Köztelek – 1918. 1-26. szám
1918-05-04 / 18. szám
17. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1918. ÁPRILIS HÓ 27. lk. A trágyát meghálálja s igy helye a trágyázott vetésforgóban van. A trágya adható az egész területre elterítve, avagy fészkenkint és pedig kat.-holdankint 150—200 g.-t számítva. A műtrágyák közül a 40°/6-os káli és szuperfoszfátot, avagy a káliszuperfoszfátot hasznosítja szembeszökőn s ezekből istállótrágyával keverten adható holdankint 100 g. káli, 200 g. szuperfoszfát, avagy fészkenkint egy-egy jó összetett maréknyi kb. 200—300 grm. káliszuperfoszfát. A fészkek jó mélyen megásandók és a trágya a fészek talajába jól elkeverendő. A dinnye vetésideje hazánk délibb, melegebb vidékein az év (100) századik napja körül van, tehát április hó közepén, illetve második felében. Északibb vidékeken május hó elejére hagyandó a késői fagyok miatt, avagy fészektakarókat kell alkalmazni s a fészkeket éjjelenként fedni mindaddig, amig a deres éjjelek el nem viharzottak. Lehet a dinnyét palántáról is ültetni s ez esetben magvát márciusban melegágyba, cserepekbe, vagy gyepkockákba vetjük s csak azután, ha már megerősödtek és a fagyoktól sem kell tartani, ültetjük ki a szabad fészekekbe. Az így kiültetett dinnyepalántákat azonban, amíg teljesen be nem gyökeresedett, szorgalmasan öntözni kell, sőt öntözhetjük ugyanígy a fészekvetést is, kiváltképpen, ha száraz volna az időjárás. A dinnyék öntözésére mindenkor állott langyos és a légkör vagy a talaj hőmérsékével megegyező vizet használjunk. Hideg vízzel az egész tenyészetet tönkre tehetnők. A dinnye további művelete a fészkek szorgos gyomlálása, kapálása. A fészekközök is tisztán és porhanyón tartandók, mivel a dinnye a beárnyékolt talajon lassan és tökéletlenül fejlődik s amint a példaszó mondja „legfölebb a kapanyél árnyékát tűri". Metszegetni (herélni) csak a sárgadinnyét szoktuk, a görögdinnyét nem, vagy legalább is az felesleges. A metszés lehet vagy csak az u. n. egyszerű herélés, amikor a 4—5 levélhosszúra fejlődött palántát a sziklevél fölött még két valóságos levelet hagyva — tehát igy összesen négy rügyre megkurtítjuk — s ezzel végeztünk is. Avagy ugy, hogy még további metszéseket is végzünk és pedig a meghagyott rügyek hajitásait, az indákat, kurtítva előbb nyolc, majd az ebből előtörő oldalhajtásokat négy-négy levélre v/ megkurtítva, illetve minden ilyen oldaltermő•v,it hajtáson egy-egy termést és a termés után egy fM lCVGlet szivarügygyel hagyva, szintén megkurtítjuk. ||ÉE művelet azonban, bár igen egyszerű, mégis lH bemutatást követel, mivel anélkül metszegetésünk||||kel több kárt, mint hasznot okoztunk. L Kiskéri Vörös Sándor | K. Vörös Sándor udvari tanácsos, a 40 éves közszolgálati diszérem és a II. oszt. polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa, ny. gazd. akad. igazgató Budapesten folyó évi április hó 30-án élete 72-ik évében elhunyt. Mély megilletődéssel közöljük e hírt, amely mezőgazdasági körökben, ahol Vörös Sándornak annyi jó barátja és tanítványa van, általános részvétet kelt. Vörös Sándor egész életét a mezőgazdasági szakoktatás szolgálatában töltötte, annak 42 éven át igen buzgó és lelkes apostola volt. Pályáján aránylag gyorsan emelkedett s mint gazdasági tanintézeti igazgató évtizedeken át nagy körültekintéssel és tudással vezette a kolozsmonostori gazdasági tanintézetet, mely az ő bölcs vezetése alatt valóban szépen fejlődött és a legjobb hírnévre tett szert. Amikor pedig a magyaróvári gazdaakad. igazgatói állása megürült, éppen előzőleg szerzett érdemei következtében felettes hatóságának választása megint őreá esett, őt nevezték ki a gazdasági akadémiai igazgatójává. Ebből a szép állásból ment nyugdíjba, de még ekkor sem tudott pihenni s a földmivelésügyi minisztériumban élete utolsó pillanatáig dolgozott. A halál munka közben, íróasztalánál sújtott le rá és fáradhatatlan kezéből örökre kiütötte a tollat. Az OMGE tisztikarának tisztelgése az új elnökség előtt. A közgyűlés után, régi szokás szerint, testületileg tisztelgett az OMGE tisztikara az új elnökség előtt, melynek tagjai, Zselénski Róbert gróf elnökkel az élükön, az elnöki szobában fogadták az üdvözlésükre megjelent tisztikart. A tisztikar nevében Rubinek Gyula igazgató az alábbi beszédet intézte az elnökséghez : Nagyméltóságú Elnök Úr! Nagytekintetű Elnökség! Hódolatteljes tisztelettel és örömmel üdvözlöm Nagyméltóságodat a magam és a tisztikar nevében, mint egyesületünk újonnan megválasztott elnökét. Nagyméltóságodat a gazdatársadalom bizalma és szeretete a legrégibb és legelőkelőbb egyesület élére emelte. Bizonyosan abban a tudatban és reményben tette ezt, hogy Exellenciád, kinek múlt tevékenysége az agráreszmék védelmében és önzetlen képviseletében merült ki, az elnökségben összpontosult buzgalmat és tekintélyt a legeredményesebben tudja képviselni a jövőben is a mezőgazdaság érdekében. Soha sem volt erre nagyobb szükség és alkalom, mint éppen a mai viszonyok között, midőn — mint ennek fényes tanúbizonyságát adta a Közgyűlés — köztudomású tény, hogy a mezőgazdaság érdekének gondozása a kormány részéről nem kellő figyelembe részesül és hogy a fogyasztás érdekeit teljesen félreismerő gazdasági politika béklyóba köti a gazdasági termés szabadságát és így sietteti a termelés csődjét. (Igaz! Úgy van !) Ilyen körülmények között erélyre, erős hitre és kitartásra van szükség már azért is, hogy a háború sikeres befejezésén túl folyamatba teendő külkereskedelmi tárgyalásoknál a mezőgazdaság Magyarország jövő gazdasági fejlődése szempontjából oly fontos érdekei megóvassanak. Igaz örömmel és megnyugvással tölt el bennünket, hogy ilyen körülmények között Nagyméltóságodat az elnöki székben üdvözölhetjük, ki húsz évet meghaladó alelnöki működése révén kellő tudással és tekintélylyel bír arra, hogy az egyesület működését irányítani képes legyen. És örömmel tölt el bennünket, hogy Nagyméltóságod mellett egy teljes alelnöki kart üdvözölhetünk, kik mindannyian régi, kipróbált előharcosai az agráreszméknek. (Éljenzés.) Feleslegesnek tartom, hogy az elnökséget és elsősorban Nagyméltóságodat a tisztikar legodaadóbb támogatásáról biztosítsam. Feleslegesnek tartom ezt, mert Nagyméltóságodnak és az elnökségnek számos alkalma volt arra, hogy az egyesületben való működésük közben azt a bizonyságot szerezzék meg maguknak, hogy a tisztikar hűséges és lelkes gondozója azon érdekeknek, melyek reá bizottak és nincs nagyobb örömünk, mint a mezőgazdaság érdekében elért siker. Nekem nincs is más feladatom és kötelességem, mint az, hogy az elnökséget arra kérjem, hogy azon bizalommal, mellyel az egyesületi tisztikar működését a múltban kísérje, legyenek szívesek megajándékozni a jövőben is. Engedjék meg, hogy ennek reményében a jövő működéshez sikert kívánjak. (Lelkes éljenzés.) Az igazgató szavait követő tetszésnyilvánítás lecsillapulta után Zselénski Róbert gróf elnök a következő beszéddel köszönte meg az üdvözlést az elnökség nevében: Tisztelt uraim! Nagyon köszönöm a szíves szavakat, melyeket hozzám intézni méltóztattak. Igaz, hogy nagyon nehéz viszonyok között veszem át az elnökséget, érzem is erőm csekélységét a nagy feladatok megoldásához, mindazonáltal bizalommal tölt el a jövőre nézve, hogy három munkaerős alelnökre, valamint az ügybuzgalmáról ismert igazgató úrra és olyan tisztikarra támaszkodhatok, melynek szakavatottságát és életrevalóságát már 20 év óta ismerem. Én az egyesületi életben a legnagyobb súlyt mindig a tisztikarra fektettem. Az elnökség képviseli az egyesületet, de a tisztikar dolgozik, amivel életet önt az egyesület működésébe. Jó tisztikarral könnyű a munka. És én jobb tisztikart, mint az urak, kik úgy szaktudásukkal, mint buzgalmukkal mindent megtesznek, amit csak megtehetnek, nem ismerek és nem is kívánhatok az OMGE-nek. Ilyen tisztikarral könnyű a mi feladatunk. Engedjék meg, hogy megköszönjem megjelenésüket és biztosítsam, hogy mindent el fogunk követni a tekintetben, hogy az OMGE működése a mi vezetésünkkel minél teljesebb és eredményesebb legyen. (Lelkes éljenzés.) Ezután az elnökség tagjai hosszasabban elbeszélgettek a tisztikarral, amelynek valamenyi tagját eddigi gazdatársadalmi munkásságuk révén jól ismervén, az új elnökség előtt hasonló alkalmakkor szokásos bemutatkozásokra nem volt szükség. K. Vörös Sándort a mezőgazdasági irodalom és szakoktatásügy körül szerzett érdemei elismeréséül legfelsőbb helyről már évtizedekkel ezelőtt a kir. tanácsosi, majd mint magyaróvári gazdasági akadémiai igazgatót, udvari tanácsosi cím adományozásával tüntették ki s e legfelsőbb elismeréshez csatlakozik az a közmegbecsülés, melyben széles körben részesült. K. Vörös Sándorban rendkívül lelkes tanár és kötelességét élte utolsó pillanatáig teljesítő igaz jó ember tért örök nyugalomra. K. H. VEGYESEK. Mai számunk tartalma Oldal Az OMGE közleményei 698 Egyről-másról ... 708 Szerbia és vámpolitikánk ... 713 A tejszövetkezetek és a gazdák szervezkedése ___ 713 Kiskéri Vörös Sándor + 715 Az OMGE tisztikarának tisztelgése az uj elnökség előtt .... 715 levélszekrény 714 Vegyesek 715 A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése. — Ottlik Iván kitüntetése. — A Magyar Tudományos Akadémia idei Wahrmann-díja. — Kitüntetések. — Új földművelésügyi helyettes államtitkár. — A honvédelmi minisztérium új helyettes államtitkára. — Kirehner altábornagy kitüntetése. — Címadományozások. — Kinevezések. — A Gazdasági Munkáspénztár kormánybiztosa. — A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület. — Gyümölcs- és zöldségfeldolgozási tanfolyam a m. kir. Kertészeti Tanintézetben. — A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete. — A Nyitravármegyei Gazdasági Egyesület. — Mit kell az idén a fürdőzőknek a gyógyfürdőkbe magukkal vinniök ? 718 Kereskedelem, tőzsde — 719 Szerkesztői üzenetek 720 715 A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése. A Magyar Gazdaszövetség április 30-án d. u. 4 órakor tartott rendkívüli közgyűlését Darányi Ignác elnök meg nyitván, megemlékezik az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tisztújító közgyűléséről, melegen üdvözölvén Zselénski Róbert gróf elnököt és a megválasztott alelnököket és annak a biztos reményének ad kifejezést, hogy a régi bajtársi érzelemmel fognak kifejteni munkát a mezőgazdaság emelése körül. (Általános helyeslés.) Üdvözli Bartóky Józsefet, sajnálja visszalépését, de reméli, hogy ezentúl is munkálkodni fog a Szövetség körében. Ezután Pallavicini államtitkárt, Dubravszky Róbert és Szomjas Lajos h. államtitkárokat üdvözli, majd annak a reményének ad kifejezést, hogy őrgróf Pallavicini György a régi buzgalommal fog közreműködni a kisgazdák érdekében. Most Bernát István igazgató olvasta fel a jelentését az elmúlt évről. A Szövetség sűrűn foglalkozott a gabona- és lisztárak igazságos megállapításával, az iparcikkek árának sürgős makszimálásával. Az idegen tőkéknek a mezőgazdasági téren való terjeszkedése a múlt év folyamán sem igen csökkent. Kötelességének