichológiai sorozat, amelynek előadói: Buda Bála, Pléh Csaba, Hankiss Elemér és Csepeli György lesznek. fi Tei*szenudonyi Múzeum új szerzeményei A közelmúltban néhány értékes darabbal gyarapodott a Természettudományi Múzeum ásványtára. Különböző kristályokat vásároltak a romániai Erzsébetbányáról: hantot, piritet, kalcitot és 3 darab antimonit kristálycsoportot. A múzeum 65 gyűjteményében ezer darabos ezek nem hiányt pótolnak, inkább a kristályok újabb és változatos kifejlődését példázzák, egyben azt is — amint azt szakértők állítják —, hogy minden egyes kristálynak ,,egyénisége” sajátos megjelenése van. Egy nyugatnémet gyűjtő is segítette az ásványtár gyarapodását: a múzeumnak ajándékozott egy kétgrammos vasmeteoritot. A Mills elnevezésű meteorit Új-Mexikóból mazik, 1966-ban találták.szárA Szovjetunióból csere útján került a gyűjteménybe 15 értékes ásvány, köztük a hakmannit nevezetű különlegesség, a Kóla-félszigetről. Ezt sajnos sohasem tekinthetik meg a látogatók, mert egyedülálló tulajdonságú, a fényre elbomlik. A ritka ásványt sötét helyen, fekete papírba csomagolva őrzik. Szovjet könyv Petőfiről A becsület vitéze címmel új könyv jelent meg Moszkvában Petőfi Sándorról. Jeremej Parnov, a könyv szerzője jó tanulmánnyal szolgál álfon szovjet olvasóknak a magyar költő életéről, egyéniségéről, munkásságáról és forradalmári tetteiről. A moszkvai Politlzdat Könyvkiadó „Lánglelkű’ forradalmárok” című sorozatban kiadott mű szerzője jelentős mennyiségű dokumentumanyagból dolgozott, különösen Petőfi szellemi örökségét és a magyar költőről eddig megjelent szakirodalmat tanulmányozta gondosan — állapította meg könyvről közölt értékelésében a a Lityeraturaja Gazeta legújabb száma. .... 1981 Január 13., MCtlrfUr OjÉKÉp'i 3 Iezőpánisági Hanphónap Immár huszonhatodik alkalommal rendezik meg országosám februárban a mezőgazdasági szakirodalom ünnepi seregszemléjét, a szakkönyvek, szaklapok és a szakirodalmi ismeretterjesztés négy akcióját. Ez alkalomra a Mezőgazdasági Könyvkiadó 32 kiadványt jelentetett meg, de a szakirodalom választékát bővítik a társkiadók munkái is, együttesen tehát több mint 90 új mezőgazdasági könyv kerül a februári könyvpiacra. A megjelent könyvek igen sokrétűek. A nagyüzemekben gazdálkodó szakemberektől a kistermelőkig, a kutatóktól a tanulókig mindenki találhat érdeklődési körének megfelelő könyvet a kiadottak között. A kertbarátok egyre növekvő, máris népes tábora kertészeti ágazatok valamennyi részterületéről találhat irodalmat a kertépítéstől, a zöldségtermesztésen, a szőlő- gyümölcstermesztésen át a dísznövényekig. A Kertünk, házunk, otthonunk sorozat tagja a Kertfenntartás kényelmesen című kötet. Ebben gyakorlati tapasztalatokat ír le a szerző, elsősorban kezdő kertészkedőknek. Leírásait rajzos illusztrációi teszik szemléletessé. A 88 színes oldalas sorozat új kiadványa, A kerti károsítókról, hiánypótló szándékkal készült, mert színes felvételeken, tömör leírások kíséretében mutatja be a leggyakoribb kerti károsítókat, az okozott károkkal együtt. Brunner Tamás könyve, a Törpegyümölcsfa-nevelés hasonlóan sikerkönyvnek ígérkezik. Jelent meg új könyv a cseresznye- és meggytermesztésről, a rózsahajtatásról, gombatermesztésről, a káposztafélék termesztéséről is. Csepüregi Pál újabb könyve A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei epriét viseli. Holdas Sándor A nutria tenyésztése, valamint a Kecsketartás a kisüzemekben című munkái megjelentetésével régen várt szakirodalmi igényt elégít ki a kiadó. A Natura-sorozat újabb kötetei: a Gyakorlati madárvédelem, A csodálatos rovarvilág, Az élővilág evolúciója, valamint Az állatvilág utolsó menedékei című könyv, amely három földrész nemzeti parkjait ismerteti. A gyakorlati szakemberek tevékenységét segítő művek között találjuk az Új takarmánynövények, Állattenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei, a Gyomirtás, vegy ze és termésszabályozás, A juhtenyésztők kézikönyve, a Nagytraktoraink alkalmazási feltételei című könyveket. Tanulók, kutatók munkáját segítő munkák: Veiich István szerkesztésében a Válság vagy egyensúly? című kötet a rezisztencianemesítés kérdéseit tárgyalja. A Ta könyvkiadó gondozásában megjelent Mikroszkópos növényeinomia, a Gunst Péter és Lőkös László szerkesztette agrártörténeti összefoglaló. A mezőgazdaság története is érdeklődésre tarthat számot. A Statisztikai Kiadó elemzései az állatállomány statisztikai számbavételének módszereivel, az ország hasznosítható földterületének kimutatásával, vadgazdálkodási, zöldségtermesztési adatok és összefüggések ismertetésével foglalkoznak. Azok az érdeklődők, akik a most megjelent könyvek kö........... zött nem találják meg a számukra szükséges irodalmat, a könyvtárakhoz fordulva elégíthetik ki szakirodalmi igényeiket. Kreitler Imréné Az úttörőház ajándéka...K ellemes, hasznos programmal lepte meg tatabányai úttörőháza a napközis nevelőket. Az orosz’ lányi és tatabányai pedagógusoknak előadást és gyakorlati bemutatót szerveztek — neves művészek közreműködésével — a bábkészítés fortélyairól. Kis Tamás Erzsébet báb- és játéktervező gyakorlatban is bemutatta, hogyan lehet egyszerűen, gyorsan, esztétikus bábokat, szemléltető eszközöket készíteni olcsó, könnyen hozzáférhető anyagokból. G'lu' ' e| adtak ahhoz, hogy miként szerettethetnék meg a nebulókkal az általuk készített bábokkal való játékot. Sokszor nem elég csak „játszani engedni’ a gyerekeket, hanem gyakran segítséget kell adni ahhoz, hogy saját maguk is felfedezzék a játék örömét. Bár már régi „felfedezés”, de hasznos dolog komolyan venni, hogy egy agyonszépített, mérnöki pontossággal elkészített, aránytalanul drága bolti báb vagy játék rövidebb ideig lesz sláger a gyermeknek, mint amit saját maga készített (nem beszélve az alkotókészség fejlesztéséről). • • Az egész délelőtt tartott foglalkozáson Gyuláné, Somogy Szabó megye bábreferense is— aki több országos hírű bábegyüttes vezetője — segített abban, hogy a nevelők betekintést nyerjenek a bábkészítés műhelytitkaiba. Ez a program egy rendszeres továbbképző tanfolyam láncszeme. Célja volt bemutatja, hogyan lehet tudatosan irányítani a szabad idő eltöltését, úgy, hogy a tanuló a napköziben jól érezze magát, hiszem, a napközi nem csupán gyermekmegőrző Egyes szülők egyre kevesebbet foglalkoznak gyermekükkel, s emiatt nagy feladat hárul a napközis nevelőkre. könnyebben birkózzanak Hogy meg feladataikkal, ehhez ad segítséget a játékkészítő tanfolyam. Kép és szöveg: Krajcsi György Készül a falikép — szalmából Virágoskert születik— papírból